Nógrád, 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-31 / 126. szám
Gyermeknap Na ezt a szót hallom, gyermeknap, először mindig egy fénykép jut eszembe. Akkoriban, amikor készült, bejárta a világsajtót. Egy tágra nyílt szemű vietnami kislányt ábrázolt. A nagyra nyitott szemekből — amelyeknek a gyermekkor örömét, ártatlanságát kellett volna tükrözniök — annyi szomorúság, kétségbeesés és félelem áradt, hogy az embernek belesajdult a szíve. Mert ezt a kislányt attól fosztották meg, ami a legnagyobb kincs. A szeretettől, a családtól, a védettségtől, attól a melegségtől, amelyet, ha gyermekkorában megkap valaki, átsegíti az élet későbbi nehéz percein. A vietnami kislány szomorú szemét sohasem felejtem el. Akkor sem, ha a kisfiamra nézek és látom, mennyire örül játékának, vagy a kapott csokoládénak. És tudom, hogy boldog, megvan mindene, hasonlóan sok-sok kisgyerekhez. A gyermeknap nemzetközi ünnepet jelent. Május utolsó vasárnapján fokozottabban fordul feléjük a figyelem — ha ezt egyáltalán még fokozni lehet. Mert természetes dolog, hogy nagyon szeretjük gyermekeinket. Minden szülő arra törekszik, hogy megadjon minden elérhetőt, megszerezhetőt, hogy boldog gyermekkort teremtsen annak, aki legközelebb áll hozzá. Néha talán túlságosan is elkényeztetjük őket. Vannak szülők, akik önmagukon spórolják meg a pénzt, kevesebbet ruházkodnak, nem járnak szórakozni, csakhogy a kislánynak, vagy fiúnak mindene meglegyen. A magyarázat majdnem mindig egyforma. Nekem annak idején nem telt semmire, azt akarom, hogy boldogabb gyermekkora legyen. És amikor a gyerek természetesnek veszi már azt, hogy szülei mindenről lemondanak az ő kedvéért, csodálkozva kérdik: mitől lett önző és követelőző a fiam vagy a lányom? Aztán beletörődve ismételgetik: a mai fiatalok mások, mint mi voltunk. Az okos szeretettel, következetességgel nevelt gyermek, akinek mértékkel teljesítették a kívánságait, és akit megtanítottak arra: a világ nem azért van, hogy minden óhaját kielégítse, később sem lesz kedveszegett, csalódott, visszahúzódó felnőtt. Minden szülő boldognak akarja látni a gyerekét. Ha netán félresiklik az élete, keserűen mondja: ami rajtam múlott, megtettem. Mindent megadtam neki, volt szép ruhája, zsebpénze, különórákra járattam, csak a tanulás volt a dolga, és most mégse boldogul. Az igaz, hogy mindent megadtak neki a szülei. Csak egyre felejtették el megtanítani. Arra, hogy az élet nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is tartalmaz. Vidámak és jókedvűek gyerekeink. Ez természetes is. Sok gyereknek ez a mai nap talán fel sem tűnik. Ugyanúgy megkapja a csokoládét, mint máskor. Csak talán egy kicsivel nagyobb darabot. Felveheti az új ruháját és közösen megy sétálni a család. A nagyobbak az iskolában vesznek részt ünnepségen, vidám játékban; a legtöbb helyen versenyek, társasjátékok szórakoztatják őket. Minden értük van, ami csak vágya lehet egy gyerekszívnek. De ma, szomorúság lopózik az örömbe, mert nem tudunk minden gyereket egyformán boldognak a földkerekségen. A mi gyerekeinket nézve, arra gondolunk, hogy mindenkinek egyformán joga van a boldogsághoz. Attól függetlenül, hogy melyik földrészen és melyik országban született, becsületes, békeszerető emberek összefogása nagy erőt képvisel. Előbb vagy utóbb megakadályozza az esztelen vérontást, azért, hogy minél kevesebb szomorú szemű kislány és kisfiú legyen a világon. Csatai Erzsébet Kádár János a BNVn Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a párt- és állami vezetők társaságában tegnap délelőtt megtekintette a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Mai számunkban: Az éset újra indul (3. oldal) Kijárat a fogyasztók érdekében (4. oldal) Radar (9. oldal) Mérkőzés előtt (6. oldal) A könyvhét nyitánya (7. oldal) AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ XXVI. ÉVF., 126. SZÁMÁRA: 1 FORINT 1970. MÁJUS 31., VASÁRNAP Az ostromlott város Megfeszített erővel védik a Tisza völgyét Ellennyomó medencék a szegedi Tisza-parti sétányon (Helyszíni tudósítás Szegedről.) ILYEN MAGAS vízállása még sohasem volt a Tiszának, mint most május utolsó napján, amikor a víz állása megközelítette a 940 centimétert és a vízügyi szakemberek véleménye szerint június első napjaiban 960—980 centiméteres tetőzést várnak. A valaha mért maximum 1932-ben 923 centiméter volt, de akkor nem jelentett ekkora veszélyt, mivel csak rövid ideig tartott a tetőzés, hamar elvonult az ár. Nem áztatta hosszú ideig a folyó töltéseit. Szegedet és környékét tíz napja ostromolja a Tisza és a Maros, de olyan fegyelmezett és erőteljes a védekezés, hogy mindenki bízik a veszély elhárításának sikerében. A belváros kellős közepén, a Tisza-parti sétányon a városit védő katonák és civilek ezred erősítik a mellvédet. Eddig már mintegy 500 ezer darab homokzsákot helyeztek el a Stefánia kőkerítésénél, egészen a gyermekklinikáig. A sétányon ellennyomó-medencéket építettek ki, hogy az átszivárgásokat megfogják. Homokzsákok és fóliák nagy tömege áll készenlétben, ha valahol vízbetörést észlelnek, azonnal elháríthassák a bajt. Eddig a belvárosban csak a Lénán, körút és a Tisza-part találkozásánál, a közgazdasági technikum mellett volt jelentősebb áttszivárgás, de azt elzárták. A gyermekklinika és a Tisza -pályaudvar térségében ugyancsak ezennyomómedencékkel védekeznek. Ezekben a napokban szinte az ország minden városából érkeztek Szegedre segítőerők. Győr, Pécs, Székesfehérvár, Pápa, Szekszárd, Debrecen, Miskolc és más városok nagy teljesítményű teherkocsijai hordják a homokot és a védekező anyagokat a folyók gátjaira. A folyó medréből kotrógépek termelik ki a homokot, de a város közvetlen közelében is több homokbányát nyitottak meg, ahol töltik a zsákokat. Mintegy kétezer tehergépkocsi segíti az árvízvédelmi munkákat. Egyetlen öreg szegedi vízügyi szakember sem emlékszik arra, hogy valaha is ilyen veszélyes lett volna a Tisza, Szeged környékén. Ettől függetlenül azt mondják, hogy megvédik a gátakat, még ha tíz méter lesz a vízállás, akkor is. A TISZA és a Maros vonalán mindenütt magasítják a töltést. Algyő térségében, az olajmedence körzetében 30— 60 centiméterrel emelték meg a töltéskorona magasságait. Makó körül lokalizációs gátat építettek, végig megvizsgálták az úgynevezett kamrai töltést, amely a Maros és a Tisza bal partjának szögletét védelmezheti. Ugyancsak megvizsgálták a nagy szegedi árvíz után épült városvédő körtöltésit is, s ahol arra szükség van, ott megerősítik. Szeged közvetlen szomszédságában, Tápénál is észleltek állszivárgásokat a Tisza töltésénél, de ezeket a felfakadó vizeket könnyen lokalizálták. A tápéi töltés mellett lakó embereket eddig nem kellent kitelepíteni, de ha arra szükség lenne, gyorsan biztonságba helyezik őket. A gátakon dolgozó emberek nagy figyelemmel végzik munkájukat a szegedi gyárakból és üzemekből ezrek és ezrek indulnak műszak után a megáradt folyó gátjaira, hogy segítsenek a védekezésben. A védekező munkabér első helyen kell megemlíteni a hadsereg katonáit, akik éj ,félnappal megfeszített erővel erősítik a Maros és a Tisza védvonalait. Fegyelmük és szervezettségük higgadtsággal és bizalommal tölti el a nagyváros lakóit, a gyárakban maradtak, elsősorban a nők, most kétszeres erővel dolgoznak, hogy a termelésben ne legyen számottevő kiesés. Szombaton kora reggel végigsétáltam a Tisza -partján, Tápétól az országhatár felé eső szakaszon, ott ahol a Mátra a Tiszába torkollik. O1>am a táj, mintha tenger lémmé, a máskor oly’ szelíd és keskeny folyók megvadultak. Szeged népe bizakodik és reméli, hogy nem ismétlődik meg a hajdani nagy pusztító árvíz. Az anyagi és személyi erők láttán reális ez a bizalom. Szót érdemelnek a Maros mentén segítséget nyújtó szovjet katonák, akiknek tiszte szívből mondanak hálát a makói és a környékbeli falviak lakói. MINDEN ERŐ adott tehát, hogy védjék a gátakat és biztonságban, épségben maradjon a virágzó Tisza-parti nagyváros és szép környéke. Gazdagh István efejeződtttt a mol kongré Szombaton ünnepélyes záróüléssel véget ért a lenini Komszomol XVI. kongresszusa. A küldöttek az eddigi munka során behatóan megvitatták Jevgenyij Tyazsesnyikovnak, a Komszomol központi bizottsága első titkárának beszámolóját, jóváhagyták a Komszomol központi bizottságának tevékenységét és elfogadták a kongresszusi határozatokat. A szovjet fiatalok nagy tanácskozásába tevékenyen kapcsolódtak bele a kongresszus külföldi küldöttei, akik mintegy 90 ország haladó ifjúságát képviselve, igazi internacionalista találkozó jellegével ruházták fel a Komszomol kongresszusát. (MTI) Napirenden A közös tanács munkája Ülést tartott a Rétsági járási Tanács Kétbodony községi Közös Tanács munkáját vitatta meg a Rétsági járási Tanács, amely tegnap délelőtt tartotta ülését. Rétbodony, Kisecset és Szente 1969. január óta a tanácsi munka javítására, valamint a községpolitikai munka jobb ellátására közös tanácsot alakított. A községi közös tanács megalakulása óta javult a lakosság és a tanács kapcsolata. Helyes az a gyakorlat, hogy a társközségekben rendszeresen tartanak testületi üléseket. Ez a három község még szorosabb kapcsolatát eredményezi. Megállapította a tanácsülés, hogy a társadalmi és tömegszervezetekkel jobb együttműködést kell teremteni. Ebben sokat segíthetnek a tanácstagok, valamint az említett szervezetek. A községi közös tanács 4 éves községpolitikai terv kidolgozását kezdi meg, figyelembe véve mindhárom község fejlesztését. A terveket összehangolják és elsősorban olyan beruházásokat, illetve létesítményeket valósítanak meg, amelyek a társközségek igényeit kielégítik. A tanács felhívta a község vezetőinek figyelmét: személyesen keressék fel a közös tanácshoz tartozó falukat, hogy jobban tájékozódjanak a lakosság igényeiről. Ezt követően a tanácsülés beszámolót hallgatott meg a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi állandó bizottság munkájáról. Az állandó bizottság az elmúlt időben eredményesen dolgozott, jelentős témákat vitatott meg, illetve tárgyalt. Az idén az állandó bizottság még fokozottabban ellenőrzi a termelőszövetkezetekben érvényben levő alapszabályok betartását és segítséget nyújt a háztáji program megvalósításában, valamint támogatja a tsz-ek közös vállalkozásait. Gondot fordít a lakosság javító-szolgáltató igényeinek fokozottabb kielégítésére, és ezt ellenőrzi. A kereskedelem területén az állandó bizottság figyelemmel kíséri az áruellátás színvonalának alakulását, kulturáltságát, a fogyasztói árszínvonal és a hatósági előírások betartását. A tanácsülés javaslatot tett az állandó bizottságnak, hogy vizsgálja felül a rétsági kenyérellátás helyzetét, mert az minőségileg nem elégíti ki a járási székhely lakosságának igényét Igényeket soron kívül Az árvíz sújtotta területek mezőgazdasági nagyüzemeinek épületeiben — istállóiban, feldolgozó műhelyeiben, központjaiban — súlyos károkat okozott az árvíz. A pusztulás mértékéről építészmérnökökből álló bizottság ezekben a napokban készít összesítést. Addig is, amíg a pontos kárbecslés elkészül, az elsőinek beérkező igényeket az AGROTRÖSZT igyekszik soron kívül kielégíteni. A megrongált épületek pótlására — amennyiben szükség lesz rá — 50 OCO négyzetméter alapterületű betonvázas szerkezetet biztosítanak. A raktárkészletekből 30 000 négyzetméternyi vasvázas élelmet is átadnak a gazdaságoknak. Gondoskodnak arról, hogy az épületek körülfalazásához szükséges tégla is rendelkezésre álljon és a tetőfedő hullámlemezeket szintén Szabolcs-Szatmár megyébe küldik a helyreállítás megkezdés Az árvíz sújtotta gazdaságok megrendeléseiket a nyíregyházi AGROKER Vállalatnál adhatják le. Azokat az igényeket, amelyeket a helyi telep nem tud kielégíteni, bejelentik a budapesti központban, ahol intézkednek és az ország más vidékeiről irányítják Szabolcsba a hiányzó istálló- és gazdasági épületszerkezeteket, építőanyagokat. Az első betonvázas szerkezeteket már útnak is indították az árvíz sújtotta vidékekre.