Nógrád, 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
Nemcsak beleszólási jog A következő napokban, hetekben választják meg a szakszervezetek megyei bizottságait és megyei tanácsait. Ezekben a vezető testületekben most meghatározzák a szakszervezeti munka négy évre szóló programját. A korábbi évektől lényegesen eltérő kérdésekről van szó. Ugyanis a szakszervezetek nemcsak fent, hanem „lent” is a politikai, gazdaságpolitikai élet cselekvői, alakítói és végrehajtói. A kérdésnek azért van most különös fontossága, mert az is készülnek. Viszont ahhoz, hogy időtállónak bizonyuljanak az elgondolások, a munkásság érdeklődő többségével szükséges őket megvitatni. Hiszen itt bér- és munkaügyi jellegű döntésekre kerül sor, az üzemi szociális problémák öt évre szóló programját is felölelik a szerződések. Szóba kerülnek az üzemi lakásépítés mennyiségének kérdőüzemi középlejáratú tervekkei, továbbá a dolgozó nők va- helyzetének javítása és a Túl vagyunk már azon, amikor a szakszervezeteket úgy kezelték: „ha vannak, hát legyenek”. De sajnos, még nem értünk el oda, hogy közéleti rangjukat, a politikában játszott szerepüket úgy fognák föl, ahogyan ezt a párt X. kongresszusa megjelölte. Most, a szakszervezetek megyei tanácsainak újjáválasztásánál ezekkel a kérdésekkel ebből a szempontból is szükséges foglalkozni. A pártügyünk. Ezt pedig a szakszer- nagycsaládosok problémája, az velük Sen'tá" vezetek, a munkások széles üzemben dolgozó fiatalok, es aek szemben jó körű — demokratikus — közszakmunkások és ipari tanulók remőködése nélkül aligha le helyzete, sorsa a következő öt hét jól elvégezni. évre. Az üzem, vállalat a legfonban e kérdésnek egy mátosabb terepe a munkásácsik vetülete is. Mindenütt eemokráciának. A munkáshaza- készülőben vannak a területlom politikájának formálása- fejlesztési tervek. Ezeket a hoz, és cselekvő megvalósító- lakossággal kell megvitatni, s ahoz a termelő ember ezen tehát az ott élő munkásokkal a ponton tud érdemben a leg- is. Hogyan fejlődjék egyretöbbet nyújtani. Az a baj, gye, vagy város a következő hogy ezt még nem mindenütt öt évben, mit építsenek, miérzékelik kellőképpen azok a lyen kommunális és kereskevezetők, akik a saját ötéves helmihálózat-fejlesztést akartervüket számtani technikai, nafe megvalósítani, mindezt „Vétóként"kaptak szerepet műszaki, kereskedelmi össze- csak a lakossággal való vita, gezésének, kijelölésének ne- megbeszélés alapján lehet úgy Siklós János riasztott igényből kiindulva Ezt viták útján is tisztázni kell, ott, ahol értetlenség tapasztalható. Csak megalapozott vitával, munkával, okos cselekvéssel lehet a konzervatív, maradi gondolkodásmód ellen eredményesen küzdeni a szakszervezetek közéleti szerepének növeléséért. Mert nemcsak beleszólási jogról van szó, hanem a gazdaságpolitika kialakításáról és végrehajtásáról, amelyben a szakszervezetek közéleti té hézés végzik. Azért is fontos ez a kérdés, mert a középlejáratú térbonyolult a legkevemunkáját elhatározni, hogy jöbb hiba essék. Örvendetes az a figyelem, amely a közéletben most megnyilvánul a szakszervezet Líj vonások Balassagyarmat közművelődésében Az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottsága és a városi tanács felmérést kezdeményezett Balassagyarmat ipari üzemeiben, illetve intézményeiben, hogy képet nyerjen a közművelődés jelenlegi helyzetéről, az emberek ideológiai-tudati szintjéről, szellemi igényeiről, az üzemek, intézmények kulturális ellátottságáról, a dolgozók rétegződéséről, és így tovább. Az adatok összegezése alapján kívánják a város közművelődési munkáját a munkásság és az ifjúság részére vonzóvá tenni. Az üzemi felmérések jelentős százaléka már befutott a városi tanácsra, összegezésük, elemzésük megkezdődött. Az üzemi népművelés színvonalának emelése, a szocialista brigádok kulturális vállalásainak tartalmasabbá tétele, az ideológiai, szakmai ismeretek nyújtása stb. tekintetében a felmérés — természetesen — csupán kezdeti lépés. Nem sejtett gondok Az elkövetkezendő hetekben kerül sor a közművelődés dolgozói, s a gazdasági vezetők közötti eszmecserére, amelynek célja mindenekelőtt egyfajta szemléletváltoztatás. Napjainkban a gazdaságvezetőknek mindinkább népművelőkké is kell válniuk. A dolgozók kulturáltságának magasabb vagy alacsonyabb volta már egyre inkább a termelést is befolyásoló tényezővé lesz. Ezek a beszélgetések a párt, a KISZ, a tanács, az SZMT, a TIT, a művelődési központ munkatársai, valamint az üzemvezetők, kultúr- és nőfelelősök, az üzemi párt- és szakszervezeti vezetők között májusig zajlanak le. Ezek során 33 üzem, illetve intézmény kollektíváit keresik fel a városban. Nem túlzott-e kissé e széles körű megalapozó tevékenység? Semmiképpen sem. Balassagyarmat fokozódó iparosodása, az ipartelepítést követő szerkezetváltozás a gazdasági életben, s ennek társadalmi vetületei számos, a fejlődéből fakadó gondot, megoldandó feladatot vetnek fel a közművelődés számára. E gondok többségét például öt éve még nem is sejtették a város népművelői. Röviden: az üzemi kulturális munkáról van szó. Ez a fogalom azonban rendkívül sok irányú problémakört jelent. A város vezető testületeinek, párt- és tanácsi szerveinek előrelátását dicséri az a tény, hogy e gondok megoldását magukévá tették, felszámolásukra enyhítésükre társadalmi összefogásra szólítanak fel. Milyen gondokról van szó? A teljesség igénye nélkül csupán néhányat említenénk. Balassagyarmaton is jelentkezik a gazdasági vezetés esetenkénti kizárólagos, vagy túlzott termelési központú szemlélete, amely hajlamos figyelmen kívül hagyni azt a rendkívül szoros összefüggést, ami az úgynevezett termelő, illetve az anyagi és szellemi javakat fogyasztó ember között fennáll. Az általános és szakmai műveltség emelése ma, a termelékenység oldaláról nézve is kifizetődő. E vonatkozásban tehát szemléletváltozásra van szükség. Gond az üzemek zsúfoltsága, a férőhelyhiány. Esz az oka például annak, hogy az üzemek közül csak a Fémipari Vállalatnál működik klub, a telephelyek helyhiánnyal küzdenek. Természetesen a szűkösség átmeneti gond csupán, hiszen új ipari objektumok épülnek, s elkészültük néhány éven belül ezeket az elemi gondokat megoldja. Segít továbbá abban is, hogy a munkahelyi kulturáltság a munkakörülmények javulása következtében ugyancsak emelkedjék. Joggal igénylik Az alapvetően befolyásoló tényezők közé számít az is, hogy Balassagyarmat iparosodásában jelentős szerepet kapnak azok a telephelyek, ipari üzemegységek, amelyek központja nem a városban van. Mit jelent ez a közművelődés szempontjából? Elsősorban azt, hogy nincs önálló kulturális és szociális alapjuk.Vagy ha van is, igen szűk marokkal mért ez az összeg. Néhány példa. A Kábel Műveknek nincs kulturális alapja, a Kőbányai Porcelángyár helyi egységeinek 8000 forint (40 millió forint termelési értékkel), a Volánnak (termelési értéke 55 millió forint) nincs itt kulturális alapja, a Fínomkötött árugyárnak 18 000 forintja van erre a célra, holott 107 millió forint termelési értékkel dolgozik, s még sorolhatnánk a példákat. Ha a helyi gazdaságvezetőkben is erősödik a népművelő szándék, kétségkívül javulhat ez a helyzet. A felelősség nem csökken A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ munkatársai tíz üzem és intézmény kulturális tevékenységének patronálását vállalták ebben az évben. Havonta egy alkalommal munkanapjukat az üzemben, intézményben töltik, ahol módszertani segítséget adnak a KISZ- és a szakszervezeti kultúrfelelősöknek. Természetesen ez nem csökkenti a gazdaságvezetés felelősségét például az anyagi és erkölcsi támogatás szervezettebbé tételében. Hiszen ők látják, hogy a termelés érdekében például milyen ismeretterjesztő előadássorozatra van szükség, s a pénzt is nekik kell adniuk. T. E. Szemle A salgótarjáni Balassa Bálint Nógrád megyei Könyvtár megjelentette a Szemle 1970. évi utolsó, negyedik szám A kiadvány a népműveléssel foglalkozó cikikékből közöl válogatást. E szám anyagát az október, november, december hónapokban megjelent ilyen jellegű írásokból oltották össsze. A negyedévenként napvilágot látó Szemle célja az, hogy az érdeklődőiknek, de különösen a népműveléssel aktívan foglalkozóknak segítségeit adjanak e tematikusan rendszerezett anyaggal. E számban ismételten közltik a közművelődés eseménynaptárát is. Nagyobb forgalom Megtartotta küldöttgyűlését a Iáiké és Vidéke ÁFÉSZ. A harmadik ötéves terv időszakában a külkereskedelmi áruforgalom 52,3 százalékkal növekedett. Ennek a forgalomnak nagy részét az élelmiszerboltok eredményezték. A ruházati boltok forgalma kétszeresére emelkedett. Nagy gondot fordítottak arra, hogy a keresett cikkek a vásárlók rendelkezésére álljanak. Emelkedett a tartós fogyasztási cikkek vásárlása is. Bútort is értékesítenek, a megvett bútort házhoz szállítják. A céltudatos gazdasági munka eredménye, hogy az elmúlt esztendőben 763 000 forint nyereséggel zártak. A küldöttgyűlésen határozatokat hoztak a munka további javítására. Hasznosítják Nóigrásd községbe új tűzoltószertárat építettek. A községi tanács-vb úgy határozott, hogy a régi szertárat hasznosítja. Megállapodást kötöttek a rétsági gabonafelvásárló és -értékesítővel, hogy a régi szertárat rendelkezésére bocsátják abrak- és takarmánytápok árusításaira. Ugyanis a községben, a háztáji gazdaságokban sokan foglalkoznak sertés, és marhahizlalással, a takarmányellátás viszont nem volt megoldva. A határozat óta hetenként szombaton, szükség esetén vasárnap is árusítanak takarmányt a köz- túlozzon 4 NOGRAD-nak! Kirisics Lajos (Salgótarján): 5 pontot adott „Testvérek” c. fényképére a zsűri Örökkön győz e Had! A SZOVJET hadsereg napján, február 23-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülöttjére emlékezünk. Őszinte tisztelettel és hálával köszöntjük a Szovjetunió dicső hadseregét, hazánk felszabadítóit, a világbéke fegyveres védelmezőit. A történelemiből tudjuk, hogy a válságraakció rabló és kizsákmányoló céljai megvalósítása érdekében már sokszor megkísérelte elpusztítani a szovjet hatalmat, kiírtam még a gondolatát is egy szebb és jobb, békés világnak, amelyért a szovjet nép és hadsereg oly sókat áldozott. A szovjet hadsereg mindig leckét adott azoknak, akik kezet emeltek a szocializmusra, merényletet követtek el a béke és a haladás ellent. Így volt ez 53 évvel ezelőtt is, amikor a Vörös Gárda osztagaiból és a felfegyverzett munkáscsoportokból reguláris hadsereggé fejlesztett, de akkor még rosszul felszerelt és gyengén kiképzett Vörös Hadsereg Pszkov és Narva alatt, 1918. február 23-án megállította a német csapatok előrenyomulását. Azóta ezt a napot a Vörös Hadsereg születésnapjának tekintjük. A Vörös Hadsereg nehéz csatákban edződött. Kemény harcok során fejlődött a munkásokból és parasztokból lett katonai vezetők felkészültsége, nőtt a katonák harci tapasztalata, erősödött a hadsereg erkölcsi-politikai állapota és fegyelmi helyzete. A polgárháború befejezése után, mintegy most, viszonylag békés évtized alatt, a roppant gazdasági és kulturális célkitűzések megvalósításával együtt, korszerű hadsereggé nőtt. A hitlieri Németország 1941. június 22-én orvul, hitszegő módon rátört a Szovjetunióra. Hatalmas katonai sikerek ellenére a német fasisztákat hamarosan csalódás érte. Bekövetkezett az a kudarc, amely már két évtizeddel azelőtt érte seregeiket a szovjet földön. A Nagy Honvédő Háború olyan csatái, mint a sztálingrádi, a moszkvai és a berlini, a hadtörténelemben egyedülállóak: ezekben milliós erőik csaptak össze. A szovjet nép ismét nagy véráldozatokat hozott, mintegy 20 millió állampolgárát veszítette el. A Vörös Hadsereg katonái, parancsnokai hősiességére jellemző, hogy 11 500 katona nyerte el a Szovjetunió Hőse” kitüntetésit, több mint 8 millió katona kapott bátorságáért érdemrendet. A Nagy Honvédő Háború során a világimperializmus a második nagy történelmi vereséget szenvedte el. A szovjet hadsereg győzelme eredményeként a szocializmus világrendszerré, a társadalmi haladás fő erejévé vált, amely tovább gyengítette az imperializmus katonai kilátásáét, pedig azok sietve hozták léikre a katonai szövetségek egész láncolatát a Szovjetunió és a szocialista országok körül. A Szovjetunió és a szocialista országok népei — köztük hazánk is — proletárinternacionalista összefogással, gyors ütemben építették ki védelmi erejüket. A szovjet fegyveres erők tovább fejlesztették harckészültségüket. Az atom-, majd a rakétafegyverek létrehozásával, a fegyveres erők átszervezésével és átfegyverzésével, a világ legkorszerűbb, legerősebb hadseregévé vált. A maga erőfölényével már sokszor arra kényszerítette az imperialista köröket, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket a katonai erőszak kizárásával rendezzék. SZÜLETÉSÉNEK 53. évfordulóján köszöntjük testvéri fegyverbaráttunkat, hazánk felszabadítóját. Szívből kívánjuk a szovjet hadseregnek, hogy tovább növelve erejét, fokozza harci készenlétét, érjen el újabb sikereket a technika fejlesztésében, a hiarchművészet tökéletesítésében, a csapatok kiképzésében és neveléséban! Dr. Mezővári Gyula alezredes, megyei kiegészítő parancsnok A lakosság szolgálatában Népszerű az OTP-fiók Míg 1966-ban és 1967-ben évente mintegy négymillió forinttal emelkedett a balassagyarmati OTP-fiókban őrzött, taskarékbetét-állománny összege, addig 1968-tól kezdve már 9,4 milliót tett ki az emelkedés, s elérte a hatvanmillió forintot, öt esztendő alatt így jelentősen megnőtt az egy lakosra jutó átlagmegtakarítás: 1848 forintról 4375 forintra. A lakosság takarékosságára, előrelátására jellemző, hogy a termelőszövetkezeti zárszámadás a vállalati nyereségrészesedések kifizetései mintegy negyven százalékban csapódnak le a betétállomány megnövekedésében. A betétfajták között a legnépszerűbb az öt százalékkal kamatozó, de mivel az elmúlt két év alatt a balassagyarmati OTP-fiók körzetében tizenkét személygépkocsit nyertek — ebből ötöt balassagyarmati betétkönyv-tulajdonosok — ugrásszerűen megnövekedett az érdeklődés a gépkocsi betétkönyveit iránt. Három év alatt a gépkocsi-előjegyzésekre, -vásárlásokra fordított befizetések összege meghaladta az ötmillió forintot. Az OTP tevékenységének másiik fontos területe a hitelezési munka. Elmondható, hogy a helyi fiók messzemenően igyekszik kielégíteni a lakosság lakásépítési igényeit. A számok is ezt igazolják: a harmadik ötéves terv során a KISZ-lakótelepen 300 a Kuun Béla-lakótelepen pedig 100 lakás épült fel OTP-kölcsönnel. A takarékpénztár a telekvásárlásoknál is segített: 203 üdülő, és 23 beépítésre alkalmas telket értékesített, s nyújtott a vásárlásokhoz kétmillió forintos kölcsöntámogatást. A balassagyarmati OTP-fiók munkáját jelentősen megkönnyítette, hogy másfél éve új, minden igényt kielégítő helyiségbe költözhetett. Ez nemcsak az ügyintézés gyorsaságát növelte, de hozzájárult az ügyfélfogadás gyorsabbá válásához, kulturáltabbá tételéhez is. Eredmények és tervek Az elmúlt öt év alatt kilenc A következő öt esztendőben millió forinttal növekedett a tovább gyarapodik a szövetke- Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ tét vagyona, s minden bizonyvagyona. A beruházásokra ez nyúl a balitok forgalma is nőidő alatt hat és fél millió fovakszik. A főbb beruházások hatat fordított a szövetkezet, között említette az igazgató Ezit állapította meg Szabó Jáság elnöke a városköziponttban nos, az igazgatóság elnöke, a egy ABC-áruház építését, és közelmúltban, megtartott zárszámadó küldöttgyűlésen. A szövetkezet árbevétele meghaladta tavaly a 32 millió forintot, öt évvel ezelőtt még alig 14,5 milliómél tartottak. A gazdálkodási eredmény tavaly már megközelítette az egymillió forintot. Zagyvapálfalván a munkás fogyasztási szövetkezet ABC- áruházát, valamint sósrúdüzem létesítését. Salgótarjánban a tervidőszak alatt épülő vásárcsarnokban is helyet kap a fogyasztási szövetkezet. 1 NOGRAD - 1971. február 23., kedd