Nógrád, 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-20 / 92. szám

Éljen a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátsága! Tavasz A n­udányhalászi téglagyár­ban már március 22-én meg­kezdték az idei nyerőgyártást. Erre a töredékh­ónapra 540­­ezer nyers tégla gyártását írta elő a terv ehelyett 613 ezer készült. A kemence egész té­len át üzemelt, annyi volt a készlet. Folyamatosan újítot­ták fel a kemence valamen­­­nyi kamráját. Az utóbbi két hétben már az idei nyers tég­lából égettek. — Ebben a hónapban, már 1 660 000 téglát gyártunk — újságolta Füzesi Tibor gyár­vezető-helyettes. Az idén a tavalyinál alacsonyabb tervet kaptunk, összesen 11,5 millió a téglagyárban nyers téglát kér­elő és u­tánunfc­gendő a beli égetéshez, még a tavalyi 13 múlfiával szem­ ennél is több dolgozóra lenne ben. Sajnos, a munkaidőt; az szükség. A kihordók és be­­autóbuszj­áratokhoz kellett hordók, igaz, nehéz munkát igazítani. Emiatt nem tudunk végies­nek, de havonta négy­­szabad szombatot biztosítani ezer forinton fel­ül keresnek­ a dolgozóknak, így naponta lét, egyenként 7 órás műszak­ban termelünk. — Mi újság a létszámkér­désben? — Sajnos, nincs elegendő ember. Pillanatnyilag még mégis keresni kell az embe­reket. — Mi ennek az oka? A kérdésre elgondolkodtató választ kaptunk. Talán az is hozzájárul­t, ahogy elmond­ták, hogy a tavalyi vállalati eredmények nem tették lehe­tő­vé a nyereségrészesedés fi­zetését. A vállalat központjá­tól eddig még az idei évre szóló bérfejlesztésre sem kap­tak semmilyen tájékoztatást. Ta­valy akkor volt itt a lét­számmozgás, mintha egy év alatt teljesen kicserélődött volna a n­udányhalászi tégla­gyár egész kollektívája. Az itt dolgozók mintegy egyhar­­mada számít törzsgárdatag­­nak. Ők nem cserélték a mun­kahelyet, viszont a többi több­ször is. Bár nem könnyű mun­ka a téglagyáriaké, de arra be­csületesen dolgozik, megkere­si a pénzét. — Hogyan készültek fel az évre? — A kemence felújításával, ezenkívül elvégeztük a gépsor nagyja­vítását is. A bányász­­kodás teljesen gépesített, és a présgép kiszolgálása is. Csupán a szénpor bekeverésé­hez kell egy ember. Egyéb­ként ezt a munkát is automati­kus adagoló végzi. Korábban 16,5 millió forintot terveztek a I­udányhalászi téglagyár fel­újítására, korszerűsítésére. Ezt a vállalat anyagi ereje, nem biztosította, végül is nem kap­tá­k meg. Az anyag minősége nem a legjobb. Három-négy méteres fedőréteget kell leta­­k­arítcanuuk, hogy a gyártáshoz megfelelő alapanyagot nyerje­legialább négy kihordót, bek. ugyanennyi behordót és va­ A téglára nagy szükség gonrakót tudnánk foglalkoz­­van. Mi sem bizonyítja job­tatná. Később pedig, amikor ban, mint az, hogy nagy tá­már megkezdjük a nyers tégla válságokról is ide jönnek g­ép­kazalozását, hogy legyen elő­ kocsikkal. Az agyagbánya teljesen gépesített kemencéből gépkocsira kerül az égetett tégla A szállító erőgépet itt még a ló helyettesíti Fotós Koppány Tervtogyató föjszgyűlés Tolmácson A szakosodás útján haladnak A tolmácsi termelőszövetke­­zetben a közelmúltban meg­tartották a tervté­rgyató köz­gyűlést. A tagok tulajdonosi felelősséggel vitatták meg az esztendőre kitűzött feladato­kat és mondtak igent annak végrehajtására. A tolmácsi egyesített termelőszövetkezet­nek abban van a legfőbb erőssége, hogy évekre előre tudja, mit akar megvalósítani, így aztán a közgyűlésen — ahol tulajdonképpen összesí­tik a tennivalókat, a várható eredményeket — nem azon vitatkoznak, hogy a terv jó-e, vagy módosítani kell, hanem­­ azon, miképp dolgozzanak an­nak sikeres végrehajtásáért? A közgyűlést megelőzőleg, a tagsággal beszélgettek az idei tennivalókról. Ekkor vitat­koztak. Elsősorban arról: he­lyes-e a tagok részesedését az elvégzett munka eredményé­hez kötni. Ugyanis arról van szó, hogy például a tehené­szek jövedelmét ahhoz igazí­tották: amennyi tejet fejnek, annak mértékében fizetnek munkájukért. Így van ez a növénytermesztőknél, a hízó­­állat-gondozóknál, az építők­nél és mindenütt. Végül is, amikor megértették, hogy a közösből annak arányában ve­hetnek ki, amennyit megter­melnek, kialakult az egyetér­tés. Biztos alapokon A tolmácsi egyesített ter­melőszövetkezetről még sokat fogunk hallani. Hírnevét gon­dosan megalapozott munká­jával gazdagítja. Évekkel ez­előtt áttértek a megfontolt, tervszerű munkára. A szá­mukra legmegfelelőbb körül­ményekhez igazodtak. Figye­lembe vették a tagok létszá­mát, életkorukat, a mezőgaz­dasági termelésben meglevő hagyományaikat, ennek meg­felelően alakították gazdálko­dásukat. Ahogyan Máté Já­nos, a tsz főagronómusa mondta, terveik megvalósulá­sának minden esztendő egy­­egy lépcsőfoka. Nagyon magabiztosan ha­ladnak kitűzött céljuk felé, hogy intenzív szarvasmarha­tenyésztő mezőgazdasági üze­met alakítsanak ki. Emellett természetesen foglalkoznak vágóbaromfi-neveléssel, gabo­na- és bogyósgyümölcs-ter­­mesztéssel. Egyre kevesebb kapással. A melléküzemági tevékenység nélkülözhetetlen számukra is­­, mint aho­gyan megyénk valamennyi tsz-e számára nélkülözhetet­len. Ez a melléküzemáguk, az építőrészleg, amely nem ke­vesebb termelési értékkel dol­gozik, mint évi 20,5 millió fo­rint. Egyedülálló módszer Az idei tervtárgyaló köz­gyűlés részleteiben is feltár­ta, hogy céljaik elérésében milyen eredményeket értek el. Elkészültek a szakosított te­henésztelep építésével. Az istállókat 430 tehénnel népe­sítették be. Olyan látvány ez, amely a legközömbösebb em­bert is fellelkesíti. Az állatok egészségesek, környezetük ki­fogástalan. Tisztaság, rend mindenütt. Ehhez az állo­mányhoz igazították a szántó­földi művelést. A major kör­nyékén, ahol a község leg­jobb minőségű földjei van­nak, alakították ki a legelőt, szabadtartásos állattenyész­tésre. Tavasztól a tél beálltá­ig ott gondozzák, fejik a jó­szágokat. Megyénk tsz-eiben ez egyedülálló módszer még. Ők bátran nekivágtak, de előbb számoltak, amiből ki­derült, hogy ebben az eszten­dőben a hízómarha-értékesí­téssel együtt az állattenyész­tésből 7 millió forint jövedel­met nyerhetnek. A közgyűlé­sen egyetlen ellenvetés sem volt igaz is, mert ilyen gon­dos előrelátással a tervet nemcsak teljesítik, de túl is teljesíthetik. Az állattenyésztéssel kap­csolatos a forról­evegős lucer­­naszárító üzemibe állítása is. A lényege: a frissen levágott szálas takarmányt 30—35 per­cen belül liszt formájában, zsákban tárolják. Pillanatnyi­lag­ ez a legjobb fehérje értékű takarmány. A saját szükség­let kielégítése mellett a lu­cernalisztből több vagonnal értékesítenek. Elsősorban a nyugati piacokon, ahol külö­nösen jól meg is fizetik. Végeredményben ez az esz­tendő a tolmácsiak életében jelentős fordulatot hoz. Kiala­kult a szarvasmarha-törzste­­nyészet, ehhez igazítva meg­változott a gazdaság teljes ve­tésszerkezete. A növényter­mesztésben a búza mellett­i szálastakarmány-termesztés a fő termék, és a vegyszeres el­járással termesztett kukori­ca. A termények betakarítása teljesen gépesített. Ehhez iga­zodnak az emberek is, akik szakmunkásképzőben tanulják elsősorban az állattenyésztési és génészeti ismereteket, mert enélkül a szarvasmarhatele­pen dolgozni nem lehet. Évi 48 millió forint Szólni kell az építőrész­­legről is, hiszen évi termelési értéke jelentős, 20,5 millió fo­rint. Ebben az esztendőben ezt is fejlesztik. Emelik a mű­szakiak felkészültségét. A fizi­kai dolgozóktól minőségi mun­kát kérnek. Az építőrészleg tevékenysége Balassagyarmat­tól Kétségig terjed, amiben szerepel ipartelep, tóstrand, kultúrház, lakóházak építése. Ennek a részlegnek a munká­ja biztos jövedelmet jelent a közös gazdaságnak. A közgyűlés végül is jóvá­hagyta a termelőszövetkezet évi tervezett termelési érté­két, amely 47 millió 988 ezer forint, 11,8 százalékkal maga­sabb mint az előző évben volt. Ezek után természetes, hogy a tagság elégedetten tá­vozott a közgyűlésről. Annál is inkább így, mert a tsz-ben jó a munkamorál, biztosított a jövedelem, és olyan kedvez­ményeket­ élveznek, mint a tagok részére nyújtott lakás­­építési akció, a kulturális, szociális ellátás Bobál Gyula Választási kislexikon Milyen iratokat vigyünk magunkkal, amikor szavazni megyünk? A szavazáshoz a követke­ző iratokat vigyük magunk­kal: — a személyi igazolványt (ezt egyébként is mindig ma­gunknál kell tartanunk); ha valaki esetleg éppen a sza­vazás napján vagy közvetle­nül előitte vesztette volna el a személyi igazolványát, vi­gyen magával más olyan iga­zolványt, iratot, amellyel szükség esetén a személy­azonosságát igazolni tudja; — azt az értesítést, amely­ben, a tanács közölte velünk, hogy felvettek a választói névjegyzékbe. Kivételesen előfordulhat, hogy valaki a választási nap­ján az állandó lakóhelyétől tá­vol van, és az ideiglenes tar­­tartózkodási helyén kíván szavazni, de itt még nem vették fel a választók pót­névjegyzékébe. Ez a választó vigye magával azt az igazo­lást is, amelyet az állandó­­ lakhelye szerinti tanács vég­rehajtó bizottsága állított ki részére, hogy állandó, lakóhe­lyén a választók névjegyzé­kében, szerepel. Milyenek a szavazóhelyiség­ben levő urnák és szavazófül­kék? A szavazóhelyiségb­ein egy vagy több szavazómmna van. Ez kis láda, tetején nyílással. Ezen kell bedobni a szavazó­lapokat tartalmazó borítékot. A szavazás megkezdése ellőtt a szavazatszedő bizott­ság megvizsgálja, hogy az urna üres-e, és megfelel-e a szavazás céljára (jó álla­potban van-e). Ha igen, a bi­zottság az urnát lezárja és lepecsételi, mégpedig úgy, hogy ne lehessen belőle sza­vazólapot kivenni a zár fel­nyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül. Minden, szavazóhelyiségben legalább két szavazófülke van. Ez függönnyel vagy más módon, elrekesztett tér, amely a szavazás titkosságát biztosítja. A szavazófülkében, íróeszköz is van a szavazási céljára Ki felelős a szavazóhelyiség­ben a rendért? A szavazóhel­yiségiben és környékén a rend fenntartá­sáért a szavazatsze­ző bizott­ság elnöke a felelős­. Az el­nöknek a rend fenntartására t­ett intézkedései mindenkire kötelezőek. Minthogy a szavazást za­varná, ha a szavazóhel­yiség­­ben bárki választási agiitáci­­ót fejtene ki, a törvény mast megtiltja. A választások elő­­készítése során, ugyanis bő­ven van alkalom arra, hogy a választópolgárok, a külön­böző szervezetek, a dolgo­zók kollektívái stb. az egyes jelöl­tek mellett vagy ellen kifejtsék véleményüket NOGRAD - 1971. április 20., kedd

Next