Nógrád, 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜL­JETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 83. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Fock Jenő választási beszéde Tatabányán Alapvető célunk a jogos társadalmi igények kielégítése Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnöke, Komárom me­gye országgyűlési képviselőjelöltje szerdán Tatabányára látogatott. A vendéget a Komá­rom megyei pártbizottság székházában Ha­vasi Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára, Kroszner László, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke és Izsáki Mi­hály, a megyei népfrontbizottság titkára üd­vözölte. .A délelőtti program következő állomása a tatabányai alumíniumkohó volt. Fock Jenő ezután — a település új, könnyűipari bázisán — a legfiatalabb üzemeket látogatta meg. A nap legjelentősebb eseményére délután került sor, amikor a tatabányai népházban a választópolgárok nagygyűlésen találkoztak Fock Jenővel, a megye képviselőjelöltjével. A nagygyűlés mintegy kétezer résztvevője hos­­­szan tartó, lelkes tapssal köszöntötte Fock Jenőt. A Himnusz elhangzása után Kroszner Lász­ló köszöntötte a választókat és megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Fock Jenő mondott vá­lasztási beszédet. Fontos feltétel a termelékenység javítása Bevezetőiben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Népköztársa­ság kormánya nevében üdvö­zölte a nagygyűlés részvevőit, Tatabánya választópolgára­it. A közelgő választóiok­ra utal­va, kifejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival tá­mogatja majd a Hazafias Nép­front­ választási felhívásaiban megfogalmazott célkitűzése­ket, s bizonyítja akaratát, készségét, hogy még követke­zetesebben és magasabb szín­­vonalon folytassuk a sapotia­­ 1­izmus teljes felépítésének munkáját. Hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik köz­ponti feladata a demokratiz­mus továbbfejlesztése, kiter­jesztése. A szocialista demok­rácia fejlesztése elképzelhetet­len az üzemi, vállalati demok­ratizmus erőteljes fejlődése nélkül. Minden vezető köte­lessége szüntelenül figyelni a dolgozók szavára, véleményé­re építeni, javaslataikra, cse­lekvő készségükre. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredmé­nyekre, s azokra a feladatok­ra is, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: — Alapvető céljaink a ne­gyedik ötéves tervben is vál­tozatlan­ok. A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az is­mert munkaerő-probléma megoldásának is. A termelés­be bevonható új munkaerő létszáma korlátozott, s erősí­tenünk kell tehát azokat a közgazdasági ösztönzőket, amelyek lendületet adhatná­nak a gépesítésnek, az auto­matizálásnak is. A következő öt—tíz eszten­dő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban elő­irányzott szervezeti változtatá­sokról — mint például a ke­­mu­zállás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechni­kai eszközök gyártása és al­kalmazásának elterjesztése, a járműprogram megvalósítása, a korszerű építőipari módsze­rek meghonosítása, nem utol­só sorban pedig népgazdasá­gunk energiastruk­túrájának korszerűsítése,­­ majd a szénbányászat jövőjével fog­lalkozott — Népgazdaságunk jelenle­gi és távlati­­ igényeit alapul véve, a kormány már koráb­ban intézkedéseket tett a jó minőségű szenet termelő szén­­medencék rekonstrukciójának folytatására. — A kormány a bányász­létszám stabilizálására és a taWlettermelés ösztönzésére . Egyaránt fejleszteni kí­vánjuk az ipart és a mező­gazdaságot Elsősorban a szo­cialista országokkal, de a tő­kés világgal is bővítjük koope­rációs kapcsolatainkat. Szük­ségesnek tartjuk a szocialista integráció magasabb fokára való eljutás módjainak ki­munkálását. A nemzeti jöve­delem felosztásában, továbbra is fenn akarjuk tartani a fel­halmozás és a fogyasztás ed­digi helyes arányát, s arra tö­rekszünk, hogy ezután is biz­tosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgazda­ság tartós egyensúlyának alapvető feltételeit.­­ Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind tel­jesebb kielégrt­ése. Végső fo­kon mindaz, amit a gazda­ságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember­­ bol­dogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk meg­valósí­tani, amilyen mértékben ter­melésünk gazdaság­ossága és ennek legfontosabb tényező­je, a termelékenység fejlődik. A termelékenység öt évi nö­vekedése, az 197­0. évi jó ered­mény el­lenére 20 százalék volt, a tervezett 24—27 száza­lékkal szemben. Bízunk ben­ne, hogy a következő eszten­dőkben ez a javulás folytató­dik. Erre minden lehetősé­günk meg is v­ani, jelentős — mintegy 260 mil­lió forint összegű — bérpoli­tikai intézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadságát, a hosszabb ideje ilyen szolgála­tot ellátó évi fizetett szabad­sága 24 napnál is több lehet. A termelő dolgozók évi ös­­­szes szabadsága — az enge­délyezett pótszabadságokkal — elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozóké a 30 napot. Egyszó­val a szénbányászatnak orszá­gunkban van jövője, bányá­szainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. — Arról is beszámolhatok, hogy a kormány 1971-ben, még az év első felében meg­tárgyalja a további 10—15 éves időszak energiafejleszté­si programját és meghatároz­za energiaszükségletünk kielé­gítésének legfontosabb felada­tait. Szigorú intézkedések Foglalkozott a kormány el­nöke a nemzeti jövedelem el­osztásának kérdésével. Rámu­tatott: “ Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irá­nyát és rendjét, így például szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — hatá­rozza meg az elosztás fő ará­nyát és rendjét, így például a következő 5 esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzá­vetőlegesen­ 23—25 százalékát alkarjuk felhalmozásra és 75— 77 százalékát fogyasztásra for­dítani. Természetesen csak azt tud­juk elosztani, amit megter­meltünk. Másrészt csak akkor zavartalan az elosztás, ha vállalataink olyan cikkeket termelnek, amelyekre a társa­dalomnak, a belföldi és a kül­földi fogyasztóknak szükségük­ van. Az életszínvonal egyik leg­fontosabb jellemzőjeként em­lítette a miniszterelnök a la­kosság anyagi javakkal törté­nő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat ja­vult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja le­hetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos ren­deltetésű, olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folya­matos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azon­ban mindennel elégedettek az árakkal, s termékeink minő­ségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos, bíráló megjegyzések és észrevételek. A kormány az irányító szer­vek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúbban jár­janak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszon­­szerzéssel akarnak eredményt elérni. Jövedelempolitikánk kérdé­séről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv idő­szakában a keresetek növeke­dése az eddiginél még követ­kezetesebben kapcsolódik majd a végzett munka tény­leges eredményéhez A mun­kások és az alkalmazottak re­álbére öt év alatt várhatóan 16—18 százalékkal, az egy fő­re számított reáljövedelem 25—27 százalékkal emelkedik. Arra t­örekszünk, hogy az el­végzett mimika szerint változ­zanak a jövedelmek. A csalá­di körülmények azonban ma még nagymértékben befolyá­solják a jövedelmi különbsé­geket. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltar­tottak számával arányosan nö­vekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági ter­veinkkel összhangban rend­szeresen­ emelnünk kell majd (Folytatás a 3 oldalon) Szénbányászatunk ma és holnap 1971. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Tanácskozik a XXIV. kongresszus (2. oldal) Határozatlan vezetés, nagy veszteség Karancskesziben (3. oldal) Az olvasók fóruma (6. oldal) Közös programunk a szocializmus teljes felépítése Választási nagygyűlés Salgótarjánban Szerdán, a délutáni órákban fúvószenekar hangjai fo­gadták Salgótarján választópolgárait, akik a József Attila művelődési házban megtartandó választási nagygyűlésre igyekeztek. A színházterem délután öt órára zsúfolásig meg­telt, amikor a nagy érdeklődéssel várt gyűlés megkezdődött. A városi pártbizottság, a Hazafias Népfront városi el­nöksége, és Salgótarján város Tanácsa nevében Szabó Fe­renc, a Hazafias Népfront városi titkára üdvözölte a részt­vevőket, a város dolgozóinak képviselőit. Az elnökségben helyet foglalt Pothornik József, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a nógrádi szénbányák igazgatója, Havas Péter és Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkárai, Géczi János, a megyei tanács elnöke, Marczinek István, a Haza­fias Népfront megyei bizottságának titkára, valamint a vá­rosi párt-, tanácsi és tömegszervezetek vezetői. hazánk. A Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXIV. kongresszusa a napokban fe­jezd be munkáját. Nem fér kétség ahhoz, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja kongresszusa nem csupán a szovjet párt és a szovjet nép belügye. A szovjet nép sikerei az egész emberiség jövő sor­sára kihatnak. a Szovjetunió az egész békéjének biztonságát jeleníti, mert fegyveres erejével kor­dában tartja­ az imperializ­mus háborús terveit. A Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok kapcsolata megingathatat­lan, segítségére bármely szo­cialista ország biztosan szá­míthat, mérce és értékmérő a társa­dalom, az ország hasznára vég­zett munka. Csakis ez adhat alapot a nagyobb jövedelem­re, megbecsülésre, tiszteletre. Ez a mi programunk, a szo­cialista emberiesség program­ja. Ezen kell munkálkodnunk ott, ahova a választópolgárok bizalma állított. Brutyó János beszéde után Salgótarján választási körze­teinek tanácstagjelöltjei mon­dották el véleményüket a je­lölő gyűlésekről, a tanácstagok feladatairól és arról a meg­tisztelő bizalomról, amelyet a választók képviselete jelent. Horváth Mária tanácstag­jelölt, akinek első választása, és egyben tanácstagi jelölése is a mostani szavazás, a fia­talok véleményét tolmácsolta. Beszélt arról, hogy nálunk nemcsak alakítható, formáló­dó tartalékot jelent az ifjú­ság, hanem a társadalmi élet, a mindennapok gondjainak tevékeny résztvevője. A fiatalokra is sok munka vár az elkövetkezendő évek­ben, d­e gondjaik megoldásá­ban is segítsége­t szeretnének kapni. Nagyon sok fiatalnak a lakásgondja, amely a családi élet kezdetét nehezíti. Vége­zetül Salgótarján fiatal vá­lasztóinak nevében sok sikert, erőt és egészséget kívánt a képviselőjelöltnek.­lasztópolgárok bizalmát, és külön köszönöm az előlegezett bizalmat, hogy a következő ciklusra Salgótarján város or­szággyűlési képviselőjének jelöltek — kezdte beszédét Brutyó János. — A nyolc esztendő alatt, amióta Salgó­tarján város képviselője va­gyok, összenőttem a várossal, annak becsületes, dolgos né­pével, s mindig úgy érzem, amikor ide jövök, mint aki hazatér. Salgótarján képviselőjelölt­je ezután arról beszélt, mi­lyen örömmel tölti el, ha va­lami újat lát, amint szé­pül, gazdagodik Salgótar­ján. Mert Salgótarján nem csupán egy magyar város, hanem olyan forradalmi tradíciókat őriz, amellyel kevés helyen büszkélkedhetnek. Majd így folytatta: — Szeretném elmondani azt a részemre felejthetetlen él­ményt, amelynek négy évvel ezelőtt, egy baglyasaljai jelö­lő gyűlésen voltam tanúja. Ennek a városrésznek bányá­szai zászlóvivői voltak min­dig a dicső harcoknak. A je­lölő gyűlésen egymás után szólaltak fel idősebb férfiak és asszonyok. Ezen a jelölő­gyűlésen nem az volt a fő probléma, hogy kevés a nyug­díj — bár valóban sokszor kevés —, hanem felszólalásaik­ban lakóterületük fejlesztésé­vel foglalkoztak, közművesí­tésről beszéltek, hozzászólása­ikból kicsendült pártunk, rendszerünk szeretete. Bruttó elivtárs utalt a­rra, hogy bennünket, Salgótarján lakóit köteleznek a múlt nagy­szerű eredményei, hogy még jobban dolgozzunk hazánk és szőkébb pátriánk, Salgótarján felvirágoztatásáért. Majd így folytatta: — Mozgalmas idők részesei vagyunk, választásunkra olyan időszakban készülünk, amikor jelentős kül- és belpolitikai események színtere a világ és Ezt követően belpolitikai életünk fontos eseményeiről szólott Salgótarján képviselő­jelöltje. — Nemrégiben ünnepeltük hazáink felszabadulásának hu­szonhatodik évfordulóját, szól­tunk a megtett útról, össze­geztük eredményeinket, kije­löltük feladatainkat. Pártunk X. kongresszusa nagyszerű távlatokat mutat dolgozó né­pünknek, mondanivalóját, cél­ját illetően egész népünk kí­vánságát, vágyait, törekvéseit fogalmazta meg. Ezért reális az a tény, hogy a Hazafias Népfront a kongresszus hatá­rozatait programként fogadta el és a választási feladatok homlokterébe állította. Mi, akiket e program alapján je­lölnek képviselőnek vagy ta­nácstagnak, köszönjük a bi­zalmat és méltóak akarunk lenni erre a megtiszteltetésre. A továbbiakban a negyedik ötéves terv célkitűzéseiről be­szélt, amely lehetővé teszi Nógrád megye és Salgótarján iparának további erősödését, a munkalehetőség bővítését, a mezőgazdaság fejlesztését. A tervben fontos helyet foglal el az úthálózat javítása, a ke­reskedelem kulturáltságának emelése, az életszínvonal nö­velése. Öt év alatt közel kilenc­ezer új lakással számo­lunk a megyében, ame­lyekből háromezret állami erőből építünk fel. Fejlődik Salgótarján szellemi élete, kulturális kisugárzása, Salgótarján iskolaváros jelle­ge. Majd így folytatta: “ A tervek megvalósítása érdekében kell az április 25-én megválasztandó képvi­selőnek munkálkodnia. Van feladat bőven, mert az ered­mények mellett még sok a megoldandó gond is. Fel kell újítani a régi, elavult üzeme­ket, és még sok kolónialak­ás vár bontásra. Ahhoz, hogy terveink megvalósuljanak, valamennyiünknek tenni, dol­gozni, alkotni kell. A legfőbb : A Salgótarjánban tar­tott képviselő és tanácstagi jelölő gyűléseken több mint hatezer választópolgár vi­tatta meg a legutóbbi négy évben politikai, gazdasági és kulturális téren elért eredmé­nyeinket, elemezte gondjain­kat, s állított képviselőjelöl­tet, tanácstagjelölteket a kö­vetkező választási ciklusra — mondotta bevezetőként Szabó Ferenc, majd átadta a szót Brutyó János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Ellenőrző Bi­zottsága elnökének, városunk képviselőjelöltjének. — Nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy már nyolc éve, illetve két cikluson keresztül képviseltem Salgótarján vá­rost, a dolgozó nép ország­­gyűlésében. Köszönöm a vá­­zt követően On­drék Lász­ló tanácstagjelölt, a nógrádi szénbányák dolgozója kapott szót. Beszélt megyénk fejlő­déséről, arról a hatalmas és nagy erőfeszítést kívánó munkáról, amelyet a nógrádi szénbányászat visszafejlesz­tése jelentett az elmúlt évek­ben. A volt bányászok megfe­lelő munkaalkalmat talál­tak­ az ide települő új, fejlődőképes üzemek, munkát adtak minden dolgozni akarónak. Majd arra figyelmezte­tett, hogy a jövőben is na­gyon komoly, tervszerű mun­kára van szükség ahhoz, hogy a bányából felszabaduló dol­gozók munkába állítását hu­mánusan, jól oldják meg. Eb­ben a negyedik ötéves terv iparfejlesztései minden bi­zonnyal sokat segítenek. Surányi Sándorné, a rádió­­technikai gyár munkásnője ugyancsak tanácstagjelölt, lé­pett ezután az emelvényre. Fiatal, most települő gyár a miénk, — mondotta. Sok mil­lióba került az építése, de kenyeret ad azoknak az as­­­szonyoknak, lányoknak, akik dolgozni kívánnak. Céljaink jók és elérhetőek — mondot­ta befejezésül. — Azért kell dolgoznunk, hogy meg is va­lósuljanak. Dr. Tóth István, a Salgótar­jáni városi Tanács elnöke a választási jelölő­gyűlések le­folyásáról, hangulatáról, az ott elhangzott közérdekű ja­vaslatokról és azok végrehaj­tásáról szólott. A jelölő­gyű­léseken ötezer-hatszáz ember jelent meg, közülük közel hatszázan szólaltak fel. A fel­vetett és megoldásra váró kérdések indokoltak voltak, a felszólalók nem csináltak tit­kot abból, hogy a problémák megoldását várják. A javas­latok egy részét még a vá­lasztásig, másik részét ez év­ben, közel felét a negyedik ötéves tervben oldják meg. Ehhez szükség van Salgótar­ján város lakóinak közös összefogására, így fejlődik to­vább városunk.

Next