Nógrád, 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-23 / 119. szám
Waldheim a Szovjetunióba utazik A Szovjet kormány meg- Waldheim,hívására, július 17-én hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik Kurt titkára. (MTI) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő- SaiSyos HsaircssSs Qel-Vietnamban Tízezres tüntetés Washingtonban A dél-vietnami népi felszabadító erők hétfőn reggel harckocsik támogatásával áttörték Hué’ egykori császárváros külső védelmi gyűrűjét, s mintegy három kilométerrel visszaszorították a saigoni kormánycsapatokat. A várostól 32 kilométerrel északra levő My Chanh támaszpont térségéből heves harcokról érkeztek jelentések. A dél-vietnami központi fennsíkon, a Kontum tartományi székhelytől északra és északnyugatra levő ötkilométeres körzetben különösen véres harcok folynak — jelentette az AFP. A népi erők által immár három hét óta ostromlott Konzum városát csak légihíd segítségével tudják utánpótlással ellátni. Továbbra is élénk harci tevékenység színtere An Loc térsége. Az elmúlt 24 órában a hazafiak mintegy kétezer lövedéke csapódott be a város térségébe. Az An Lóétól mintegy tíz kilométerrel délre, a 13. számú főútvonal mentén bevetett saigoni kormánycsapatoknak a népi erők szívós offenzívája nyomán mindeddig nem sikerült egyesülniük azokkal a saigoni alakulatokkal amelyeket mindössze három kilométerrel távolabb, helikopterekről dobtak le. Amerikai hadászati bombavetők hétfőre virradóan összesen 19 bevetést hajtottak végre Dél-Vietnam felszabadított területe ellen. Az 52-es óriásbombázók két bevetésben támadták An Loc térségét. Az amerikai légierő Dél- Vietnam felszabadított területeinek bombázásával egyidejűleg támadta a demokratikus Vietnam lakott területeit is. Amerikai taktikai vadászbombázók vasárnap 300 bevetésben bombázták a VDK különféle körzeteit. Vasárnap Washingtonban több mint tízezer ember tüntetett a vietnami háború ellen. A Capitólium környékén tartott felvonulás résztvevői palackokkal és kövekkel dobálták meg a brutálisan közbelépő rendőröket. A karhatalmi erők 173 tüntetőt őrizetbe vettek és könnygázbombákkal oszlatták szét a menetet. (AFP) Az SZKP KB külpolitikai határozata Az SZKP Központi Bizottságának május 19-i plénumán elhangzott Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának beszámolója a nemzetközi helyzetről. A beszámoló megvitatása után — mint a TASZSZ közölte — a plénum az alábbi határozatot hozta: Leonyid Brezsnyev elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a nemzetközi helyzetről szóló beszámolóját meghallgatva és megvitatva a központi bizottság pléniuma teljes egészében helyesli és támogatja a beszámolóban foglalt tételeket, valamint a központi bizottság politikai bizottságának gyakorlati tevékenységét, amelynek célja — a XXIV. pártkongresszuson hozott határozatokkal összhangban — a nemzetközi feszültség enyhítése, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása. A plénum mély megelégedéssel állapítja meg, hogy az SZKP és a szovjet kormány lenini külpolitikáját az egész párt, az egész szovjet nép egyöntetűen támogatja. A Szovjetunió következetes, elvi külpolitikája megfelel a Szovejtunió, a világot átfogó szocialista mozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom alapvető céljainak, tevékenyen előmozdítja a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését hirdető elvek érvényesülését, az imperializmus agresszív politikájának visszautasítását. A plénum felhatalmazza a központi bizottság politikai bizottságát, hogy továbbra is következetesen hajtsa végre a XXIV. pártkongresszuson kidolgozott békeprogramot, az adott helyzetnek megfelelően használja fel a különböző formákat és módszereket e program megvalósítására, szervesen kapcsolja össze korunk közvetlen feladatainak megoldását a békéért, a népek szabadságáért és biztonságáért a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott harc hosszabb távlataival és céljaival. (TASZSZ) A rosszindulat megnyilvánulása A Német Dmokratikus Köztársaságban felháborodást keltett, hogy az NSZK kormánya megakadályozza az NDK-nak az Egészségügyi Világszervezetbe való felvételét. Az NDK televíziójának kommentárja megállapítja, az EÜVSZ eddig már több mint 30 olyan államot (többek között az NSZK-t is) felvett tagjai közé, amelyek a felvétel idején nem voltak és ma sem tagjai az ENSZ-nek. A Neues Deutschland kommentárja aláhúzza, hogy az NSZK kormányának ez a lépése semmiképpen sem felel meg az NDK és az NSZK között létesítendő emberi könnyítések szellemének. ..Ez nem a jóakarat, hanem a rosszindulat megnyilvánulása volt” — hangsúlyozza a lap, majd felszólítja az NSZK-t, hogy hagyja végre abba az idejétmúlt „belnémet” fogalom használatát, mert az NDK és az NSZK között nincs semmiféle „belnémet közösség” a két szuverén és egymástól független állam csakis a nemzetközi jog alapján rendezheti kapcsolatait. (MTI) Brandt ausztriai látogatása Az osztrák kormány meghívására Willy Brandt nyugatnémet kancellár kedden Ausztriába érkezik. Brandt három napot tölt hivatalos minőségben Ausztriában. Érkezése után tisztelgő látogatást tesz Franz Jonas köztársasági elnöknél, majd megkezdi tárgyalásait Kreisky kancellárral. Bécsi programja után Brandt ellátogat Burgenlandba, Eisenstadtot és Purbucot keresi fel. Megfigyelők szerint Brandt és Kreisky megbeszéléseinek középpontjában az európai biztonsági konferencia sokoldalú előkészítésének szakasza áll majd a Nixonnal folytatott eszmecsere fényében. (MTI) Pünkösdi Szombaton, vasárnap és hétfőn valóságos népvándorlás indult meg Nyugat-Berlinből az NDK-ba. Előzetes becslések szerint a három napon mintegy félmillió nyugat-berlini polgár (a város lakosságának mintegy negyede) kerekedett fel, hogy látogatást tegyen a Német Demokratikus Köztársaságban. A nyugat-berlini lapok és rádiósok is elismerik, hogy a látogatás határátlépő-papírok kezelését az NDK hatóságai rendkívül nagyvonalúan és folyamatosan végezték. Az NDK fővárosa kiállta ezt a nagy látogatási rohamot, pedig a baráti országokból (főleg a szomszédos Lengyelországból és Csehszlovákiából) is jelentős turistacsoportok érkeztek Berlinbe. (MTI) NÓGRÁD — 1972. május 23., kedd Küldöttség utazott Zs. Szamba temetésére Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjánakaz országgyűlés elnökének vezetésével magyar küldöttség utazott Mongóliába Zsamszrangij Szamba, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottsága tagja, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének temetésére. A delegáció tagjai: Cseterki Lajos, az MSZMP KB tagja, az Elnöki Tanács titkára, és Krajcsik Mihály, a Magyar Népköztársaság ulánbátori rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI) Ceylon független köztársaság A ceyloni alkotmányozó nemzetgyűlés hétfőn nagy szótöbbséggel elfogadta az új alkotmányt, amelynek értelmében Ceylon „szabad, szuverén, független köztársaság”. Ceylont helyi idő szerint hétfőn délben kiáltották ki hivatalosan Sri Lanka Köztársaságnak, Ceylonnak hivatalosan bejelentett köztársasággá nyilvánításával, megszűntek Nagy-Britanniával eddig fennállt alkotmányjogi kapcsolatai A Sri Lanka Köztársaság kikiáltása alkalmából Bandaranaike asszony, ceyloni kormányfő üzenetet intézett a világ országaihoz. Ebben a többi között hangsúlyozta, hogy országának külpolitikáját — miként a múltban, a jövőben is — az ENSZ, alapokmányában foglalt elvek vezérlik majd. (MTI) Vacsora a Kremlben Nixon tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról) A felek kölcsönösen kifejezésre juttatták, hogy konstruktív eredmények elérése a tárgyalások során megfelel mindkét ország népe érdekének éppúgy, mint a nemzetközi feszültség enyhülése és az általános biztonság érdekeinek. A két fél szóvivője később közölte az újságírókkal, hogy a találkozóra a Kremlben, Brezsnyev dolgozószobájában került sor. Mint Leonyid Zamjagyin szovjet szóvivő elmondta, a megbeszélés csaknem két óra hosszat, 18.30-tól 20.15-ig tartott. Ezért a vacsora a Kremlben a tervezettnél később kezdődött. Zamjagyin rámutatott: mint a kiadott közlemény is hangoztatta, a most folyó tárgyalásoknak nemcsak a két fél kapcsolataira, hanem az egész nemzetközi helyzetre kihatásuk lehet, azok megfelelnek a népek érdekeinek. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet minisztertanács hétfőn este a Kremlben vacsorát adott Richard Nixon amerikai elnök és felesége tiszteletére. A Granovitaja palotában megrendezett vacsorán szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterelnök, az SZKP elnökségének tagjai és póttagjai, a KB több titkára, a minisztertanács elnökhelyettesei, valamint a kormány több tagja — köztük Gromiko, Grecsko, Furceva — és más személyiségek vettek részt. Amerikai részről jelen voltak az elnök kíséretének tagjai. A vacsora előtt a megjelent vendégeket Podgornij és Koszigin mutatta be Nixon elnöknek és feleségének. A vacsorán Nixon és Podgornij mondott beszédet. VI. Pál pápa pünkösdkor üzenetet intézett a hívőkhöz. Ebben annak a reményének és bizakodásának adott hangot, hogy a moszkvai csúcstalálkozó elősegíti a népek közeledését. Richard Nixon, az USA elnöke az üzenet tartalmával Salzburgban ismerkedhetett meg. Nem sokkal utána kijelentette: moszkvai megbeszélései talán a „legbehatóbbak” lesznek valamennyi eddigi megbeszélései között. Ezt követően — ugyancsak az ausztriai Salzburgban — Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtófőnöke vélte úgy, hogy Moszkvában jelentős tárgyalások lesznek, minthogy a felvetődött problémák rendezése minkét fél érdeke. És még egy esemény vasárnapról: Helsinkiben munkamegbeszélésre ültek össze a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról tárgyaló amerikai és szovjet küldöttek. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy Vlagyimir Szemjonov, a szovjet és Gerard Smith, az amerikai SALT-küldöttség vezetője hamarosan Moszkvába utazik egy „nem teljes szerződéstervezettel”, s a csúcstalálkozón döntenek majd a függőben levő kérdésekről. Ha nem is sorolunk fel többet az „előzetes jelekből”, már az eddigiek is megközelítő pontossággal mutatják, mi minden „kerülhet terítékre” Nixon és a Szovjetunió vezetői közötti tárgyalásokon, amelyek hivatalos része ma kezdődik Moszkvában. Nagy kérdés persze, hogy az elnök mit visz a tarsolyában? Az Indokínában alkalmazott „aknadiplomácia”, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen foganatosított2 Csúcstalálkozó Moszkvában Közelebb kerülnek az álláspontok? katonai intézkedések kevés jóval biztatnak. Ezek alapján még azt is feltételezhetjük, hogy Nixon inkább alkudozni akar, nem pedig olyan tárgyalásokat folytatni, amelyeken lehetőség nyílik a világ legfontosabb politikai problémáinak rendezésére. A szovjet és amerikai viszony már több mint három évtizede meghatározó az egész glóbuszra nézve. Moszkva álláspontja világos: az SZKP XXIV. kongresszusa olyan békeprogramot hirdetett meg, amely méltán töltötte és tölti el bizakodással az egész emberiséget. Az SZKP KB napokban tartott plénuma megbízta a KB politikai bizottságát, hogy a jövőben is tántoríthatatlanul hajtsa végre a kongresszuson kidolgozott békeprogramot. A ma kezdődő csúcstalálkozóval kapcsolatosan nem haszontalan felhívni a figyelmet a Szovjetunió külpolitikájának sarkalatos részeire. Ezek közül is elsősorban arra, hogy e külpolitika megkülönböztetett figyelmet szentel a Szovjetunió és a szocialista országok közötti együttműködés, egység és barátság elmélyítésére és fejlesztésére. Nem kisebb a jelentősége annak, hogy a Szovjetunió mindent elkövet ami a diplomáciában lehetséges a népek szabadságára és függetlenségére törő imperialista támadások visszaveréséért, s harcol a tűzfészkek felszámolásáért. S mert a szovjet külpolitika hű a proletár internacionalizmus lenini elveihez, a Szovjetunió segítséget nyújt a szabadságát és függetlenségét védelmező vietnami népnek, a laoszi és kambodzsai hazafiaknak, támogatja az arab népeknek az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a konfliktus politikai rendezéséért, a közel-keleti tartós és biztos béke megteremtéséért folytatott jogos küzdelmét. A csak vázlatosan ismertetett irányvonal gyümölcsöző voltát bizonyítja, hogy a szovjet párt és állam hatékony erőfeszítéseket tesz az európai politikai fejlődés által napirendre kerülő kulcsproblémák rendezésére. Eredményesek azok a gyakorlati intézkedések, amelyeket a Szovjetunió és a szocialista országok tesznek annak érdekében, hogy a Nyugat és Kelet erőinek ellenséges szembenállását Európában váltsa fel a békés, kölcsönösen előnyös együttműködés időszaka. A Nyugat-Németországgal kötött szovjet és lengyel szerződések aláírása, ratifikálása megfelelnek a földrészünkön kialakult területi és politikai realitásoknak, s elhárítanak az európai biztonsági konferencia összehívásának útjából több, a NATO által teremtett akadályt. Ez a külpolitikai irányvonal mindenféle szempontból híven tükrözi az egész haladó világ óhaját, az emberiségnek azt a vágyát, hogy a föld minden pontján békében, biztonságban szeretnének élni az emberek. Szöges ellentétben állnak azonban ezzel az amerikai érdekek. A második világháborút követően egyre több jel mutatott arra, hogy az Egyesült Államok a régi gyarmatosítók helyére törekszik, katonai és politikai támaszpontjait úgy igyekszik kiterjeszteni a világ minden térségére, hogy a csendőrszerepet az amerikai tőke érdekeltségeinek legjobban megfelelően tudja betölteni. Erről a többszörösen lejáratott és történelmileg anakronisztikus elképzelésről nem mondott le a Nixon-adminisztráció sem. Az elnök ugyan időnként megkockáztatja a békésebb húrok pengetését, de intézkedéseinek döntő többsége ellentmond szavainak. A ma kezdődő csúcstalálkozón tehát két, egymással homlokegyenest ellenkező politika képviselői ülnek tárgyalóasztalhoz. A várható eredményeket még latolgatni is kockázatos. Annyi azonban bizonyos, hogy a két nagyhatalom vezető kormányférfiai nem töltik tétlenül az elkövetkező napokat: elmélyült, sokoldalú eszmecseréket várhatunk, s az sem elképzelhetetlen, hogy a kulcsproblémák megoldásában az álláspontok közelebb kerülnek egymáshoz. Szolnoki István _