Nógrád, 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-23 / 119. szám

Waldheim a Szovjetunióba utazik A Szovjet kormány meg- Waldheim,­hívására, július 17-én hiva­talos látogatásra a Szov­jetunióba utazik Kurt titkára. (MTI) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő- SaiSyos HsaircssSs Qel-Vietnamban Tízezres tüntetés Washingtonban A dél-vietnami népi felsza­badító erők hétfőn reggel harckocsik támogatásával át­törték Hué’ egykori császár­­város külső védelmi gyűrűjét, s mintegy három kilométerrel visszaszorították a saigoni kormánycsapatokat. A város­tól 32 kilométerrel északra levő My Chanh támaszpont térségéből heves harcokról ér­keztek jelentések.­ A dél-vietnami központi fennsíkon, a Kontum tarto­mányi székhelytől északra és északnyugatra levő ötkilo­méteres körzetben különösen véres harcok folynak — je­lentette az AFP. A népi erők által immár három hét óta ostromlott Konzum városát csak légihíd segítségével tud­ják utánpótlással ellátni. Továbbra is élénk harci te­vékenység színtere An Loc térsége. Az elmúlt 24 órá­ban a hazafiak mintegy két­ezer lövedéke csapódott be a város térségébe. Az An Lóé­tól mintegy tíz kilométerrel délre, a 13. számú főútvonal mentén bevetett saigoni kor­mánycsapatoknak a népi erők szívós offenzívája nyomán mindeddig nem sikerült egye­sülniük azokkal a saigoni alakulatokkal amelyeket mind­össze három kilométerrel tá­volabb, helikopterekről dob­tak le. Amerikai hadászati bomba­vetők hétfőre virradóan ös­­­szesen 19 bevetést hajtottak végre Dél-Vietnam felszaba­dított területe ellen. Az 52-es óriásbombázók két bevetés­ben támadták An Loc térsé­gét. Az amerikai légierő Dél- Vietnam felszabadított terüle­teinek bombázásával egyide­jűleg támadta a demokrati­kus Vietnam lakott területeit is. Amerikai taktikai vadász­bombázók vasárnap 300 be­vetésben bombázták a VDK különféle körzeteit. Vasárnap Washingtonban több mint tízezer ember tüntetett a vietnami háború ellen. A Capitólium környé­kén tartott felvonulás részt­vevői palackokkal és kövek­kel dobálták meg a brutálisan közbelépő rendőröket. A kar­hatalmi erők 173 tüntetőt őrizetbe vettek és könnygáz­bombákkal oszlatták szét a menetet. (AFP) Az SZKP KB külpolitikai határozata Az SZKP Központi Bizottsá­gának­ május 19-i plénumán elhangzott Leonyid Brezs­­nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának beszá­molója a nemzetközi helyzet­ről. A beszámoló megvitatása után — mint a TASZSZ kö­zölte — a plénum az alábbi határozatot hozta: Leonyid Brezsnyev elvtárs­nak, az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárának a nem­zetközi helyzetről szóló be­számolóját meghallgatva és megvitatva a központi bizott­ság pléniuma teljes egészében helyesli és támogatja a be­számolóban foglalt tételeket, valamint a központi bizottság politikai bizottságának gya­korlati tevékenységét, amely­nek célja — a XXIV. párt­kongresszuson hozott határo­zatokkal összhangban­ — a nemzetközi feszültség enyhí­tése, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása. A plénum mély megelége­déssel állapítja meg, hogy az SZKP és a szovjet kormány lenini külpolitikáját az egész párt, az egész szovjet nép egyöntetűen támogatja. A Szovjetunió következetes, el­vi külpolitikája megfelel a Szovejtunió, a világot átfogó szocialista mozgalom, a nem­zeti felszabadító mozgalom alapvető céljainak, tevéke­nyen előmozdítja a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését hirdető elvek érvényesülését, az imperializmus agresszív po­litikájának visszautasítását. A plénum felhatalmazza a központi bizottság politikai bizottságát, hogy továbbra is következetesen hajtsa végre a XXIV. pártkongresszuson ki­dolgozott békeprogramot, az adott helyzetnek megfelelően használja fel a különböző for­mákat és módszereket e prog­ram megvalósítására, szerve­sen kapcsolja össze korunk közvetlen feladatainak megol­dását a békéért, a népek szabadságáért és biztonságá­ért a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott harc hosszabb távlataival és céljai­val. (TASZSZ) A rosszindulat megnyilvánulása A Német Dmokratikus Köztársaságban felháborodást keltett, hogy az NSZK kor­mánya megakadályozza az NDK-nak az Egészségügyi Vi­lágszervezetbe való felvételét. Az NDK televíziójának kom­mentárja megállapítja, az EÜVSZ eddig már több mint 30 olyan államot (többek kö­zött az NSZK-t is) felvett tagjai közé, amelyek a felvé­tel idején nem voltak és ma sem tagjai az ENSZ-nek. A Neues Deutschland kom­mentárja aláhúzza, hogy az NSZK kormányának ez a lé­pése semmiképpen sem felel meg az NDK és az NSZK kö­zött létesítendő emberi kön­­­nyítések szellemének. ..Ez nem a jóakarat, hanem a rosszindulat megnyilvánulása volt” — hangsúlyozza a lap, majd felszólítja az NSZK-t, hogy hagyja végre abba az idejétmúlt „belnémet” foga­lom használatát, mert az NDK és az NSZK között nincs sem­miféle „belnémet közösség” a két szuverén és egymástól füg­getlen állam csakis a nemzet­közi jog alapján rendezheti kapcsolatait. (MTI) Brandt ausztriai látogatása Az osztrák kormány meghí­vására Willy Brandt nyugat­német kancellár kedden Ausztriába érkezik. Brandt három napot tölt hivatalos minőségben Ausztriában. Ér­kezése után tisztelgő látoga­tást tesz Franz Jonas köztár­sasági elnöknél, majd meg­kezdi tárgyalásait Kreisky kancellárral. Bécsi programja után Brandt ellátogat Burgenland­b­a, Eisenstadtot és Purbuc­­ot keresi fel. Megfigyelők sze­rint Brandt és Kreisky meg­beszéléseinek középpontjában az európai biztonsági konfe­rencia sokoldalú előkészítésé­­nek szakasza áll majd a Nixonnal folytatott eszmecse­re fényében. (MTI) Pünkösdi Szombaton, vasárnap és hétfőn valóságos népvándor­lás indult meg Nyugat-Ber­­linből az NDK-ba. Előzetes becslések szerint a három napon mintegy félmillió nyu­gat-berlini polgár (a város lakosságának mintegy negye­de) kerekedett fel, hogy lá­togatást tegyen a Német De­mokratikus Köztársaságban. A nyugat-berlini lapok és rádiósok is elismerik, hogy a látogatás határátlépő-papírok kezelé­sét az NDK hatóságai rend­kívül nagyvonalúan és folya­matosan végezték. Az NDK fővárosa kiállta ezt a nagy látogatási roha­mot, pedig a baráti orszá­gokból (főleg a szomszédos Lengyelországból és Cseh­szlovákiából) is jelentős turis­tacsoportok érkeztek Berlin­be. (MTI) NÓGRÁD — 1972. május 23., kedd Küldöttség utazott Zs. Szamba temetésére Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának­­az országgyűlés elnökének ve­zetésével magyar küldöttség utazott Mongóliába Zsamsz­­rangij­ Szamba, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politi­kai Bizottsága tagja, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének temetésére. A delegáció tag­jai: Cseterki Lajos, az MSZMP KB tagja, az Elnöki Tanács titkára, és Krajcsik Mihály, a Magyar Népköztársaság ulánbátori rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. (MTI) Ceylon független köztársaság A ceyloni alkotmányozó nemzetgyűlés hétfőn nagy szó­többséggel elfogadta az új al­kotmányt, amelynek értelmé­ben Ceylon „szabad, szuverén, független köztársaság”. Ceylont helyi idő szerint hétfő­n délben kiáltották ki hivatalosan Sri Lanka Köztár­saságnak, Ceylonnak hivata­losan bejelentett köztársaság­gá nyilvánításával, megszűn­tek Nagy-Britanniával eddig fennállt alkotmányjogi kap­csolatai A Sri Lanka Köztársaság kikiáltása alkalmából Banda­­ranaike asszony, ceyloni kor­mányfő üzenetet intézett a vi­lág országaihoz. Ebben a töb­bi között hangsúlyozta, hogy országának külpolitikáját — miként a múltban, a jövőben is — az ENSZ, alapokmányá­ban foglalt elvek vezérlik majd. (MTI) Vacsora a Kremlben Nixon tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról) A felek kölcsönösen kifeje­zésre juttatták, hogy konst­ruktív eredmények elérése a tárgyalások során megfelel mindkét ország népe érdeké­nek éppúgy, mint a nemzet­közi feszültség enyhülése és az általános biztonság érdekei­nek. A két fél szóvivője később közölte az újságírókkal, hogy a találkozóra a Kremlben, Brezsnyev dolgozószobájában került sor. Mint Leonyid Zamjagyin szovjet szóvivő el­mondta, a megbeszélés csak­nem két óra hosszat, 18.30-tól 20.15-ig tartott. Ezért a va­csora a Kremlben a tervezett­nél később kezdődött. Zamja­gyin rámutatott: mint a kia­dott közlemény is hangoztatta, a most folyó tárgyalásoknak nemcsak a két fél kapcsola­taira, hanem az egész nemzet­közi helyzetre kihatásuk le­het, azok megfelelnek a népek érdekeinek. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet miniszter­tanács hétfőn este a Kremlben vacsorát adott Richard Nixon amerikai elnök és felesége tiszteletére. A Granovitaja palotában meg­rendezett vacsorán szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterel­nök, az SZKP elnökségének tagjai és póttagjai, a KB több titkára, a minisztertanács el­nökhelyettesei, valamint a kormány több tagja — köztük Gromiko, Grecsko, Furceva — és más személyiségek vet­tek részt. Amerikai részről je­len voltak az elnök kíséreté­nek tagjai. A vacsora előtt a megjelent vendégeket Podgornij és Ko­szigin mutatta be Nixon el­nöknek és feleségének. A va­csorán Nixon és Podgornij mondott beszédet. VI. Pál pápa pünkösdkor üzenetet intézett a hívőkhöz. Ebben annak a reményének és bizakodásának adott han­got, hogy a moszkvai csúcsta­lálkozó elősegíti a népek kö­zeledését. Richard Nixon, az USA elnöke az üzenet tartal­mával Salzburgban ismerked­hetett meg. Nem sokkal utána kijelentette: moszkvai megbe­szélései talán a „legbehatób­bak” lesznek valamennyi ed­digi megbeszélései között. Ezt követően — ugyancsak az ausztriai Salzburgban — Ro­nald Ziegler, a Fehér Ház sajtófőnöke vélte úgy, hogy Moszkvában jelentős tárgyalá­sok lesznek, minthogy a felve­tődött problémák rendezése minkét fél érdeke. És még egy esemény vasárnapról: Helsin­kiben munkamegbeszélésre ültek össze a stratégiai fegy­verrendszerek korlátozásáról tárgyaló amerikai és szovjet küldöttek. Megfigyelők való­színűnek tartják, hogy Vla­gyimir Szemjonov, a szovjet és Gerard Smith, az amerikai SALT-küldöttség vezetője ha­marosan Moszkvába utazik egy „nem teljes szerződéster­vezettel”, s a csúcstalálkozón döntenek majd a függőben le­vő kérdésekről. Ha nem is sorolunk fel töb­bet az „előzetes jelekből”, már az eddigiek is megközelítő pontossággal mutatják, mi minden „kerülhet teríték­re” Nixon és a Szovjetunió vezetői közötti tárgyalásokon, amelyek hivatalos része ma kezdődik Moszkvában. Nagy kérdés persze, hogy az elnök mit visz a tarsolyában? Az Indokínában alkalmazott „ak­nadiplomácia”, valamint a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen foganatosított2 Csúcstalálkozó Moszkvában Közelebb kerülnek az álláspontok? katonai intézkedések kevés jó­­­val biztatnak. Ezek alapján még azt is feltételezhetjük, hogy Nixon inkább alkudozni akar, nem pedig olyan tárgya­lásokat folytatni, amelyeken lehetőség nyílik a világ leg­­fontosabb politikai problémái­nak rendezésére. A szovjet és amerikai vi­szony már több mint három évtizede meghatározó az egész glóbuszra nézve. Moszkva ál­láspontja világos: az SZKP XXIV. kongresszusa olyan bé­keprogramot hirdetett meg, amely méltán töltötte és töl­ti el bizakodással az egész emberiséget. Az SZKP KB napokban tartott plénuma megbízta a KB politikai bi­zottságát, hogy a jövőben is tántoríthatatlanul hajtsa vég­re a kongresszuson kidolgo­zott békeprogramot. A ma kezdődő csúcstalálko­zóval kapcsolatosan nem ha­szontalan felhívni a figyelmet a Szovjetunió külpolitikájának sarkalatos részeire. Ezek kö­zül is elsősorban arra, hogy e külpolitika megkülönbözte­tett figyelmet szentel a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok közötti együttműködés, egység és barátság elmélyíté­sére­ és fejlesztésére. Nem kisebb a jelentősége annak, hogy a Szovjetunió mindent elkövet ami a diplomáciában lehetséges a népek szabadsá­gára és függetlenségére tö­rő imperialista támadások visszaveréséért, s­ harcol a tűz­fészkek felszámolásáért. S mert a szovjet külpoliti­ka hű a proletár internacio­nalizmus lenini elveihez, a Szovjetunió segítséget nyújt a szabadságát és függetlensé­gét védelmező vietnami nép­nek, a laoszi és kambodzsai hazafiaknak, támogatja az arab népeknek az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a konf­liktus politikai rendezé­séért, a közel-keleti tartós és biztos béke megteremtéséért folytatott jogos küzdelmét. A csak vázlatosan ismerte­tett irányvonal gyümölcsöző voltát bizonyítja, hogy a szov­jet párt és állam hatékony erőfeszítéseket tesz az euró­pai politikai fejlődés által napirendre kerülő kulcsprob­lémák rendezésére. Eredmé­nyesek azok a gyakorlati in­tézkedések, amelyeket a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok tesznek annak érdekében, hogy a Nyugat és Kelet erői­nek ellenséges szembenál­lását Európában váltsa fel a békés, kölcsönösen elő­nyös együttműködés időszaka. A Nyugat-Németországgal kö­tött szovjet és lengyel szerző­dések aláírása, ratifikálása megfelelnek a földrészünkön kialakult területi és politikai realitásoknak, s elhárítanak az európai biztonsági konferencia összehívásának útjából több, a NATO által teremtett aka­dályt. Ez a külpolitikai irányvonal mindenféle szempontból híven tükrözi az egész haladó vi­lág óhaját, az emberiségnek azt a vágyát, hogy a föld min­den pontján békében, bizton­ságban szeretnének élni az emberek. Szöges ellentétben állnak azonban ezzel az ame­rikai érdekek. A második vi­lágháborút követően egyre több jel mutatott arra, hogy az Egyesült Államok a régi gyarmatosítók helyére törek­szik, katonai és politikai tá­maszpontjait úgy igyekszik kiterjeszteni a világ minden térségére, hogy a csendőrsze­repet az amerikai tőke érde­keltségeinek legjobban megfe­lelően tudja betölteni. Erről a többszörösen lejáratott és történelmileg anakronisztikus elképzelésről nem mondott le a Nixon-adminisztráció sem. Az elnök ugyan időnként meg­kockáztatja a békésebb húrok pengetését, de intézkedéseinek döntő többsége ellentmond szavainak. A ma kezdődő csúcstalálko­zón tehát két, egymással hom­lokegyenest ellenkező politika képviselői ülnek tárgyalóasz­talhoz. A várható eredménye­ket még latolgatni is kockáza­tos. Annyi azonban bizonyos, hogy a két nagyhatalom veze­tő kormányférfiai nem töltik tétlenül az elkövetkező napo­kat: elmélyült, sokoldalú esz­mecseréket várhatunk, s az sem elképzelhetetlen, hogy a kulcsproblémák megoldásában az álláspontok közelebb ke­rülnek egymáshoz. Szolnoki István _

Next