Nógrád, 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-30 / 306. szám

Bemutatjuk a szovjet köztársaságokat Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság A Belorusz SZSZK a Szov­jetunió nyugati részén fek­szik, Lengyelországgal hatá­ros. Területe 207 600 négyzet­­kilométer, lakossága több mint 9 millió fő. Fővárosa Minszk. Kelet-Belorussziában 1917. novemberében létrejött a­zovjethatalom, de Nyugat­­-Belorusszia csak 1918. decem­berében szabadult fel a né­metek megszállása alól. 1919. január 1-én kikiáltották a Belorusz Szovjet Köztársasá­got, amely 1922. decemberé­ben egyik alapító tagja volt a Szovjetuniónak. A köztársaság gazdasági éle­tében különösen jelentős a gépgyártás és a vegyipar, fő mezőgazdasági termékei: a len, a burgonya és a cukor­répa. H­etekkel a nagy nap előtt lázas készülődésbe fog­tam. Kérdőívek százaival árasztottam el magam, köz­vélemény-kutatást rendeztem szűkebb baráti körömben. Ar­ra a kérdésemre, hogyan ér­tékelik egész évemet, az öt megkérdezett közül három nem nyilatkozott, egy úgy fogalmazott: „Te is jókat tudsz kérdezni!”, míg az ötö­dik hátam mögött közölte hozzá­tartozóimmal: csak azért tartotta magában véle­ményét, mert nem akart ün­­neprontó lenni. Kifejezetten nem a leg­­jobb előjelekkel robogtam otthonom felé, zsebemben a négyrét hajtott meghívóval, m­ely kilenc órára ígérte a n­agy beszámoló megnyitását Félórás késésem ellenére ide­jében érkeztem az ünnepélyes ülésre, melyen éves munkám értékelése szerepelt napiren­den. Miután megnyitottam a tanácskozást, közöltem ma­gammal, hogy az újságírókat, fotóriportereket óvatossági szándékból tartottam távol­­í tanácsteremtől. Azonnal a tárgyra tértem. Örömmel vettem tudomásul, hogy 1972-ben tovább javul­tak kül-, és belpolitikai kap­csolataim. Igaz, sem a baráti, sem a tőkésállamokkal nem kötöttem árucsere-forgalmi megállapodást, de helyes és következetes külkereskedelmi irányvonalamat követve ju­tányos áron beszereztem Vár­nában egy pár igazi bőrkesz­tyűt. Év közi diplomáciai tár­gyalásaim eredményeként ked­vező üzleteket kötöttem bé­lyeg-, gyufacímke- és kár­tyanaptár-gyűjteményeim bő­vítése céljából. Ez év leg­fontosabb eseménye az úgy­nevezett H-unióba történt fel­vételem volt. Számtalan dísz­táviratot és ajándékot kap­tam ebből az alkalomból is. Az elhangzottak után bel­politikám méltatására kerítet­tem sort, amely nem egészen a tervezettnek megfelelően HnitiiitiniiiMiimniiimiNmmtimnimmimiiiiig Visszapillantó alakult. Ez okból eredően még költségvetésem módosítását is több ízben tárgyalnom kel­lett. Épp a H-unió (értsd: a házasság göröngyös útjára lép­tem) miatt váratlan kiadások merültek fel. Többek között két paplan, egy női bunda és egy hősugárzó. A házassági szerződést ratifikálva előze­tes, távlati terveim megváltoz­tatására kényszerültem. A szerződésben a Magas Szerző­dő Felek megállapodtak, hogy a jogok korlátozottak ugyan, de a kötelességek száma idők során bővülhet. Ideológiám terén hű ma­radtam elveimhez. Pedig a bürokrácia mézesmadzagja ugyancsak csábító ajánlatok­kal kecsegtetett. Sziklaszilárd belpolitikám, no meg harcos­ságom eredményeként nap mint nap kezembe vettem a tollat, még egy-két baki sem keserített el. Töretlenül a békés egymás mellett élés híveként üzenetet intéztem feleségemhez, ha ki­küldetésemből később tértem vissza hazámba. Ezzel sok sú­lyos incidens elejét vettem. Az ülést ebédszünet nélkül folytattam. Költségvetésem alakulására tértem rá. Meg­állapítottam, hogy bevételi tervemet teljesítettem. Beje­lentésemet hosszan tartó tap­som fogadta. Azonnal lelo­hadtak kedélyeim, midőn kö­zöltem, hogy a kiadási oldalt viszont százhúsz százalékosan túlteljesítettem. Keserűen hallgattam szavaim, melyen a rövid és hosszú lejáratú hite­lekről szóló tájékoztatásom sem enyhített. Gazdasági csőd egyelőre nem fenyeget, de tar­talékaim végesek. Nehéz anya­gi helyzetem miatt nem kezd­tem nagyobb beruházásba sem. Bruttó jövedelmem, megállapítást nyert, hogy az idén is munkából származott. Kivétel ez alól az a tizenkét forint, mely előre nem látha­tó módon folyt be kasszám­ba, totóm tízes találatának értékeként. Természetesen azonnal hatalmas vállalkozás­ba fektettem. Sikerült négy deka másodosztályú­­ libamá­jat vásárolnom érte. Magas összegeket fordítottam tudo­mányos-kutató célokra is. Hosszú évek óta tartó kaka­­dufaroktoll programom befe­jezve kiderült, hogy tévesek azok a feltételezések, melyek a kakadut és az egyiptomi fáraót a sírjaiban talált hierog­lifákat kapcsolatba hozta. A tanulmány írása folyamatban van. Lakásprogramomat, saj­nos, nem sikerült megvalósí­tani, még egy vacak kis bala­toni telekre sem jutott. Életszínvonalam a mérleg szerint hat kilóval emelke­dett, mely százalékosan átszá­mítva megfelel az előző tíz év átlagának. Iparom terüle­tén iparkodtam, de továbbra is, és ezt hangsúlyozottan emeltem ki, a szocialista szektor dominál. Beszámolóm végén a jövő évi tervekről ejtettem szót. Célkitűzéseim között elsőként a kocogás szerepel. Jól érte­sült körök szerint a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság fon­tolóra veszi, hogy a montre­­áli olimpián a kocogást is felveszik a versenyszámok közé. Azzal tisztában vagyok, mint turista, kevés az esé­lyem az olimpián való részvé­telre, de sportolóként bizto­san sikerülni fog. E­lőterjesztésemet kérdé­seim követték, s azokra rögtön válaszoltam. A beszá­molót szavazásra bocsátottam magam elé, s egyhangúlag el­fogadtam, boldog és eredmé­nyekben gazdag új évet kí­vánva magamnak. Szabó Gyula Jogssab­fity-magyar Real ClifilC.1 A nyugdíj összegének alapjául szolgáló munkabérátlag kiszámítása Az 1972. december 31-ig ér­vényes szabályok szerint az öregségi és a rokkantsági tel­jes, vagy résznyugdíj össze­gének alapjául szolgáló mun­kabérátlagot a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapí­tásáig, valamint a közvetlen megelőző négy naptári év alatt elért munkabér havi át­laga alapján számították ki. Az a dolgozó, aki a nyug­díjkorhatár elérésekor to­vább dolgozott, kérhette azt is, hogy nyugdíját az öregsé­gi korhatár betöltését, vagy ennél 5 évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért átlagkereset alapján ál­lapítsák meg, ha a választott időpontig legalább 10 évi szolgálati időt már szerzett. Az új szabály szerint az 1972.­­ december 31-e után nyugdíjba menő dolgozók öregségi és rokkantsági nyug­díjának összegét a nyugdíja­zás évét megelőző 5 naptári év közül a munkabér szem­pontjából legkedvezőbb 3 naptári év és a nyugdíjazás évének tört része alatt elért munkabérátlag alapján kell megállapítani, ha az az igény­lő számára előnyösebb, a 4 év és a tört, év átlagánál. Ezt az új szabályt azonban csak annál a dolgozónál lehet al­kalmazni, akinek az említett 5 év alatt van olyan 3 éve, amelyben évente legalább 181—181 napra és az ilyen 3 év alatt összesen legalább 24 hónapra (730 naptári napra) bért kapott. Az esetben vi­szont, ha van is ilyen három év, de a régi szabály, vagyis a 4 naptári év és a töredék év alkalmazása előnyösebb a dolgozóra, akkor az 1972. de­cember 31-e utáni nyugdíja­zásnál is a régi szabály sze­rint kell a nyugdíjat, illetve a munkabérátlagot megállapí­tani. A munkabérátlag kiszámí­tása eléggé bonyolult műve­let, ezért a legkedvezőbb 3 évet nem a dolgozónak kell kiválasztani, hanem az hiva­talból történik. Természete­sen ez nem zárja ki a dolgo­zónak azt a jogát, hogy eset­leg az általa észlelt eltérésre jogorvoslást kérjen. Az új szabály alkalmazásá­ra akkor is sor kerülhet, ha az igénylő nem a nyugdíja­zást közvetlenül megelőzően elért, hanem az öregségi kor­határ elérését, illetőleg en­nél 5 évvel alacsonyabb élet­kor betöltését megelőzően el­ért munkabér figyelembevé­telével kéri nyugdíjának meg­állapítását. Az erre irányuló kérelemben azonban az idő megjelölésén túl közölni kell a kért időre vonatkozó bér­adatokat is. A választott életkort megelőző 5 év közül a legkedvezőbb 3 év kivá­lasztása viszont ebben az esetben is hivatalból történik. Az év végi részesedés kifi­zetése általában a következő naptári év első negyedévének végén, vagy a második ne­gyedév elején történik. Az időközben nyugdíjba menők esetében tehát ez a béradat még nem áll rendelkezésre, így a nyugdíjmegállapító ha­tározatokat igen sok esetben utólag módosítani kell, an­nak ellenére, hogy a megál­lapított nyugdíj összegén ez nem sokat változtat. Az új rendelkezések sze­rint az év végi részesedés ha­­­­vi átlagát külön számítják ki és azt az összeget veszik fi­gyelembe, amelyet a dolgo­zónak a munkáltató a nyug­díjazást megelőző négy nap­tári évben , a három leg­kedvezőbb év alapján történő munkabérátlag számítása ese­tén pedig a kiválasztott há­rom naptári évben — kifize­tett. Nem veszik tehát figye­lembe a nyugdíjazás évében kifizetett, illetőleg a nyugdí­jazás évére utólag kifizetett év végi részesedést, de nem­ veszik figyelembe január 1- től a nyugdíj megállapításáig eltelt töredékidőt sem, így a­ töredékidő nélkül, vagyis a 4, illetőleg 3 évben kifizetett év végi részesedések havi át­lagát adják hozzá a teljes idő, vagyis a 4, illetőleg 3 év és, töredékév alapján számí­tott többi munkabérrész át­lagához. Az új szabályoknak vissza­ható hatálya nincs. Ez azt je­lenti, hogy a munkabérátlag számításának és az év végi részesedés fentiek szerinti fi­gyelembe vételének az új sza­bályait csak az 1972. decem­ber 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregsé­gi, rokkantsági és hozzátarto­zói nyugellátásokra kell al­kalmazni. Azoknál a dolgo­zóknál tehát, akik nyugdíj­igényüket 1972. december 31. előtt nyújtották be és mun­kaviszonyuk is ezen időpont előtt szűnt meg, csak akkor állapítják meg nyugdíjukat az új szabályok szerint, ha ezt írásban külön kérik. Az a dolgozó, aki ezt kéri, 1973. január 1. előtti időre, termé­szetesen nyugdíjat nem kap­hat. Az a dolgozó, aki már nyugdíjban részesül, illetőleg akinek 1973. január 1.­­előtti időponttól már nyugdíjat ál­lapítottak meg, nem kérheti hogy nyugdíját az új bérát­lagszámítási szabályok sze­rint újból állapítsák meg. A tv szilveszteri műsorában több világsztár között szere­pel Gina Lollobrigida is. Ér­deklődéssel várjuk, hogy mit tud „az isteni Gina” Az „irodalomtörténet” Petőfi-különszáma A Petőfi-év hajnalán, 1973. január 1-én lát napvilágot az Akadémiai Kiadó gondozásá­ban az „Irodalomtörténet” cí­mű folyóiratnak a költő szü­letése 150. évfordulójára ké­szült különszáma. A 280 oldal terjedelmű és egyesegyedül Petőfivel foglalkozó jubileumi különszám szerkesztői ter­mészetszerűen tudatában van­nak annak, hogy egyetlen fo­lyóirat, mégoly terjedelmes száma sem vállalkozhat arra, hogy Petőfi életművét a ko­rábbi és a mai kutatás fényé­nél teljességében felmutassa. A szerzők a bevezetőben ma­guk is hangoztatják, hogy az ilyen feladatot csakis vala­mennyi hazai és határon túli szaklap és irodalmi folyóirat együttesen végezheti el „Fo­lyóiratunk szerény ré­szt vál­lal a közös munkából, rendel­tetéséhez híven törekedve ar­ra, hogy az irodalomtörténet­tel foglalkozóknak, s a ma­gyar­ irodalom iránt hivatás­szerűen­­ érdeklődőknek minél szélesebb körét szólaltassa meg. „Szükség van erre első­sorban azért, mert a tanárok­nak, tanítóknak, íróknak, köz­életi tisztségviselőknek, a nép­­művelés hivatásos gazdáinak ismerniük kell , hogy mun­kájukat jobban, pontosabban, szélesebb látókörrel végezzék­­ az irodalomtörténészek ku­tatásai eredményeit, de az iro­dalomtörténészeknek is tud­­niok kell arról, hogyan látják Petőfit a tanárok, diákok, írók, tisztségviselők, hogy munkájukat jobban, ponto­sabban, szélesebb látókörre) végezhessék. Az Irodalomtörténet szer­kesztősége 1972 elején 125 ha­zai és 40 külföldi íróhoz, tu­dóshoz, , fordítóhoz körkérdést, intézett, arra kérve a címzet­teket, szóljanak a hatásról amelyet rájuk a költő életmű­ve gyakorolt, igyekezzenek meghatározni a költő nemzeti és világirodalmi jelentőségét, illetve szóljanak más olyan kérdésekről is, amelyek őket Petőfivel összefüggésben fog­lalkoztatják, pl. a költővel kapcsolatban kialakult szem­léletmódról, az egyes rétegek­re gyakorolt hatásáról. A ju­bileumi kiadvány a szerzők betűrendjében közli a vála­szokat, és anélkül hogy álta­lános következtetéseket von­na le, hozzájárul ezzel Petőfi Sándor helyének meghatározá­sához a mai szellemi életben. A különszám egyike azok­nak a kiadványoknak, ame­lyek együttesen törekednek, arra, hogy a Petőfi-képet he­lyesen alakíthassuk ki. Ha­sonló eredményt várunk a halhatatlan költő életműve kritikai kiadásának előkészü­let alatt levő első kötetétől közeli megjelenésétől. Ezeket a kiadványokat az évforduló alkalma hívja életre, de szük­ségesek és rendkívül idősze­rűek az olvasók, a fővárosi és­ vidéki pedagógusok, könyvtá­rosok, népművelők, irodalmi színpadok dramaturgjai és rendezői számára is, munká­juk színvonalas teljesítéséhez Dr. Gombos László Kellemes ünnepeket * Boldog új évet kíván minden kedves ügyfelének és vásárlójának TISZAMENTI VEGYIMŰVEK, SZOLNOK

Next