Nógrád, 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

Mesterségek dicsérete A felsőrészkészítő Aki cipőt készít, az cipész. Egyszerű a törvény, csak nem igaz. Akkor tudtam meg ezt, amikor Danyi Károllyal, a salgótarjáni Cipész Kisz felsőrészminta-készítőjével találkoztam. A kis műhelyben hárman dolgoznak. Minden egyéb illatot elnyom a borszag. Beleivódik az emberek ruhájába, jut belőle haza is Danyi Károly 53 éves. Budapesten született, és mivel a középiskolára nem tellett a családnak, szakmát tanult. — Itt tanulóskodtam Salgótarjánban, itt lettem mintavágó szabász. Huszonkét évvel ezelőtt kerültem a szövetkezethez, szükség volt rám. Azóta itt dolgozom. . . Gyönyörű szakma ez, mondhatnám művészet. Az ember először megrajzolja a cipőt, saját fantáziája szerint, aztán az alapszámra — férficipőben 42-es — elkészül a szabásminta, kartonból. Először a felső bőr, aztán a bélés mintáját vágom ki. Ezután prespánból, majd műkéregpapírból a jelölőminta készül el. Ennek alapján vágják aztán ki a szabászok a bőrből a cipő darabjait Az ő munkájuk is nagy gondosságot igényel,, és jó anyagismeretet. Tudni kell, merrefelé nyúlik a bőr, úgy kell elhelyezni a szabásmintát, hogy minél kevesebb legyem a kimaradó anyag. Ha egy új modellt készítek, alig várom, hogy már elkészüljön,és az első húzások meglegyenek a kaptafán. Lapozgatjuk a mintakönyvet. Különféle fazonú és alakú cipők. Mindegyikből legyártunk legalább ötezret, de van olyan is, amiből hatvanezret készítettünk. Ez megelégedés az embernek. Vannak persze nehézségek. Egész nap ^1rni kell, és ez elég fárasztó. Az új modellek megtervezésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a mi technikai lehetőségeinkkel gazdaságosan termelhető legyen. Gondolni kell az anyagra is. Az asztalon egy kaptafa, rajta néhány ceruzavonal, új fazon születik. Amíg a mester rajzol, mintái segítségével a szomszéd asztalon a két szabász sorra vágja ki a fényes, puha, fekete bőrből a cipőfelsőrészeket. —gáspár— Az ELEKTRIK gyár villamos hegesztőberendezésen Nem mindennapi eseményként vonult be a leningrádi ELEKTRIK gyár történetébe az egyik budapesti nemzetközi vásár, ugyanis éppen abban az időben állították elő a védőgázas egyenáramú ívhegesztő automata berendezést, amely különféle fémek hegesztését végzi igen nagy pontossággal, amellett rendkívül termelékeny és könnyen kezelhető. A leningrádi gyár meghívást kapott, hogy képviseltesse magát a hagyományos budapesti vásáron. A gyár vezetői úgy döntöttek, hogy bemutatják az új automatát. Rövid idő múlva Magyarország húsz ilyen automata hegesztőberendezést rendelt a Szovjetuniótól. Az ELEKTRIK gyár azóta rendszeresen szállít Magyarországnak ilyen automatákat, és más hegesztőberendezéseket. Szovjet viszonylatban alapvetően ez a gyár látja el a legtöbb népgazdasági ágat elektromos hegesztőberendezésekkel, így például egész géppark található az ELEKTRIK védjegyével a volgai autógyár építkezésénél, a különböző mezőgazdasági gépgyárakban, a vízi erőművek és a kőolajvezetékek építésénél. Hetedszer is a bíróság előtt Ezúttal két évre ítélték a megrögzött csalót „Május végén Budapesten jártam, s felkerestem a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kirendeltségénél dolgozó ismerősömet. Azt mondtam neki, hogy az öcsémet elütötte a villamos, és a gyógykezelés után külön vasúti kocsiban kell hazaszállítanom őt, de erre nincs pénzem, így sikerült kicsalnom tőle 150 forintot.’* —■ Íme, egy jellemző részlet Osváth Sándor tízoldalas beismerő vallomásából. Most állt hetedszer a bíróság elé, ezúttal 22 rendbeli csalás vétségéért, kétrendbeli visszaesőként elkövetett csalás bűntettéért, csalás bűntettének kísérletéért és közveszélyes munkakerülésért. Csak harminckilenc éves, de körülbelül tíz évet töltött eddig börtönben csalásért, lopásért, sikkasztásért, élet és testi épség ellen elkövetett bűntettekért. Legutóbbi szabadságvesztésbüntetéséből 1971. novemberében szabadult. A következő év januárjában elhelyezkedett a NOTÉV-nél, de csak áprilisig bírta a munkát. — Úgy éreztem, mellőznek, nem becsülnek meg — mondta a bíróságon. Másutt viszont meg sem próbált elhelyezkedni, csavargó, munkakerülő életmódra rendezkedett be. Az országot keresztül-kasul bekóborolta, éjszakáit vasúti kocsikban, várótermekben, alkalmi szállásokon töltötte, s a csalássoroztból tartotta fenn magát. — Nem volt meg a MIL-lapom, nem vettek fel sehol — ezzel védekezik. A bevezetőben idézetthez hasonló fantáziadús mesék szép számmal akadnak jelenlegi bűnlajstromában, ezekkel összesen körülbelül nyolcezer forint kárt okozott a hiszékeny károsultaknak. A leggyakrabban nemlétező gépkocsijára hivatkozott, 100—150 forintot kért, és a legtöbb esetben kapott is a kocsi javítására. Pesten egy ízben teljesen idegen lakásba csöngetett be, s néhány perc múlva már a zsebében lapult az aznapi ivászathoz szükséges összeg. Más alkalommal a Budapesti Nemzetközi Vásár területén a Vegyépszer pavilonjába tért be, s az egyik ott dolgozótól 170 forintot kért autógumi vásárlására, de aprópénz hiányában 500 forintot (!) kapott. A Legtöbb esetben vigyázott, hogy 2—300 forintnál többet ne csaljon ki áldozataitól, mert nagyon jól ismeri a büntető törvénykönyvet, és tudta, így csak vétségért kell majd felelnie. A „tapasztalt” bűnözőt a Salgótarjáni Járásbíróság ezúttal kétévi, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre és háromévi közügyektől eltiltásra ítélte, feltételes szabadságra nem bocsátható! A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Sz. K. Medj réla...! Egy falusi család televíziót vásárol. Első este a család valamennyi tagja leül a készülék elé és nagy élvezettel nézi a műsort. Egyszerre a nagymama váratlanul felkel és kikapcsolja a készüléket és megindul a szobája felé. — Mit csinálsz nagymama? Miért zártad el a készüléket*? — méltatlankodnak a többiek. — Mert be kell vennem a gyógyszert és semmiképpen sem akarom elmulasztani a folytatása Alfred Charles Kinsey, a neves amerikai szexológus, az Institute For Sex Research megalapítója egy interjú keretében a következőket mondta: „Pácienseim egy része azért keres fel, mert nem él házaséletet, a másik fele viszont azét, mert él.” Gaia Germoni, olasz színésznő Nápolyba érkezve taxiba ül. A taxi vezetője azonnal vadul száguldani kezd, bravúros ügyességgel vágja át magát a kaotikus forgat— Tudja kérem — szólal meg rettegve a művésznő —, hogy már két alkalommal felment a járdára és kishíján elütött két járókelőt? — Nem hittem volna, hogy a statisztikai hivatalban dolgozik — mondja némi megvetéssel a taxi vezetője. * A feleség meglátogatja a börtönben férjét: — Ne légy már olyan megátalkodott! Mondd meg, hová rejtetted azt a lopott pénzt! Ha nem tudom befektetni valamibe, ki tudja ér-e még valamit 1980-ban. ¥ [UNK] Fgy férfi és egy nő beszélget a kávéház teraszán. — Elárulnád — kérdi a nő —, miért nem veszel magadnak autót? — Ugyan minek? Minden barátomnak van autója. — Micsoda válasz! Ezen az alapon nekem sem kellene férjhez mennem! + A feleségétől húsz év óta külön élő ausztráliai Paul Kitson felkereste nejét és Canberrában együtt ünnepelték meg ezüstlakodalmukat. Azután ismét külön váltak azzal a megnyugtató kijelentéssel: „Még mindig nem illünk egymáshoz”. GERENDÁK között ül az öreg. Fel-W*V- "JV */WfV hőt néz, esőt vár. Zsebébe nyúl, sodorja a cigarettát, poros az arca a lehulló vakolattól. Ha tartáni, meg tudja mondani, milyen utcának hívták ezt? — Menház utcának — mondom azonnal. — Milyen csárda volt itt? — Magyar csárda. Ez volt a neve. — Minek kellett ide csárda? — vizsgáztat tovább. — Ebben az utcában volt a tollpiac. Itt, nem messze tőlünk, kocsiszín állt. — vágom rá. Téglák a földön szalmából, kőből. Gerendák várnak elszállításra. Omladozó falak. Téglán ül az öreg. Beszélgetünk. Bontják Salgótarján talán legrégibb épületét, amely az idős tarjániak szerint van százéves is. A tarjáni kereskedődinasztiák egyik legismertebb tagja, Freidmann József az 1870-es évek valamelyikén jött át Egerből Salgó- Tarjánba. Gyarmatáru-kereskedést nyitott, hat gyereket nevelt. Közülük kettő, Rezső és Sándor itt tanulta meg gyermekként a szakma minden fortélyát, hogy aztán évtizedekkel később, megalapítsa Nógrád akkor legnagyobb áruházát. Nagyapáink jártak ide a Menház utcába fűszerért, cukorkáért, italért is, mert az üzlethez italmérőhely is tartozott Zsindely volt a háztetőn, amikor átrakatta cseréppel Jancsovocs Károly, Zsindelyes tető az italházon... aki a géplakatos szakmát cserélte fel tizennyolc éves acélgyári szolgálat után, és vendéglős lett. Biliárdasztal, kártya, dominó várta a törzsvendégeket, akik a kályha mellett, kerek asztalnál foglaltak helyet. Esténkén, talán legjobban a szombati „kimenős napokon” híres prímás, Hangonyi Rudas muzsikált, kispörköltek illata szállt — pincérnők sürögtek az asztalok között. AZ 1950-es években kapta a Kulacs A/WWV'WWV' nevet a vendéglő. Ezt megelőzően Sport borozónak hívták a szűk talponállót a terjedelmes pulttal, amelyre rá-rákönyököltek a vendégek. Könyökölt a híres középcsatár is, mellette a kedvese. Beszélgettek. Előttük tíz féldeci rum. Egy intés — a csatár unta meg előbb a beszédet — és egy perc alatt öt-öt féldeci csúszott le torkukon. Nem ez volt a névadó, az azonban mai napig is rejtély, miért kapta a borozó a „Sport” nevet. — Szerette a Kulacsot? — Itt kezdtem dolgozni, itt fejezem be. — Mit szerettek a vendégek? — Teljesen mindegy volt, kérem. Bor, sör, pálinka — mondja a csapos, Tóth Lászlóné, aki tizenhét évesen kezdett itt, húsz évvel ezelőtt. Inászóról jött be, Kürti Erzsébetnek hívták. — Mulatott nálunk kérem zsebmetsző és igazgató. Rossz nő és külföldi, olasz, francia, német és spanyol. A kispénzű emberek hozánk jöttek, és higyje el, kevesebb bajunk volt velük, mint sok más, hogy úgy mondjam, reprezentatív hely vendégeivel. Amikor a talponállók bezártak, akkor esténként, nem mondom, elég vegyes társaság jött össze nálunk, de napközben... Dicséretünk van szóban és írásban. Biztosan hallott a csipős halászléről, az illatozó babgulyásról, a töltöttkáposzta-adagokról, amelyet csak nálunk lehetett kapni. Balázs Zsigmondné főztjét dicsérték vendégeink. Játszott nálunk Botos Bandi, Fényes Misi, de mondhatom, hogy minden számottevő tarjáni prímás megfordult nálunk, mert a vállalatnál „forogtak” a zenészek. Utoljára Oláh Vilmos muzsikált. Bartal Irén vagyok. A szakmában huszonkét éve dolgozom, hét évig helyettes vezető voltam itt, két hónapig vezettem az üzletet, a Kulacsot. Oláh Vilmos hegedűjére búcsúztak a törzsvendégek. Utoljára itta ki borát megcsalt férj az alkalmi ismerőssel, a börtönből nemrégiben kijött „szabadember”, a kocsmahős, az italbajnok, és a meg nem értett költő, aki esténként itt próbált híveket toborozni. Búcsúverset írt: „Sír már a Vilmos hegedűje, Kulacséknál vége a dalnak, A törzsvendégek lassan elmerengve. Bánatos arccal hazadzsalnak.” MOZDUL az öreg a tégláról. A rv szeszgőztől átitatott falon penész. A közeli toronyházból asszony bámul a csupasz falakra. A nyolcadikon, az ablakban könyököl. A főutcáról gépkocsizaj hallatszik. Az italház nincs többé. Szokács László Ügyvédnél.— És egy ilyen kis összekoccanás miatt válni akarnak? (A Wochenpresse-ből) Autósok, figyelem! Minden típusú személygépkocsihoz feltöltött akku mutatói* 1 éves garanciával azonnal beszerezhető a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat balassagyarmati telepén. Cím: Balassagyarmat, Rákóczi u. 62—64. sz. Telefon: 94, 34. Az Állami Biztosító értesíti ügyfeleit, hogy minden szerdán délelőtt Balassagyarmaton, aznap du. 13 órától Szécsényben, minden pénteken délelőtt Pásztón gépjárműkárfelvételt végez az AB fiókjai mellett. Salgótarjánban továbbra is a hét minden munkanapján van gépjármű-kárfelvétel. A mozgásképtelen gépkocsit be kell jelenteni az illetékes fiókhoz, vagy közvetlenül az igazgatósághoz — Salgótarján, Klapka György tér 1. — hogy a kárfelvétel napján ezek is szemlézésre kerüljenek. Állami biztosító nógrád megyei IGAZGATÓSÁGA ELADÓ 350 köbcentis Werdex. Érdeklődni: Salgótarján, Malinovszkij út 8. alatt. FIGYELEM! Pótmamaságot vállalnék teljes megbízhatósággal. Érdeklődés: 33-35-ös telefonon. SKODA 1000-es eladó: Susán, Salgótarján, Bartók B. út 3. AZ Állami Biztosító városi fiókja felvételre keres — középiskolai végzettséggel rendelkező munkaerői, „biztosításszervezői” munkakör betöltésére. Jelentkezni lehet fenti címen 8-tól 15 óráig. IKERHÁZ fele Salgótarján központjában 250 négyszögöl gyümölcsösben, 2 szobakomfort, alul szuterén (szoba, konyha, spájz) eladó. Ára: 185 000 Ft. Móricz Zs. u. 28. 3 DB 2—3 éves, sodrott csikó eladó. Érdeklődni : Karancsmente Mg. Tsz. Karancslapujtő. BEKÖLTÖZHETŐ Családi ház eladó. Somoskőújfalu Damjanich u. 6. Telefon: 29-21. Apró kirlttis AZ ORSZÁGOS Szakipari Vállalat salgótarjáni munkahelyre felvesz — festő mázoló — szigetelő — bádogos — burkoló — állványozó szak-, betanított-, és segédmunkásokat. Nyugdíjasokat is. Felvétel: Budapest V., Báthori U. 12. H. 229. AZ IBUSZ négynapos társasutazást szervez szeptember 28-tól október 1-ig a Magas- Tátrába. Részvételi díj: 750.—Ft. Útlevéllel rendelkezők jelentkezését várjuk szeptember 26-ig az IBUSZ** salgótarjáni irodájában. VADONATÚJ gázbojler-felszerelés, jótállással, eladó. Kisterenye, Rákóczi út 61. TOLLATVÉTEL a MÉH-telepen kedden és pénteken 9-től. Hívásra házhoz megyek. (Bíró) Salgótarján, Berzsenyi út , 11. Kavicsos kiköltözés! Tervező és Építőipari Szövetkezet értesíti a T. megrendelőket, hogy az üveges és képkeretező üzletünket a városi tanács mögötti 21. jelű épületbe helyeztük át.