Nógrád, 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

Koxlovnom w ii magyar külügyminisizter lengyelor­szág­i látogatásáról Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, az MSZMP KB tagja, Stefan Olszowski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter meghívására 1973. szeptember 5—7. között hivatalos baráti látogatást tett a lengyel Népköztársaságban. Péter János minisztert lengyelországi tartózkodása idején fogadta Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski professzor, a I­­engyel Államtanács elnöke és Mieczyslaw Jagielski, a minisztertanács elnökhelyettese. A látogatás során a két or­szág külügyminiszterei átfogó véleménycserét folytattak a magyar—lengyel kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és fejlesz­tésének távlatairól. Megvitat­ták a két országnak a Varsói Szerződés és a KGST tagálla­mai együttműködése erősíté­sére irányuló tevékenységét. Továbbá eszmecserét folytat­tak az időszerű nemzetközi helyzetről. A külügyminiszterek érté­kelték a két ország politikai, gazdasági, m­űsza­ki-tudomá­­nyos és kulturális kapcsolatai­nak alakulását, s megelége­déssel állapították meg, hogy a magyar—lengyel kapcsolatok örvendetesen fejlődnek és el­mélyülnek. Hangsúlyozták, hogy a legmagasabb szintű ta­lálkozók és tárgyalások ered­ményei, de különösképpen Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, illetve Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jarosze­­wicz miniszterelnök ez év márciusi találkozója, továbbá a két ország kormányfőinek ez év augusztusában Varsóban folytatott megbeszélései alap­vető jelentőségűek a két or­szág közötti sokoldalú párt- és állami együttműködés fejlesz­tése, a két nép hagyományos barátságának elmélyítése szempontjából. A külügyminiszterek véle­ménycserét folytattak az idő­szerű nemzetközi kérdésekről,­ és kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország külpoli­tikai tevékenységének fonto­sabb vonatkozásairól. A nemzetközi kérdések meg­vitatása során nagy figyelmet szenteltek az európai téma­körnek, különösen az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos kér­déseknek. Péter János és Ste­fan Olszewski miniszterek megállapították, hogy az érte­kezlet sikeres befejezésének kiemelkedő jelentősége lesz az európai és a világbéke, a biz­tonság és együttműködés erő­sítésében. A külügyminiszterek aláhúz­ták, hogy a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, valamint a Német Szövet­ségi Köztársaság között meg­kötött szerződések, továbbá a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás tör­ténelmi jelentőségű az európai biztonság és együttműködés szempontjából. A felek várakozással tekin­tenek a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti tárgyalások pozitív eredmé­nyei, Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatainak norma­lizálása, valamint Bulgária és Magyarország, illetve az NSZK viszonyának rendezése elé. A két külügyminiszter az eszmecsere során kifejezte azt a szilárd meggyőződését, hogy a nemzetközi problémákat bé­kés eszközökkel, tárgyalások útján meg lehet oldani. Ebben az összefüggésben nagy fi­gyelmet fordított a még ren­dezetlen nemzetközi kérdések, különösképpen az indokínai és közel-keleti helyzet elemzésé­re. Véleményük szerint Indo­kínában a békét csak a viet­nami, kambodzsai és laoszi nép önrendelkezési jogának teljes tiszteletben tartásával, továbbá a párizsi megállapo­dások maradéktalan végrehaj­tásával lehet biztosítani. Megállapították, a közel-ke­leti konfliktus végleges megol­dása csak úgy érhető el, ha az izraeli csapatokat kivonják az 1967-es agresszió idején elfog­lalt és megszállt arab terüle­tekről. A miniszterek üdvözlik az ENSZ főtitkárának tevékeny­ségét, amelyet a közel-keleti térség problémáinak tanulmá­nyozása érdekében ilyen kere­tek között folytat. A tárgyaló felek ismételten kifejezték kormányaik mély meggyőződését, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok között felmerülő nem­zetközi problémákat a békés egymás mellett élés elvei alap­ján, békés úton meg lehet ol­dani. A miniszterek kifejezték re­ményüket, hogy az el nem kö­telezett országok algíri érte­kezletének, eredményei szá­mottevően hozzájárulnak ezen országok társadalmi haladásá­hoz, s a világ békeszerető erői­nek további szilárdulásához. Hangsúlyozták, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete egyetemességéhez vezető úton történelmi jelentőségű lépés lesz a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság felvétele a világszervezetbe. A két külügyminiszter nagy várakozással tekint a Bangla­des Népi Köztársaság ENSZ- felvétele elé, s hangoztatta, hogy erre India és Pakisztán augusztus 28-i megállapodása után további halogatás nélkül sor­­ kerülhet. A Magyar Népköztársaság külügyminiszterének lengyel­­országi látogatása és tárgyalá­sai szívélyes, baráti és elvtársi légkörben folytak le és az összes érintett kérdésben teljes nézetazonosságot mutattak. A két külügyminisztérium még aktívabb együttműködése érde­kében a magyar és a lengyel külügyminiszter jóváhagyta az 1973—1974-re szóló együttmű­ködési tervet. Péter János külügyminiszter hivatalos látogatásra hívta meg Stefan Olszowski külügy­minisztert, aki a meghívást örömmel elfogadta. (MTI) Castro felszólalása az algíri csúcson (Folytatás az 1. oldalról) Fidel Castro kubai minisz­terelnök a péntek délelőtti ülésen elmondott beszédében határozottan leszögezte: a vi­lág kapitalista és szocialista országokra oszlik, minden másféle megkülönböztetés csak az imperializmus érde­keit szolgálja. A Szovjetunió nem imperialista hatalom, a szovjet nép áldozatai nélkül sok, ma már független ország nem is létezhetne. Az el nem kötelezett országokat reakci­ós, ellenforradalmi erők pró­bálják szembeállítani a szo­cialista államokkal. Castro or­szága támogatásáról biztosí­totta a szabadságukért küzdő népeket és éles szavakkal ítélte el az amerikai imperia­lizmust. A kubai miniszterelnök be­szédének jelentőségét növeli az a tény, hogy közvetlenül Burgiba tunéziai elnök után szólalt fel, aki —­ az eddig több beszédben általánosság­ban fogalmazott „nagyhatal­mak” kitétel után — a konfe­rencián elsőnek nyíltan tá­madta a Szovjetuniót. Burgi­ba „Coca-Cola és vodka im­perializmusról” a „Szovjetunió és az Egyesült Államok bizal­mas flörtjéről” beszélt. A péntek délelőtti ülésen beszédet mondott még Nguyen Huu Tho, a DIFK konzultatív tanácsának elnöke aki kijelen­tette, hogy a vietnami nép­nek az imperialista agres­­­szió elleni harcában el­ért győzelme a békéért, füg­getlenségért, az alapvető em­beri érdekekért küzdő vala­mennyi nép győzelme. A délelőtti ülésen felszólalt még Clodomiro Almeyda chi­lei külügyminiszter és a ne­páli király. (MTI) u­dióban a kolerajárvány Magyar Péter, az MTI tudó­sítója jelenti: Az egészségügyi hatóságok szerint a járvány múlóban van tény, hogy az új megbetege­dések­ csak egészen csekély számban fordulnak elő. A kórházban ápolt betegek szá­ma Nápolyban már 400 alat­ti, Bariban és Puglia tarto­mány más városaiban 250 kö­rüli, de újabb halálesetek for­dultak elő csütörtökön is, pénteken délelőtt is. A nápo­lyi kórházban csütörtökön öten haltak meg, az orvosi jelentés szerint azonban csak két esetben biztos, hogy ko­lera következtében, a másik háromnál állítólag egyéb té­nyezők játszottak szerepet. Így nem lehet biztosan mér­leget vonni, mennyi áldozatot követelt eddig a járvány: mindenképpen 20 és 25 kö­zött van azoknak a száma, akik az utóbbi napokban ko­lera következtében meghal­tak Olaszországban. Újabb koleragyanús megbe­tegedések fordultak elő az elmúlt 38 órában Bolognában, Pescarában, Cagliariban és Milánóban. Az egészségügyi hatóságok minden esetben megelőző intézkedéseket fo­ganatosítottak a betegek kör­nyezetében. Tömeges védőol­tást a hatóságok csak Nápoly­ban és Pugliában tartottak szükségesnek, ez lényegében befejeződött mindkét helyen. A nápolyi öbölben a hatósá­gok karhatalommal megsem­­misítették az összes kagyló­tenyészetet. Megállapítást nyert hogy a szennyezett víz­ben folyó kagylótenyésztés volt a fő oka annak, hogy járvány keletkezett. 400—500 tonnára tehető a megsemmi­sített tengeri kagylók men­­­nyisége. A tenyésztés és áru­sítás a Santa Lucia-i és mer­­gellinai halászok, árusok egyetlen megélhetési forrása: a rendőrség és a parti őrség által végrehajtott akció ellen kisebb csoportok tüntettek. Ugyanilyen tisztogató akciót kezdtek a hatóságok Tarantó­­ban és Puglia más városaiban is ahol a nápolyihoz hasonló viszonyok uralkodnak szen­­­nyezettség és fertőzöttség te­kintetében. (MTI) NAPFÉNYES BULGÁRIA (t.) A „versek, melyeket Gencso Hrisztozov bolgár költő Ma­gyarországon és Magyaror­­szágról írt, azóta már megje­lentek a bolgár irodalmi fo­lyóiratokban, napilapokban. Dicsőséget és szabadságot éne­kelt, miközben Dózsa paraszt­jairól, kurucokról, Szigligetről, Tapolcáról, a mai Harkányról, a Mátra regényes tájairól írt. Most otthon meséli el mind­azt, amit egy hónap alatt Ma­gyarországon tapasztalt. Teszi ezt abból az alkalomból, hogy népe szeptember 9-én ünnepli a felszabadulás 29. évforduló­ját. Ő versben énekel rólunk, én csak prózában mondhatom el, amit az ősi és a tajai Bul­gáriáról tudok. Közel a tízmillióhoz Bulgár barátaink mindig azzal dicsekedtek, hogy orszá­gunk a Balkán-félsziget észak­keleti részén, az olasz Bologna és Bari magasságában fek­szik, velük azonos földrajzi szélességi fokon. S ha a Bal­kán-hegység kétezer méternél magasabb vonulatai nem ten­nék hűvössé az éghajlatát, ak­kor a mediterrán országok között emlegetnék. Bulgária nagyobb mint ha­zánk, hiszen 111 ezer négyzet­­kilométeren terül el, ez 18 ezer négyzetkilométerrel na­gyobb mint Magyarország, lakóinak, száma pedig ma már megközelíti a 10 milliót.%Vál­­tozatos, gyönyörű ország. Ezt csak igazán az tudja érzékelni, aki ellátogatott Vamencsikbe a Lazur-strandra, a Sipka-szoro­son át a Rózsák völgyébe, Neszebárba, Burgazba, a Kő­erdőbe, a tengerpartra. A ró­­zsaligeteket, a szőlőerdőket, a Kamcsia folyó vadregényes vidékét, körülötte az őserdőt sokévn megcsodálták már. Belár király leányai Bár nincs közös határunk Bulgáriával, nagy a távolság közöttünk, mégis sok a hason­lóság történelmünkben, szo­kásainkban, sőt még a nyel­vünkben is, így aztán érthe­tő, hogy bolgár barátom, Ata­­nasz Atanaszov így kiáltott fel, amikor a két nép kapcso­latáról kezdtünk beszélgetni Szófiában, a Vitosa hegyen, a hatalmas kőfolyam szélén. — Azt tudod, hogy testvé­rek vagyunk, mármint, hogy az őseink nem csak rokonok, hanem azonosak voltak. És hosszas történelmi fejte­getésbe kezdett. Arról beszélt, hogy a félnomád magyar tör­zsek az onogur bolgárokkal együtt az ural-altáji őshazá­ban éltek­. Még a csodaszarvas legendáját is felemlítette fej­tegetései során. Belár király leányait Hunor és Mager elra­bolta és feleségül vette. — Hol itt a bolgár kapcso­lat? — Egy pillanat: a bolgár népet valamikor előszeretettel nevezték és emlegették belár­­nak. Tehát az a bizonyos cso­­daszarvasbeli király bolgár volt, akár hiszed, akár nem. Kénytelen voltam hinni Atanasz Atanaszovnak, hiszen mégiscsak jobban tudja, mert egy általános iskola történe­lem szakos tanára. Találtam még más magyar kapcsolatot is Bulgáriában, például Hunyadi János szob­rát, a várnai csatatéren, az emlékpark közepén, amely emlékeztet az 1444-es hadjá­ratra. Aztán ha a határok nem is, de a Duna hömpölygő fo­lyama évszázadok óta össze­köti a két országot, és a múlt­ban csakúgy, mint a jelenben, élénk kereskedelmi kapcsola­tot jelent számunkra is, a bul­­gárok számára is. Még egy magyar emlék Nehéz röviden írni egy év­forduló kapcsán a testvérnép­ről, hiszen annyi rövident el lehetne mondani, regénybe il­lő történetek elevenedtek meg a beszélgetések során Ruszéről, Szlivenről, Plovdivról, Haszko­­vóról és Szófiáról. Számomra mégis a legszebb történetet Sumenben, ebben a 70 ezer la­­­kosú városban mesélték el, mely feleúton fekszik a Duna­­menti Rusze és a tengerparti Várna között. Közelében ered a Kamcsia folyó és a Fehér Som. Sumen neve összekap­csolódott az 1848—49-es sza­badságharc következményei­vel, Kossuth Lajos és kísérete emigrációjával. Kossuth Lajos 1849 novemberének végén ér­kezett a városba, kíséretében volt Bem, Perczel és a sza­badságharc több más katonai vezetője, magas rangú tisztje. Bolgár vendéglátóink szí­vesen megmutatták azt a há­zat — Ali Rifat bej házát —, ahol a szabadságharc vezére szállást kapott. Mégsem ezek a látottak ragadták meg az embert, hanem inkább a tör­ténet, ami Sumenhez fűződik. Ugyanis hosszú vita után a tö­rök kormány innen küldte Kossuthot az ország belsejé­be, kényszertartózkodási he­lyére, itt tértek át mohamedán hitre olyan neves hadvezérek, mint Bem apó és Kmetty, és kapták a Murat, illetve az Izmail pasa nevet. Aki járt már Bulgáriában, az tanúsíthatja, hogy minde­nütt szívesen beszélnek a ré­gi magyar—bolgár kapcsola­tokról, és említik fel, hogy ba­rátságunk évszázados, hogy a magyar és a bolgár nép akkor is testvére volt egymásnak, amikor mi osztrák uralom, a bolgárok pedig török iga alatt sínylődtek. Talán éppen ezért olyan mély a mai, az igazi, a lassan három évtizedes múlt­ra visszatekintő barátság. (Folytatjuk) 8- a. Kilencemeletes szálloda, modern városközpont, ez jellemző a mai Bulgáriára Véget ért a honvédel­mi újságírók nemzetközi tanácskozása Pénteken befejeződött a Varsói Szerződéshez tartozó országok újságíró-szövetségei katonai szekcióinak hatnapos tanácskozása. A záróülésen megjelent Lakatos Ernő, a kormány Tájékoztatási Hiva­talának általános elnökhelyet­tese és dr. Bán Károly ezre­des, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnök-he­lyettese is. A nemzetközi új­ságíró-tanácskozáson a kül­döttek megvitatták a honvé­delem gondolatát érintő új­ságírói munka eddig szerzett tapasztalatait és eszmecserét folytattak a honvédelmi új­ságírók kölcsönösen hasznos nemzetközi együttműködésé­ről. A tanácskozás résztvevői az Egyesült Izzóban, az Izsáki Állami Gazdaságban és az MHSZ újpesti rádiósklubjá­ban tett látogatás során sze­mélyes tapasztalatokat sze­reztek a lakosság körében fo­lyó honvédelmi nevelés ered­ményeiről, néphadseregünk egyik harckocsizó alakulatá­nál pedig a korszerű kiképzé­si és nevelési módszereket ta­nulmányozták. Kárpáti Ferenc vezérőr­nagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes pénteken a Honvédelmi Mi­nisztériumban fogadta a dele­gációk vezetőit: A. Nikolov Rangelov ezredest (Bulgária), Josef Kovarzs ezredest (Cseh­szlovákia), Wipold Smorale­­ket (Lengyelország), Günter Stahmannt (NDK), Oliver Lusztig ezredest (Románia), V. Fjodorovics Makejev első­osztályú tengerészkapitányt (Szovjetunió) és Ballagó Lász­ló alezredest. Este a néphadsereg közpon­ti klubja nyári helyiségében fogadást rendeztek a nemzet­közi tanácskozás résztvevői tiszteletére. (MTI)2 NÓGRÁD - 1973. szeptember 8., szombat A KNDK ünnepe Szeptember 9-én ünnepli a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kikiáltásának 25. évfordulóját. Az ünneplő ország fővárosa, Phenjan látképe Nemzetközi brigád Kubába A nyugat-európai országok­ból egy százhetvennyolc ta­gú nemzetközi brigád érkezett Kubába, hogy a forradalom­mal való szolidaritás jeléül a szigetországban segédkezze­nek különböző építkezéseken. Az NSZK-ból, Franciaor­szágból, Svájcból, Angliából, Ausztriából, Hollandiából és Spanyolországból érkezett munkások, diákok, háziasszo­nyok „huszadik évforduló” el­nevezéssel brigádot alakítot­tak, emlékezve a Fidel Castro vezette, húsz évvel ezelőtti Moncada-akcióra.(MTI) Párbeszéd ötnapos tanácskozás után pénteken Plackpoolban befe­jeződött a Brit Szakszervezeti Szövetség, a TUC 105-ik or­szágos kongresszusa. A vita középpontjában a 10 milliós szaktanács és a Tory-kormány viszonya, a Heath-kabinet úgynevezett inflációellenes politikája, a tömegek életszín­vonalának süllyedése, az álta­lános drágulás állt. A kongresszus felhatalmaz­ta a TUC vezetőit arra, hogy párbeszédbe bocsátkozzanak Heath-ékkel az inflációellenes intézkedésekről, amelyek a bérből és fizetésből élőket nyomasztják. (MTI)

Next