Nógrád, 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-06 / 234. szám

Megdicsér g­üi­k Ezúttal a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedel­m­i Vállalat két gépkocsivezetőjét, Ipacs Lászlót és Barta Bélát mutatjuk be olvasóinknak. Ipacs László több mint tizen­nyolc éve dolgozik a vállalat­nál, s eddig 700 000 kilométert vezetett balesetmentesen. Be­osztása szerint tehergépkocsi­vezető. Barta Béla még ré­gebben, 1948 óta tart ki hűsé­gesen a vállalatnál, s mint személygépkocsi-vezető, 850 000­ kilométert járt be eddig a gondjaira bízott autóval. Barta Béla és Ipacs László, akik kitartóan közelednek az egymilliomodik kilométerhez Sok gyermekéletet követel A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a közúti bal­esetek ugyanannyi gyermek­életet követelnek, mint a ra­gályos betegségek. Olaszor­­országban évente körülbelül ezer gyermek hal meg fertőző betegségek következtében, hét­száz pedig közúti balesetek áldozataként. A statisztika ta­lán a túlnépesedett Egyesült Államokban a legmegdöbben­tőbb; 1969-ben egy orvosi fo­lyóirat 15 000 közúti baleset következtében elhunyt gyer­mekről számol be, az áldoza­tok közül 5000 még az iskolás kort sem érte el. A Rochester University munkatársainak felmérése szerint a szülőknek mindössze egyötöde tartja be a három biztonsági alapsza­bályt: az ajtók bezárásának ellenőrzését, a gyermekek hát­só ülésen való elhelyezését és a csecsemők kosarának rögzí­tését. A mamák csecsemőjüket rendszerint a térdükre fekte­tik, s a vezető melletti ülésen utaznak, (holott mindenki előtt ismeretes, hogy ez az ülés a legveszélyesebb), két-három éves gyerekek a volán mellett ülő apjuk oldalán, vagy éppen az ölében ülnek, mások pedig állnak a kocsiban stb. A városi közlekedés nem kevesebb veszélyt rejt magá­ban, m­int a városon kívüli. Jó, ha ezt a körülményt a szülők mindig szem előtt tart­ják. gyermekeknek — Milyen ország gyártotta ezt az autót? — Franciaország — érkezik azonnal a válasz a Citroent ábrázoló képre. — Ha nincs járda, az út me­­lyik oldalán szabad gyalogo­san közlekedni? —­­A menetiránnyal ellen­kező oldalon. Pattognak a helyes vála­szok a salgótarjáni József At­tila Művelődési Központ di­áknap keretében szervezett KRESZ-vetélkedőjén. A rend­őrség segítségével kedden dél­előtt megrendezett versenyen tizenkét — egyenként hat út­törő korú fiatal fiúból és lányból álló — csoport mér­te össze tudását; a résztvevők sorsolás útján kerültek egy csa­patba. Három-négyszáz kisis­kolás figyeli visszafojtott lé­legzettel kié lesz a győzelem? — Tíz-tíz percig „vizsgázik” egy csapat — mondja Kovács András, az MHSZ gépjármű­vezetőképző iskolájának veze­tője, aki Halász László kikép­zési főelőadóval együtt vállal­kozott a vetélkedő vezetésére. — A verseny elméleti és gyakorlati részből áll. Az el­méleti kérdések egy részét diafilmek segítségével tettük fel, valamennyi a gyalogos-közlekedés elemi szabályait érinti. A gyakorlatra a Tanácsköz­társaság téren kerül sor, itt mutatják be a gyerekek a gya­­logosközlekedés alapvető szabályait. Az egyik kerék­párt vezet, a másik babako­csit tol, megint mások a gya­logosközlekedés szabályaiból vizsgáznak. A fél egykor sorra kerülő eredményhirdetés a kilencedik csoport számára jelenti a leg­nagyobb örömet; elérték a maximális 25 pontot. A győz­tesek büszkén veszik át a Nóg­rád megyei Közlekedésbizton­sági Tanács ajándékait, tár­sasjátékokat, könyveket. A csapat legjobb versenyzője Sütő Ge­llért, a Bartók Béla úti Általános Iskola ötödik osztályos tanulója volt. Ha­lász László véleménye szerint könnyűszerrel átment volna a segédmotoros-vizsgán. Sajnos, nem várta meg az eredmény­­hirdetést, így a csapat két másik tagját, Buzási Attilát és Válóczi Pétert, a Csizma­dia úti iskola ötödikeseit kér­deztük meg, hol tanulták, amit tudnak? — Az én papám rendőr — mondja Attila —, van egy vas­tag KRESZ-könyve, abból ta­nulgattam. — Nekünk van egy autónk, egy Wartburg. Valamit konyí­­tok hozzá — büszkélkedik ko­moly arccal Péter. Levonul­nak a színpadról, s társaik azonnal körülveszik őket. A térre még mindig érkez­nek elkésett gyerekek. Rendőr bácsi, hol lehet be­nevezni a versenyre? — Már sehol, kisfiam, majd talán legközelebb. — Mert bi­zonyára megismétlik majd­ a jól sikerült vetélkedőt. Sz. K. Jimm. Ha egy nap alatt történtek volna... Az Egyesült Államok köz­lekedésügyi minisztériumának egyik jelentése érdekes grafi­­konon szemléltette a közúti balesetek számának alakulá­sát; a grafikonon két vonal látható; az egyik az ipari ter­melést mutatja, a másik a gépkocsi-balesetek következté­ben elhunytak számát. A két vonal párhuzamosan halad, és állandó emelkedésben van. A Virginia állambeli Char­lottesville egyetemének neves antropológusa, W. Watson pro­­feszor különösnek tartja, hogy az emberek szinte közömbösen fogadják a halálos közúti bal­esetek egyre növekvő számát. „Valóban kár — mondta a professzor —, hogy az egy év­re eső összes baleset nem egy napon következik be! Talán az a sokk, amelyet a csatatérré változott közutak idéznének elő az emberekben, kellően dramatizálná a kérdést, és végre konkrét lépéseket ten­nének az ügy orvoslása érde­kében.” Fényszóró­beállító készülék A varsói gépjármű-közlekedési intézetben olyan új típusú készü­léket szerkesztettek, amely alkal­mas mindenféle és -fajta gépko­csitípus fényszóróinak beállításá­hoz. Az eddig használt optikai és fotoelektromos berendezések al­kalmazási köre általában igen korlátozott, mivel a fényszórók be­állítását csupán függőleges síkban teszik lehetővé. Az új típusú ké­szülékek segítségével azonban mind függőleges, mind vízszintes síkban jól mérhető a gépkocsik országúti és tompított fényszóróinak fény­erőssége. A RADAR-nak jelentjük! Szeptember első napján nyolc és kilenc óra között szin­te a hangsebességet is felül­múló sebességgel motorkerék­pározó férfi száguldott végig a salgótarjáni Bajcsy-Zsilinszky úton. Bravúros teljesítményét háromszor ismételte meg. A sivító motorhang úgy dúlta szét az utca csendjét és nyu­galmát, hogy a járókelők szin­te megdermedtek. Aki nem volt rest, még­ lakása ablakát is kinyitotta, megnézni, mi okozhatta az idegtépő zajt. Az ügyben kezdeményezett magánnyomozás szerint a meg­vadult vasparipa az OH—34— 88-as rendszámra hallgat. Nyomozásunk befejeztével sze­retnénk az ismeretlen moto­ros szíves figyelmét felhívni, hogy utcánk sem edzésre sem versenycélokra a KRESZ ér­telmében nem vehető igénybe. Bízunk abban, hogy a meg­vadult motorost megfékező in­tézkedés éppen­­ olyan sebes­séggel történik, mint amilyen sebességgel a motoros magára vonta a közvélemény figyel­mét. A lakók nevében: Tóth Gyula A Casco nem elegendő! A Casco-biztosítás népszerű­ségére jellemző, hogy me­gyénkben augusztus végéig 2197 autótulajdonos kötött ilyen biztosítást, holott tavaly még az év végén is csak 1762 Cascót tartott számon az Ál­lami Biztosító. Ezzel együtt természetesen növekszik a Casco-biztosítás alapján kifi­zetett kártérítési összeg is, mert egyre több gépkocsi vesz részt a forgalomban, s ezáltal emelkedik a gépjárműbalese­tek száma is. Az elmúlt év vé­géig az Állami Biztosító 1 millió 353 ezer forintot fize­tett ki megyénkben a károsul­taknak. Ebben az évben vi­szont a Casco alapján kifize­tett kártérítés már most elérte az 1 millió 317 ezer forintot. Az egy károsodott személygép­kocsira jutó kártérítési összeg 3503 forint. A legnépszerűbb gépkocsi talán a Zsiguli, mivel műsza­kilag megbízható, gyors járású és szép kivitelű. Talán ez a népszerűség az egyik oka an­nak, hogy a Casco-biztosítás alapján bejelentett karambo­los gépkocsik 31,5 százaléka Zsiguli. A károk okait vizsgál­va megállapítható, hogy a gyorshajtás, a szabálytalan előzés és az útviszonyoknak nem megfelelő sebesség miatt következett be a legtöbb Cas­­cos-baleset. Műszaki hibából eredő károk alig fordultak elő. Mindehhez csak annyi meg­jegyzést fűzünk, hogy a Casco kétségtelenül anyagi biztonsá­got nyújt, de emellett a kö­rültekintő, figyelmes vezetés­re is szükség van. A legtelje­sebb biztonsághoz csak az autósok hármas szabályának betartása vezethet: üzembiz­tos gépkocsi, óvatos vezetés és Casco-biztosítás. Akik vállalják a súlyosabb büntetés kockázatát Az utóbbi időben a megye egész lakosságát foglalkoztató és a becsületes, törvénytisztelő állampolgárok felháborodását kiváltó közlekedési bűncselekményfajta szaporodott el me­gyénkben. E bűncselekmény megnevezése a Btk-ban segít­ségnyújtás elmulasztása, a mindennapi szóhasználatban cser­­benhagyás. A törvényszöveg szerint mindenki megvalósít­hatja ezt a bűncselekményt, aki nem nyújt tőle elvárható se­gítséget sérültnek, balesetet szenvedett, vagy olyan személy­­­­nek, aki az életet vagy testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott. Büntetési tétele egy évig terjedhető szabad­ságvesztés. Három évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő viszont az a személy, aki a sérülést, a balesetet stb. akár gondatlan, akár vétlen maga­tartásával maga okozta. A KRESZ 40. § (1) bekezdése ugyancsak kötelezően írja elő, hogy közúti baleset bekövetkezése esetén minden érin­tett jármű vezetője, illetőleg hajtója köteles azonnal megáll­ni, és a baleset folytán megsérült, vagy veszélybe került sze­mély részére haladéktalanul segítséget nyújtani. Ez évben hat olyan közúti közlekedési baleset történt Nógrád megyében, ahol a balesetet okozó, vagy abban részes — nem egy esetben utasával együtt — a helyszínt elhagyta, s a sérültnek segítséget nem nyújtott. Négy esetben nem kis erőfeszítés árán, a lakosság segítségével sikerült a tetteseket kézre keríteni, akikkel szemben előzetes letartóztatás mellett , büntető eljárás indult. Most az Érsekvadkert belterületén történt cserbenhagyá­­sos gázolásban folyik a nyomozás. Nem kis erőfeszítéseket teszünk, hogy a Nagyoroszi község belterületén történt cser­­benhagyásos halálos gázolás tettesét kézre kerítsük és az igazságszolgáltatás kezére juttassuk. Az indítóok, amiért nem egy esetben az elkövető cser­benhagyja áldozatát és menekül a felelősségre vonás alól, valamilyen szabályszegés — ittas vezetés, vezetői engedély­­nélküli közlekedés stb. —, az attól való félelem, hogy en­nek tényét a rendőrség felfedi. Ezek a járművezetők figyel­men kívül hagyják, hogy magatartásukkal sokkal súlyosabb — szándékos — bűncselekményt valósítanak meg, amely is­­­­mertté válása esetében előzetes letartóztatást, végrehajtható szabadságvesztést vonhat maga után. Inkább vállalják a ret­tegést, a lelkismeret-furdalást. Álmatlan éjszakáikon minden neszre felfigyelnek, nem a rendőrség keresi-e őket? Felvető­dik a kérdés, érdemes-e egy szabálysértési cselekményt vagy gondatlanul elkövetett bűncselekményt egy sokkal súlyosab­ban büntetendő szándékos bűncselekménnyel tetézni? Érde­­mes-e hosszú időn keresztül rettegésben élni? Azt hiszem, a válasz egyértelmű: nem. Győri József r. fhdgy 1 Ez a tábla a salgótarjáni Tanács úton található. Azt jelenti: „Útkereszteződés alárendelt útvonallal”. A KRESZ szerint e tábla után a betorkolló utcánál már el kell helyezni az „El­­sőbbségadás kötelező” táblát. Ilyen táblát nem láttunk, de azon felül nem is folytatódik a Tanács út, ahogyan pedig azt a tábla jelzi — fodor — Ördögűzés Belzebubbal? Egy hamburgi botanikus, Ruge professzor, valamint munkatársa, F. Steenken vizs­gálataik révén megállapítot­­ták, hogy nem egészen joggal átkozták a kipufogógázok ól­mát. Növényekkel végzett kí­sérletek során bebizonyították, hogy az ólom nem károsította a növényeket, sőt, úgy tűnik, megvédi az autók kipufogó­gázai okozta károktól! A legkülönfélébb növénye­ket kezelték kipufogógázzal, két különböző üvegházban teljesen azonos feltételek kö­zött. A két üvegházba két Volkswagen-motorból vezet­ték be a lehűtött kipufogó­gázt; az egyiket ólommentes, a másikat ólomtartalmú ben­zinnel hajtották. Az ólomtar­talmú benzinnel elárasztott üvegházban a növények nem kerültek rosszabb állapotba, mint a másikban, sőt, egész­ségesebbnek mutatkoztak azoknál. Ezeket az első pilla­natra érthetetlen eredménye­ket több éves kísérletsorozat­ban igazolták, amelyeket leg­alább ezer, hét különböző faj­tához tartozó növénnyel iga­zoltak. Kétségtelen, hogy e megfi­gyelések után már nem be­szélhetünk a benzinben levő ólom általános káros hatásai­ról. A hamburgi botanikus azt gyanítja, hogy az ólom sói méregtelenítő katalizátorként hatnak a kipufogógázokban. A vizsgálat eredményeivel nem akarják lekicsinyelni az ólom­ okozta környezetszen­­­nyezés veszélyét — hangsú­lyozza Ruge. Kételkedni kell azonban abban, hogy a benzin ólomtartalmának egyszerű ki­vonása optimális módja a kör­nyezet­­ javításának. Mielőtt a benzinből kivonjuk az ólmot, meg kell tudnunk, hogy a ki­pufogógázokban milyen ká­rosító anyagokat méregtelenít és hogy ezek nem veszedel­mesebbek-e az élővilágra, mint az ólom? A botanikus nézete szerint, ha nem ezt tennénk, „az ördögöt Belze­­búbbal űznénk ki”. jNÚGRAD­­ .1973. október 6., szombat Megrójuk Nagy László érsekvadkerti lakos Vác belterületén 80 ki­lométeres­­ sebességgel vezette személygépkocsiját. Ugyancsak ezzel a sebességgel vezetett egy ZIL tehergépkocsit Vetró Ist­ván balassagyarmati lakos a város belterületén. Mindkettő­jüket 1500 forintra bírságolták, és 1. számú ellenőrző lapjukat két évre bevonták. Kiss Győző kisbágyoni lakos személygépkocsijával Buda­pest belterületén, a Szabadság út és Jókai utca kereszteződé­sében, a kijelölt gyalogátkelő­helyen előzött egy tehergép­kocsit. A kiszabott pénzbírság összege 800 forint, a felelőtlen autós 1. számú ellenőrző lap­ját egyévi időtartamra bevon­ták. Tankó József palotási lakos Palotás és Lőrinci között mo­torkerékpárjával szeszes ita hatása alatt vett részt a köz­úti forgalomban, utasát pedig bukósisak nélkül szállította Az ő ellenőrző lapját is bevon­ták két évre. A pénzbírság összege 1500 forint. Juhász László karancskesz lakos Hatvan belterületén sze­­szes italtól befolyásolt állapot­ban vezette személygépkocsi­ját. A vérében 1,31 ezrelék al­koholkoncentráció volt kimu­tatható. Juhász László vezető engedélyét a bírói eljárás jog­erős befejezéséig bevonták. Az oldalt összeállította: • Szöghy Katalin

Next