Nógrád, 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-06 / 185. szám

Sta £ 7n­o$ rejtgeli csevegés Egy munkahelyi beszélge­tésről és ennek következmé­nyeiről szól a következő kis történet. Tizenketten dolgozunk az osztályon- két kisebb és egy nagyobb szobában. Az egyik helyiség osztályvezetőnk :b­i­­rodalma. Hét nő és öt­­ér­fi kolléga alkotja a kollektí­vát. Többségük túl a huszon­ötön, de innen a negyvenen. Itt a munkahelyen szinte egész nap ülünk az asztal­nál és szorgalmasan hajlon­gunk félelmetesen tornyo­suló aktáink fölé. Kérvénye­ket fogalmazunk, folyamo­dunk- telefonálunk, fő- és alügyintézünk. Persze min­dent az asztal mögül. Ez az én házam- ez az én váram. Ritkábban fordul elő, hogy házon kívül­ külső partnerekkel kell tárgyalni. A munkaidő lejártával ki­ki rohan haza a családjához, vagy az iskolába újabb ké­pesítést szerezni. Mi a leg­kellemesebb egész napunk­ban? Talán az- amikor Er­­zsikénk kiosztja a reggeli feketét- s megtárgyaljuk mit csináltunk előző délután­­ és este. Egyik ilyen reggelen tör­tént- hogy csinos, fiatal elő­adónőnk elkezdett panaszkod­ni. — Ide figyeljetek! Én nem tudom, mi bajom van, de már nagyon unom. Úgy érzem, estére minden porcikám szét­szakad. A­­ fej­em olyan, mint a lőporos hordó- a hátam be­szakad- zsibbad a lábam. Érdekes. Én is pont így érzem, csakhogy nekem­ ha összesem is, a gyerek, otthon akkor is megköveteli a ma­gáét. A napi egy mese jár el­­alvás előtt. Mindig hallgatag kollé­gánk, aki eddig elgondolkod­va kortyolgatta kávéját, meg­szólalt: v — Ajánlok én nektek egy jó receptet, amit ugyan mind­nyájan ismertek, ha máshon­nan nem, a Tv esti öt perces fő­műsorából­ vagy a rádió reggeli 6.20-as adásából­­amelyben Romák Éva, patto­gó ütemben vezényli, a pá­ros lábon szökdelést. Ja! Hogy akkor még nem csörög a vekker? Hát, ezentúl tíz perc­cel korábban szóljon! Csu­pán tíz perccel. Kitárjátok ablakotok- jó nagyot nyújtóz­kodtok- majd 5—6 mély lég­zés következik. S utána a reg­geli torna. Már holnap reg­gel kezdhetitek. — Igen, de képzeld mit szól a férjem- ha nem a teát készítem oda, hanem az ug­rálással verem fel ök­ét. — Ja­ a szépségért- a fitt­­ségért, még a férjnek is ál­doznia kell- és — minden csoda három napig tart. Majd megszokja, s mi többi ő is ve­led csinálhatja. — Ha elkezdem, milyen gyakorlatokat végezzek? — Többféleképpen meg­oldhatjuk. Így például a Sportolj Velünk című füzet­ben minden hónapban közlik rajzos ábrákon a rádiótorna reggeli gyakorlatanyagát. Jó, ha mindenki vesz egy kis no­teszt és közben húz egy stri­gulát- hogy tornázottre reg­gel- és beírja, hányszor vé­gezte el az egyes gyakorlato­kat. Így időközönként rend­szeresen lemérhetjük a mun­kát és ellenőrizhetjük a ha­tást. Egyhangúan egyezett bele az osztály, az ajánlott kísér­letbe. S mi lett az esemény? Két hónap elteltével kollé­gáim nevetve mesélték, hogy egyre kevésbé fáj a hátuk­, nem fáj a fejük- jobb a köz­érzetük­ s a kedélyük is ja­vult. Mi ez? — kérdezhetnénk.. Csoda történt. Nem. Csodák nincsenek, ilyent senki ne reméljen! A testedzés nem csodaszer, csak tabletta nélküli gyógy­szer. Ő milyen egyszerű. Ne is várjunk tovább- holnap reggel tárjuk ki ablakunk és máris diktálhatjuk ma­gunknak az ütemet. Páros lábon szökdelés egy-kettő­egy-kettő... Hárman egy cél­ért A megszokott kép fogadja a látogatót az SBTC salakos pályáján. Mezbe öltözötten a fiúk és Oláh Dezső vezényli a gyakorlatokat, amit ponto­san, egy ütemre végez min­denki. Aztán kisvártatva mint­ha vidámabbak lennének a játékosok. Hogyne, mikor kis­kapuzás következik! Gyors választás, máris felállt a két csapat és megkezdődik a csa­ta hangosan, sok tréfálko­zással. Három új arcot is lá­tunk a Stécé csapatában.» Új fiúk, akikről naponta érdek­lődnek a szurkolók, felteszik a kérdést: hogy, hajtanak? Bekerülnek? Loch Károly 25 éves lesz az idén. Nagybátonyból iga­zolt vissza anyaegyesületé­hez. Egyáltalán nem idegen, sőt... — Ismerősök közé jöttem, hiszen a fiúk jó részével együtt rúgtam a labdát 1974 előtt. Ifista koromban kerül­tem a Stécéhez és ahogy mondják, minden létrát vé­gigjártam a csapatnál. Nagy­­bátonyba 1974-ben mentem — mondja a szőke hajú bal­­szélső. Az NB II-ből búcsúzni kényszerült a Nagybátonyi Bányász, mégis egy játéko­sára minden csapat felfi­gyelt. Loch Karcsi 18 lőtt góljával a góllövőlista élme­zőnyében foglalt helyet, és mindezek mellett hétszer ke­rült a forduló A válogatott­­jába! Az év végi értékelés­nél is a legjobbak között em­legették. Persze, más az NB II és más az NB I. Tudja ezt a szélső is. Nagyon is tud­ja! — Itt nagyobb a tervszerű­ség, az Intenzitásról nem is beszélve. Más a követelmény nemcsak az NB II-hoz viszo­nyítva, hanem az 1974-es NB I-hez is! A játékosok is job­ban, keményebben dolgoz­nak, mint régen. Szeretettel, bárdiként fo­gadták egykori játékostársai Loch Karcsit, aki tárgyilagos, és így beszél célkitűzései­ről: — Jeck Feri jobb játékos nálam! Ezt tudom. Mégis min­den célom bekerülni az első csapatba. A mester azt mond­ta: csak rajtam múlik min­den. Jó csatárt igazolt az SBTC Egerből! — terjedt el a hír, amikor kiderült, hogy Márta Sándor a tarjáni klub játé­kosa lesz. Ide jött a szom­szédból, itt van a többiek­kel, keményen dolgozik. — Tuzséri születésű va­gyok, Rakamazon futballoz­tam, onnan kerültem az Egri Dózsába. Régi tervem volt, hogy NB I-es csapatban sze­repeljek. Most erre lehető­ségem nyílik. Igaz — mon­danák —, egy kicsit későn, 25 éves koromban kerültem NB I-es klubhoz, de rajta leszek, hogy bizonyítsak — mondja az NB III Északkeleti cso­portjának — és talán az egész NB-s mezőny — gólzsákja, aki az elmúlt bajnokságban­ 30 góllal terhelte meg az el­lenfelek hálóját. Játszott a tá­madósor minden posztján, otthonosan mozgott a közép­pályán. Ám a lényeg — amiért a szurkolók mérkő­zésre járnak —, hogy ontotta a gólokat Márta Sanyi, mint középcsatár. — Tudom, az NB I-ben más játszani, mégis minden vágyam, hogy bekerüljek a csapatba, és, hogy gólokat lő­jek. Megbarátkoztam az új környezettel és ebben sokat segítettek a fiúk, akiktől min­den segítséget megkaptam, megkapok. Úgy érzem, be­fogadtak — mondja a közép­csatár. Az új „szerzemények” kö­zül ismerősként érkezett Sal­gótarjánba Lajkó János is. Tősgyökeres balassagyar­mati, aki először a Dózsá­ban, majd később, a fúzió után, a BSE csapatában ját­szott. Huszonhat éves, bal­hátvéd, de sokáig csatárként szerepelt. — Balszélső voltam! Ab­ban az időben jött „divatba”, hogy a szélsőkből hátvéde­ket kell csinálni, így kerül­tem hátra és rövid idő alatt megszoktam ezt a posztot. Azért maradt bennem valami csatárerény is, mert szeretek előretörni — nyilatkozta Laj­kó János. Már tavaly jött volna a Stécéhez, de sérült volt, és úgy látta jónak, hogy vár egy évet, amíg teljesen rend­bejön. — Régi titkolt vágyam volt az SBTC-ben játszani! Tu­dom, sokat kell tennem azért, hogy bekerüljek a csapatba, hiszen a balhátvéd posztján nagy a tülekedés. Minden ta­nácsot, kritikát szívesen foga­dok játékostársaimtól. Itt csak tanulni lehet és a ta­nultakat szeretném haszno­sítani. Gyökeret verni a Sté­­cében és jól játszani! — ez a célom. És mit tudnak az új fiúk? Bekerülnek-e a csapatba — kérdezik a szurkolók egyre sűrűbben, ahogy közeledik a bajnokság rajtja. (sz. 1.) Sportolók könyvespolca Munkaközösség: Úszás 336 oldal, 60 rajz. Az úszó­­sport az utóbbi években ro­hamléptekkel fejlődött. Főleg a felkészítés terén bevezetett és a tudományos kutatások­ra épülő újdonságoknak kö­szönhetők az elkápráztató re­kordok. Kétségtelen, hogy a fiatalabb korosztályok inten­zív edzésmunkája is hozzájá­rult a nagy eredményekhez. A tanulmánykötet a leg­újabb elméleti-gyakorlati ta­pasztalatokat felhasználva kí­ván segítséget nyújtani úszó­szakembereinknek. Foglalko­zik többek között az úszásban alkalmazott edzésmódszerek fejlődésével, az úszásnemek kialakulásával, az úszás élet­tani alapjaival, korszerű fel­­készítési rendszerével. Átfo­gó elemzést olvashatunk az izomszerkezet működéséről, az úszók funkcionális állapo­tának ellenőrzéséről, az edzés vezetéséről. s P­O 1R 11 - '‘íakk Élesedik a Izgalmas küzdelem jelle­mezte az Eresztvényben folyó Salgó ’76 vegyes mesterver­seny IV. fordulóját. Kezdjük talán azzal, hogy két játszma nem fejeződött be öt óra alatt és a folytatás is drámai küz­delmet hozott. Dr­­ Eperjesi ellen Tóth József igen kiélez­te a játékot és támadást in­dított világos sánca ellen. A BVSC mestere nagyon fino­man védekezett és a folyta­tásban a maga javára fordí­totta a játszmát. Ezzel Tóth mester sorrendben harmadik vereségét szenvedte el! Mara­toni küzdelmet hozott a Szu­­rovszky—Szirmai játszma, s a felek nyolc és háromnegyed órai összjátékidő után a 89. lépésben egyeztek csak meg a döntetlenben! A többi játsz­ma mindegyikében érdekel­ve voltak az SKSE mester­jelöltjei. A forduló tarjáni szempontból jól sikerült, mert Klepej világos bábokkal ér­tékes döntetlent ért el Szilá­gyi nemzetközi mester ellen, míg Panyi sötét színekkel harcolta ki a remist Káposz­tás mester ellen. A meglepetés változatlanul Sulyok Sándor mesterjelölt 100 százalékos teljesítménye! Ezúttal klubtár­sát, a még pont nélkül álló Szabó Ervint győzte le vilá­gossal az SKSE fiatal játéko­sa. Bakos mester is megszerez­te első győzelmét. A IV. forduló eredményei: Bakos—Balázs 1:0, Klepes—­­Szilágyi 0,5:0,5, Káposztás—Po­nyi 0,5:0,5, dr. Eper­jesi—Tóth 1:0, Szurovszky—Szirmai 0,5:0,5,­­ Sulyok—Szabó 1:0, Perényi—Szakács 1:0. Az élcsoport állása: Sulyok (SKSE) 4, dr. Eperjesi (BVSC), Káposztás (Vasas), Perényi (Honvéd) és Szilágyi (MTK-VM) 3—3, Szirmai (Vo­lán) 2,5, Ponyi (SKSE) és Szurovszky (DVTK) 2—2 pont. A fordulók 15 órakor kez­dődnek a Hotel Salgóban. A küzdelem sakktorná­n a Sa­lgó ’76 ' s­­ sp­oí­­ Tóth József (DVTK) mester. ■. ............. Káposztás Miklós (Vasas) mes­ter.­­ Dr. Eperjesi László (BVSC) mester. (Fodor Tamás felvételei) NÓGRÁD - 1976. augusztus 6., péntek 7 Röplabda Nagy küzdelemsorozat szín­helye volt a salgótarjáni sport­­csarnok. A IV. Palóc Kupa női röplabdatornának adott otthont a város, amely az or­szág­ röplabdára legalkalma­sabb létesítményeivel büsz­kélkedhet. A tornát Molnár László, a Kisterenyei DE elnöke, a Pa­lóc Kupa kezdeményezője nyitotta meg. A versenyen négy csapat az NB I-es BVSC, az NB I II-es MVSC, az SBTC és a Kisterenyei SE vett részt. A csapatok körmérkőzéses kétfordulós rendszerben mér­kőztek. A találkozókat három játszmára játszották. Már az első napon kitűnt, hogy a kupa sorsa a BVSC és az MVSC csapata között dől el. Az első találkozót a BVSC könnyedén, tetszetős já­tékkal, 3:0 arányban nyerte meg, ám a visszavágón az MVSC kitűnő támadójátékkal rukkolt ki és sikerült nyernie. A megyei NB-s csapataink sem keltettek csalódást, hisz a SBTC játszmát vett­e el a BVSC-től és az MVSC-től, a második napon pedig a kiste­­renyeiek nagyon szoros küz­delemben maradtak alul az MVSC-vel szemben. A torna győztese és így a Palóc Kupa „tulajdonosa” a BVSC csapata lett. Hat mér­kőzésből 5 győzelemmel, 1 ve­reséggel 15:3-as játszmaarán­­­nyal. Mivel az előző két év­ben is a vasutasok voltak a kupa védői, így végleg el­nyerték a serleget. Az MVSC 5 győzelemmel, 1 vereséggel, 11:7 játszmaaránnyal a máso­dik, a Kisterenyei SE har­madik, az SBTC a negyedik helyen végzett. A versenybíróság javaslatá­ra a torna legeredményesebb ütőjátékosa címért járó ok­levelet és díjat Bay Éva, a BVSC játékosa, a legjobb me­zőnyjátékos címért járó ok­levelet és díjat Kertész Zsuzsa, az MVSC játékosa kapta. A torna legsportszerűbb csapata címért járó oklevelet és a dí­jat a Kisterenyei SE csapata kapta meg. A kupát és a dí­jakat Balogh István, a me­gyei röplabda-szakszövetség elnöke adta át. A BVSC végleg elnyerte a Palóc Kupát Eredmények. Első nap: BVSC—SBTC 2:1, Kistere­nyei SE—MVSC 0:3,­ BVSC— Kisterenye 3:0, MVSC—SBTC 2:1, MVSC—BVSC 0:3, Kiste­renye—SBTC 2:1. Második nap: SBTC—BVSC 0:3, MVSC—Kisterenye 2:1, Kisterenye—BVSC 0:3, MVSC —SBTC 2:1, BVSC—MVSC 1:2, SBTC—Kisterenye 0:3. SBTC-támadást hárít a BVSC sánca. Tájfutás Dobó István­­emlékverseny Augusztus 1-én ideális idő­ben, szintes pályákon rendez­ték a Dobó István-emlékver­­senyt Eredmények: F. 21 A. 1. Balla Sándor (MAFC) 83.33, 2. Klinstein László (MAFC) 83.35, 3. Loch Ferenc (Bp. Sp.) 85.29, ...13. Zentai József (NBSE) 101.57, ... 20. Bölcső János (NBSE) 130.14. Csapat: 1. Bálla, Klinstein (MAFC) 167.08, ... 4. Zentai, Bölcső (NBSE) 232.11. F. 21 B. 1. Mogyorósi László (SZTV) 71.31, 2. Kiss Béla­ (DVTK) 79.07, 3. Kovács And­­­rás (Nyíregyháza) 82.16, ... 9. Nagy Árpád (SBTC) 94.49, ... 11. Marczis István (SBTC) 98.04. Csapat: 1. Mogyorósi, Nagy (SZTV) 155.44, ... 4. Nagy, Marczis (SBTC) 192.53. F. 21 C. 1. Novai György (SZVSE) 58.38, 2. Pribék Is­t­ván (Bp. Sp.) 60.16, 3. Mol­nár Andor (DVTK) 60.38, ...­ 5. Győri László (SBTC) 62.14, ... 8. Hajdara Dezső (SBTC) 67.26, 9. Uhrin György (SBTC) 74.05, ... 11. Herperger János (NBSE) 79.45, ... 13. Szarka Sándor (NBSE) 87.21. Csapat: 1. Győri, Hajdara (SBTC) 129.40, ... 3. Herperger,, Szarka (NBSE) 167.06. F. 17 B, ... 5. Zentai Lász­ló (NBSE) 58.00, aranyjel­vény! F. 13 C. 1. Varga And­rás (SBTC) 28.32, aranyjel­vény. N. 15 C. 1. Molnár Ágo­ta (Kisfaludy Gimn.) 27.36, ... 5. Halász Erzsébet (SBTC) 36.24.­­ A nógrádi versenyzők au­gusztus 13—21. között az Eöt­vös és a Hungária Kupán vesznek részt. Z. J.

Next