Nógrád, 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

Látogatás a TF tudományos kutatóintézetében „Mérd a mérhetőt és a mérhetetlent tedd mérhe­tővé!” , Hová tűntek azok az idők, amikor az edzők még csak rögtönözték és a pályára menet, út közben ötlötték ki, hogy tanítványaikkal az­nap történetesen mit gyako­roltattak? A mai sportolók teljesítményei a tudományos kutatás eredményeire épül­nek, amelyeknek a segítségé­vel könnyen össze lehet állí­tani minden időszak és min­den korcsoport edzésének menetrendjét. Bevezetéskép­pen csak egyetlen példa er­re, a nagyközönség csak an­­­nyit tud, hogy Csapó Géza kajakozásban világbajnok, és Érdemes egy kissé részletez­ni a speciális hatású száraz­földi munkát, amely ebből tevődik össze: ellensúlyos hú­­zószerkezettel végzett gyakor­latok, ellensúlyos gördülő­szerkeze­ttel végzett gyakor­latok, izomatriás gyakorla­tok, terepfutás, úszás uszon­­nyal és uszony nélkül. És most itt álljunk meg egy pil­lanatra. Kemecsey Imre úgy állította­­ össze versenyzőinek speciális szárazföldi edzéseit, hogy mindenekelőtt figye­lembe vette, milyen izmai­kat kell különösen fejleszte­niük a kajakosoknak. Az edző ehhez is és más­hoz is gyakorlati segítséget kap a Testnevelési Főiskola tudományos kutatóintéze­tétől, ahol ő éppen olyan gya­kori vendég,­ mint jó néhány más edzőtársa. Tárt ajtót ta­lál itt minden érdeklődő, aki hivatásszerűen a sporttal, a testneveléssel foglalkozik. De még a szurkolók számára is hasznos lehet, ha megismer­kednek az intézettel, az itt folyó kutatási eredmények­kel, felmérésekkel, mert mind­ez sejteti, hogy mi minden van a mai világraszóló, nem ritkán, csaknem hihetetlen rekordok, teljesítmények hát­terében. Hatvanan dolgoznak, a bu­dapesti Győri úton találha­tó intézetben. Harminc a tu­dományos kutatók száma és ugyanennyi a műszaki, tech­nikai szakember. Az irányí­tás dr. Nádori László igazga­tó feladata. Négy különösen fontos osztályon folyik a ku­tatómunka: az első edzésel­méleti, a második pszicholó­giai, a harmadik élettani, a negyedik az iskolai testneve­lés- és sportkérdésekkel fog­lalkozik. Több laboratórium is működik az intézetben, ilyen például a mozgásbioló­giai laboratórium és a számí­tástechnikai és tv-laborató­num is sejti, hogy Kemecsey Imrének, az edzőjének, az „E­st terhelési modellel ver­­senyző kajakosok számára” című, tanulmányjellegű ter­vezetében ilyen és ehhez ha­sonló mondatok, megállapí­tások találhatók: ...... Mivel a kajakozás kö­zegben és eszközzel végre­hajtott ciklikus mozgás, ezért jelentős szerepet kap az erő­állóképesség és a gyorsasági állóképesség fejlesztése.” Ér­demes idézni a tulajdonkép­peni edzésmunkából is, ez ér­zékelteti a főbb összetevők arányát, a gyakorlat jellegét, íme, például Kemecsey Im­re ajánlata a kajakosok ta­vaszi edzésére: rium. Megkönnyíti a munkát, hogy a kísérletekhez, méré­sekhez kellő műszerek, be­rendezések jelentős része itt készül. — Mi a feladata a Test­­nevelési Főiskola Tudomá­nyos Kutató Intézetének ? — érdeklődtünk dr. Nádori Lász­ló igazgatótól. — Mérd a mérhetőt és a mérhetetlent tedd mérhető­vé. Gyakran idézem vendé­geinknek ezt az ógörög mon­dást — hangzik az igazgató válasza. — Kutatásainknak célja az, hogy feltárjuk: a teljesítmény hátterében lévő összetevőknek milyen a sze­repe. Ezzel segítséget adunk az edzők gyakorlati munká­jához. Példaként kezdjük a labdarúgással. Vannak olyan képességek, amelyek nélkül a jó játékos elképzelhetet­len. Ezek közé tartozik a helyzetfelismerés. Egyebek között kipróbáltuk, hogy a kí­sérletben részt vevő futballis­táknak milyen a helyzetfel­ismerő képessége. — Hogyan történt ez? — Egy kapu előtti helyzetet rendeztünk meg. A kísérlet­ben főszereplő játékos elé egy hatalmas papírlapot tet­tünk, majd hirtelen elvettük a szeme elől. Mértük azt az időt, amennyire szüksége volt, hogy eldöntse, hová a legcélszerűbb továbbítania a labdát. Foglalkoztunk a gyor­saságával is. Ez is lényeges képesség. A gyors játékos már eleve előnyt élvez a nála lassúbb ellenfelekkel szem­ben. Ilyen volt például Mát­rai, vagy Sándor „Csikar”. A futball gyakori és rövid távú futásokat kíván a játékosok­tól. Sok függ az indulás gyor­saságától is. Ezért azt mér­tük, hogy állórajttal ki men­­nyi idő alatt fut 10x30 mé­tert ... Érdemes megvizsgál­ni a rajtgyorsaság fizikai hátterét is. Garrincha, a Bra­zilok hajdani „csodaszélső”­­je azért tudott kiismerhetet­lenül cselezni, mert rendkí­vüli volt a lábának az ereje, és így utánozhatatlan erő­vel­, gyorsasággal tudta ugyan­azt a mozgássorozatot meg­ismételni. — Mit jeleznek a vizsgála­tok a labdarúgók erőnlété­ről? — Ez lényeges kérdés — mondta dr. Nádori László. — A ma már szóba került gyor­saság csak korlátozott mér­tékben fejleszthető. Az erőn­lét azonban más, a sok moz­gáshoz, a jó teljesítményhez kellő energiahátteret meg lehet szerezni. Azonban meg­felelő időben ajánlatos erre gondolni! Növelni lehet a szív és a tüdő nagyságát, vagyis jelentős mértékben javítani lehet a keringési és légző­szervek tevékenységét. Erre a legalkalmasabb kor az, amikor a labdarúgó 9—16 éves! Ha valaki ilyenkor nem használja ki az alkalmat, ak­kor később már sohasem tud­ja pótolni ezt a mulasztást. — Vagyis ekkor dől el, hogy ki bírja a 90 perces fu­tást a két kapu között? — így van. Ha a 9—16 éves labdarúgó naponta 30 perces edzésmunkával teremti meg szervezete energiahátterét, ez többet ér, mintha 22—24 éves korában 60 perces gyakorlás­sal próbálja elérni ugyanezt. — Mit ígér még a sporttal kapcsolatos tudományos ku­tatások várható, újabb soro­zata? — Foglalkozunk az edzés­programok gazdaságosságával. A jövőben meg kell találni annak a módját, hogy az él­versenyzők a jelenleginél ke­vesebb felkészülési idő alatt érhessék el a legjobb ered­ményeiket. — Jusson tehát nekik a napból más tevékenység is. — Érzésem szerint — mond­ja búcsúzóul dr. Nádori László — a sporttudomány a nem is távoli jövőben meg­oldja ezt a kérdést is. Bár nem árt emlékeztetni arra hogy a klasszis versenyzőkre is lehet alkalmazni Liszt Fe­renc híres mondását: „Ha egy nap nem zongorázom­, ak­­kor­ ezt én észreveszem, ha két napig nem gyakorolok, akkor észreveszik a szakem­berek, ha három napig nem játszom, akkor már a közön­ség is észreveszi”. Sokat kell tehát gyakorolni a sportoló­nak is, de lehetőleg a mainál gazdaságosabb módszerekkel. M. K. 5 százalék általános szárazföldi munka, 15 százalék speciális szárazföldi munka, 10 százalék futás, 40 százalék általános vízi munka, 30 százalék speciális vízi munka. Teke A teke NB II-ből kiesett ugyan az St. öblösüveggyár csapata, ám harcos erényeket felvonultatva, bajnokságot nyert az NB III-ban, az St Dózsa, így az idén is lesz salgótarjáni, nógrádi csapat az NB II-ben. A sorsolás el­készült, a tarjáni lila-fehérek a Keleti csoportba nyertek beosztást. A rajt január 30- án lesz, amikor idegenben az Ózdi Kohásszal mérkőzik az NB II. újonca. A további me­netrend : Február 6.: St. Dózsa—Va­sas Ikarus. Február 13.: Szol­noki MÁV—St. Dózsa. Feb­ruár 20.: St. Dózsa—Szeg­vái VSE. Február 27.: MEMTE— St. Dózsa. Március­ 6.: St. Dó­zsa—Bp. Postás. Március 20.: Debreceni MTE—St. Dózsa. Április 3.: St. Dózsa—Kecske­méti MÁV. Április 10.: Egri Spartacus—St. Dózsa. Április 17.: HÖDGÉP—St. Dózsa. Má­jus 8.: St. Dózsa—VEGYTERV. Május 22.: Gyulai SE—St. Dózsa. Május 29.: St. Dózsa —Ceglédi KÖZGÉP. Január 30-án rajt az NB II-ben Ózdon kezdi a nyitányt az Sz. Dózsa Két fajta rangsor Carlos Monzon személyében A nehézsúlyú Európa-bajnok Joe Bugner (Anglia). A leg­fiatalabb a 20 éves mexikói Jossé Cuevas, a legidősebb a 36 esztendős venezuelai Es­­teba. Az amatőrök között sikeres pályát befutott öklözők kö­zül Ali mellett a jugoszláv Pavlov található a bajnokok sorában. Kézilabda NB II. Jó folytatást várnak az St. Építőktől Az egyéni teljesítményeket értékelve pozitívan kell szól­nunk a játékosokról. Az idény 22 mérkőzésén négy kapus kapott játéklehetőséget. Első helyen kell kiemelnünk Gu­­lácsi Györgyöt, aki jó reflex­szel, kitűnő indítókészséggel és ragyogó helyzetfelismerés­sel rendelkezik. Kapus létére két gólt dobott az ellenfelek hálójába. Tudásszintje az NB II-es átlag fölött van. Mé­száros Ferenc fiatal, 17 éves, tehetséggel rendelkező kapus. Kissé bátortalan. Minden re­mény megvan, hogy NB I­­es kapussá váljon. Kovács Tibor és Kovács Péter, amíg a csapat rendelkezésére áll­tak, a várakozásnak megfelel­­lően védtek. A mezőnyjátéko­sok közül feltétlen első he­lyen kell kiemelni a 33 éves Nagy István erőtől duzzadó átlövő játékát és fegyelmezett védőmunkáját. A 22 mérkőzé­sen 139 gól dobott, ami ki­tűnő teljesítmény. Horváth Tibor 12 mérkőzésen szerepelt, s 79 gólt szerzett csapatának, ami szintén dicséretes teljesít­mény. Jó adottságokkal ren­delkező bal oldali átlövő, kissé szertelen, egy-egy mérkőzé­sen „kihagy”. Nágel József 18 éves, balkezes szélső, gyors, lendületes, gólerős játékos. Ebben az évben érett igazán NB II-es játékossá. Védeke­zésben sokat kell javulnia. A 22 mérkőzésen 60 gólt dobott. Pádár Tibor 20 éves, beállós. Védekezésben és támadás­ban egyaránt kitűnőt nyúj­tott. Taktikailag érett, jól alkalmazható emberfogásra, az NB II-ben bárkit képes az összjátékból kikapcsolni. A 22 mérkőzésen 24 gólt ért el. Kovács I. László beállós, erő­szakos, rutinos játékos. Ta­pasztalatára még mindig nagy szüksége van a csapatnak, 42 gólt szerzett. Kovács III. Lász­ló átlövő is az idősebb játé­kosok közé tartozik, 21 gólt ért el. Tóth Erik szélső, 15 mérkőzésen 11 gólt szerzett. Hibája, hogy szertelen, nem mindig készül becsületesen a bajnoki mérkőzésekre. Dre­­venka Imre irányító, bevonulá­sáig egyik erőssége volt a csa­patnak. Jó szellemű, nagy in­­­telligenciával rendelkező já­tékos, leszerelése után vissza­várjuk Salgótarjánba. Boronyai Tamás irányító, ő is túl van a harmadik X-en. Csak 10 mérkőzésen játszott, mégis játéka többször ragad­­tadta tapsra a nézőket. Bámu­latos dolgokat csinál a pályán. Ő 9 góllal terhelte az ellenfe­lek hálóját. Kovács István beállós. Júniusban szerelt le, mégis hamar gyökeret vert a csapatban. Védekező munká­jáért külön dicséretet érde­mel. Kovács II. László szélső. Tizenhét mérkőzésen szerepelt, s 5 góllal járult hozzá csa­pata jó végeredményéhez. Sza­bó József szélső 16 mérkőzésen 8 gólt ért el. Sérülések za­varták­ a játékában, ezért nem tudta azt nyújtani, amit korábban megszoktunk tőle. Az idén harmadszor törött el a karja, ami valószínűleg já­tékospályafutása befejezését jelenti. Kovács Zoltán átlövő — 13 mérkőzésen 15 gólt szer­zett csapatának. Fiatal, te­hetséges játékos, de koránál fogva kapkodó, rutintalan. Ha ezt sikerül levetkőznie jó NB II-es játékossá válhat., Kotro­­czó János (7 gólos), Szívós Gyula, Szőllős László és Né­meth Zoltán kevés lehetősé­get kapott a bizonyításra. Mindent összegezve: pozití­van kell értékelnünk a csa­pat ez évi munkáját. Az a vonal, amelyen a szakosztály elindult, jónak mutatkozik. Nem szabad letérni erről az útról.­ Bebizonyosodott, hogy lehet és kell is számítani­­ a fiatalokra. Tovább kell építeni a csapatot, annál is inkább, mert a szakosztály két kiváló­sága, Nágel és Pádár bevonu­lás előtt áll, Baronyai és Szabó visszavonult az aktív játéktól és Kovács I. László is a visszavonulás gondolatá­val foglalkozik, így a jövő évben sem lehet más a szak­osztályvezetés célja, mint megőrizni az idén elfoglalt helyet és újabb fiatalokat „csatasorba állítani”. Az egye­sület vezetői elmondták, hogy a megyei bajnokságban kivá­lóan szerepelt egyesületek fiatal játékosaink leigazolásá­val szeretnék ezt a célt meg­könnyíteni. Befejezésül feltétlenül szól­ni kell arról az immár törzs­gárdának számító 300—400 szurkolóról, akik mérkőzésről­, mérkőzésre követhették az Építők játékának fejlődését, akik érdeklődve, helyenként lelkesen buzdítva segítették a csapat minél jobb szereplé­sét. Ezzel is bizonyították, hogy Salgótarjánban is egyre többen igénylik a kézilabdát, a jó játékot. A többi az épí­tők csapatán múlik. A jó foly­tatást az idén is várják a szurkolók. Pilinyi László Tarjáni támadás a November 7. Kupán az Ózdi Kohász elleni döntő mérkőzésen. Herbst Rudolf felvétele 7 Legyen Szécsény sportja a község ügye Mint ismeretes, az 1976-os év utolsó hónapjában Szé­­csényben a Vörös Meteor és az ELZETT sportköre fuzio­nált, s így megalakult az egységes nagyközségi sport­egyesület. Megtartották már az első vezetőségi ülést is, amelyen — mint Vilimi Fe­renc, az új szécsényi sport­egyesület elnöke elmondta : harmincan jelentek meg. Az egyesület élén tizenhét tagú elnökség áll. Megválasztot­ták a különböző bizottságo­kat is. Tíz szakosztály dol­gozik majd az egyesület égisze alatt. Cél a tömegsport minél szélesebb körű, folyamatos kibontakoztatása a nagyköz­ségben. Az új sportvezetés munka­­módszere is változott a koráb­biakhoz képest.­­Az első veze­tőségi ülésen döntöttek arról, hogy az elnökség tagjai kö­zül ki, milyen szakosztály te­vékenységét segíti, kíséri fi­gyelemmel. Tisztázódtak a szakosztályokkal szembeni el­várások, a vezetők elmondták javaslataikat. A súlyemelő­szakosztály célja, hogy nö­vekedjen a versenyzői létszám, s, ha ez megvan, a minőség is javuljon. A tájékozódási futás népszerű, de csak­ a tan­intézeti fiatalok körében. Szeretnék a jövőben, ha az üzemek fiataljai is jelent­keznének a szakosztályba. Biztosítani kell — mondták ki —, hogy a szécsényi fia­talok minél több versenyen indulhassanak. A tekézőknek jelenleg nincs versenyrende­zésre alkalmas pályájuk, a női versenyzők viszont fi­gyelemre méltó eredményeket érhetnek el. Itt is a feltételek javításán kell fáradozni. Szó esett a tornáról, amely első­sorban a tanulóifjúság köré­ben kedvelt. Kiemelt szakosztályok kö­zé tartozik az atlétikai szak­osztály, amelynek erősítésére több javaslat is elhangzott. Tervszerű munkával többet is el lehetne érni Szécsény­­ben! Feltételek hiánya miatt a község fiataljait nem tud­ta fogadni a szakosztály. A röplabdások célja: bejutni az NB II-be. Nem egyik napról a másikra, mert ehhez előbb az kell, hogy megnyerjék a megyei bajnokságot és sikerrel vegyék az osztályzót. Szé­­csénynek két együttese is indult a megyei DSB-n, s ha most a kettőből egy csapat lesz, remélhetőleg sikerül át­venni az akadályt. Termé­szetesen a labdarúgás is fon­tos témaként szerepelt a ki­bővített vezetőségi ülésen. Az volt a vélemény, hogy az utánpótlás biztosítása nél­kül nehéz lesz bekerülni a megyei I. osztályba! Az intéz­kedéseket már megtették. A versenysport sportágai közül, fejlesztik a kézilabda- és a sakkszakosztályt. Terv, hogy férfikézilabda-együttes is szerepeljen a megyei I. osz­tályban. Az első ,sportvezetőségi ülé­sen részt vevők valamennyien olyan emberek, akik Szécsény nagyközség politikai, gaz­dasági, társadalmi életében szerepet játszanak, s ezért a javaslatok a le­gilletékesebbek részéről hangzottak el. A sportegyesület feladata az is, hogy a tömegsportot a ver­senysport eredményei mellett a járási székhelynek megfele­lő szintre emelje. A­ jelen­levő megyei sportvezetők is számos javaslattal segítet­ték a tanácskozás résztvevő­it, felhívták a figyelmet a többi között a verseny- és tö­megsporttal kapcsolatos ha­tározatokra. Középtávú ter­vet dolgoznak ki Szécsény­­ben. Rangsorolják a feladato­kat, koncentrálják az erőket, hogy minden zavartalanul menjen, úgy, ahogy azt elter­vezték. Mindazok, akik Szécsény sportja mellett szóltak a tanácskozáson, valamennyien éreztették, hogy közös a cél, előbre lépni a sport terén, s ez minden szécsényinek kö­zös ügye kell, legyen. A nagy­községben a sportolók, szur­kolók, a lakosság élénk fi­gyelemmel kíséri a Szécsényi Sport Egyesület tevékenysé­gét és segítenek is azért, hogy a célkitűzések valóra váljanak. A hivatásos ökölvívók tá­borában 13 súlycsoportban 21 világbajnokot tartanak szá­mon. Azért a különbség, mert a Nemzetközi Ökölvívó Vi­lágtanács (WBC) és az Ököl­vívó Világszövetség (WBA) egyaránt nyilvántart bajnoko­kat Mindössze két versenyző első helyében egyezik a véle­mény. Nehézsúlyban Muham­mad Mi és középsúlybanNÓGRÁD — 1977. január 9., vasárnap Rácz András

Next