Nógrád, 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-03 / 102. szám
Lázár György Norvégiában Lázár György, a Minisztertanács elnöke Odvard Nordli miniszterelnök meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Norvégiába utazott. A Minisztertanács elnökét útjára elkísérte dr. Biró József, külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes. Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság oslói nagykövete a norvég fővárosban csatlakozik a kísérethez. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pója Frigyes külügyminiszter, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár, és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt a búcsúztatásnál Odd L. Fosseidbraten, a Norvég Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és kísérete hétfőn délután Oslóba érkezett. A magyar kormányfő Odvard Nordli miniszterelnök meghívására tesz hivatalos látogatást Norvégiában. A magyar kormány különgépe 5 órakor ért földet az oslói Fornebu nemzetközi repülőtéren. A repülőgép lépcsőjénél Odvard Nordli üdvözölte a magyar kormány elnökét. Az ünnepélyes fogadtatásnál ott volt Knut Frydenlund külügyminiszter, Esküd Nensen, a miniszterelnöki hivatal államtitkára, Rolf Jerving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete és a norvég külügyminisztérium több vezetője. Ott voltak a magyar nagykövetség és kereskedelmi kirendeltség munkatársai és a baráti országok nagykövetségének vezetői. A kölcsönös üdvözlések után, magyar úttörők, a magyar kolónia tagjainak gyermekei virágcsokrokkal köszöntötték a két kormányfőt. Ezután Lázár György és kísérete, Odvard Nordic és a kíséretében levő norvég személyiségek társaságában oslói szálláshelyére, a norvég kormány vendégházába hajtatott. A magyar kormány elnökének hivatalos norvégiai programja kedden reggel kezdődik, amikor Guttorm Hansennél, a parlament elnökénél tesz látogatást. Ezután a délelőtti órákban kerül sor a hivatalos kormányfői tárgyalásokra. (MTI) Tiltakozó sztrájk Spanyolországban Madrid körzetének három nagyüzemében több mint négyezer vasmunkás lépett sztrájkba hétfőn tiltakozásul amiatt, hogy a spanyol rendőrség brutálisan szétverte a május 1-i tüntetéseket és több mint száz személyt letartóztatott. A szakszervezetek további munkabeszüntetéseket is kilátásba helyeztek arra az esetre, ha nem bocsátják szabadon az őrizetbe vetteket. A szakszervezeti vezetők hétfői sajtóértekezletén Marcelino Camacho, a munkásbizottságok vezetője, a Spanyol KP Végrehajtó Bizottságának tagja hangsúlyozta, hogy a vasárnap lezajlott eseményekért nem kizárólag a munkásokra támadó rendőrök hibáztathatók, ők ugyanis csupán a belügyminisztériumnak a Franco-időszakra emlékeztető parancsait hajtották végre. Camacho leszögezte: a kormány kettős játékot játszik, amikor egyrészt demokráciáról beszél, másrészt brutális eszközökkel fellép a békés tüntetők ellen.A május 1-i események azt tükrözik, hogy a kormány meghajolt a jobboldal nyomása előtt — mondotta. Hangsúlyozta azonban: a demokratikus erőket jelenleg elsősorban nem a kormány magatartása aggasztja, hanem a francoizmus visszatérésének veszélye. 4 Levonták az állami zászlót Hétfőn délelőtt a Parlament előtt a Kossuth Lajos téren, katonai tiszteletadás közepette levonták az állami zászlót, amely május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe tiszteletére két napon át lengett árbocán. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták le a magyar nemzeti lobogót és a munkásosztály vörös zászlaját a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. (MTI) Választások Indonéziában Az első jelentések szerint városban való részvétel 9<11 incidensek nélkül zajlottak le százalékos volt A rengeteg hétfőn Indonéziába öt év óta kisebb-nagyobb szigetből álló első ízben tartott parlamenti ország hatalmas kiterjedése választások, és a közlekedési nehézségek Az AFP francia hírügynök miatt a végeredmény csak még úgy értesült, hogy a szó heteik múlva várható. (MTI) Csehszlovák pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége Vladimír Micka-nak, a Központi Bizottság osztályvezetőjének vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Páldi Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője fogadta. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Emlékezetes jubileumi hét volt... Ma már mindannyiunk életének mindennapos, szinte nélkülözhetetlen, természetes szükséglete, munka utáni pihenő időnk, esti óráink betöltője, a Magyar Televízió éppen húszesztendős. Mint tárgy, eszköz: otthonaink megszokott esztétikai járuléka, funkcióját nézve a világ és a haza történéseibe beavató informátorunk, „házinevelőnk”, gyönyörködtetőnk és szórakoztatónk. S ki győzné felsorolná, mi minden még. A tv olyan sajátos partnerévé lett életünknek, „akit” gyakorta szidunk, de „aki” nélkül már szinte elképzelni sem tudjuk életünket. A felnőtté vált tévé születéséről emlékezett az a műsor, melyet szerdán este Húszéves a Magyar Televízió, majd vasárnap Húszéves vagyok... címmel láthattunk. Az előbbiben az „elsők” vallottak derűs emlékezésekben a kezdet korántsem gondtalan időszakáról, amikor legfontosabb tömegkommunikációs intézményünk alkotógárdája mindössze huszonegynéhány munkatársból tevődött. Arról, miképp kellett szinte menet közben megtanulnia bemondótól riporteren, szerkesztőn át a közreműködő művészekig a technikai és sok más követelményében merőben új szakmát. A „hőskor" idézésében kétévözedes esetek kulisszavilágába kalauzoltak el bennünket azok az „elsők”, akiket ez alkalommal a tv KISZ-szervezetének riportercsoportja kért képernyő elé, és bírt szóra egykori és mai önmagukról. Megindítóam szép emberi vallomások tanúi, befogadóivá lehettünk e műsor révén. Olyan kedves ismerőseink férkőztek ezáltal még közelebb hozzánk, mint az idők során mindannyiónk „Mars”-jává és „Eaza”-jévé rokonszegyesült Takács Mária és Tamási Eszter, a riporterek-szerkesztők sorából Molnár Margit, Balogh Mária, Kovtalik Károly, Radnai György, Vitrai Tamás, az egykori riporter, ma tvelnökhelyettes Megyeri Károly, ismert operatőrök, s ma is többnyire a háttérkulisszák ismeretlenségében munkálkodó műszakiak. Hajmeresztő munkasztorik, a televízió magánberkeiben híres és hírhedt esetek megidézése adta a jubileumi dokumenetumvállalkozás savát-boisát a nézőnek, de ezen túlmenő jelentőségét az, hogy visszapillantva felmérhettük azt a meredek ívű utat, melyet televíziónk az elmúlt két évtizedben megtett. A huszonegynéhány alapítóval szemben ma már csaknem háromezres gárda szolgálja azt a sokrétű követelményrendszert, melynek betöltésére húsz esztendővel ezelőtt televíziónk az alapítás szellemében megszületett. Az évforduló örömét sugározta a vasárnapi Húszéves vagyok... című eszterádműsor is, melyben több mint három tucat kiváló szórakoztató művészünk működött közre. Az elmúlt hét műsora egyebekben is méltó volt a jubileumi napokhoz. Különleges, összetet élményt jelentett például kedden a Havannai kihallgatás című, Hans Magnus Enzensberger nyugatnémet író műve alapján készült dokumentumjáték, mely egy 1961-es havannai eseményt elevenít meg: egy, a televízió nyilvánosságában lezajlott párbeszédet kubai forradalmi személyiségek — írók, újságírók, közéleti emberek — és a Disznó-öbölbeli partraszállási kísérlet során elfogott ellenfomadalmárok — gyáros, autószerelő, nagybirtokos, hivatásos felderítő, lelkész, író — között. Nem lehet említés nélkül elmenni Hernádi Gyula pénteken látott, kétrészes tévéfilmje, Az elnökasszony mellett sem. Hernádinak a pécsi Nemzeti Színház előadásában a közelmúlt hetekben képernyőn látott drámája után ez a második figyelmet keltő jelentkezése a televízióban. A mostani is különleges műfaji keverésű vállalkozás. Utópisztikus és egyben nagyon is reális lehetőségek anyagából sűrűsödik drámai történetté, időbelileg a harmadik évezred elején, a 2060-as évek Amerikájában. Komikum és tragikomikum egyidejűleg és egymást váltva hat ránk a képernyőről, jó és rossz emberi szándékok, humánus eszmék és a legvégletesebb fasizmus viaskodnak Hernádi alakjaiban. Az írói mondandó érvényesülését Szinetár Miklós kitűnő rendezői munkája, a színészi feladatokban pedig Béres Ilona, Darvas Iván, Gobbi Hilda, Mensáros László játéka segítette. Jól tették, akik a Hernádifilm után a második műsorra kapcsoltak, ahol ezen az esten Kocsis István népballadái lüktetésű, csodálatosan szép nyelvi ízeket hordozó monodrámája, az Árva Bethlen Kata pergett a Nemzeti Sziláz, pontosabban Romyecz Máriának a maga markáns és egyéni zengésével lenyűgöző játékában. •'***' (b. t.) ** *»* Valentyin Cseroik: ♦ [UNK] [UNK] *:* EMLÉKEZÉSEI ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> * ♦> v •** ♦!» 14. Gyűlölettel — javította ki Nataska. — Talán gyűlölettel — hagyta rá Oszipov. — Nem gondolkoztunk akkor a terminológián. Régebben, a háború előtt még vadászni sem jártam. De akkor ölni akartam. Még félni is kezdtem: nem fogom tudni türtőztetni magam és fényes nappal lövöldözni kezdek. — De hát türtőztetni kellett magát — mondta megértően Nataska. — Nem tudom — felelte Oszipov. — Talán nem is mindig kellett. Bizonyára ez már egy régi és eldöntetlen vitakérdés lehetett köztük, mert az igazgató is közbeszólt: — Mi ott az iskolában, semmit sem tudtunk segíteni. Mindössze öt ember, meg egy tucat illegális munkán levő elvtárs a német garnizon meg nagyobb egy zászlóaljnál. — Talán mégis lehetett volna — ellenkezett Oszipov. — Legfeljebb mi is meghalunk. — Eldöntött tény — mondta az igazgató. — Kamatostul megfizettünk nekik, elvégeztük a feladatot, mindenki tudja. — Igen — hagyta rá Oszipov. — A szó szoros értelmében kinyírtuk őket a legvégén, nyolcan maradtak életben az egész helyőrségből, utána iratok alapján ellenőriztem. Nataska leírta a „kinyírtuk” szót, gondolkozott, áthúzta és odaírta: „csapdát állítottunk nekik és megsemmisítettük őket”. — És mi lett később azokkal, akik illegalitásban dolgoztak a városban? Meséljen a további életútjukról — kérte Nataska. — Hisz maga is nagy ember volt. — Én mindig középtermetű voltam — mondta Oszipov. — Átvitt értelemben gondoltam — helyesbített Nataska. — Én is — válaszolta Oszipov. Szemjón maga is szeretett hősökről olvasni. Traktoristák és falusi könyvtárvezetők, szélesre kötött nyakkendős fiatalemberek, rövid hajú nők. „Vorosilov-i lövész”-jelvénnyel a kabáthajtókájukon, s a mellette levő képen ugyanazok a nők húsz év múlva: miniszterek és tábornokok, híres sebészek és szanatóriumigazgatók. Oszipov felsorolta beosztásuk és rendfokozatuk szerint az életben maradt volt illegális harcosokat, és az elégedett Nataska aludni ment. Hárman maradtak az asztalnál. — Figyelj csak — mondta Oszipov. — A feleséged szörnyen unalmas valaki. — Szemjon hallgatott. Úgy szerette Nataskát, amilyen. — Világos — mondta Oszipov. — A kérdés el van döntve, vitának helye nincs. — Igen, részemről mindenesetre eldöntött kérdés — jelentette ki Szemjon. — Helyes — mondta Oszipov. — Az ember ne hagyja bántani a feleségét. — Még nem a feleségem, de azért nem hagyom megbántani. — És te, hogy élsz? — kérdezte Oszipov. — Jól — felelte Szemjon. — Minden rendben. Ne sértődj meg, de Marija Trofimovna valami pletykát emlegetett a polgári múltadról. — Ezt szóbeszéd nélkül is tudja mindenki. — És még valami: furcsa, hogy olyan egyszerűen elengedtek abból a magas beosztásból ! — Már egy éve nyugdíjas vagyok. A szűklátókörű ember mindig megtalálja a magyarázatát a maga számára. Illegális múlt, hős, főnök, aztán hirtelen majdhogynem maga talpalja a cipőket. Tehát valami nincs rendjén, lehet, hogy az erkölcsi életével kapcsolatban merült fel valami kifogásolható? Nem, még mindig ugyanazzal a feleségével él. Akkor talán policáj korában csinált valamit? — A megfelelő tájékoztatás hiánya mindig szóbeszédre adhat alkalmat — jegyezte meg az igazgató. — Köpök rá. Egy fél évig csak horgásztam, de nem bírtam tovább. Manapság csak mosolyognak a nyugdíjasokon, és senki sem gondolja, hogy mi mindig tevékeny életet éltünk, nem bírjuk a tétlenséget. Ha megtorpanunk — meghalunk. Jól talpalják nálam a cipőket? Mondd meg az igazat! — Jól — erősítette meg az igazgató. Javultak a szolgáltatások, mióta Oszipov ott dolgozik. Ez is valami. — Az élet bonyolult — folytatta az igazgató. — Azt mondod, hogy a szűklátókörű ember! Én meg azt, hogy az emberek emlékezőtehetsége jó. (Folytatjuk) v •t« NÓGRÁD - 1977. május 3., kedd Mai tévéajánla 20.15: Egy meccs és más semmi. Labdarúgó-világbajnokság 1974. Az angol rövidfilm e világbajnokság idején készült. Hét országban tizenhét forgatócsoport dolgozott egyidőben, hogy izgalmas képet adjon a világbajnokság közvetítésének és lebonyolításáról. A film magasan szervezett technikai bázisról ad hírt, amelynek segítségével 1974. június 18-án 100 országba jutott el az Eurovízió és az Intervízió láncán a kép és a hang, a Brazília— Skócia mérkőzés izgalmas percei j. A közvetítő láncok, a párizsi állomás, a brazíliai átvevő bázis, a monitorok, majd a képernyők előtt szurkolók, Brazíliában és Skóciában, s az érdeklődők tömegei Jugoszláviától a tengerentúlig, mind bekapcsolódnak a film történéseibe, amelynek szépsége, hogy szinte a világon mindenki, egyidőben tudta ugyanazt az élményt átélni Pedig alig történt valami. Ahogy a műsor címe adja: Egy meccs és más semmi A csehszlovák egészségügy sikerei A csehszlovák egészségügy számára az idei esztendő rendkívül jelentős: huszonöt éve fogadták el ugyanis azokat a törvényeket, amelyek lerakták az egészségügy szocialista rendszerének alapjait. 1952 óta az egészségvédelmi célokra fordított kiadásokat teljes mértékben az állam fedezi. Az egészségügy területén ma csaknem kétszázezer szakember dolgozik. Az orvosok száma 1948-hoz viszonyítva megháromszorozódott, a kórházi ágyak száma több mint 90 százalékkal emelkedett Csehszlovákiában. Különösen jelentős sikerek születtek Szlovákiában. A köztársaság orvosi intézeteiben csaknem 21 ezer orvos dolgozik, ami hatszorosa az 1948-as létszámnak. Gyors ütemben fejlődik a csehszlovák orvostudomány és a gyógyszeripar. Az ország gyógyszertáraiban egyedül hazai gyógyszerekből több mint 800-at árusítanak. Az egészségügy előtt azonban új fontos feladatok állnak. A tervek szerint 1980-ra a kórházi ágyak száma eléri a 195 ezret. Tovább fejlesztik a gyógyszeripari hálózatot. A csehszlovák orvosok által megoldandó legégetőbb probléma pedig a szívinfarktus elleni harc. Az országban átfogó programot dolgoztak ki a „kor betegségének” leküzdésére. Rajzok A salgótarjáni November 7. Filmszínház általános iskolásoknak és óvodásoknak pályázatot hirdetett. A feladat az volt, hogy a gyerekek rajzolják le a Lúdas Matyi című új magyar rajzfilm megtekintése után azt, ami a legjobban tet rajzol jól szert nekik. A felhívásra több mint száz pályamunka érkezett, ezek közül negyvenet vasárnaptól megtekinthetnek a mozi látogatói. A rajzok alkotói közül mindkét kategóriában a négy legjobbat jutalmazzák.