Nógrád, 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
Egyéves a zeneiskola Szécsényi tapasztalatok Figyelemre méltó a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskolának az a törekvése, hogy tagiskolák szervezésével kiszélesítik a zenei műveltséghez vezető utat. Ezzel nagyobb területen, több ember számára hozza elérhető közelségbe a zenét. Az új „források” egyre több fiatal számára teszik lehetővé a zene ,,kóstolgatását-ízlelését”, annak művelését. Az elmúlt év szeptemberében Szécsényben kezdte meg működését a kihelyezett tagozat. — Milyen volt az érdeklődés a beindulás előtt? — Hely hiánya miatt a jelentkezők egyharmadát tudtuk csak felvenni. Ez úgy érzem, jelzi az érdeklődést — újságolta Lenkó József igazgatóhelyettes, a tagozat vezetője. — Hegedű, zongora, furulya és rézfúvós szakon 51 tanulóval kezdtük meg az előképzést. Mint ismeretes, az alsófokú zeneiskolában a nyolc évből az első kettő az előképzés éve. — Milyen tapasztalatokat tud levonni a tagozatvezető egy év után? — A tények bizonyítják, hogy érdemes volt Szécsényben az iskola életre hívása. Kevés a lemorzsolódás. Elégedettek vagyunk a gyermekek szorgalmával, munkaintenzitásával, zeneszeretetével. Bizonyítja ezt a tanévzáró hangverseny színvonala, légköre, ahol 30 tanulónk mutatta be hangszeres tudását. — A következő tanévben, szeptembertől hány újabb gyermeket tudnak beiskolázni? — Nem sok jót mondhatok. A keretszámunk nem bővül, így csak a lemorzsolódott hét tanuló helyére tudunk újakat felvenni. Keressük annak a lehetőségét, hogy a hangszer- és szolfézs-előképzés, ahová az idén 9 tanulónk járt, keretszámát emeljük. — Szécsényben a zeneiskolának nincs külön otthona. A művelődési központ, a gimnázium biztosított helyiséget a zavartalan oktatáshoz. A nagyközségi tanács ígéretet tett, hogy belátható időn belül megoldják az iskola helyiségproblémáját. — A járási székhelyen régi vágy teljesült a zeneiskola beindulásával. Igaz, a művelődési központban évekkel ezelőtt megszerveztük a zenetanfolyamot, ahol nagyon sok fiatal sajátíthatta el a zeneelmélet alapjait, tanult meg egy-egy hangszeren játszani. Most állami tanterv szerint haladnak a tanulók. Az iskola elvégzése után középfokú zenei tanulmányaikat folytathatják. — Célunk a zeneszerető és -értő emberek táborának szélesítése. Olyan fiatalokat nevelni, kik a komoly zene hallatán nem kapcsolják ki a rádiót. Olyanokat, kik szabad idejükben szívesen hallgatnak zenét, vagy saját és mások szórakoztatására játszanak valamilyen hangszeren. Abban is hiszünk és bízunk benne,hogy van közöttük tehetség, olyanok kik élethivatásuknak választják a zenét — vélekedett Leukó József. A tagiskola csupán egyéves múltra tekint vissza, de már túlnőtt a nagyközségen. Beiskolázási területe a járás. Többen járnak be a különböző községekből, hogy a zenei elméletet és tudást sajátjuknak vallhassák. Csak dicsérni lehet a zeneiskola kezdeményezését és a szécsényi vezetést, hogy lehetővé tették a tagiskola beindulását. Az iskolában folyó oktatás mindenképpen hozzájárul a nagyközség, a járás — egyébként is alacsony színvonalon álló — zenei műveltségének emeléséhez. Nem csak az 51 gyermek kerül közelebb a zenéhez. Rajtuk keresztül közvetve és közvetlenül több ember érdeklődéssel fordul a zene felé, s ez fontos közművelődési feladatot tölt be. Így valósul meg a nagy magyar zeneszerző, Kodály Zoltán gondolata: legyen a zene mindenkié! Sz. F. , \ A pénzszerzés örömén túl Diákok, nyári munkán A diákok ezrei jelentkeznek nyáron az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, hogy néhány hetes, vagy hónapos munkát vállaljanak. Van akit a pénzszerzés lehetősége, mást pedig a felnőttek világába való betekintés izgalma hajt. Mások a nyári szabadság idején igyekeznek információt és gyakorlatot szerezni majdani szakmájukhoz. A diákok fizetését ma már rendelet szabályozza, s ehhez kell igazodnia a vállalati bérszámfejtésnek is. Hogy mire költi majd a diák a néhány százasát, az főleg a családok helyzetétől, ambíciójától függ. Van, aki farmerre spórol, van aki külföldi útra. Végső soron ez mindegy, nem mindegy azonban, hogy a pénzkeresés örömét milyen élmények kísérik: emberi kapcsolatokkal gazdagodva, vagy éppen illúzióvesztve, csalódottan ülnek vissza ősszel az iskolapadba. Mindebben nagy a felelőssége a munkába indító szülőknek és a munkáltató vállalatnak, szövetkezetnek egyaránt. A családi légkör, gondolkodásmód lemérhető azon is, hogy az először munkát vállaló, hogyan illeszkedik be a közösségbe, miként fogadja a tapasztalt munkások okításait, a pénzszerzéshez szükséges rossznak vagy maradandó, kellemes, hasznos élménynek tekinti-e a nyári munkát. A nyáron dolgozó fiú vagy lány friss élményeivel új színt hoz a családba. Mindennap történik vele valami, ami eltér a diákközösségben, tapasztaltaktól. Meg kell hallgatni és meg kell velük beszélni a látszólag apró dolgokat is. Nem szabad lekicsinyelni a munkáját még akkor sem, ha éppen söprögetést vagy vízhordást bíztak rá Értékeljük a munkáját a lelkesedését, hiszen ő ezen keresztül tanulja meg mások munkájának megbecsülését. Természetesen ez a dolognak csak az egyik oldala, a másik, hogy a vállalati kollektíva miként fogadja a diákokat Nos, itt a diákok két csoportjáról szeretnék szólni. A szakközépiskolások könnyebb helyzetben vannak a nyári elhelyezkedéssel, főleg, ha a szakuknak megfelelő gyár, vagy termelőszövetkezet van a közelükben. Tény ugyanis, hogy ma már a vállalatok — amelyek egy kicsit is adnak az utánpótlás nevelésére — szívesen fogadják a szakközépiskolásokat. Számos vegyipari üzemben, például, a szocialista brigádok gondjaira bízzák a hivatalos gyakorlaton levők mellett a nyári diákmunkásokat is. Többen, már 2—3 éves nyári munka után, az iskola befejeztével állandó munkára jelentkeztek, és ennek az előnyét a vállalatok vezetői is jól ismerik. Hiszen olyan fiatal kéri a felvételét, aki már otthonos a gyárban, ismeri a munkakörülményeket, a lehetőségeket és ezek alapján döntött, másrészt a vállalat megtakarította a beilleszkedés nehéz hónapjait. A nyári munka egyébként, egy-egy szakma megszerettetésére is jó alkalom. Kiválóan él ezzel a lehetőséggel például a Nagykőrösi Konzervgyár, ahol a diákcsoportok pedagógus felügyeletével dolgoznak. Kinyílt előttük a gyári strand és a sportpálya kapuja is. Nehezebb az elhelyezkedés és a foglalkoztatás a nem kifejezetten egy szakmára orientált vagy különböző értelmiségi pályára elkötelezett diákok esetében. Ők dolgozni akarnak, pénzt és élményt gyűjteni — a szakmai tapasztalat nem döntő szempont. Döntő azonban, hogy milyen lesz az az élmény, a munkával, a gyári vagy szövetkezeti élettel való első találkozás után. Milyen képet formál magában a szakmai és emberi kötelezettségről, kapcsolatokról, munkafegyelemről, a közösségi életről. Akár pedagógus lesz, akár orvos, jogász vagy hivatalnok, ezt a képet, ezt az élményt éveken át raktározza és gondolkodásában, megítélésében vissza-visszatér. Milyen legyen tehát a nyári munka, mire ügyeljen a szülő, a gyár, vagy termelőszövetkezet? A választ röviden úgy fogalmazhatnám : a pénzszerzés örömén túl igyekezzenek megismertetni a diákokkal a közös munka örömét is Barta Éva 4 NÓGRÁD - 1977. július 12.,kedd i Cigány nyelvtan Jugoszláviában befejezték egy cigány nyelvtan kidolgozását. Az ezzel kapcsolatos kutatásokat a cigány Saip Juszuf indította el, aki az ötvenes években Ljubjanénak végezte tanulmányait. 1954-től kezdve Juszuf elkísérte a cigányokat vándorítjaikra, velük együtt élte azok sátoros életmódját. Huszonkét éven át járta a cigányok szekerein Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Törökország, Bulgária, Görögország és Jugoszlávia útjait. Vándorlásai közben megjegyzett minden új szót, amelyet hallott és feljegyzett magának minden érdekes részletet. Amikor már elég sok anyagot összegyűjtött, megkereste Krum Kepaski nyelvészprofesszort és annak segítségével kidolgozta a cigány nyelv első grammatikáját. Kepaski professzor szerint a cigány nyelv 32 hangot alkalmaz — kettővel többet, mint például a szerb-horvát nyelv — nyolc esetet és két nemet — a hímnemet és a nőnemet. \ Salgótarjánban született Bemutatjuk Szántay Csaba akadémikust . Dolgozószobájába laboratóriumon át vezet az út. A polcokon analitikai vegyszerekkel teli üvegek,, eszközök, melyeken látszik, használják őket. Szántay professzor a kísérletes tudomány híve. Ezt életműve is igazolja. 1928-ban születettt Salgótarjánban. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1950-ben avatták vegyészmérnökké. A kandidátusi, majd akadémiai doktori cím megszerzése után 1970- ben választotta tagjai sorába a Magyar Tudományos Akadémia. Székfoglaló előadását új témáról tartotta: az indolalkaloidok szintéziséről. Indolalkaloid.. Így, önmagában nem mond sokat. Még úgy sem, hogy yochimbid, vagy reseprin. De ha azt tudjuk, hogy a reseprin például a Rausedylnek, a fél ország által használt vérnyomáscsökkentőnek a hatóanyaga, akkor már ismerősebb a téma... Jelenleg Szántay professzor a BME szerves kémiai tanszékén dolgozik, egyúttal ő az MTA itt működő tanszéki munkaközösségének elnöke is, amelyhez a szerves kémián kívül az általános és analitikai kémiai és a szerves technológiai tanszék is tartozik. Társadalmi feladatokat is vállal, MSZBT egyetemi szervezetének elnökhelyettese, ugyanakkor más irányú tudományos feladatai is lekötik. Az Akadémia szerves kémiai bizottságának elnöke, a MTESZ kémikusok egyesületében az oktatási bizottság elnöke. Ugyanakkor „másodállásban” a Központi Kémiai Kutató Intézet természetes szerves anyagok szintézise osztályának vezetője is. Az akadémikusi cím elérése után sem „pihent”. Vezetésével a Vinca minor nevű növény alkaloidjainak ipari totálszintézisét 1970 és 1975 között oldották meg „csoportmunkában”. És ezekből is sokféle gyógyszer készül. Például Devincan néven agyértágító került forgalomba. (A gyakorlati gondot itt is az okozta, hogy a vinkamin, a kérdéses alkaloid iránt túl nagy volt a kereslet, növényi alapanyag viszont kevés állt rendelkezésre). Az Állami Díjat is e kutatásokért kapta Szántay Csaba és két munkatársa Szabó Lajos és Tőke László. Pillanatnyilag új, minden eddiginél talán érdekesebb témán dolgozik: a kis-indolalkaloidok fél- és totálszintézisének kidolgozásán. Ennek eredménye a szintetikus Vinkrisztin és a Vinblastin. Aki nem szedte meg, nem tudja, mit jelent ez De a leukémiában (azaz fehérvérűségben, vérrákban) szenvedőknek az életet. A Kőbányai Gyógyszerárugyár már gyártja ezt a szert, és elsősorban a gyermekkori fehérvérűség gyógyításában értek el vele komoly eredményeket. Most a félszintetikus előállítás kidolgozásának elején tartanak. Másik fő kutatási munkája a prosztaglandinhoz fűződik. Az F—2-alfa változatot már engedélyezték, mint gyógyszert. Ez például menstruációt indukál (magyarul az igen korai terhességet mechanikus beavatkozás nélkül megszakítja), a 3 hónapon túli, orvosilag indokolt terhességet is meg lehet vele szakítani abortuszműtét nélkül, ha pedig mégis művi abortuszra kerülne a sor, annak legveszélyesebb fázisánál, a méhszájtágításnál segít. Az állattenyésztésben is hasznosítható, a szülések időpontját lehet vele beállítani. Kutatómunkájának harmadik területe a mezőgazdászok számára öröm. Ismerjük a rovarirtó szerek veszélyeit, a felhalmozódást, a környezeti ártalmat, a rovar hozzászokását, rezisztenciáját Gondoljunk csak a DDT-re, az Aldrin, Dieldrin is veszélyes. De akkor mi legyen a rovarokkal? Szükség van gyorsan elbomló — melegvérű állatra, emberre veszélytelen —, rezisztenciát kizáró szerre. Ilyen a rovar saját hormonja, például a juvenil-hormon (juvenil latinul ifjúsági). Ennek hatására a bábállapot tartósan fennmarad, az ivarérettség előtt ilyent kapó rovar nem tud szaporodni. Ezzel szemben a rovar nem válhat rezisztenssé, ráadásul semmiképp sem ártalmas más állatra, és könnyen le is bomlik a szer. A feromonokkal, a csalogató anyagokkal amelyek például nemi jellegük révén vonzzák a hím rovarokat, tömegesen lehet csapdába csalni őket. Egy kutató — sok terület, értékes eredmények. A professzor még 50 éves sincs. Munkatársaival a rák egyik fajtájának gyógyszerén dolgozik. Talán ezen a vonalon is tovább tudnak lépni. Szatmári Jenő István Mai tévéajánlatunk 21.45: Ipiapacs. Szálkai Sándor nevét elsősorban frappáns, ironikus, szatirikus rövidfilmjeiről ismeri a nézőközönség. (Idén a veszprémi tévészemlén elnyerte a tévékritikusok különdíját A fej című rövidjátékfilmje.) Az Ipiapacs azonban valódi helyszíneken játszódik, valódi helyzetet idéz meg, Ipiapacsos bújócskát játszanak ugyanis sok üzemben és vállalatnál a munkaidővel, a munkaerővel, a nyersanyaggal. Megdöbbentő számokat hallunk, mennyi értéket jelent egy-egy perc kiesés, vállalati viszonylatban is, hát még népgazdasági viszonylatban! Azok a kiváló szakmunkások azonban, akik Kovalik Károly mikrofonja elé állnak, segíteni szeretnének, felfedik a hibákat, javaslatot tesznek, sőt, amint az egyik riportból kiderül, még anyagi áldozatra is hajlandók a jobb munka érdekében. láncok, mozdulatok