Nógrád, 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

­ilág proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP N­f­RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA­­ XXXIII. ÉVF. 246. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR 1977. OKTÓBER 19., SZERDA Losonczi Pál hazaérkezett Afganisztánból Közös közleményt írtak alá Kopreda Dezső, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Hivatalos afganisztáni lá­togatása befejeztével kedden délelőtt elutazott Kabulból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A repülőtéren Moham­med Daud afgán köztársasági elnök, G. Hajdar Raszuli had­ügyminiszter, Abdul Kadir Nurisztani belügyminiszter, Mohammed Khan Dzsalalar kereskedelmi miniszter és más hivatalos afgán személyek bú­csúztatták őt és hivatalos kí­séretét-Losonczi Pál,, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke kedden Afganisz­tánból hazatérőben, rövid idő­re megszakította útját szov­jet Grúzia fővárosában, Tbi­lisziben. A repülőtéren Pavel Gilas­­vili, Grúzia Legfelsőbbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke fo­gadta, majd búcsúztatta Lo­sonczi Pált. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke kedden hazaérkezett Af­ganisztánból, ahol Mohammed Daudnak, az Afgán Köztársa­ság elnökének meghívására hi­vatalos látogatást tett. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében visszaérkezett Bí­ró József külkereskedelmi mi­niszter, Roska István külügy­miniszter-helyettes, Osztrovsz­­ki György, az Országos Atomenergia Bizottság elnö­ke. Fogadására a ' Ferihegyi re­pülőtéren­­ megjelent Traus­­mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, Nánási László, Úszta Gyula, az Elnöki Tanács tag­jai, Pója Frigyes külügymi­niszter, Korom Mihály igaz­ságügyminiszter, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Helyzetkép a határból Tizenegy tsz-ben befejezték a búza vetését Az idő továbbra is kegyei­be fogadja a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, s a terme­lőszövetkezetekben, állami gazdaságokban igyekeznek ki­használni az őszi munkákra kedvező lehetőségeket. A hét végén sem néptelenedett el a határ megyénkben, a legsür­gősebb munkát végző erő- és munkagépek dolgoztak. Az őszi feladatok közül az egyik legfontosabb, a vetés alá történő talaj-előkészítés 97 százalékra áll, a szécsényi járásban e munkát már befe­jezték. A pásztói járás közös gazdaságaiban van még hát­ra jelentősebb terület, mint­egy 800 hektár. Nógrádban összesen több mint 39 ezer hektár terü­let szántása jelent fel­adatot. Ezzel párhuzamosan a terme­lőszövetkezetekben jó ütem­ben haladnak a búza vetésé­vel. A legfrissebb jelentések szerint tizenegy tsz-ben, a tervezett területen elvetették a jövő évi kenyérnekvalót. Bú­zából a mag ősszel összesen 27 ezer hektáron kerül a föld­be. A salgótarjáni és a szécsé­nyi járásban a terület kilenc­ven százalékán végeztek a ve­téssel, a rétsági járásban né­mi lemaradás tapasztalható, a búzavetés teljesítése 71 szá­zalékra ál. A tavasziak alá történő mélyszántással is igyekeznek a mezőgazdasági üzemek, s a felszabadult erőgépeket ide csoportosítják. Jelenleg a te­rület 35 százalékán végeztek e munkával, legjobban szintén a szécsényi járásban halad­nak. Nagy feladatot jelent a be­takarítás is. A burgonya — megyénkben több mint 4100 hektáron termesztik — már biztonságos helyre került­ A szakemberek a hozamokkal elégedettek lehetnek, mert jó­val felülmúlta a tavalyi át­lagtermést. Palotástól Romhányig sze­dik a cukorrépát is. A betaka­rító gépsorok szorgalmas mun­kájának eredménye, hogy az 1800 hektáros vetésterület há­romnegyedéről kiszedték az ipari növényt. A szállítások — melyekhez a Volán 2. számú Vállalat által szervezett kommunista műszakok is nagy segítséget nyújtottak, — a cu­korgyárakkal közösen megha­tározott ütemterv szerint zajlanak. Az eddigi tapaszta­latok szerint a cukortartalom magasabb a tavalyinál, amiért a termelőüzemek több bevé­telhez jutnak. Nógrádban 14 ezer hektá­ron termesztenek kuko­ricát. A terület 37 száza­lékáról betakarították a termést, a termelőszövet­kezetekben 21 százalékra állnak.Legjobban a salgótarjáni já­rás közös gazdaságai igyekez­nek, a kukorica csaknem fe­le már biztonságos helyre ke­rült. A pásztói járásban vi­szont a kombájnok a terü­letnek mindössze nyolc száza­lékát járták végig. A nedves­ségtartalom helyenként a tá­roláshoz kellőnél magasabb, ezért a szárítóberendezések sem maradnak feladat nélkül. Az őszi talaj-előkészítő és betakarító munkát üzemanyag­ellátási zavarok nem gátolják. Alkatrészből általában kielé­gítő a választék, bár egyes üzemek inkább bíznak a szomszédos termelőszövetke­zetek raktáraiban, mint az AGROKER megyei kirendelt­ségének készleteiben. Továbbra is kedvezően be­folyásolja az időszerű mun­kák végzését, a termelőszövet­kezetek közötti együttműkö­dés. A gépek kölcsönadása nemcsak a munkákat gyor­sítja, hanem a nagy értékű be­rendezések gazdaságos ki­használását is elősegíti. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban gondo­san ügyelnek a munka szer­vezésére- A kohászok munkája a férfias foglalkozások közé tartozik. A zagyvarónai ötvözetgyár­­ban derekasan kell dolgozniuk a kohók mellett, munkakörülményeik viszont mindinkább könnyebbé válnak. Néhány hónappal ezelőtt például eltűnt a lapát a munkaeszközök közül, mert a gyár tervezőkollektívája egy elmés rakodókocsit készített, mely elektro­mos meghajtású és tartályából szállítószalag adagolhatja a kemencébe az ötvözetkészí­téshez szükséges anyagokat. Képünkön a kedvelt kiskocsi, „nyergében” Katona Gyula ko­hásszal _ k­ __ Kielégítették a lakásépítési program igényeit Műszaki tanácskozás a síküveggyárban Megtartották kedden a har­madik negyedéves összevont műszaki tanácskozást a salgó­tarjáni­­ síküveggyárban. Bé­res László, a szakszervezeti bizottság titkára megnyitója után Fejérvári Gáza gazdasági igazgatóhelyettes számolt be az elmúlt kilenc hónap ered­ményeiről és az utolsó negyed­év feladatairól. Megállapítot­ta, hogy a húzott üveg terme­lési lemaradása fokozatosan csökkent, s úgy a tavalyihoz, mint a tervhez képest 13 szá­zalékkal lett kevesebb. Az év végéig még további 6—7 szá­zalékos pótlásra lehet számíta­ni. A tervezett 8,5 millió négy­zetméter termelés várhatólag 94 százalékra teljesíthető. A lemaradás elsősorban vékony­üvegnél és fotóüvegnél je­lentkezett. Ennek ellenére a hazai lakásépítési program igényeit kielégítették. Az ex­portkötelezettségek teljesíté­se időarányosan kedvező, ja­vult a dollár elszámolású ki­vitel. A vágási veszteségek csökkentése viszont még min­(Folytatás a 2. oldalon) Magyarországra látogat Raymond Barre Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára Raymond Barre, a Francia Köztársaság miniszterel­nöke a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Magyarorszá­gon. Gázvezeték-felújítás Salgótarjánban Miért nem nyáron végzik ? Mint már arról a gázfűtéses házak lakói az elmúlt na­pokban plakátokon és felhívá­sokon keresztül értesülhettek, Salgótarján egész területén gázvezetékkarbantartást vé­geznek október 29-től 31-ig. Ez azt jelenti, hogy közel három napig szünetel a gázszolgálta­tás a lakásokban. Tehát nem lesz fűtés és meleg víz. A TIGÁZ Nógrád megyei kirendeltségének vezetőjével, Csemniczki Istvánnal arról váltottunk szót, miért van er­re szükség, és miért éppen a tél küszöbén kell elkezdeni a munkálatokat.­­ Mint minden vezeték­­rendszernél, így a gáznál is időszakonként elengedhetet­len a felülvizsgálat, karban­tartás. Ennek elmulasztása nem is olyan régen tragikus baleseteket okozott az ország más területein. Salgótarján­ban az eddig észlelt és jegyző­könyvbe vett hibákat javítjuk ki. A hat atmoszférás veze­tékeknél először a tartály­szivárgásokat szüntetjük meg, kicseréljük a tömítéseket, tömbszelencéket. Bekötik a különböző szabályozókat és varrathegesztéseket végzünk. A csatlakozó tolózárak tömí­tésével és a már említett mun­kálatok elvégzésével megszün­tetjük az esetleges szivárgáso­­­kat. Ez a fogyasztó és a szol­gáltató érdeke. Időszerű a karbantartás, mivel a földgáz bevezetése óta ez az első ál­talános nagy felülvizsgálat. — Milyen területet érint a munka? — Salgótarján déli részétől az északiig, a nyugati oldaltól a keletiig, teljes területet, összesen 4700 lakást, hozzáve­tőleg húszezer készüléket, a kommunális épületeket és az ipari üzemeket . Miért október végén, a hideg idő kezdetén kerül sor erre? Az érintett lakásokban nem lesz fűtés, meleg víz, és ez ilyenkor már kellemetlen. — A karbantartási mun­kálatok tervezett határideje június 30 volt. Ez rajtunk kí­vül álló okok miatt tolódott ok­tóber végére. Mint megtudtuk, főként az­ért, mert a salgótarjáni sík­üveggyár csúcsidőben való leállítása — lévén, hogy föld­­gáztüzelésű kemencék mű­ködnek — népgazdaságilag kedvezőtlen lett volna. A la­kásprogram megvalósításához szükséges­­ síküveggyártást, il­letve az exportszállítást hát­ráltatta volna a háromnapos szünet. — Mennyien vesznek részt a felújításban? — Az itt működő kirendelt­ség erejét meghaladja a mun­ka. Ezért, hogy minél előbb átadhassuk a készülékeket, Szolnokról és Budapestről kap­tunk segítséget. Október 29- én reggel 6 órakor hatvan dolgozó kezdi el a karbantar­tást.­­ A Gáz és Olajszállító Vállalat kijavítja, illetve el­lenőrzi a fővezetékrendszert, ezt követően a városban min­den készüléket légtelenítünk, és újból üzembe helyezzük. — Átadási határidő? — Október 31. Ezúton is szeretném a lakók figyelmét felhívni, hogy az előre meg­adott időpontokban tartóz­kodjanak otthon, vagy megbí­zottaik útján tegyék lehetővé, hogy a dolgozók bejuthassa­nak a lakásokba. Mert egy-egy vezeték csak akkor adható át, ha minden hozzátartozó ké­szüléket külön-külön újból üzembe helyeztünk. Ezzel megkönnyítik, és ami a leg­fontosabb, meggyorsítják a munkát, ami közös érdekünk. — békési — Nógrádi műszaki hónap Hazánk energetikai helyzetéről tárgyaltak A VII. nógrádi műszaki hónap keretében az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület Nógrád megyei cso­portja kedden Salgótarjánban, a Kohász Művelődési Köz­pontban előadást tartott. A fórumon dr. Varga Sándor, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság energiaracionálási és fogyasztói kapcsolatok osztályvezetője tolmácsolásában „A magyar energetika jelenlegi helyzete és perspektívái a KGST-integráció keretében” című előadás hangzott el. Az előadó bevezetőben kel­lő alapossággal áttekintette, hogyan jutottunk el energia­felhasználásunkkal a mai szintig. Hangoztatta, hogy az óriási fejlődést több periódu­son át értük el, elsősorban a Szovjetunió jelentős támoga­tásával, valamint a KGST-or­­szágok segítségnyújtásával. Különösen az elmúlt 15 eszten­dőben következett be nagy változás a hazai energiater­melés, -felhasználás területén. Ugrásszerűen megnövekedett a kőolajtermelés, -feldolgozás, a földgáz alkalmazása, de az energia fogyasztása is. Ebben az időszakban a Szovjetunió segítségével egész sor üzem létesült — kőolajfi­nomítók, hőerőművek stb. — amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban az importtal együtt több mint 11,5 millió tonna olajféleséget használunk fel gyárak, beren­dezések üzemeltetésére, laká­sok fűtésére, gépkocsik, autó­buszok, Diesel-mozdonyok és számos egyéb eszköz mozga­tására. A Barátság I—II. kő­­olajvezeték­, a Testvériség földgázvezeték-rendszer és a közös erővel megépített elekt­romos vezeték mind hozzájárul eredményeink nö­veléséhez. Az ipari termelés évi © százalékos emelkedése, az épülő korszerű gyárak, vállalatok üzemeltetése, a­­"­emeni ipar nagyütemű fej­lesztése, a sok létesítmény és új lakás, valamint a művelő­dési intézmények üzemelteté­se, fűtése minden eddiginél több energiát követel. Éppen ezért dr. Varga Sándor fel­hívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy már a létesítmé­nyek tervezésénél is nagy gondot kell fordítani az ener­giatakarékosságra. Ugyanakkor­ kiemelte, még azokkal az energiahordozókkal is takaré­koskodni kell, amelyek foko­zott alkalmazására, használá­sára engedélyt adtak. Az előadó szólt arról is, hogy az 1970-es évtől energia­­gazdálkodásunkban jelentős változás állt be. Ezt elsősor­ban a hazai földgáztelepek kiaknázásának lehetősége, va­lamint a Szovjetunióból érke­ző földgáz váltotta ki. Idő­közben előfordult, hogy a KGST-integráció sem tudta kielégíteni olajigényünket, ilyen esetekben a fejlődő or­szágokkal létesítettünk keres­kedelmi kapcsolatokat. Ez a kereskedelmi forma ugyancsak hozzájárult a nemzeti jövede­lem kedvező alakulásához, és jövőben a megépülő paksi atomerőmű jelent változást energetikai helyzetünkben. To­vább fejlesztik a kőolaj hazai feldolgozását, melynek bázisa Leninváros lesz. Komárom megyében állami­ hozzájárulással bányát nyit­­­nak, s más jelentős üzemek is létesülnek, amelyek az alumí­niumipar, a vegyipar szolgála­tában állnak.

Next