Nógrád, 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

Minisütöde az alagsorban Hatodik éve működik Sál­­mesen nézzék meg, ép­ e az vült bele, ez azonban valósá­­gótarjánban a Nógrád megyei áru, nem járt-e le az eltart- ban nem volt igazolható, Élelmiszer Ellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet, de azok közül, akik gyalog, vagy busszal nap nap után elhaladnak előtte, sokan még ma sem tudják, milyen munka folyik a mo­dern épület homlokzata mé­htatóság ideje.. ugyanis a palackot felnyitva * hozta, s tartalmának fele ki-A mikrobiológiai-veg hi­ányzott. ^ Ha figyelembe a víz­szennyeződéseket vizsgáló osz- o­z­tály vezetője Dobos Gábor. — Az idén mintegy 80 ezer forint értékben kaptunk mö­gött. Az intézet igazgatója, szereket, melyek az átlagosnál Aranyi Endre így beszél el­­­ jóval érzékenyebb elemzések­hez használhatók. Talán er­ről: — Az eltelt évek alatt ér­dekes lesz, ha elmondom: a szűk a korszerű palackozási technológiát, nem valószínű, hogy töltéskor került az ital­ba az „idegen anyag”. Havas Ferencné mikrobioló­gus. Speciális területe a nagy­üzemi kenyérgyártás. Az or­intézet dolgozóinak létszáma szennyezési arány, melyet or­szágban is egyedülálló szem­es szakmai ismeretei állandó­an fejlődtek. A létszámbővü­léssel párhuzamosan feladata­kell mutatnunk, kilogrammon­ pontból mindennapi kényé­ként egy milligramm, vagyis ránk, mikrobiológiai káros m­­egy az egymillióhoz. Alkal­­masait vizsgálja tudományos­unk egyre szélesebb körűek, mánként még ennél kisebb szinten. differenciáltabbak lettek. A mennyiségek kimutatása is — A legtöbb panasz — kezdetben végzett rutinvizsga­ szükséges lehet, mondja — a penészedés, illet­latok mellett módunk nyílt Három nagyobb területre le­nyúlósodás miatt fordul mikrobiológiai-vegyi szennye- oszlik a vegyi szennyezettség elő. Ezek okát a laboratória­­zettséget ellenőrző osztály le­­vizsgálata. Egyrészt a ne­­mi kísérletek során próbáljuk telítésére. Ennek eredményei vényvédő szerek maradványai, tisztázni. Ennek érdekében az kiegészítik a szabványkövetet- másrészt a fémszennyezők, alagsorban berendeztünk egy ményeket. Az új osztály lét- harmadrészt a színezékek „mini kenyérgyárat”, ahol az rehozását indokolja, hogy mennyiségét mérik. Az első összes technológiai folyama­­részben egyre több a hosz- csoport a mezőgazdasági ke­­zét kicsiben végrehajthatjuk, szabb eltarthatóságú kész- és mizálás, a második a gépest- Apró kenyérkéket is sütünk, félkész ételek száma, más­ tés, illetve a természetbe­­ü- Ez természetesen nem játék, részt a mezőgazdaság kemizált­­lönböző módokon kijutó, egy- ha nem szükséges része a buta­sága folytán egyre több ve­ re nagyobb mennyiségű fém- tómunkának. Annyit sikerült gyi anyag kerülhet közvetlen szennyeződés — például az megállapítani, hogy nagyon kapcsolatba élelmiszereink üzemanyagok kopogásgátlói sok múlik a szakszerű tároló­­alapanyagával.­­Munkatársa­­i míg a harmadik elsősorban ion, és az üzemi higiénián. A ink az ellenőrző vizsgálatokon a nem szabványos külföldi nyúlósodás oka például egy túl tudományos kutatásokat áruk szempontjából fontos­, spórás bacilusfajta, mely­t is végeznek, melyek ered- Példákat is lehet felsorolni. A liszttel kerül a kenyérbe, menyeként különféle fórumo- régebben használt DDT tar- ártalmatlan lenne, ha az árui­kon előadásokat tarthatnak. talma vegyszerek maradva- nem tárolnák melegen felhal­— Mi a helyzet a lakossági­nyaként még ma is előfordul mozva. Ekkor válnak ugyanis panaszokkal. a zsírokban klórozott szénhid­ kedvezővé a körülmények a — Ezek száma egyre csők­­rogén, mely az emberi szerve- bacilus elszaporodására. Ez­­ben, illetve néhány területve­zetben sem bomlik el. A fém­koncentrálódik. Néhány sütő- szennyeződésre jó példa a ipari üzem munkája, a barom- pálinkák alkalmankénti réz­­fiellátás és újabban az eltart­ tartalma... hatósági idő nem mindig meg- — Néha groteszk esetek is határozó volta körül leggyak- előfordulnak — teszi hozzá ségén keresztül igyekeztünk robban szóba. Ez utóbbival az osztályvezető. — Múltkor bemutatni az intézet tevékeny­kapcsolatban elsősorban a egy bácsika beállít egy üveg­séget. Az élelmiszerek és él­vidéki kisebb üzletekben for­ borral, nézzük már meg, hogy vezeti cikkek garmadáját vizs­­gál elő, hogy az árukészlet mennyi benne a cukor, meg­ várják meg napról napra, hogy egy részét le kell tiltanunk, ihatja-e a felesége, mert öu­ ellenőrizzék, nincs-e bennük Ami a panaszokat illeti, a korbeteg. Egyszer behoztak nem odavaló, idegen anyag, fogyasztók felelősségére hív­ egy sörösüveget, melyben egy megfelelő-e az összetételük, nem fel a figyelmet. Mielőtt egérke lebegett. A panaszos minőségük, valóban jó-e, amit Valamit vásárolnak, figyel- azt bizonygatta, a gyárban be­­fogyasztunk. — g. — ★ ért lesz hamar élvezhetetlen, fogyaszthatatlan a melegen vá­sárolt kenyér, amiért annyian tülekednek a boltokban... Két munkatárs tevékeny- Húszam a nézőtéren A salgótarjáni és nagybátonyi Bányász Művelő­dési Ház pár év óta dicséretes igyekezettel törek­szik a Nógrádi Szénbányák bejáró dolgozóinak művelődését segíteni, a maga természetes, sajátos eszközeivel. Az idei bányász kulturális és sport­hetek több hónapos tartama alatt néhány környe­ző községben művészeti műsort rendeztek, illetve rendeznek. Amatőr művészeti csoportokat visz­nek ki a községekbe, főleg oda, ahonnan a leg­többen járnak, a bányaüzemekbe. Szükséges és célszerű segítési forma ez, hiszen köztudott, a vállalat említett központi művelődési házait — már csak az ismert közlekedési viszonyok miatt sem — a vidékről járó, úgynevezett ingázó dol­gozók egyáltalán nem, vagy csak alig-alig láto­gatják. A két művelődési intézmény éppen ezért viszi a bejárók helyébe a művelődés, a szórakozás le­hetőségeit. Am­eddig meglehetősen szerény ered­ménnyel. S ezt csak tetézi a legutóbbi, október 1-i vizslás­ „tájolás”. Az említett napon a vizslás­ kultúrházban a jó képességű salgótarjáni Bányász-fúvósok és a nagybátonyi irodalmi színpad tagjai adtak közös művészeti előadást. Mondanunk sem kell, hogy az amatőrök, akik mindennapi munkájuk mellett vállalják a rendszeres próbákat, fellépéseket, mi­csoda örömmel és lelkesedéssel készültek a ta­lálkozóra. Részben bányai alkalmazottak lévén, maguk is joggal remélték, hogy ismerősök töme­gét látják viszont a közönség soraiban. Hát nem így történt­ ök megérkeztek vagy negyvenen, helyből az eseményre eljöttek vagy húszan, zö­mében általános iskolás gyerekek. . Nem tudták mire vélni a dolgot, hiszen előző­leg a két intézmény népművelői mindent ponto­san megbeszéltek a tanács és a helyi művelődé­si ház illetékeseivel, akik még örömüket is ki­fejezték e ,,megtiszteltetésért”. És itt a bökkenő. Így ugyanis mi sem tudjuk mire vélni a nagy­fokú érdektelenséget. Illetve: talán Vizsláson közművelődéssel foglalkozók örülni és segítsé­get ígérni a szervezésben, propagandában már tudnak, de szavaiknak érvényt szerezni még nem? Zclei Miklóst Megszólalnak kövek és emberek (szovjet úti napló) iiiiimiMiiiiiiiiiiiiiiitiiiiittitiirfiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiMinriiiifmiifiiiiiitmiiiiiiiiiiinm I %ok) Kis nép az Északi-sarkkörön túl A szaamok sorsa A messzi Északon, az Észa­ki-sarkkörön túl, a Kola­­félszigeten élnek a szaamok. Kis nép. Számuk a Szovjet­unióban alig 2000. Rokonaik a lappok. Norvégia, Svédor­szág és Finnország északi ré­szének finnugor őslakói. Honnan és mikor került ez a nép Európa e zord vidé­keire? A tudósok egyelőre nem tudnak pontos választ adni e kérdésre. Csupán az a biztos, hogy a szaamok ősei a kőkorszak óta halászattal, rénszarvas-vadászattal és sze­­lídítéssel foglalkoznak. Ezt azokból a sziklarajzokból tud­ják, amelyeket a Kola-fél­e Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom előtt a szaa­mok — a többi kicsiny északi néphez hasonlóan — tudat­lanságban és nyomorban él­tek. A kereskedők, az állami tisztviselők, a helyi gazdagok és a sámánok kegyetlen ki­­zsákmányolása, az elemi or­vosi segítség hiánya lassan kihalásra ítélte őket. A szovjet állam létezésé­nek első percétől kezdve ar­ra törekedett, hogy a szaamo­­kat és a többi kihalófélben levő kis északi népet megis­mertesse a korszerű kultúrá­val, bevonja őket az új élet építésébe. Megteremtették a szaamok írásbeliségét, ábécés könyveket és irodalmi alkotá­sokat adtak ki nyelvükön. Jelenleg a szaamok mint a Szovjetunió más nemzetisé­gének képviselői, aktívan részt vesznek az ország társadal­mi-gazdasági, politikai és kul­turális életében, számos ipar­­vállalatnál halász, rénszarvas­vadász és prémesállat-tenyész­­tő szövetkezetben dolgoznak. Kényelmes lakásokban élnek. Kórházak, iskolák, óvodák, szigeten, Karéliában és Skan- filmszínházak, könyvtárak áll dináviában találtak­­nak rendelkezésükre. Az északi lakosok számára évszázadokon keresztül a rén­szarvas vagy kutyaszán volt az alapvető közlekedési esz­köz. Ma a korszerű technikai eszközök helyettesítik őket: traktorok, gépkocsik, terep­járó­k, motoros szánok. A képen: Szaam rénszarvas-tenyésztők __. A játékos ember Százezrek ismerőse Egri János BIZONYÁRA IGEN kevés vetítőként szerepeltem. Sport-­ló, négy azonos versenyzővel azoknak a tévénézőknek a közvetítőként kerültem az játszott­ száma, akik maguk is ne­pró­ 1972-es müncheni olimpiára.­­ A Játék a betűkkel 1973, háltak volna játszani a be- Igazi televíziós akkor lettem, márciusában jelentkezett elő­­tűkkel, amikor kellemes mű- amikor 1971-ben a szórakoz- szőr. Most már túlvagyunk a zsikó kíséretében felvillan tíz totó és zenei főosztály meg­ kétszázadik adáson, ötletét a betű a képernyőn, és másfél alakulásakor a logikai játé- régi betűjátékok, néhány gye­pére alatt azokból értelmes kok vezetésével, mint kombi- rekkori emlék, az anyanyelv szót kell összerakni. Százeze nációs logikai készséggel ren- játékos keretek közötti ápe­­rók játsszák magukban ezt a delkező villamos mérnököt, en- lása, gyakorlása, illetve ön­­játékot, anélkül, hogy ötletei­ nem bíztak meg- Egyik nagy nek szándéka eredményezte, két­bei küldenék. Huszonöt erőpróbám volt az 1972-es A játékban mindenki részt percig jól szórakoznak. És müncheni olimpia előtt az vehet- A néző a játékos mely bizonyára százezrekre tehető Előolimpia, a sportolók játé­­k­ állhat, megadja ez a játék azoknak a száma is, akik a kos vetélkedője. Ez volt az az együttjátszás örömét. Lehet egy kérdéssel több? cí- első, amolyan játékos szerep- Nincs műveltségi kötelme, mű játéknál szinte súgni sze­­­resem a képernyőn. nyelvismeret, nyelvszeretet, remnének a versenyzőnek. Tő- egri JANOS NÉGY ÉVIG nyelvkészség, játékosság kell megeket mozgat meg mind- 197fertől 1976_ig töltötte ^ a két játék. Mindkettőnek játékos vetélkedők rovatvere- seg' szerkesztője és vezetője Egri tisztét g* emlékezetes Jan ° f. ..Ef* el ° for sP ° rt' játék fűződik a nevéhez, riporterként ismerte meg a i. Kicsoda micsoda ’ve­nagyWénség- Hogyan lett be­­lőle az elmeelesitő, logikai já­­tékok atyja a televízióban? hozzá, meg némi logikai kész­. Sokkal rövideb­b nyíltra­­ tekint vissza, eddig mind­össze tizenhétszer jelentkezett a Lehet egy kérdéssel több? A N ® babérra­jz a kifejezetten vizuális já­ték csak a televízióban vala­ha nem maga lusztráció, feladat. A játék elindulása előtt Bartha Attila rendezővel válo­gattuk ki az 1500-as kezdő anyagot. Azóta képek tízezre­it néztük át, állandóan gya­rapítjuk készletünket könyv­telkedő időszaka IGK.OJS. atyja a «ucviziuutui.­ mpsv­­ iaixv irodalmi l­ri .~'>cUV a­rci­vmuutui vmu-Pályafutásáról beszélgettünk, amelyet Baranyi­sírható­­ meg­. A kép nem ü* Tulaj­doniképpen sportolói Ferenc vezetett és a zsűri el­­pályámat folytattam a fele­­nöke Simon István volt. Fel­vízióban 1968-tól. Hivatásom tétlenül említést érdemel eb­szerint villamosmérnök va­ bői az időszakból az Aki mer. .... kénből való gyök, ugyanakkor jégkoron­­át nyer című játék, amelyben . .. 1500-as kezdő­gozó is voltam, tagja a váló* a hagyományos témák — iro­­g­tt ki az 1500 as kezdő­gatottnak. Tv-s kapcsolatom dalom, zene, sport stb- mel­ 1968-ban, a grenoblei téli lett — a természettudomány olimpiai jégkorong-mérkőzé- és politika is szerepel ka­ érákból,­­múzeumokból, fo­­uoíuuí közvetítésével kéz Es említsük meg az öt­ lyóiratokból. Eddig másfél­segítettem. Az 1969-70-es tusasorozatot, amelyeknek két ezer képet mutattunk be a bajnokságon már önálló köz­ retében öt este, öt játékveze­­tő Mosk siketben ez a két játék foglalkoztatja Egri Já­nost. És, hogyan tovább? — ANDOR TAMÁSSAL filmet készítünk a különféle sportágak válogatott kapusai­ról. Dokumentum-riportfilm lesz. Egy másik tervem, hogy az 1976-ban megrendezett Nyári bolondságok című, mű­sort jövőre is megpróbálom összeállítani, azonkívül egy nemzetközi vetélkedőt szeret­nék előkészíteni és megvaló­sítani Budapest és Helsinki részvételével. Benedek Miklós iiiiiiiiiiiiiiiiMiiniiiiiniiii!iiitriiiiTt<iiniiiiiiiiiiiiiiniiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii(eiiiiiiiiiii!MniiiMiTniinmMiiiiiiiii,iiiiiiiiiiiimiitiii''iitni'iMiniti>iiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiKuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiimiimiiiiiiim>miiiiiiiniiiiimiimmnmiiiiiiiiiriiiiiiiiiiii VI. A CSIRCSIK FOLYÓ VÖLGYÉBEN tartatnia. — Akkor beviszem az elő­térbe. Ott elfér, baja sem tör­ténik, s leszállás után vis­­­szahozom. Így jó lesz? 5 tépelődik, ha többé nem akarná kiadni hely életfolyamatait, alapvető lyedő falrészekkel, jobban kö­ti kezéből­ életelveit. Igaz, volt annyi vetik a természet egyenet­e­ Az utaskísérő kénytelen be- keserű könnyebbség, hogy nül harmonikus^ rendjét, mint látni, hogy módszert kell vár- nem kellett a múltba illesz- a mi égnek törő szivarskaty­kedni, azzal leszámolt a föld- lyávik. rengés. A tragédiától távolod-­ott nyáron az erkély a há­­va talán kimondható, hogy lószoba. Így nem lehet belőle most, így jobb. Szaltikov- minicella — belső loggia —, Scsedrin még így írt a­lá, amelynek az egyik fala a rosról: „Ha az ember olyan szemközti ház. Ráadásul ala- A pásztorsapkás öreg kicsit városba kerül, amelyről a szo­­kasoknak csak egyharmada Hoztam néhány hanglemezt. Szép, keserű zene. Mellettem tisztikai táblázatok azt írják: toronyház. A — úgymond — — Hát, így jó lesz — adja lakossága ennyi és ennyi, plé­ lakóépület nagyobbik részét, rá az áldást és odanyújtja a báliatemplomainak száma egy-két szintes, zártkertes teherautót, ennyi és ennyi, iskolája nincs,­­családi villákban­ lakják. A Felszállunk. Moszkvában könyvtára roncs, ispotálya panel vigasztalan síkját per öreg parasztasszony kutat a még éjszaka van, s tízezer nincs, börtöne egy van stb­ — őig népművészeti motívumok Hajnalban elindulunk Do­ helye után, s fekete hajú, méter magasan visz a repülő- akkor teljes biztonsággal ál­­tözik meg. Az elemek mint a­mogyedovo, a belső légi forgat-­mongol szemű kiskatona robog gép, szemben a napkeltével, látható, hogy Taskent legkö­­zata az épület összeszerelése ,mi repülőtér felé. Ez egy ki- es közöttünk. Egy bácsika, a így esett meg, hogy a Nap zepén tartózkodik.” söbb fajta utazás, legalábbis sztyeppei pásztorok sapkája­ fölött repülhettem. Az új üzbég főváros eb­e-Magyarországon annak szó­­ban hatalmas játékautót erős- A nap alulról jön fel, sugé­­lyezkedése nem sűrűsödött, míthatna a tér az ülés alá. Az utaskísérő rai a felhőkbe állnak, s szi­­hanem horizontális, nyitott. A repülő a Szovjetunióban odafurakodik hozzá: várvánnyá szóródnak alattunk. Még ahol nyolcemeletes tó­olyan megszokott és minden­ — Ezt mér hozta fel a gép- Narancssárga, tengerzöld, ronyházakat építettek, ott is napi közlekedési eszköz, ami­­be, bácsika? tintakék, viola és aranyfüst mindenütt nagy helyet hagy­lyon nálunk a gyorsvonat. — Mert az unokámnak vi- színű eget nézek egy ország- tak parknak, ligetnek fa­legföljebb útjában nem hát- szem — mondja a bácsi, s résznyi éjszakából. A fölöt- sornak. Nem lakóknak —em­ráltatják a lassú jelzések, mint úgy tűnik, tökéletesen elége­­tünk levő égen pedig a csilla- bereknek építkeztek­ A to­gyorsvonatainkat, s egy hely­­­ett az indoklással. Sok sárgaréz szegecsei.­ronyházak re nem adnak ki két jegyet. — De hát látja, hogy nem Taskent fölé ereszkedve gi- megszünteti A mi gépünk afféle hivatal-­fér — győzködi az utaskísé­­gantikus, szürke lakótelepet stílus — ennek megfogalma­zája az épület után egybefüggő kompozíciót alkot. És fák, mindenütt fák. „Mielőtt egy fát kivágnál, ül­tess el hármat!” — buzdít a régi üzbég mondás. Ezek a szavak néhány év­vel ezelőtt szinte jelszóvá vál­tak Taskentben, mert a föld­rengés utáni építkezések mi­att rengetek fát ki kellett vág­­‘lakónép”-reUecét­ni- s azután új parisokat, fa­­” a­lap építétt s °rokat> ültettek az új épüle­tek közé. építettek. Nemcsak üzbégek nokjárat lehet, jó néhány ak- rő. várok. Az 1966-os áprilisi zására nem lelek jobb meg­ epíte’­iek. Az összes szovjet tatáskás, szemüveges­ nyak­ — Akkor felrakom a pole- földrengés eltakarította a vá* oldást. Lehet, hogy csak a Köztarsasagbol dolgoztak kendős, unott arcú férfi igyek­ rá — mondja most már mér­ rost, s nem igen bízom a speciális közép-ázsai viszo­szik taskenti kiszállásra a fő­­gesen a bácsi, s már emnel­ is modern építészet fantáziájá­­nyok miatt kellett rájönni, ar­hatóságtól, a novemberi az autót. nyugati Tien-San nyúlványai­nál, a Gsircsik folyó völgyé­ban. Tévedtem­ Üzbegisztán­ra, hogy még a toronyházi la­ ffl., várni a T a­moszkvai térből az üzbegisz­ . Onnan meg a fejére fővárosa urbanisztikai remek- kások is közel lehetnek a tér- otoalli tegnagyobb városa­­i^a táni langyos őszbe. Moszkva esik, ha megbillen a gép­­lés. Beleolvad a természetes, mészethez. Nyáron nagy itt a már havas, ott még le sem . Akkor jobb lesz neki az hegyes-dombos környezetbe, meleg. A zártság halál, hullottak a levelek.. Bent a ülés alatt — mondja, s úgy vagy épp abból nő ki, de se- A házak formái változatos- rese'tík"mmT­ ha hátsós gépben üzbég népzene szól. fogja a kisautót, mintha se­­hol sem szakad el, soha sem ságukkal, szeszélyességükkel 101’CL1‘s 6 ______________________________________________________________különül el a természettől. — a paneles technika, lám, kirv­ DArt ,on Lí­ u­a • I Kielégíti a kor követelme- még a szeszélyességet is elbír­nüokAu — 1977. október 9., vasárnep J nyert, formába önti kor és ja — a kiugró vagy besúly­ o­kossága már a másfél millió körül jár. A földrengés utáni közös erőfeszítés óta úgy eri­a testvériség, az összefogás pél­dáját. (Folytatjuk) Mai tvajánlatunk 20­05: Queimada. A film 1969-ben készült, rendezője Gillo Pontecorvo. A rendező nevét világhíressé tette A kapó című antifa­siszta filmje, amelyet Magyar­­országon is nagy sikerrel ját­szottak. Ő rendezte a nagy­szabású Az algíri csata című filmet is.­­ A Queimada a múlt század elején játszódik, egy szigeten, ahol a bennszülöttek fellázad­nak uraik ellen. Nem kis ré­sze van a lázadásban Sir William Wolkernek, aki azon­ban nem kizárólag a bennszü­löttek érdekében tevékenyke­dik, ugyanis Anglia ügynöke. Néhány név a parádés szereposztásból: Wolker, Mar­ion Brando, a további szere­pekben : Renato Salvatori, Evaresto Marquez. A film zenéjét a „Volt egyszer egy vadnyugat” zeneszerzője, Sgi­vio Morricone szerezte.

Next