Nógrád, 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-06 / 261. szám

Iránytű A napokban fogadta el Nógrád megye Tanácsa­­ a következő öt esztendőre szóló munkaprogramját, amelyet a testület ülésének szünetében az egyik me­gyei tanácstag találóan iránytűnek nevezett, hiszen szinte a tanácsi munka va­lamennyi területén megje­löli az elkövetkező­ időszak legfőbb céljait, s arra ösz­tönzi a helyi tanácsokat, tanácsi intézményeket, hogy ebbe az irányba haladjanak. A megyei tanács munka­­programja egyben jelzi, hogy az állami életben is fokozottabban előtérbe ke­rül a munka tervszerűsé­gének, minőségének javítá­sa, a társadalom, a gazda­ság jelenségeinek mélyebb vizsgálata, azok várható hatásainak feltérképezése és figyelembevétele a végre­hajtás során. A cél, miként ezt a testület tagjai is hangsúlyozták, a tanácsok az eddiginél hatékonyabban vegyenek részt az össztársa­dalmi feladatok megoldásá­ban, fejlesszék népképvise­leti, önkormányzati, állam­­igazgatási tevékenységüket Ebben a munkában a leg­nagyobb szerep a tanács testületeire hárul. A szo­cialista demokratizmus fó­rumai e területen is adot­tak, s rendszeres az igény, hogy az eddiginél tartalma­sabbá váljanak. A megyei tanács munkaprogramjá­ban megfogalmazottak is feltételezik a tanácstagok, rajtuk keresztül az állam­polgárok időről időre való tájékoztatását, a lakosság véleményének jobb megis­merését, amely segít az okos, megfontolt és a vá­lasztópolgárok álláspontját is tükröző döntések meg­születéséhez. Annál is in­kább, mert a következő öt esztendőben sem kerül erre ritkábban sor. Természetes, hogy a ta­nácsok a továbbiakban is tetemes részt vállalnak ma­gukra a társadalompoliti­kai, gazdasági feladatok va­lóra váltásában, kiemelten kezelik a munkásosztály, a mezőgazdaságban dolgozók, a különböző rétegek élet- és munkakörülményeinek javítását, s tesznek is érte. Ezt a célt szolgálják a be­­településfejlesztési elképze­lések, a törekvések egyebek között a kulturált személy­­szállításra, a hírközlés job­bítására, a kereskedelmi, szolgáltató hálózat szélesí­tésére, új közművek kor­szerűsítésére, a környezet védelmére. A népgazdaság jelenlegi helyzetéből fakadóan ki­sebbek a tanácsok lehetősé­gei, de nem a velük szem­ben támasztott követelmé­nyek. Ésszerűen kell tehát sáfárkodniuk a rendelke­zésre álló javakkal, rangso­rolni a feladatokat, töre­kedni arra, hogy a társa­dalmunkban elért vívmá­nyokat az élet minden te­rületén megőrizzük. Az em­berről való gondoskodást jelzi, hogy a tennivalók kö­zül kiemelten kezelik a ta­nácsok a következő években is a lakásellátás javítását, igyekeznek terjeszteni a te­lepszerű építési formákat, megfeilenbözte­tetten keze­lik az ivóvízellátást, az óvo­dai, általános iskolai férő­helyek gyarapítását, a haté­konyabb egészségügyért, az időskorúaknál való gondos­kodásért dolgoznak majd. Igényesen, sokoldalúan fo­galmazták meg a megyei tanács munkaprogramjá­ban közös feladatainkat, s joggal mondható rá, a me­gye településein élők vala­mennyiének programja ez. Megvalósítása nem nélkü­lözheti az állampolgárok cselekvő és önzetlen rész­vételét, amely a vélemény­­nyilvánítás, a tanáccsal folytatott párbeszéd mellett bizonyára a hagyományos társadalmi munkaakciókban is megnyilvánul. A megyei tanács legutób­bi ülésén tehát az „irány­tűt” kezünkbe adták A sor a végrehajtáson! M. Sz. Gy. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVI ÉVF 261. SZÁM­ÁRA: 1,20 FORINT 1980. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Készülődés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulójára Budapest zászlódíszben, a NOSZF 63. évfordulóját üd­vözlő feliratokkal, transzpa­rensekkel várja november 7-e ünnepét, a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom győ­zelmének évfordulóját. Az ünnepet megelőző na­pon az Országház előtt kato­nai tiszteletadással felvon­ják az állami zászlót. A gel­lérthegyi felszabadulási em­lékmű előtt a Magyar Nép­köztársaság nemzeti lobogó­ja és a nemzetközi munkás­mozgalom vörös zászlaja emel­kedik a magasba. A Parla­ment előtti Kossuth Lajos té­ren november 7-én délben zenés őrségváltás lesz az ál­lami zászlónál. Csütörtökön koszorúzási ünnepséget tartanak a szov­jet hősök Szabadság téri emlékművénél: itt népünk ne­vében róják le kegyeletüket az MSZMP Központi Bizott­sága, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa, a Miniszterta­nács, a társadalmi és tö­megszervezetek, a fegyveres erők és testületek képviselői. Koszorút helyeznek el a bu­dapesti szovjet nagykövetség, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli had­seregcsoport és a diplomáciai testület nevében is. Az Országházban a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa a NOSZF 63. évfordulója al­kalmából kitüntetéseket ado­mányoz eredményes munká­juk elismeréséül a párt-, a társadalmi és a tömegszer­vezetek tisztségviselőinek, a gazdaság, a tudomány és a kultúra területén munkálko­dóknak. Este az Erkel Szín­házban a hagyományos ün­nepi díszelőadáson neves szovjet vendégművészek köz­reműködésével Verdi Aida című operáját adják elő. Az ünnep előestéjén Ko­rom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra ünnepi beszédet mond. A beszéd a Kossuth adón 17.40 órától, a televízióban 19.10 órától hangzik el. Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe november 7-én mond ünnepi beszédet, ezt a Kos­suth adó 17.20-kor, a televí­zió 19.15-kor sugározza. Felavatták a legújabb metróállomást Moszkva ünnepi díszben Ú­j metróállomást avatnak, sok új közintézményt: iskolát, óvodát, bölcsődét, rendelőin­tézetet adnak át a lakosság­nak, új lakóépületeket fejez­nek be Moszkvában az októ­beri forradalom évfordulójá­ra. A szovjet főváros üze­meiből sok ezren jelentették: az ünnep tiszteletére befejez­ték ötéves tervfeladatukat. Moszkva már az ünnep je­gyében él: az utcák, terek díszbe öltözötten várják a fel­vonulást, a népünnepélyeket. A központi díszünnepséget csütörtökön délután tartják meg. A nagyszabású katonai díszszemle — amelynek fő­próbája már sikeresen lezaj­lott — pénteken délelőtt, he­lyi idő szerint 10 órakor kez­dődik. A szemlét Govorov hadsereg tábornok, Moszkva város helyőrségének parancs­noka vezényli és Usztyinov marsall, honvédelmi minisz­ter fogadja. A 45 perces pa­rádét követi majd a moszk­vai dolgozók felvonulása. A háromnapos ünnepen számos érdekes esemény, kul­turális rendezvény várja a moszkvaiakat: a szovjet fővá­ros egyik új kincse a legújabb metróállomás, a Sabolovka, amelyet az ünnep küszöbén, szerdán avattak fel Megemlékezések megyeszerte az évfordulóról A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelmének 63. évfordulója alkalmából­­ a megye ipari üzemeiben, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben, általános és középiskolákban, intézmé­nyekben megyeszerte meg­emlékeznek. Szerdán egye­bek között a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói a Kohász Művelődési Központ­ban ünnepeltek, a VEGYÉP­­SZER üzemcsarnokában a ha­gyományok szerint tartottak röpgyűlést. Ünnepségnek adott otthont a ZIM művelődési otthona, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat központi irodaházának ét­kezdéje. A síküveggyár mun­kásai, szakemberei reggel tartottak röpgyűléseket az évforduló alkalmából, majd törzsgárdajelvények, kitünte­tések átadására került sor. A kazári nyugdíjas szakszer­vezeti tagok szintén ünnep­séget tartottak, amelynek ked­ves színfoltja volt a homok­­terenyei termelőszövetkezet kamarakórusának műsora. A Nógrád megyei Tanács székházában tegnap emlé­keztek meg a nagy október­ről. Az eseményen jelen volt dr. Gordos János, a megyei pártbizottság titkára. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelmének jelentő­ségét, a szovjet nép építő­­munkájának sikereit Havas Ferenc, a megyei tanács el­nökhelyettese méltatta. Ki­emelte egyebek között, hogy a történelem számos esemé­nye örök nyomot hagyott ma­ga után, s ezek közül a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme a legkiemel­kedőbb, tanulságai máig ér­vényesek. Az előadó megem­lékezett a szovjet nép elmúlt hatvanhárom évben elért si­kereiről, méltatta a szovjet —magyar együttműködés je­lentőségét, s szólt belpolitikai, gazdasági életünk, a taná­csok időszerű feladatairól. Az ünnepségen Devcsics Mik­lós, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket adott át. (A kitüntetettek névsorát hol­napi számunkban közöljük.) A szovjet kultúra napjainak szerdai programja „Solohov a világ népeinek nyelvén” címmel a szovjet kultúra napjai alkalmából szerdán kiállítás nyílt a bu­dapesti Gorkij Könyvtárban. A tárlaton a moszkvai össz­­szövetségi állami idegen nyel­vű könyvtár mintegy 250 kö­tete látható, amelyeket a vi­lág 37 nyelvén adtak ki. A kiállítást Tóth Gyula, a Gorkij Könyvtár igazgatója nyitotta meg. Elmondta, hogy hazánkban a felszabadulástól napjainkig Solohov műveit 47 alkalommal adták ki, mint­egy 1,1 millió példányban. A Szovjetunióban élő népek 84 nyelvén 974 alkalommal, csak­nem 80 millió példányban je­lentek meg a Csendes Don szerzőjének alkotásai. Anna Malosickaja, az idegen nyel­vű könyvtár osztályvezető­je üdvözlő beszédében egye­bek között arról szólt, hogy a világ 43 országában 45 nyelven, 825 alkalommal ad­ták ki a Nobel-díjas szovjet író műveit. A hónap végéig nyitva tar­tó tárlaton a különféle nyel­veken napvilágot látott So­­lohov-köteteken kívül látha­tó a Csendes Don kéziratá­nak első változata. Külön tár­lókban mutatják be a ma­gyarországi első kiadású So­lohov-köteteket. A leningrádi Goridj Szín­ház hazánkban vendégszerep­lő társulata este ünnepi mű­sorral köszöntötte a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóját a Nem­zeti Színházban. Ez alkalom­mal a„Új­raolvasva” című szín­padi kompozíciójukból mu­tattak be részleteket. Ezt az összeállítást a Lenin alakját, életét idéző darabok­ból — köztük az „Égszínkék lovak vörös füvön” című, ha­zánkban is bemutatott szín­műből — alkotta Georgij Tovsztonogov, a társulat Le­­nin-díjas főrendezője és Gyi­­na Svarc dramaturg. A Vigadó hangversenyter­mében Viktor Jerezko zongo­raestje vonzotta az érdeklő­dőket. Az Erkel Színház Tra­­viata előadásán Bela Ruden­ko, a Szovjetunió népművé­sze alakította a címszerepet, Alfréd szerepében pedig a Lenin-díjas Anatolij Szolov­­janyenko lépett fel. Viktor Pikaszen és Mirosz­­lav Ruszin hegedűművészek Leninvárosban tartottak kö­zös koncertet. A Güldjer könnyűzenei együttes — két énekes szólistájával — a szol­noki közönségnek kazahsztáni táncdalokból adott ízelítőt. A Ganz Villamossági Műveknek ventillátorokat gyártanak a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységben, melyek azután a kooperációs partnerénél továbbszerelve transzformátorokba, exportmegrendelésekre kerülnek. Képünkön Bettes Gyula és Kapás János a légtechnikai üzemben a termék szere­lését végzi. A szövetkezeti könyvterjesztés sikere Túlteljesítették a tervet A Heves és Nógrád megyei szövetkezeti könyvterjesztők közelmúltbeli salgótarjáni ér­tekezletén hallottuk az ör­vendetes hírt, hogy a szövet­kezeti hálózat könyvterjeszté­se már a múlt év végén túl­teljesítette az idei ötéves terv­időszakra meghatározott ter­vét. Az országos hálózat tel­jesítményének növekedése egyébként dicséretes tenden­ciát mutat az eltelt évtized­ben. A Könyvértékesítő Vál­lalat szövetkezeti főosztálya 1972-ben például 128 köny­vesboltot, könyvárusító he­lyet tartott nyilván, a hetve­nes évtized utolsó évében pe­dig 162-t. Dinamikusnak ne­vezhető a forgalom növeke­dése is: 158 millió forintról „Indultak”, s 346 millió forin­tig jutottak el. A szövetkezeti elárusító­egységek az ÁFÉSZ-ekhez és a szövetkezeti közös vállala­tokhoz tartoznak, s fő felada­tuk a szövetkezeti ellátási te­rületen élő emberek könyv­igényének felkeltése, kielégí­tése és gazdagítása . E könyv­terjesztési szektor egyik jel­legzetessége: a bizományosi forgalom nagy aránya. Az or­szágban több mint ötezer bi­zományos juttatja el a köny­veket a boltoktól távolabb eső településekre, munkahelyek­re. Nógrád megyében is je­lentős a bizományosok száma és jelentős az általuk lebo­nyolított forgalom. Megyénk öt szövetkezeti könyvesboltja — a balassagyarmati, a kiste­­renyei, a pásztói, a rétsági és a szécsényi — közül legtöbb bizományos terjesztővel a ba­lassagyarmati és a pásztói üz­let büszkélkedhet, míg a leg­kevesebbel a kisterenyei bolt rendelkezik. A bizományosi hálózat bonyolítja le a forga­lom egyharmadát a balassa­gyarmati, a szécsényi üzlet esetében, körülbelül felét a kisterenyei, rétsági boltban és több mint felét a pásztói könyvesboltban. A forgalom növekedése a megyei átlagot meghaladóan, de az országos mögött jelentősen elmaradva, jellemző a szécsényi és a ba­lassagyarmati bolt munkájá­ra, s mélyen alatta van a me­gyei átlagnak — konkrétan 105 százalék — a kisterenyei üzleté. Mindezek jelzik — az eredmények mellett — azokat a tennivalókat, amelyek egy­­egy területen szükségesek a fejlődés érdekében.­ A szövetkezeti könyvterjesz­tés továbbfejlesztését a Könyvértékesítő Vállalat szö­vetkezeti főosztálya — egyet­értésben a Kiadói Főigazga­tósággal és a SZÖVOSZ-szal — több irányban ösztönzi. Többek között arra bíztatják a szövetkezeteket, hogy az eléggé el nem látott területe­ken akár tiszta, akár vegyes profilú boltokban vezessék be a könnyvterjesztést, a szövet­kezeti iparcikkáruházakban létesítsenek könyvosztályt, a hálózat korszerűsítésével te­gyék lehetővé a modern el­adási formák bevezetését. Ér­demes gyarapítani a könyves­boltok mellett működő bizo­mányosi hálózatot, s lehető­leg­­ arra törekedni, hogy a hálózatban a terjesztési terü­let sajátosságai szerint a ma­gyar könyvkiadás teljes vá­lasztékához lehessen hozzá­jutni. Eredményesebbé teszi a mindennapi munkát, ha az üzletek, bizományosok az ed­diginél szorosabb és rendsze­res kapcsolatot tartanak fenn a közművelődési intézmé­nyekkel. Mindezeket az elgondoláso­kat figyelmébe ajánlhatjuk megyénk szövetkezeti könyvv­­terjesztőinek i&

Next