Nógrád, 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
Edison nyomában Ma, a sztereofonikus lemezjátszók és a magnetofonok korában nehéz elképzelni, hogy alig több mint 100 éve, 1877-ben a kezdetleges hangerősítő berendezés milyen nagy szenzációt keltett. A találmány, a fonográf Edison telefontechnikai kísérletei nyomán született meg. A készülék bemutatása alkalmával egyesek arra gyanakodtak, hogy hasbeszélő van elbújtatva valahol a közelben. Egyébként Edison sok találmánya közül ezt kedvelte a legjobban, de itt követte el egyik nagy balfogását is. A fonográf ugyanis hengereken rögzítette a hangrezgéseket; ez a megoldás azonban nem versenyezhetett a később általánosan elterjedt gramofonokkal. De Edison, aki a fonográfok gyártására vállalatot alapított, csak 1915-ben fogadta el a jobb technikai megoldást és tért át a hengeres hangrögzítésről a lemezesre. Edison első találmánya egy szavazatszámláló készülék, amely tulajdonképpen egy módosított távíróberendezés volt, amelyet egyébként többféle változatban, egyre jobb vezetékkihasználással állított elő. Ő alkotta meg az első szénmikrofont is, amely — más áramköri elemeknek a bevezetésével alkalmassá tette Bell találmányát, a telefont a széles körű alkalmazásra. E témában munkatársa volt a magyar Puskás Tivadar. Valóban korszakalkotó műve azonban a villamos világítási rendszer kidolgozása és a gyakorlatba való bevezetése volt és az első erőmű megépítése. Edison és munkatársainak az érdeme a viszonylag tartós, kis fogyasztású izzólámpa és a jó hatásfokú áramfejlesztő és áramelosztó berendezés kidolgozása is. Sokáig lehetne még sorolni Edison találmányait, hiszen haláláig másfél ezret szabadalmaztatott; legtöbbjük némileg modernizált formában ma is él. Képünkön: hosszú volt az út a fonográftól a modern Hi-Fi berendezésekig. A jég teherbírása A hideg égöv területein nagy jelentősége van annak, hogy a hajózás megszűntével is lehessen közlekedni a befagyott folyókon, tavakon. Ehhez azonban az szükséges, hogy a jég elég erős, „hordképes” legyen. A Szovjetunióban az a tapasztalat, hogy a biztonságos teherautó-forgalomhoz 50 cm-es, a vasúti forgalomhoz 1 m vastag jég szükséges. Két szovjet mérnök ötletes újítása segítségével vékonyabb jégen is lehet közlekedni, ha megerősítik a jégtakarót. A megoldás az, hogy a jégen hosszában és keresztben bordákat vágnak, abba műanyag furatokat, nagy szakítószilárdságú huzalokat fektetnek, utána a barázdába helyenként lyukat fúrnak, hogy a víz azon áthatolva és megfagyva befedje ezt az ún. „vasalást”. A műanyag köteleknek ugyanis itt az a szerepük, ami a vasbetonban a vasvázaknak. Ilyen erősített helyen már 20 cm vastag jégen is áthaladhat a nehézteher-forgalom, 50 cm vastag jégre pedig már a vasút is ráengedhető. Gázzal működő autók Moszkvában mintegy 10 ezer teherautót állítottak át benzinről éghető gázüzemanyag használatára. Az újfajta üzemanyag elégetésekor nem keletkeznek káros anyagok, s nem szennyeződik a levegő sem. Sok taxi és autóbusz is gázzal működik a szovjet fővárosban. Kisebb számban villamos gépjárművekkel szállítják a nem túlságosan nagy rakományokat. A nagy világvárosokhoz viszonyítva Moszkva levegőjét a legtisztábbak között tartják számon. Tudománytechnika Az altatás diadala Sokat olvashatunk — szinte már közhelyként is hat — a sebészet diadaláról. Tény, hogy az elmúlt fél évszázadban hallatlan fejlődést futott be a sebészet, elég, ha a szervátültetésekre, a bonyolult szív- és agyműtétekre gondolunk. Mindennek azonban elengedhetetlen feltétele volt az altatás módszerének a szinte tökéletes kidolgozása, a műtét alatti teljes fájdalommentesség elérése. Az altatás elméleti alapját az élettan szolgáltatta: felderítették a fájdalomérzés keletkezésének a mechanizmusát. Lényege, hogy fájdalmat akkor érzünk, ha valamely fájdalmat keltő inger a megfelelő idegvégződésekre hatva ingerületet kelt, és ez az ideghálózaton keresztül eljut az agykéreghez. Ebből is következik, hogy a fájdalom úgy szüntethető meg, hogy a fájdalomingerületnek az útját valahol megszakítjuk, azaz megakadályozzuk azt, hogy az ingerület végighaladhasson a természetes idegpályán. Narkotizáló anyagnak leginkább az a vegyület alkalmas, amelynek az illata nem kellemetlen, amely a szöveteket nem izgatja, nem károsítja, gyors felébredést biztosít, rövid idő alatt kiürül a szervezetből, és amelynek nincs utóhatása. Ezeknek a követelményeknek legjobban az a nitrogénoxidus felel meg, amelynek fájdalomcsillapító és altató hatását már csaknem 150 éve ismerjük, de az igazi jelentőségét az orvostudományban csak az utóbbi 2—3 évtizedben használják fel. A gyógyító narkózishoz természetesen megfelelő altatógépek, kellően kialakított kórházi szobák kellenek, és, ami még fontosabb, kiváló képességű orvosi együttesekre van szükség. A műtétet végző orvosi csoportban egyenrangú szerep jut az altatást vezető orvosra és az operáló sebészre —■ és természetesen az utógondozást ellátó orvosra. A modern altatás lehetővé teszi, hogy az altatás mélysége a műtét előrehaladásának megfelelően változtatható, szükség esetén a beteggel a műtét egyes fázisaiban kapcsolatot is lehet tartani. Szépítő lámpa A ritkaföldfémeknek nevezett elemek nagyon hasonlítanak egymáshoz. A természetben is többnyire együtt fordulnak elő. Színük azonban, attól függően, hogy milyen atomjaik szerkezetének belső szimmetriája, különböző. Ennek az elméleti tételnek egyik gyakorlati alkalmazása az, hogy az optikai üvegek anyagába egészen kis mennyiségű ritkaföldfémoxidot kevernek. Mindegyik ritkaföldfém más színű fénysugarakat nyel el, ezért a fényből bizonyos színárnyalatok elnyelethetők. A ritkaföldfémmel „szennyezett” üveg legfontosabb alkalmazási területe a mesterséges világítás. Egy finn vegyész különleges lámpát készített. E lámpa üvegbúrájának anyagába olyan arányban kevert ritkaföldfémeket, hogy az üveg kevesebb sárgás fényt, viszont több vörös, zöld, kék és ibolyaszínű sugarat enged át. Ilyen világí jtásban minden élénkebb, tisztább, világosabb színű. Ha ez a lámpa beválik, biztosan népszerű lesz, mert a feltaláló azt reméli, hogy ebben a fényben a nők szebbnek látsszanak. :♦<* ♦Ε ♦> ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε *l* ♦ [UNK] [UNK] ♦Ε ♦Ε ❖ ♦Ε ♦Я *1* ♦Я *1* ♦ [UNK] [UNK] ♦ [UNK] [UNK] ♦Я ♦> ♦Ε ♦Ε ♦> <♦ *> ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε *i* ♦Ε ♦Ε ♦וН [UNK] <♦ ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε ♦Ε *Ε *i* ♦> ♦> ♦; Budapestről Hatvan—Somoskőújfalu felé haladva, Salgótarján elővárosában hatalmas gyárüzem körvonala rajzolódik ki az érkező elé az út jobb oldalán, illetve a vasútállomástól balra. A salgótarjáni síküveggyár korszerű épülettömbje. Alapítási éve 1894. A fennállása óta eltelt több mint nyolc évtizedben óriási fejlődésen ment keresztül. 1929. végén, az utolsó üveghenger elkészítésével búcsúztak a kézi síküveggyártástól és áttértek a gépi táblaüveggyártásra. Az üveg napjaink pótolhatatlan eszköze. Átlátszósága, csillogása megragadja az embert. Jelentősége elsősorban fényáteresztő képességében rejlik. Nélkülözhetetlen az épületeknél, járműveknél, szerepe felbecsülhetetlenné vált ipari, tudományos és kulturális életünkben. Korunk épületeire a beton, a vas, az alumínium és az üveg a jellemző. Sokoldalú hasznosíthatósága az üveget a korszerű építészet egyik legfontosabb anyagává tette: bevezeti a természetet, a napfényt otthonainkba, épületeinkbe. Ezen túlmenően a hő- és hangszigetelésben betöltött szerepe is egyre meghatározóbb. Ez a korszerű anyag a salgótarjáni síküveggyár alapterméke. A húzottsíküveg-termelés 1946-ban alig haladta meg az évi egymillió négyzetmétert. Ma viszont már 12 millió négyzetmétert állít elő a gyár. A megnövekedett igények kielégítésével egyidejűleg egyre nagyobb súlyt fektet a termék választékának növelésére: termékei ma már nemcsak a hagyományos ablaküveget jelentik, hanem ennél sokkal többet Továbbfeldolgozott, megmunkált változatai a beépítés számos lehetőségét kínálják. Az elavult technológiával termelő hat húzógépes Zagyva I. lebontásra került és megépült helyette a teljesen automatizált kilenc húzógépes Zagyva III. kemence, mely 1975-ben megkezdte a termelést. Ez volt az első lépés a termékszerkezet-váltás felé: a vastagabb üvegek gyártásáról áttértek a vékonyabb — két és három mm-es — üvegek előállítására, amely alapanyaga a ragasztott egyenes és hajlított jármű- és építészeti üvegeknek. 1972-ben kezdődött el az a nagyszabású rekonstrukció, amely lehetővé tette, hogy a gyár a legkorszerűbb síküveggyártási technológiával állítsa elő a kor követelményeinek megfelelő síküvegtermékeket, elsősorban a ragasztott biztonsági üveget. Következő lépésként — a minőség további javítása érdekében — licencvásárlással megvalósították az ASAHI húzási technológiát, amely lehetővé tette az A+B minőségi üveg arányának jelentős növekedését. A gyártmányfejlesztés,, a termékszerkezet-váltás legnagyobb eredménye, hogy ebben az évben megkezdődött a ragasztott biztonsági üveg üzemszerű termelése. A ragasztott üveg alkalmazására, a világszerte szaporodó magas épületek irányították rá a figyelmet. Az üveggel szemben követelmény, hogy ütésellenállóságát növelve nehezebben keletkezhessen törés, s ennek bekövetkezése esetén is az esetleges sérülési veszély minimálisra csökkenjen. Bevezetését és fejlesztését általános emberi érdek sürgette, hiszen a gépkocsi-baleseteknél oly, gyakran végzetes sérüléseket a ragasztott, biztonsági üvegek alkalmazása a járművekben csaknem teljesen megszünteti. Felhasználási területe egyre nagyobb teret kap az építészetben. A ragasztott gépjármű-szélvédő üveg későbbi gyártmányfejlesztéssel, napfényvédős, színes, illetve sávos kivitelben is készül. A szintetikus, színes ragasztófóliával készülő síküvegek további lehetőséget adnak az építészek számára. A gyár fokozatosan felkészül közútjainkon futó, majd minden típusú gépjármű szélvédő üvegének gyártására. A megnövekedett feladatok mind több és jól képzett szakmunkást igényelnek. A síküvegtermeléssel és -feldolgozással foglalkozó dolgozók — jobb munkájuk társadalmi megbecsülését ezáltal is kifejezve — 2 éves gyakorlati idő után szakmunkásvizsgát tehetnek. Ez a bizonyítvány közel azonos értékű a hagyományos szakmákban nyert képesítéssel, hiszen anyagi, erkölcsi elismerésük mértéke megegyezik. Az „üvegesek” szakmai képzésén kívül a gyár különös gondot fordít a vasipari szakmákban folyó iparitanuló-képzésre is. Az elmúlt évben adták át rendeltetésének a korszerűért felszerelt, jó szociális ellojtottsággal rendelkező gépi szerelő tanműhelyt, ahol a fiatalok minden igényt kielégítő körülmények között sajátíthatják el a választott szakma gyakorlati forrásait. Sajátos vonása a gyorsban folyó szakmunkási képzésnek a nyolc szakés mára kiterjedő társadalmi ösztöndíj-adományozási rendszer, amelyben az elmúlt 5 éves tervben közel 70 ipari tanuló részesült. Tovább folytatva a hagyományt, ebben az évben is a géplakatos, villanyszerelő, elektrotechnikai műszerész, hegesztő, bádogos, víz-, gáz- és központifűtés-szerelő szakmákban társadalmi tanulzmányi ösztöndíjat ajánlunk a síküveggyárral szerződést kötő fiataloknak. A gyár társadalmi és gazdasági vezetése nagy körültekintéssel gondoskodik arról, hogy állandóan javuljanak a munkakörülmények. A munkahelyek tiszták, barátságosak, levegősek. A dolgozóknak és családtagjaiknak megvan a lehetőségük az üdülésre, szórakozásra, sportolásra. A gyár biztos megélhetést, jó munkakörülményeket, művelődési lehetőségeket biztosít munkát vállaló dolgozóinak. Cím: ÜVEGIPARI MŰVEK SALGÓTARJÁNI SÍKÜVEGGYÁR, 3104. Salgótarján, Budapesti út 29. Milyen szakmát tanuljak? - A Jármű- és a lakásprogram megvalósításáért Színes, edzett biztonsági üveg díszíti a salgótarjáni Lakberendezési Áruházat. A salgótarjáni síküveggyár korszerű terméke.