Nógrád, 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-05 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII IVF. 30. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK i­zottság alakult Környezetünk védelme társadalmunk érdeke segítségét, együttműködését,­­ Alakuló ülését tartotta — a megyei tanács határozatának megfelelően — szerdán dél­után Salgótarjánban a Nógrád megyei Tanács településfej­lesztési, kommunális, környe­zet- és természetvédelmi bi­zottsága. Környezetünk vé­delme immár társadalmi üg­­­gyé vált, fontosságát, jelentő­ségét mindenki érzi és ismeri. A tanácskozáson Ispán And­­rás környezet- és természet­­védelmi titkár ismertette a legfőbb tennivalókat. A bizott­ság megválasztására elsősor­ban azért volt szükség, mert a megye városainak, községei­nek tisztasága — a fejlődés ellenére — nem éri el azt a színvonalat, amelyet társadal­mi-gazdasági fejlődésünk in­dokol. Környezetünk védelme megköveteli a tanácsok haté­konyabb intézkedését, a helyi társadalmi szervek fokozott Sok gondot okoz a levegő tisztasága, elsősorban Salgó­tarjánban. Különösen a vá­ros belterülete szennyezett. Megfelelő intézkedések láttak napvilágot a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek és a tűzhely­gyár kupolókemencéinek szennyeződését megakadályo­zandó, valamint rendezni kell az öblös- és síküveggyár por alakú alapanyagainak felhasz­nálását, amelyek ugyancsak szennyezik a levegőt. A romhányi kerámiagyárban vannak ugyan levegőszűrő be­rendezések, ezek azonban leg­többször hiányosak, vagy ros­­­szul működnek. A KÖJÁL szakemberei hónapok óta ala­pos méréseket végeznek, hogy megállapítsák a szennyeződés mértékét. Az ügy megoldása összefogást és egyúttal pénzt igényel. Salgótarjánban a Tarján patak legfőbb szennyezője az erőmű, a kohászati üzemek és a tűzhelygyár. A vízminőség javítása érdekében műszaki intézkedések szükségesek. Hollókőn —, amely nem csak megyei, hanem országos ritka­ságnak is számít — a falu­központ vízvédelmét kívánják megoldani. Egyre több a baj a községek ivóvizének szen­­­nyezettségével. Már több mint ötven községet érint a megyé­ben a nitrátos víz. A csecsemőket megóvják palac­kos víz juttatásával, de a szennyezettség ezzel nem tű­nik el. A környezetvédelemnek fon­tos tennivalói közé tartozik a községek tisztaságának meg­oldása, a szemétszállítás és a szeméttelepek rendezése.­­ Rendkívül nagy előbbre lé­pést jelent, hogy végre vala­­hára megoldódik a salgótar­jáni ötvözetgyár gondja. Az idén 140 millió forintos be­ruházás indult,­ amelyből az Országos Környezetvédelmi Hivatal 70 millió forintot vál­lalt magára. Mivel az üzem naponta huszonöt tonna por­ral szennyezi a környéket, francia gyártmányú zsákos porleválasztókat építenek be. Mindez elnyeli az évi nyolc­ezer tonna port. Nagyobb önállóság, felelősség a vállalatoknál 120 fővel csökken a tröszt létszáma Szervezeti változások a Volán-autóközlekedésnél A trösztök tevékenységének felülvizsgálata során döntöt­tek arról, hogy a Volán Tröszt megmarad teljes jogú gazdálkodási szervnek, de szervezetét korszerűsítve ha­tékonyabbá kell tenni kap­csolatait a vállalatokkal. Az intézkedés célja, hogy a gaz­dasági funkciók megtartása mellett növeljék a vállalati önállóságot. A döntésnek megfelelően elkészült a Volán Tröszt új működési szabály­zata, szervezeti rendje, amely­re az első fél év végéig foko­zatosan átállnak. A tröszt 12 főosztályát nyolcra, 36 osztá­lyát 22-re csökkentik, így a létszámot 25 százalékkal — szám szerint 120 fővel — mérséklik. Az új szervezeti rend alap­ján változott a tröszt és a vállalatok közötti munkameg­osztás — például mintegy 500- féle döntési pontból mind­össze 140 marad a trösztnél. A vállalatok — miután job­ban ismerik a helyi tenniva­lókat, lehetőségeket — önál­lóságot* nagyobb döntési jog­kört kapnak a helyi személy­­áruszállítási feladatok szer­vezésében, lebonyolításában* a vállalati gazdálkodásban, a bérszabályozásban, a fejlesz­tésben. Nyereségérdekeltsé­gük, működésük lényegében olyan, mint a minisztérium­hoz közvetlen tartozó vállala­toké. A tröszt ezentúl olyan or­­szágos feladatokat lát el, mint például a népgazdaság szállítási igényeinek kielégíté­sével kapcsolatos koordináció, a több megyét, országrészeket érintő személy és árufuvaro­zás szervezése, a nemzetközi szállítási feladatokkal kapcso­latos teendők. A tröszt gazdája tovább­ra is a pótfuvarszervezésnek, a vasúti el- és felfuvarozásnak a darabáru-szállításnak, s vál­tozatlanul foglalkozik egy-egy vállalat anyagi lehetőségét meghaladó nélkülözhetetlen beruházásokkal, a megkezdett és korábban tervezett fejlesz­tésekkel, gondoskodik az egyes vállalatoknál alkalmazott leg­jobb fuvarozási és takarékos­­sági módszerek bevezetéséről, elterjesztéséről. A tröszt szervezetének kor­szerűsítésével, az irányítási munka racionalizálása nem fejeződött be. A vállalatok is megvizsgálják saját szerveze­tük egyszerűsítését az áttéte­lek csökkentése, a házon be­lüli párhuzamosság megszün­tetése érdekében. A legna­gyobb, a 14 ezer dolgozót fog­lalkoztató Volán 1-es számú Vállalat már teljesítette is ezt a követelményt, február 1-től új szervezeti rend szerint mű­ködik. Az 1-es Volánnál a belső irányítás folyamatos korsze­rűsítésének egyenes követ­kezménye a most bevezetett nagyobb változás — az elmúlt 5 évben az előírt 5 százalék helyett 11 százalékkal csök­kentették az irányítói, admi­nisztratív létszámot, tavaly például 58 fővel — amit a megváltozott közgazdasági körülmények, a nagyobb fel­adatok és követelmények in­dokoltak. Az átszervezéssel a koráb­bi 13 főosztályt, valamint a 29 osztályból hatot megszüntet­tek, helyettük 23, közvetlenül az igazgatóhelyettesek alá tar­tozó önálló osztályt hoztak létre. Vagyis egy teljes veze­tési szintet kiiktattak. Az in­tézkedés az igazgatóság veze­tő állású dolgozóinak 45 szá­zalékát érintette. Senkit sem bocsátottak el, az új szerve­zet kialakításával felszabadult vezető állású dolgozók közül a korhatárt elérőket nyugdíjaz­ták, a többiek a képesítésük­nek megfelelő munkakört kaptak a vállalati központ­ban, vagy az üzemigazgatósá­goknál. Csökkent az admi­nisztratív létszám is, hiszen például titkárnő már csak az igazgatók és helyetteseik mel­lett dolgozik. Az új szervezetben, azon túlmenően* hogy megszűntek az átfedések, közvetlenebbé vált az információ, fokozódik az irányítással járó hatékony­ság, megnőtt a személyi fele­lősség, minőségében is erősö­dött a vezetés színvonala. (MTI) Tovább bővül a bútorválaszték A barátságos, sőt egyéni otthon megteremtése nem­csak ízlés kérdése, legalább ennyire múlik azon a kínála­ton is, amit — elérhető, meg­fizethető áron — az üzletek nyújtanak. E tekintetben kü­lönösen sokat ígér az, hogy a belföldi ellátást meghatározó hazai bútoripar a következő években sem a termelés lát­ványos mennyiségi növelésé­re, hanem inkább minőségi változásra törekszik: a vá­laszték gazdagítását, a kínálat és kereslet összhangjának ja­vítását, több, korszerű, kere­sett bútor gyártását tervezi. Mindez a hazai igények jobb kielégítése mellett az export dinamikus növelésének is az egyik alapfeltétele. A Budapesti Bútoripari Vál­lalat az idén — a tavalyihoz hasonlóan — egymilliárd fo­rintot megközelítő értékben gyárt szekrénysorokat, kár­pitosgarnitúrákat, teljes szobaberendezéseket a hazai vásárlók számára. A tapasz­talatok szerint az északi stí­lust követő szövet- és vászon­bevonatú garnitúráik, matt felületű szekrénysoraik­­ a vásárlók körében kedvező fo­gadtatásra találtak. Ezért már az idén növelik e bútortípu­sok arányát. Az év első felé­ben megkezdik a pácolt, dísz­léces, rozettás Bodrog szek­rénysor, az exkluzív kivitelű Tip ’80 szekrénycsalád gyártá­sát, díszléces változattal bő­vítik a már nagyon keresett Réka elemes bútorcsaládot. Többet — és cseresznyefólia borítással új megjelenésűt is — gyártanak a Horizont búto­rokból. A közeljövőben gyár­tanak több, a kislakások mé­reteihez az eddigieknél job­ban alkalmazkodó étkezőasz­talt és -garnitúrát is. A Székesfehérvári Bútoripa­ri Vállalat a kedvelt garzon után a Timi ifjúsági bútort is sorozatban gyártja az idén. A két heverőből és mű­­anyagfólia-borítású szekrény­sorokból álló garnitúrákból — melyre BNV-nagydíjat kaptak — az idén 20 ezer készül Szé­kesfehérvárott. A második fél évtől 60 napos előjegyzésre az elemenkénti értékesítést is bevezetik az ország hét Do­­mus Áruházában. Másik új­donságuk a Fehérvár szek­rénysor l­esz, melyen elsőként alkalmazzák a díszítő profil­­kasírozást, az ívelt keretű üvegajtókat és díszléceket. A Fehérvár bútor az év végén kerül az üzletekbe. Régen várt újdonságuk a Szék- és Kár­pitosipari Vállalattal koope­rációban készített kárpitozott heverő. (Folytatás a 2. oldalon.) Családi ház házgyári elemekből Partnereket keres a Veszprémi Házgyár A már egyébként is szüksé­ges rekonstrukció keretében termékváltásra készül a Veszprémi Házgyár. Megte­remtik olyan, panel-„csoma­­gok” előállításának feltéte­leit, amelyekből — az alapo­zást követően — néhány hét alatt családi , sor-, vagy sza­lagházat lehet felépíteni. A 80—120 négyzetméteres lakó­egységek négyzetméterenkénti költsége mintegy 2000 forint­tal olcsóbb lesz, mintha ugyanazon elemeket 10 emele­tes lakóházak kialakítására használnák fel. A tervezők, lé­vén magánerőből történő építkezésről szó, számoltak az egyéni munka lehetőségével, s így végül is sikerült összekap­csolniuk a korszerű ipari hát­teret a jórészt családi mun­kára alapozott magánerős építkezéssel. A Veszprémi Állami Építő­ipari Vállalat — kivitelezési rendszer gazdájaként — part­nereket keres a magánerőből történő építéssel kapcsolatos akciójához. Olyan kisebb szak­mai közösségekre is számít, mint a tsz-ek építőbrigádjai. Minden „házilagos” ötlet, ame­lyet brigádok, családiház-épí­­tő közösségek alkalmazni tud­nak, meggyorsíthatja és ol­csóbbá teheti a beruházást. A Veszprémi Építőipari Vál­lalat „magánerős” termékvá­lasztékát elsőként Budapesten az „Ifjú Gárda”Makótelepen alkalmazzák, ahol idén 130 la­kást építenek fel házgyári ele­mekből. i J­ö­v­ő­r­e Moszkvában Már 1932-re készülnek a kelt Az elmúlt esztendőben Salgótarjáni Ruhagyárban. A hasonló rendezvényen 15 termeléselőkészítő osztály 90 darabból álló kollekciót rá­­modellből álló termékajánla­­tasztottak a szovjet partnerek, tát a gyári divattervezők el- melyekből az idei megrendelő­­képzelései alapján szabják, seket elégíti ki. Képünkön egy varrják. Ezekből tavasszal és új modell házi zsűrizése zaj­nyáron a Hungarotex és a lik. Nyúl Gyuláné divatterve­­szovjet Raznoexport Külke­­ző, Bozó József technológus Keskedelmi Vállalat közösen szemléli a terméket. Gáspár intézi a következő évi szovjet Bernadett — előtérben —, a exportszállításokat. Hagyoma- termeléselőkészítő osztály mun­­nyos, hogy a tarjáni üzem határsa alkalmi manökenként divatbemutatókon ajánlja a segít az értékelésben, külkereskedelemnek termé­ —kulcsár— Huszonnegyedszer Mezőgazdasági könyvhónap nyílt Nógrádban Kisterenyén, a járási könyvtárban tegnap került sor a 24. mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitójára. Az ünnepségen Kurali Béla, a Termelőszövetkezetek Nógrád megyei Szövetségének titkárhelyettese mondott megnyitó beszédet, majd a résztvevők megtekintették az elmúlt évek legjelentősebb szakmai kiadványaiból, valamint az idei könyvhónapra megjelent újdonságok anyagából rendezett kiállítást. Az ünnepséget mezőgazdasági és természetvédel­mi ismeretterjesztő filmek vetítése zárta. A Nógrád megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi, művelődési osztálya, a Hazafias Népfront, és a TIT Nógrád megyei Szervezete, to­vábbá a MÉSZÖV és a TE­­SZÖV közreműködésével szer­vezte meg megyénkben is azt az — immár hagyományos — rendezvénysorozatot, amely a mezőgazdasági termelés leg­újabb eredményeire, a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés új módszereinek al­kalmazására irányítja a nagy­üzemi szakemberek, a kister­melők és a mezőgazdaság iránt érdeklődők figyelmét. Ugyancsak hagyomány, hogy az eseményt minden évben februárban, a természet újjá­éledésének kezdetén, az éves mezőgazdasági munkálatok előkészítésének időszakában rendezik meg. A­­ mezőgaz­d­ai kön­­nap azonban nemcsak a szakkönyvek, a mezőgazdasá­gi szaksajtó propagálását cé­lozza. Mint az a megnyitó­­ünnepség programjáé­rt is ki­tűnt a rendezvénysorozat szer­vezői komplex ismeretterjesz­tésre törekedtek. A kiemelt általános iskolák felső tagozatos tanulói pél­dául szaktárgyi, biológiai órán vesznek részt a helyi termelőszövetkezetekben, megismerkednek a tavaszi munkák előkészületeivel, a mezőgazdasági gépekkel. Min­den járásban megszervezik a könyvhónap járási kiemelt rendezvényeit A közművelő­dési könyvtárak ankétot ren­deznek szakírókkal, lapszer­kesztőkkel, a kistermelők munkájának segítésére. A me­zőgazdasági szakkönyvek áru­sítása mellett kiállítások, film­vetítések, előadások gazdagít­ják a programot.

Next