Nógrád, 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-02 / 78. szám
,hol Zrínyi Miklós lánya élt Várnézőben Sírokon A falu krónikája jóval a honfoglalás előtti időkbe torkollik. Darnó sáncos váráról mesébe illő történeteket őriztek az egymást követő nemzedékek. Közelében kelta érmeket leltek a szerencsés régészek. Aztán jöttek őseink, Árpád vitézei. Leszármazottaik, a büszke Abák uraltak errefelé hatalmas területeket. Lehettek is rátartiak, hiszen a híres nemzetség egyik tagja, a tragikus sorsú Sámuel, István király utódainak sorába lépett, s a korona szikrázó ékkövei sem feledtették vele a messzi Kelet szabadságot sugalló sámánénekest. Rokonsága a különállást, a zabolátlan akaratot örökölte tőle. A Borh-Bodon ág építette a siroki erősséget, amely emeltetése idején sokak csodálatát vívhatta ki. Minden politikai partiban győztesnek hitték magukat, ezért kesztyűt dobtak az Itáliából jött Róbert Károlynak, mert a magyar Csák Mátét, a honi föld szülöttét kívánták uruknak. Rossz lapra tették, s az Anjou-uralkodó szabadjára engedte bosszúszomját. Debreceni Dózsa erdélyi vajdát és Drugath Fülöp szepesi ispánt bízta meg 1320-ban azzal, hogy foglalják el a sasfészket. Ők teljesítették is a szigorú fenség óhaját, aki később egy szolgálatokban jeleskedő vitéznek, a cseh származású Chenyknek adományozta. Békésebb esztendők következtek. I. Lajos, aki méltán érdemelte meg az utókortól a nagy jelzőt, európai nagyhatalommá tette az országot, bebizonyítva, hogy egy idegenből szakadt család sarja is ízigvérig magyarrá válhat. Az alattvalók élvezték a háborítatlan napokat, s az amúgy is módosak üzleteltek, gazdagodtak. A tufahegybe vájt menedék is alku tárgya lett. Domoszlai Miklós hevesi ispán a helyi várnagy kétezer aranyforintját áldozta arra, hogy elvégeztesse a szükséges javításokat. A hatalmas summát nem céltalanul adta ki, hiszen a király jóvoltából zálogbirtokként övé lett a javadalom. Ezután egymást követték a regénybe illő fordulatokban bővelkedő egyezségek, sőt a haszonnal kecsegtető perek is. Végül a sok huzavona után az Országh família lett az örökös. A törökellenes küzdelmek háttérbe szorították az anyagi érdekeket. Az 1555-ös gönci országgyűlés elrendelte a belső torony, szabálytalan alaprajzú vár további megerősítését, s a védők létszámát száz lovas vitézben szabta meg. Országh Kristóf teljesítette is a kívánságot 1561-ben sarokbástyát emeltetett, és teljes renoválást hajtatott végre. Nemcsak az ellenség megfékezésére, hanem azért is, mert ide költözött asszonyával, a szigetvári hős leányával, Zrínyi Ilonával, aki innen sóvároghatta vissza az ősi birtokon, apja környezetében töltött ifjúságát, itt élvezhette a békés esztendőket, ahol a táj a szelíd ívelésű pannón dombokra emlékeztette. 1596 szomorú dátum. Elesett Eger erőssége, s ez a sors várt a sirokira is, mert őrsége nem is gondolt az ellenállásra, hanem Kótaji Benedek és Helmezy János várnagyok vezetésével vágtázva menekült. Allah hívei lettek az urak, akik kilencven évre rendezkedtek be itt. Nem tűzzelvassal hódoltatva, hanem keresve a békés egymás mellett élés XVI. és XVII. századi változatát. Igaz, adóztattak, akárcsak a hazai urak, de a köztük esetenként felmerülő érdekellentéteket mindig megegyezéssel zárták. A nép kettős terhet viselt, de az emberek élete nem forgott veszélyben. 1686. október 2-án a felszabadító seregek közeledtének hírére éppúgy futottaki a turbánosok, mint korábban a magyarok. Annyira siettek, hogy nemcsak a hadfelszerelés, de az élelem zömét is otthagyták. Úgy megszokták a nyugalmat, hogy nem álmodoztak vitézi babérokról. Ettől kezdve eseménytelen évtizedek következtek. Az új tulajdonosok a Nyáryak, majd a Károlyiak egyáltalán nem törődtek a hajdan szebb napokat látott sasfészekkel. Omlottak, zsugorodtak a bástyák és a falak. A felszabadulás után már csak a régész, Kovács Béla nyomozott titkaik után. A rejtélyek zömét azonban máig is őrzi a szigetvári hős lányának hajléka. Pécsi István A siroki vár romjai Tisztelet az öregasszonyoknak A félelem nagy úr. Némelyeket annyira hatalmába kerít, hogy igazából már nem is tudják, mitől félnek. Egyszerűen csak reszketnek, remegnek minden külső dologtól, ha fenyegeti őket valóságos veszély, ha nem. Leginkább a beteg, egyedüli, védtelen, öregemberek azok, akik így éreznek, s rémmé változtatják gondolataikban a semmit is. Nemrégiben levelet kapott szerkesztőségünk egy öregasszonytól, aki két bírói ítélet kapcsán fejezte ki nemtetszését társadalmi viselkedésünkről. Elbeszéli, hogy egy fiatalember csupán nyolcévi börtönbüntetést kapott két idős asszony meggyilkolásáért. Mindjárt utána említi, hogy olvasott az újságban másik esetet is. A gyilkos szintén fiatalember volt, az áldozat pedig 1 idős férfi, s ezért a gyilkolásért 15 évre ítélték a tettest. Névtelen levélírónk — aki egyébként bocsánatot kér nevének elhallgatásáért, de mondja, nem óhajt a meggyilkolt öregasszony sorsára jutni — ezek után teszi fel a kérdést: hol itt az igazság? Egy öregasszony csupán négy évet él? Ennyire nem becsüli társadalmunk a matrónákat? Tényleg, hogy is vani ez? Nézzük sorjában! A félelem — akár meggyilkolástól, akár mástól —, noha emberileg érthető, nyilvánvalóan oktalan. A bíróság minden egyes ítélete pedig kétséget kizáróan alapos megfontolások, az enyhítő és súlyosbító körülmények együttes figyelembevétele alapján született. Egy meggondolandó dolog marad végül is: valóban érdemüknek megfelelően tiszteljük-e az öregasszonyokat, anyáinkat, nagyanyáinkat? Ezen már érdemes elrágódni. Nagyon gyakran fog el autóbuszon, vonaton való utazáskor szégyenkezés. Nem fér a fejembe, miért kell ácsorogniuk, miközben hetyke srácok és leányok viháncolnak az üléseken. Miért tolják, taszigálják őket, egykedvűséget színlelve a pénztárak soraiban? Miért jut a kívántnál és a megérdemeltnél kevesebb elismerő, szép szó nekik? Nekik — akik neveltek és felneveltek bennünket, akik a létezés folytonosságának őrizői. A közelmúltban elhunyt Huszárik Zoltán művei jutnak eszembe. Az örökbecsű Szindbád, amelyben megragadó emberséggel és szeretettel ábrázolta az öregasszonynak, Majmunkénak alakját, ő volt a tekergő világfi mindenkori menedéke, az ifjúság regeneráló szere, melyet megértése, szeretete oltott bele a másikba. Dajka Margit csodálatos alakítása, feledhetetlenné formálta ezt az asszonyt. S Huszáriknak van egy kisfilmje is, teljességgel az öregasszonyokról szól; címe: Tisztelet az öregasszonyoknak. Kedves névtelen levélírónk. Ne higgye, hogy egy öregasszony élete csak négy évet él. Az élet értéke évekkel, mértékegységekkel kifejezhetetlen. Azt a magatartást, az erkölcs, a tettek fémjelzik. Ezek alapján vallom én is: tisztelet az öregasszonyoknak. Meg minden nőnek, hiszen egyszer — ez a természet rendje — őszre vált a nyári napsütés. Ne féljen, nénike! Többen vannak a becsületes, tisztelettudó emberek, akik segítséget és vigaszt nyújthatnak. Nincs az ítéletekben boszorkányság. A bűnösökre azonos mértékben sújt le az igazságszolgáltatás. Mert számára nem az életkor, vagy a nem számít, hanem a tett, a bűnös cselekedet. Szívesen olvassuk sorait máskor is — remélhetőleg már aláírással. (sulyok) Pályázati felhívás a marxizmus—leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága az 1982/83-as tanévre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem következő tagozataira és tanfolyamaira: A hároméves általános tagozatra Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón és Rétságon. A hároméves szakosított tagozaton filozófia szakra Balassagyarmaton, politikai gazdaságtan szakra Salgótarjánban, nemzetközi munkásmozgalom története szakra Salgótarjánban. Továbbképző tagozatra, amelyen kétéves és egyéves tanfolyamok indulnak. Kétéves tanfolyam indul a pártirányítás és pártélet kérdéseiből, a szocialista kultúra kérdéseiből Salgótarjánban. Egyéves tanfolyam indul a káder- és személyzeti munka kérdéseiből, gazdaságpolitikából, a magyar munkásmozgalom kérdéseiből, a pártoktatás pedagógiájából, szociológiából, világgazdasági kérdésekből, valamint a munka- és üzemszervezésből Salgótarjánban. A pártoktatás pedagógiából, gazdaságpolitikából, nemzetközi politikai kérdésekből, valamint az információs munka kérdéseiből Balassagyarmaton, a szocialista erkölcs kérdéseiből, valamint valláskritikából Pásztón. Az esti egyetem hallgatója az lehet, akit a pártszervezet és a munkahelyi vezetés javasol, és sikeres felvételi vizsgát tesz. Az általános tagozatra jelentkezőknek alapfokú, a szakosított és a továbbképző tagozatra jelentkezőknek középfokú politikai végzettséggel (illetve annak megfelelő ismeretekkel) kell rendelkezniük. Az esti egyetem valamennyi tanfolyamára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egy alkalommal minden tagozaton kötelező foglalkozás van. A jelentkezéshez szükséges kérdőívet és a felvételi vizsgakérdéseket a járási és városi pártbizottságokon szerezhetik be az érdeklődők. A kitöltött kérdőívet, az önéletrajzot, valamint két darab saját névre megcímzett, bélyeggel ellátott borítékot a munkahely szerint illetékes járási, illetve városi pártbizottsághoz kell eljuttatni, 1982. április 16-ig. A felvételi vizsgák ideje 1982. május 10-től május 21- ig. Az eredményről a jelentkezők 1982. június 10-ig kapnak írásos értesítést. MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága THT ° STÚDIÓ SALGÓTARJÁN, TTT-SZÉKHÁZ (Mérleg u. 2.) ÁPRILIS HAVI NYITÓMŰSOR: 5-én A REMÉNY JOGA „A gyermekek figyelnek bennünket.” Színes magyar film. R.: KÉZDI-KOVÁCS ZSOLT. 19-én ARANYCSAPAT (2. helyár) Akik a brit oroszlánt is legyőzték. Színes magyar film. R.: SURÁNYI ANDRÁS. 26-án SZABADGYALOG Egyszerű hétköznapi történet. Balassagyarmaton forgatott színes magyar film. R.: TARR BÉLA V. 3-án SZÍVZŰR A fiatal orvos, a csinos nej és a falusi viszonyok. Színes magyar filmvígjáték. R.: BÖSZÖRMÉNYI GÉZA. Az előadások kezdete 18 órakor. Jegyek 6,— Ft-os (a 2. helyárú filmre 7,— Ft-os) egységáron a portán kaphatók. 4 NÓGRÁD — 19S2. április 2., péntek műsor KOSSUTH RADIO* 8.27: 2500 évig a tenger mélyén 8.37: örökzöld dallamok 9.33: Hej, gerenda, gerenda 10.05: Leporelló 10.35: Az emberség gyönyöre Benjámin László verse 10.40: Lucia Popp operaáriákat énekel 11.05: Gondolat 11.45: David Munrow blockflőteegyüttese játszik 12.35: Hét végi panoráma 13.54: Kóruspódium 14.19: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 14.44: Magyarán szólva. . . 15.05: Bumba ritmusban 15.25: Zenélő — Dominó 16.05: Embermesék 17.13: Népdalok 17.35: Változások 18.00: A King’s Singers együttes énekel 19.15: A Rádiószínház bemutatója 21.20: Anda Géza Chopinkeringőket zongorázik 2130: Szándék és valóság, n. rész Tarnói Gizella riportja 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a . . .stúdiót 23.30: Franciaországi dzsesszfesztiválfelvételekből 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Nóták 8.45: Egyes számban, többes számban 9.36: Munkaidőben Balogh István műsora 10.00: Zenedélelőtt 11.45: Tánczenei koktél 12.33: Édes anyanyelvünk 12.38: Színes népi muzsika 13.15: A Gyermekrádió zenei felvételeiből 13.30: A zene titka 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.00: A Nem tudom a leckét — különkiadása 17.30: ötödik sebesség 18.33: Gramofonalbum 19.03: Zenés játékokból 19.35: NemzedÉKEK . 20.00: Muzeális nóta felvételeinkből 20.33: Iránytű. 21.35: NemzedÉKEK 22.05: Gonda János szerzeményeiből 22.35: Pászti Miklós népdalfeldolgozásaiból 23.20: János vitéz MISKOLCI STÚDIÓ. 17.00: Hírek, i időjárásjelentés, tartalomismertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból : Talált tárgyak nyomában. — Közlekedési őrjárat. — Idény előtt az egri strandon. — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő Jakab Mária. Telefonügyelet 35-510. 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Kitüntetésátadó ünnepség a Borsod megyei pártbizottságon. — A Szakma kiváló tanulója országos verseny Egerben.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. * TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) (SZ.) 8.05: Iskolatévé: Fizika 9.05: Környezetismeret 9.35: Magyar irodalom 10.35: Deltácska. 11.05: Jó reggelt élet! A felszabadulás évfordulójára 14-45: Deltácska 15.05: Környezetismeret 15.35- Fizika 16.10: Hírek 16.15: Az utak elváltak Magyar avantgarde 1905—1930: Francia—magyar film. 16.50: Himalája-trilógia 17.20: Reklám 17.30: Keresztkérdés. 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna , 19.15: Esti mese 1930: Tv-híradó 20.00: Delta 20.25: Poptükör. 21.10: Játékszabály Magyarul beszélő francia film. 22.50: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR. 20.80: Az ember melegségre vágyik. Tévéfilm Örkény István írásaiból. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Egészségünkért! 21.50: Örökség. Néprajzi rövidfilm. 22.05: Parabola BESZTERCEBÁNYA: 15 00: Hírek 15.05: Tanácsok kiskerttulajdonosoknak 4. rész. 15.20: Kapcsoljuk az autópályát. 16.50: A teremtés koronája 17. 15: Dennis, a család réme. 8. rész. 17.40: Akik számára a sport kivezető út az örök homályból. 18.10: Bratislava magazin 18.25: Szórakoztató műsor 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Jaroslav Dietl: Egy járás északon 13. rész. 20.55: Szilveszter 1981. il.15: Utazás Rokycanyba — Tévékomédia 21.55: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Hajasbaba 23.35: A külföld szilveszteri sportja 0.05: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: Csalogány. Színes, szinkronizált szovjet film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Főúr, tűnés! Színes, szinkronizált csehszlovák filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: fél 4-től: A fej nélküli lovas. Színes szovjet film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Ámokfutó (14). Színes lengyel bűnügyi film. — Pásztói Márta: Szamurájok és banditák, I— II. (16). Színes japán kalandfilm. — Szécsényi Rákóczi: Solo Sunny (16). Színes, zenés szinkronizált NDK film. — Rétság: Hét különleges megbízott. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. Mesemozi: Vakond-mesék. — Kisterenyei Petőfi: Újra szól a hatlövetű. Színes, szinkronizált, amerikai western.7 Érsekvadkert: Reggeli vizit után. Színes szovjet film. — Nagylóc: A vízesés fia. Színes amerikai kalandfilm.