Nógrád, 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1 NÓGRÁD AZ MSZMP N­Ó­G­RÁD MEGY­EI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA­­ XXXVIII. ÉVF., 96. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. ÁPRILIS 25., VASÁRNAP Rugalmas alkalmazkodás a változó igényekhez A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szer­vezete szombaton Salgótarjánban, a szervezet Mérleg utcai székházában rendezte meg értékelő és feladatkijelölő VIII. küldöttgyűlését. A társulat és szervezetei életében ötéven­ként kerül sor ilyen számvetésre. A résztvevők — a 92 me­gyei küldött 97 százaléka vett részt az összejövetelen — a megyei elnökség írásos jelentése, valamint Horváth József megyei titkár szóbeli kiegészítése és Zsidai László ellenőrző bizottsági elnök beszámolója alapján tájékozódtak a TIT megyei szervezetének 1977 óta végzett munkájáról. FOLYAMATOS FEJLŐDÉS Az írásos beszámoló sta­tisztikai mellékletéből felfelé ívelő fejlődés körvonalai raj­zolódtak ki. Az ismeretter­jesztés legfőbb mutatói — a rendezvények és a tartott órák, továbbá a hallgatók szá­ma — bizonyos átmeneti vis­­­szaesések után folyamatos emelkedésről tanúskodnak. A múlt évben 5092 előadást szer­veztek megközelítően 200 ezer hallgató előtt. Ez az öt évvel korábbi szinthez képest több mint ötszázzal több rendez­vényt és 25 ezerrel több hall­gatót jelent. Az ismeretter­jesztés szám szerinti csúcsát megyénkben az elmúlt esz­tendő jelentette. Az eredmé­nyeket közel 900 TIT-tag, ér­telmiségi tudhatja magáénak. A VIII. megyei küldöttgyű­lésen a legtöbb szó természe­tesen nem a mennyiségi mu­tatókról esett, hanem a tartal­mi, minőségi feladatok telje­sítésének mikéntjéről, a meg­erősítendő tendenciákról, a további szükséges tennivalók­ról. Horváth József szóbeli ki­egészítőjében többek között hangsúlyozta, hogy az isme­retterjesztés­­ szempontjából ma még fehér foltnak tekint­hető helységeket, munkahe­lyeket tudatos szervező mun­kával fel kell számolni. Meg kell szervezni a mezőgazda­ságban, a közlekedésben, a kereskedelemben dolgozók körében a rendszeres isme­retterjesztést. Az iskolák be­kapcsolásával a korábbinál aktívabb, szélesebb körű mun­kát kell végezni a gyerekek, a fiatalok, a szülők ismeretei­nek gyarapításában. Növelni szükséges a tanfolyamok, a természetjárások számát is, mert országos összevetésben a területeken megyénk a rang­sor végén foglal helyet Tar­talmi szempontból változat­lanul a munka és a minden­napi kultúra igényeinek ki­elégítése, a szakmai és poli­tikai ismeretek fejlesztése az elsődleges. JELENTÉSEK ÉS VITA Az ellenőrző bizottság vé­leményét tolmácsoló Zsidai László a gazdálkodás törvé­nyességéről számolt be. Meg­állapította: megyénkben adottak az ismeretterjesztés korszerű tárgyi feltételei, de azokat az eddiginél hatéko­nyabb módon szükséges fel­használni. Dr. Molnár Pál, a megyei szervezet alelnöke, a küldött­­gyűlés levezető elnöke a TIT alapszabályának módosításá­val kapcsolatos megyei állás­pontot ismertette. A küldött­­gyűlés résztvevői egyetértet­tek megállapításával, mely szerint az alapszabály módo­sítása időszerű, hiszen a szer­vezetnek és az ismeretterjesz­tő tevékenységnek rugalma­san kell alkalmazkodnia a kor változó igényeihez és kö­vetelményeihez, képesnek kell lennie a mindenkori megúju­lásra. A beszámolókhoz kapcsoló­dó vitában tizenhárman kér­tek szót. Csomós Sándor a fa­lusi ismeretterjesztés sajátos­ságairól, Ponyiné Oszvald Katalin a KISZ és a TIT együttműködéséről, Németh Árpád a nemzetiségi ismeret­­terjesztés sikereiről és gond­jairól szólott. Tóth Józsefné a szakszervezetek, Gressai Sándor a MTESZ, Krätsch­­mer Lajos a pártszervek és -szervezetek szerepéről közölt hasznos gondolatokat. Kovács Gáborné az idegen nyelv ok­tatásának problémáit tárta fel, Pádár András az üzemi ismeretterjesztés gyakorlatá­ról beszélt. Berki Mihály az állami irányítás és a TIT- munka összefüggéseiről, dr. Anna Rutkayova, a beszterce­bányai szocialista akadémia — a megyei szervezet test­vérszervezete — titkára az együttműködés kölcsönös elő­nyeiről beszélt. Letovai Ildi­kó a munka színvonalának emeléséről szólt. Dr. Jeney Jenő, a TIT főtitkárhelyettese szakmai kérdéseket taglalt, el­ismerését fejezte ki a megyei szervezet és értelmiségi tag­sága kezdeményezőkészségé­ért, sikeres tudományos alapú tudatformálásáért. A POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN Dr. Gordos János, a me­gyei pártbizottság titkára a legidőszerűbb politikai kérdé­sekre, valamint a politika és a tudományos ismeretterjesz­tés kölcsönhatására, egymás szolgálatára irányította a fi­gyelmet. A TIT a párt politi­kai céljait szolgálja, tevé­kenysége azonban nem he­lyettesítheti az agitációt, a propagandát, a pártoktatást — mondotta. A tudományos ismeretterjesztésnek ma külö­nösen feladata társadalmunk szocialista vonásainak erősí­tése, tudatosítása, a szocialis­ta erkölcs normáinak, alapel­veinek megismertetése és meg­tartása, a gazdasági törek­vések támogatása, az illúziók­tól mentes politikai és törté­nelemszemlélet alakítása, szi­lárdítása. A VIII. küldöttgyűlés 31 tagú elnökséget választott Az elnök dr. Bandur Károly, az MSZMP oktatási igazgatósá­gának vezetője. Alelnökök: dr. Molnár Pál és dr. Dianovszki Gyula. Titkári tisztében meg­erősítették Horváth Józsefet. A résztvevők megválasztot­ták az öttagú ellenőrző bizott­ságot, elfogadták a szakosz­tályvezetők és az országos vá­lasztmányi tagok névsorát. A VIII. országos küldöttgyűlé­sen kilencen képviselik me­gyénk értelmiségiéit. 181 SKV a Region­ban közölt Az ipari miniszter és az illeté­kes ágazati szakszervezetek köz­ponti vezetősége 1981. évi eredmé­nyeik alapján az alábbi vállalato­kat tüntette ki: „Kiváló vállalat’” címmel: Athenaeum Nyomda, Békés me­gyei Vegyesipari Vállalat, Bony­hádi Cipőgyár, Budapesti Bútor­ipari Vállalat, CAOLA Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat, Carbon Könnyűipari Vállalat, Cse­pel Művek Fémműve, Diósgyőri Gépgyár, Dunai Kőolajipari Vál­lalat, Duna menti Hőerőmű Válla­lat, Észak-magyarországi Vegyi­művek, Fegyver- és Gázkészülék­­gyár, Finomszerelvénygyár (Eger), Fővárosi FOTÓ Vállalat, Fővárosi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat, Fővárosi Távfűtő Művek, GANZ Villamossági Művek, Győri Kö­töttkesztyű­­s gy­ár, Hajdú-Bihar me­­gyei Textilfeldolgozó Vállalat, Hódmezővásárhelyi Divat Kötött­árugyár, Kecskeméti Mező­razda­­sági Géngyártó és Szolgáltató Vál­lalat, Kender­ juta és Politextil Vállalat, Kohászati Gyáré­pi­tő Vál­lalat, Kossuth Nyomda, Kőbányai Gyógyszerárugyár, Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat, Kőolaj­kutató Vállalat, Magyar Hajó- és Haruffvár. Mag­yar Optikai Művek. Mag­yaróvári Timföld- és MUki­­rvadgyár. Mechanikai Laboratóri­um Híradó steehP’ka­i Kísér'''4-! vál­lalat. Medicor Művek, Nitroké­­m,a l­artiűepek, Oroszlányi Szén­bányák. Pamutnyomóipari Vál­lat'''. Pest megyei Vegyi és Divat­­cil’kipari Vállalat. Sabaria Cipő­­gy­ár, Píú~^ariáni Kohászati Üze­mi «»k­. János Nyomda, SAv? Vállalat, Szekszár­di Bírtokir­m­* Vállalat. Tiszántúli A­ra*^»szo­ °"n­4 ^4^ vállalat. Vas m ®­­VigvodniH vonalat. v»»vz*v­j«*-"-'? cTőv*H­ír»'’ák. Videoton Flekt­­*■ Zala megyei Pa­kntmi Vállalat. A múlt század közepén nyitotta meg kapuit Budapesten a mai Irányi utcában hazánk el­ső bölcsődéje Salgótarjánban, az első, a Petőfi bölcsőde 34 éve létesült. Ma már nyolc in­tézményben 324 gyermek ellátását biztosítják a szakképzett gondozónők. Képünk a me­gyeszékhely legmodernebb — hetes — bölcső­déjében készült, ahol 91 apróságról gondos­kodnak. — Fotó: Gyurkó — Országos úttörőtörténeti vándorgyűlés Salgótarjánban „A társadalmi erők összefo­gása az úttörőszövetség törté­netében” . Ennek a mottó­nak a jegyében kezdte meg munkáját szombaton, az or­szágos úttörőtörténeti ván­dorgyűlés. Az országos elnök­ség felkérésére a Nógrád me­gyei úttörőelnökség hívta meg Salgótarjánba az — or­szágos úttörőelnökség mellett működő — úttörőtörténeti szakbizottság tagjait, a me­gyei úttörőelnökségek képvi­selőit, és a mozgalom történe­tével foglalkozó szakembere­ket. A vendégek szombat dél­előtt — városnéző körútjuk során — felkeresték a megye­­székhely két úttörő-emlékhe­lyét, a harminc esztendeje át­adott tóstrandi úttörő-váltótá­bort, és a salgóbányai Lovász József KISZ-vezetőképző isko­lát, melynek területén 1953-ben táboroztak először úttö­rők, s ahol 1965—1969 kö­zött a mozgalom helyi bázisa volt. Délután a Nógrádi Sándor Úttörőházban Salgótarján vá­ros vezetőivel találkozott a vándorgyűlés negyven részt­vevője, majd ellátogattak a Petőfi Sándor Általános Is­kolába, ahol a Salgótarjánban elsőként — 1947-ben — meg­alakult úttörőcsapat vezetői és egykori tagjai számoltak be a V. I. Lenin úttörőcsapat közel négy évtizedes mozgalmi mun­kájáról. A „Nógrád megye bemutat­kozik” és a „Város a völgy­ben” című filmet már szállás­helyükön, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatá­si Igazgatóságán tekintették meg a vendégek. Itt kerül sor ma délelőtt a szakbizottságok tanácskozására is. Az országos úttörőtörténeti vándorgyűlés résztvevői a vasárnap délutánt Szécsény­­ben töltik, ahol a múzeumba­rát úttörőraj tagjai kalau­zolják őket a Kubinyi Ferenc Múzeumban. A vándorgyűlés utolsó programjaként a ven­dégek ellátogattak a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Isko­lába, amely erre az alkalom­ra úttörőtörténeti kiállítást rendezett, és találkoznak a nagyközség vezetőivel. Vadászok küldöttközgyűlése Salgótarjánban Emelni kell a vadgazdálkodás színvonalát • Küldöttközgyűlést tartottak a vadászok tegnap Salgótar­jánban, a Hazafias Népfront székházának tanácstermében. A tanácskozást a MA­VOSZ Nógrád megyei intéző bizott­sága hívta össze, hogy érté­kelje az elmúlt esztendőben végzett munkát és kijelölje erre az esztendőre a felada­tokat. A tanácskozáson részt vett Devcsics Miklós, a Nóg­rád megyei Tanács elnöke, a MA­VOSZ Nógrád megyei intéző bizottságának vezetője. Köszöntötte a megjelenteket, felhívta figyelmüket, hogy a vadászat is nagyobb szakmai hozzáértést követel, és a tár­saságoknak ennek megfelelő­en kell a vadgazdálkodást vé­gezni. Az intéző bizottság jelenté­sét Tóth József, megyei fő­vadász terjesztette a küldött­­közgyűlés elé. Bejelentette, hogy a megyei vadásztársasá­gok az elmúlt évi vadkilö­vési tervüket jelentősen túl­teljesítették. Elsősorban a vaddisznó apasztására fordí­tották a nagyobb figyelmet, megelőzve ezzel a vadkáro­kat. Szólt az üzem­ttervről, amely tízéves távlatban jelö­li meg a vadgazdálkodást. Felhívta a figyelmet, hogy a tervben megjelölt feladato­kat maradéktalanul teljesíte­ni kell mind az állatok lét­számszabályozását illetően, de a vadgazdálkodás, vadászati berendezések, az állatok ete­tése és védelme tekintetében is. Az előadó ezt követően is­mertette a vadállomány jelen­legi helyzetét a megyében. Szólt a vadértékesítésről, külföldi vadászok vadászta­tásáról, amik összefüggésben vannak a társaságok gazda­sági helyzetével A bevételi többletek döntően összefügg­nek a társaságok gazdasági helyzetével. E téren is jelen­tős előrehaladás mutatkozik a megyében, mert a vadásztár­saságok anyagi helyzete év­ről évre stabilizálódik. A be­vétel 75 százaléka lőtt vad eladásából, valamint külföl­di vadászok vadásztatásából keletkezett. A megyei fővadász ezt kö­vetően az apróvadállomány helyzetét elemezte. Mint is­meretes, igen nagymértékben leapadt a nyúl, a fácán, a fogoly száma Nógrádban. Hangsúlyozta továbbá: mi­közben egyes vadásztársasá­gok vezetői örülnek, hogy emelkedik a vaddisznó lét­száma, szinte tétlenül nézik, hogy a fácán három-négy év leforgása alatt eltűnt a terü­letről. Nem szabad tétlenül nézni a vadászoknak, hogy égetik a nádasokat, a bokros területeket, azt sem, hogy a tarlókat felégetik, mert ezzel rendkívül nagy kárt okoznak a vadállományban, de kárt tesznek a természetben és környezetben egyaránt. Végül a szakmai munka színvonalának emeléséről, a hivatásos vadászok helyzeté­ről adott számot a küldött­­közgyűlésnek az előadó. A vi­tában többen kértek szót. Általános vélemény olt, hogy Nógrád megyében a va­dászat területén még nagy tartalékok vannak, amelyeket hasznosítani kell, a vadá­szat színvonalának emelése érdekében. Kádár János hétfőn a Német Szövetségi Köztársaságba utazik Kádár János, a Magyar légi kancellár meghívására Szocialista Munkáspárt Köz- április 26-án, hétfőn a Német ponti Bizottságának első tit- Szövetségi Köztársaságba uta­­kára Helmut Schmidt szövet­­zik. (MTI) SIKERES SEREGSZEMLE Megyei kórustalálkozó Szécsényben A hagyományokhoz híven is­mét Szécsényben került sor a Nógrád megyei öntevékeny, énekkarok seregszemléjére, a nagyközségi tanács, a II. Rá­kóczi Ferenc Művelődési Köz­pont, és a szécsényi Erkel Fe­renc szövetkezeti vegyes kórus fenntartó szerveinek rendezé­sében. A VIII. megyei kórustalál­kozót tegnap — április 24-én este — Földi László, Szécsény nagyközség Tanácsának el­nöke nyitotta meg, beszédé­ben méltatva e nemes hagyo­mány közművelődési jelentő­ségét Idén tíz énekkar mutatko­zott be a találkozó új színhe­lyén, a II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskolában. Közöttük — vendégként — Vác városának KISZ-kórusa is fellépett. A magyar és szlovák nép­dalcsokrot előadó legéndi pá­vakört Gáspár Mária vezé­nyelte. A balassagyarmati szövetkezeti vegyes kar műso­rán — többek között — Ko­dály-művek szerepeltek. A kórust Ember Csaba vezényel­te, szólót énekelt Lengyel Ju­dit Szarka Lajosné vezényelte a Börzsönyvidéki ÁFÉSZ né­zsai vegyes karát, akik a ma­gyar és szlovák népdalok mel­lett még egy lengyel népdal­lal is kedveskedtek a szépszá­mú közönségnek. A salgótar­jáni pedagóguskórust és a salgótarjáni Bányász férfi­kart egyaránt Virág László dirigálta. A szécsényi Alba múzeumi kórus karmestere Várkonyi Balázsné, a salgótar­jáni József Attila Megyei Mű­velődési Központ kamarakó­rusának karnagya Guthy Éva volt. A pásztói járást —­ Balázs Ferenc vezényletével — a pásztói munkáskórus képvi­selte. A házigazdák Erkel Fe­renc szövetkezeti vegyes kó­rusát Várkonyi Balázsné, il­letve Borda István dirigálta. A váciak Kodály-emlékmű­­sort adtak elő — nagy siker­rel A hangverseny „záróakkord­jaként” Antal József, a Balas­sagyarmati Járási Hivatal mű­velődési osztályának vezetője adta át az elismerő oklevele­ket a találkozó résztvevőinek. Az együttesek műsorát dr Ba­ross Gábor Liszt-díjas kar­nagy és Sapszon Ferenc a Magyar Rádió karigazgatója értékelte.

Next