Nógrád, 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-23 / 145. szám
A tettek beszélnek ! (Az indíttatás.) — Engem mindig arra neveltek, tanítottak, hogy szeressem az embereket, becsüljem őket. És legjobb tudásom szerint segítsek az elesetteken, a rászorulóikon. Arra azonban nem gondoltam, hogy ily fiatalon megnyílnak előttem a lehetőségek csatornái... Boldog és elégedett vagyok, mert tehetem azt, amit szeretek, a kapott útra valót egy egész falu javára kamatoztathatom.S 00000 (Hazatérés kis kitérővel.) Fekete Istvánná Csecsén, ebben a Cserhát menti kedves, apró kis faluban született huszonhat esztendővel ezelőtt. Elszorult a szíve, amikor Salgótarjániba, az egészségügyi szakközépiskolába került kollégistaként, mert furcsa volt a város, a sok ismeretlen ember. Négy év alatt aztán az idegenekből barátok lettek, a megszerzett új ismeretek, tapasztalatok rendszerré szerveződtek... szobákat, az üldögélő embereket. Minden sikerült Talán az udvar, azt kellene még rendbe tenni, széppé varázsolni. A vöröskeresztes szervezet is széthullófékiben volt.« Az aktívák lelkesedését letörte a vezető hiánya. Beszélgetések, tanácskozások, fondorlatok a hetven tag újra megnyeréséért. Nemes a mi feladatunk emberek, de csak az vállalja, aki képes az önzetlen segítségre! És a csecsetek megmutatták. Az érettségi után a pásztói A-dás a faluban ünnepnek számít, a gondozott udvarok, járdaszéli virágos parkok ékesen bizonyítják, hogy a környezetszépíitő akció nem volt pusztába kiáltott szó. Az általános iskolások legkedveltebb foglalatossága az elsősegélynyújtó-tanfolyamon, a csecsemőgondozó-foglalkozáson való részvétel. — Játékosam csináljuk. Van kórház szülészeti osztályára vettek fel de én egyre csak azon morfondíroztam, hogyan juthatnék vissza a falumba? A falaimba, ahol mindenkit ismerek, mindenki ismer, mert a helyi Vöröskereszt véradófelelőseként volt alkalmam gyakorta bekopogtatni a házak ajtaján. Észrevétlenül a titkári teendők is rám hárultak, mert a választott vörös kérész «ST lánykori nagy babám, azt tes titkárnak családi gondjai, adódtak. Amikor meghallottam, hogy Csécsén megnyitja kapuit az öregek napközi otthona, azonnal jelentkeztem, én elvállalnám a vezetését. Hát így történt Időközben kineveztek a vöröskeresztes alapszervezet titkárává is, itt az otthonban huszonöt idős ember gondját viselem. A két tisztség elválaszthatatlan egymástól. Itthon vagyok, hazatértem. ooooo Göröngyök! Fekete Istvánnét az ambíciója, a töretlen lendülete segítette át az akadályokon. Mert az út nem volt sima. Az öregek napközije— épület van, pénz van, Valika teremtsen otthont! És Valika nekilátott Telefonált, intézkedett, bútort vásárolt, társadalmi munkát szervezett, végigjárta a falu öregjeit, előítéleteket rombolt szét meggyőző erővel... Tekintete végigsimogatja a hangulatos felöltöztetem a négyéves Zo3S fiam kinőtt holmijába és indulok az iskolába. Imádják a gyerekek ezt a babát Fürdetik, gyógyítják, etetik... A körzeti orvos hasznos ismereteket terjesztő előadásaira sem kell külön szervezni a hallgatóságot. Igényes ám a faluban a felnőtt lakosság is. Régi vágyuk, s ezt a legutóbbi vezetőségválasztó taggyűlésen is felvetették, hogy legyen Csécsén rendszeres rákszűrés, hívjanak meg szemorvost, aki az időseket ellenőrzi. ooooo (Tisztségek, ütközők.) Azt mondja Fekete Istvánná, ez a mozgékony, megfontolt huszonhat éves fiatalasszony: — Azért sok minden nem sikerült volna, ha a háttérből nem kapok megfelelő támagatást. Segített a tanács, a pártvezetőség, a járási Vöröskereszt Több testületbe is beválasztottak. Tagja vagyok a Hazafias Népfrontnak, tanácsülésekre rendszeresen meghívnak, patronálom az úttörőket, a polgári védelemből is kiveszem a részemet A felsorolás végén elmosolyodik. — Olykor egyik tisztség ütközik a másikkal — és meséli: — Egy példásan élő cigánycsalád háza leégett A falubeliek gyűjtést indítottak a megsegítésükre. Jártuk a házakat, ruhát, pénzt adtak. Volt olyan hely, ahol már az utca elején vártak ránk. összegyűlt 22 ezer forint, amit takarékbetétbe helyeztünk és átadtuk a házaspárnak. — Egy tanácsi dolgozó ilyet nem csinálhat — korholtak a tanácsi vezetők. — Vigyázz Vak, könnyen bajba kerülhetsz! Tréfásan de nagy komolyan azt válaszoltam: — Nem a tanácsi dolgozó, hanem a vöröskeresztes titkár vett részt a gyűjtésen. Kiss Mária Kismamák Balassagyarmaton — kép: Kulcsár — Segítik a turizmust Kollégiumok kihasználva Köztudott, hogy Nógrád megyében kevés a szálloda, a szálláshely — különösen a kisebb pénzűeknek. Ezért is alakult ki már hagyománya annak, hogy a megye középiskolás kollégiumainak férőhelyeit — a nyári saját célú használat mellett — lekötik az idegenforgalom számára, üdültetéseket szerveznek bennük. Elsősorban természetesen oktatási, művelődési célra és a fiatalok számára veszik igénybe a szobákat, de vannak olyan nagyobb városi rendezvények, melyhez valamelyik helybeli diákotthon ad szállást a résztvevőknek. A salgótarjáni Furák Teréz leánykollégiumban hagyományosan a továbbképzéseké az elsőbbség, de lesz idén is pedagógus-csereüdültetés és július 12—18., valamint július 26.—augusztus 24. között az ifjúsági turizmus igényeit elégítik ki. A salgótarjáni Stromfeld fiúkollégiumban július közepétől augusztus közepéig kap szobákat az EXPRESSZ, a többi időben a nyári gyakorlaton levő fiúké a diákotthon. Balassagyarmaton többek között a Palóc autóstalálkozó idején lesz „ideiglenes szálloda” a Geisler Eta leánykollégium. Szécsényben külföldi cseregyakorlatra érkezőket várnak. A pásztói és balassagyarmati új kollégiumok belépésével tovább bővülnek a lehetőségek. Természetesen nem a kollégisták kárára! A béke és a tudomány Beszélgetés dr. Valki Lászlóval, a békekutató központ főtitkárával A közelmúltban alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia Intézetközi Békekutató Központja, amelynek főtitkárával, dr. Valki László docenssel, a budapesti egyetem nemzetközi jogi tanszékének vezetőjével a békekutatásról beszélgettünk. — Békepolitika, vagy békemozgalmi propaganda:ezek széles körben ismert fogalmak. Miben különbözik tőlük, és mi a viszonya hozzájuk a tudományos békekutatásnak? — Minden politikai mozgalomnak szüksége van bizonyos szellemi tőkére, enélkül nem képes racionális célokat maga elé tűzni, s propagandája sem hatékony. Itt legfeljebb az arányok különbözhetnek; egyes mozgalmak kisebb, mások nagyobb mértékben támaszkodnak a tudományos kutatások eredményeire. A magyar békemozgalom is tisztában van ezzel, az Országos Béketanács az elmúlt években már valóságos tudományszervezési funkciókat is ellátott. Éppen most tüntették ki az OBT leszerelési bizottságát, amely igen sokat tett ezen a téren. Az a tény, hogy most intézményes keretet kap a hazai békekutatás, mennyiben függ össze a politikatudomány művelésének fellendülésével? — A békekutatás a politikatudomány egyik ágának, pontosabban elágazásának tekinthető. A nemzetközi kapcsolatok elméleti kérdéseivel foglalkozó politológusok közül mintegy két évtizeddel ezelőtt a skandináv országokban, Hollandiában, az NSZK-ban és később másutt, így a szocialista országokban is, egyre többen specializálódtak békekutatásokra. A stockholmi, oslói, vagy hamburgi békekutató intézetek időközben világszerte ismertekké váltak. Igen tisztességes tanulmányok, gyakran kifejezetten progresszív értékelések születtek náluk. Más következtetésre jut ugyanis az a kutató, aki a béke megőrzésének általános feltételeit, a nemzetközi konfliktusok békés megoldásának lehetőségét kutatja, mint az, aki egyetlen állam, például az Egyesült Államok stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához keresi a legmegfelelőbb eszközöket. — A békemozgalom, mint tudjuk, módszereit meg kívánja újítani és nemzetközi kapcsolatait is fejleszteni kívánja. Milyenek lesznek a békekutató központ nemzetközi kapcsolatai? — A már elmondottakból következik, hogy a központ széles körű kapcsolatokat kíván kiépíteni az említett nyugat- és kelet-európai intézetekkel. A velük való együttműködés mind szakmai, mind politikai szempontból rendkívül jelentős lenne számunkra. Első lépésként júniusban kerekasztal-beszélgetést szervezünk, amelyre egy sor neves szakembert hívunk meg. A tervezett beszélgetés témája: a fegyverkezési verseny új szakasza és a békekutatás feladatai. — Több külföldi országban a békekutatást intézetek végzik. Hogyan működik egy olyan központ, amely csupán intézetközi szerv? — A jelenlegi gazdasági helyzetben az Akadémia kénytelen volt az olcsóbb megoldást választani. Nem állított fel külön intézetet, a központnak nincs főállású tisztségviselője sem. Mind a négyen Vajda György akadémikussal, a központ elnökével, Simar Mihály akadémikussal, a tudományos bizottság elnökével és Csiszér Ágnessel, a főtitkárhelyettesei, megőrizzük korábbi beosztásotokat és így látjuk el feladatainkat. A központ feladata ennek megfelelően elsősorban tudományszervezési jellegű. A békekutatást azonban szélesebb értelemben kívánjuk felfogni, mint csupán a politológia egyik ágazatát. Azt szeretnénk, ha részt vennének benne a természettudományok képviselői is. A központ legfőbb szervében, a tanácsban részt vesz például a debreceni atommagkutató intézet, a Központi Fizikai Kutató Intézet, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet egy-egy vezető munkatársa is. — Melyek a legfontosabb kutatási témák? — A legfontosabb kutatási témák közt szerepelnek a béke, a biztonság az erőszak, a militarizmus filozófiai alapkérdései, az agresszív emberi magatartás eredői. Fontos témák még a katonai doktrínák és fegyverkezési programok összefüggései; a haditechnikai fejlődés orvosi-biológiai következményei; a nemzetközi konfliktusok keletkezésének okai; a békére nevelés lehetőségei, a fegyverkezéskorlátozás kilátásai. A kidolgozott témákat rendszeresen megvitatjuk és igyekszünk majd az általános érdeklődésre számot tartó kérdésekről a közvéleményt is mind alaposabban tájékoztatni. Kulcsár Péter Négy arc — négy villanás Ki legyen a barátunk? Sokszor okkal-joggal szidott elidegenedési problémáinkon is kíván segíteni az úttörőmozgalom őrsvezetőinek országos seregszemléje, melynek — mint arról már beszámoltunk — e héten Salgótarján ad otthont. A megyénkbe érkező gyerekeket arról fagatták, kikkel és hogyan tartanak mozgalmi kapcsolatot szűkebb közösségükben. Hajnali négy órakor már csörgött a vekkere a nyírtassi Szászi Gizellának, hogy életében először a palóc vidék városába, Salgótarjánba utazzon. Ennek fáradalmait, mint mondja, hamar pótolta az itteni fogadtatás, s máris „belecsöppent” az országos találkozó forró hangulatába. — Főként a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás érdekei — említi. — Odahaza gyakran rendezünk úgynevezett kihelyezett őrsi órákat, amikor valamelyikünk családjában vendégeskedünk. Persze, ezek nem afféle klubdélutánok ! Nagyon komolyan megtárgyaljuk a dolgainkat, vitatkozunk, ahogyan egyébként is tesszük, szóval ugyanolyan, mintha... — Akkor miért kell a családokhoz menni? — Mert ezáltal még jobban megismerjük egymást. Látjuk ki-ki, milyen körülmények között él, megismerjük a szüleit, esetleg megmutatja a kedvenc lemezeit, könyveit, így többet tudunk meg egymásról. Egyébként Gizella az idén végezte a nyolcadik osztályt, de kapcsolata nem szakad meg az úttörőmozgalommal, a nyíregyházi kereskedelmi szakközépiskolában ifivezetőként hasznosíthatja tapasztalatait. — Egy remek kis játékot tudok! — újságolja a Pápáról jött Szakács Rozália. — Lehet, hogy itt már sokan ismerik, de azért elmondom. No, szóval minden táncospár egy-egy újságpapírt terít maga alá, s ezen lépegetnek, egy kis idő után felére hajtjuk a papírt, majd ismét kicsinyítjük, miközben a táncosoknak szigorúan csak ezen a tenyérnyi helyen szabad mozogniuk! Végül is az győz, aki a legtovább bírja... Persze, mindez a valóságban igen szórakoztató, s nálunk az egyik leggyakoribb játék. . Rozi is, akár a többiek az Iránytű szerkesztősége és a Magyar Úttörők Szövetsége pályázatának alapján érdemelte ki a részvételi jogot. Nem volt könnyű, hiszen több mint 1350 pályamunka közül kellett kiválogatni a legsikerültebbeket. Noha még csak szeptemberben kezdi a hetedik osztályt, az ismerkedés számára is gyorsan ment, már a találkozó első óráiban társakra talált. Kedden este pedig az egyik salgótarjáni pajtás otthoni „birodalmába” látogatott el, még közelebbi ismeretségbe kerülve ezzel a vendéglátó úttörőkhöz. A kunfehértói Wágner Anita az akadályversenyek nagy specialistája. Fölsorolni is hosszadalmas lenne, hol, mennyi játéknak volt a szervezője, illetve résztvevője. Salgótarjánba is egy akadályversennyel pályázott, van is ebben minden: az ügyességi feladványoktól kezdve a „bombázó repülőgépekig”. Anita kunfehértói közösségének különösen jó kapcsolata van a munkásőrökkel, akik egyébként a mostani országos találkozó fővédnökei is. — Nekem ugyancsak nagy segítségemre vannak — mondja — mert amit én kitalálok, ötletet, játékot, azt ők segítenek megvalósítani. Hoznak eszközöket, fölállítják a nehezebb akadályokat, ott vannak az ellenőrzőpontokon. Azt hiszem, őrsi kapcsolatainknak ők a legbiztosabb és legmegbízhatóbb barátai. Anita azonban a salgótarjáni rendezvényen is minden bizonnyal sok ötletet meríthet tőlük. Nem titok, hogy az egyik legjobbnak ígérkező program, amelyet szerdán Karancsberényben tartanak, a partizánjáték lesz, amelynek szervezői, többek között a munkásőrök is. Így hát újabb alkalom kínálkozhat a kapcsolatteremtésre. Nem kis izgalommal készültek a vendégek fogadására a salgótarjáni úttörők, közöttük is az idén vörös selyemzászló szalaggal kitüntetett „Petőfi Sándor” Úttörőcsapat tagjai. — Többségük most jár életében először ebben a városban — mondja Vincze Katalin úttörőtanács-elnök. — Nem mindegy, hogy milyen benyomásokkal, élményekkel távoznak. Sokat törtük a fejünket a programösszeállításon, azon, hogy milyen ajándékokkal, ötletekkel lepjük meg őket, dehát ezt előre nem áruljuk el... Annyi azonban „kiderült”, hogy a Petőfi iskola megtekintése után a közeli Zalaligetbe vitték a vendégeket, s itt a vacsora elfogyasztása után a munkásőrök, szülők, s más patronálok társaságában töltöttek egy-két órát, utána pedig a megnyitóünnepségre vonultak. Egyébként mindenkinek van párja, ugyanis a 120 érkező őrsvezető mellé pontosan ugyanannyi házigazda társult, akik a hat napon át tartó rendezvénysorozaton is végigkísérik a vendégeket. Együtt bizonyára nemcsak könnyebb, hanem eredményesebb is lesz ez a néhány nap. T. L. „gyakran rendezünk ki helye- Az akadályversenyek tett őrsi órákat” specialistája”. „nagy Gyorsan ment számára ismerkedés. az És a házigazda NÓGRÁD - 1932. június 23., szerda