Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

HANGSZÓRÓ MELLETT Az utolsó forduló Nézzünk meg egy „áttörést”, történt: 1983. január 19-én korán reggel egyik nagyváro­sunk határában. A hely pon­tos megjelölésétől eltekinthe­tünk — megtörténik mindez naponta, óránként az ország­ban bárhol, ahol fénysorom­pók működnek a közutak és a vasutak találkozásánál. A történet, „esettanulmány”, mégsem fikció, de név és rendszám nélküli, mert stop­­pfolás közben az ember nem jegyez meg mindent* * A fénysorompó tilos jelzé­sét meglátva azt mondja az úrvezető: „A rossebb egye meg! Itt soha sem szokott a piros bejönni, tíz évben egy­szer esetleg...” Megállunk, percen belül három, négy személykocsi sorakozik mö­göttünk, szemben a síneken túl hatalmas teherautó, az­után még kettő mögötte, mel­lénk is begurul egy hatal­mas gép, a sofőr letekeri az ablakot és minket mustrál. Később értem meg , mire volt kíváncsi, mert már ak­kor tudta, hogy mi követke­zik. . . Ugyanez a pilóta két­perces várakozás után: „Ez a sorompó alighanem nem jó...” Szemben a másik veze­tő kiszáll a kocsiból, rááll a sínekre és a távolba kémlel, jön-e valami ? Szomszédunk is becsapja az ajtót, ketten állnak a síneken, halkan be­szélgetnek, kémlelnek, aztán vissza a kocsiba............így já­ratja le a fénysorompók be­csületét a MÁV, minek en­­­nyit vacakolni, mi lesz már?” A szomszéd begyújtja a mo­tort, szemben a másik is, és ő indul elsőnek. Amikor a sínre ér, a mi kocsink is elő­re lendül, mellettünk, mögöt­tünk a teherkocsi is raj­tol. Áttörtünk. A fényekből látom, hogy három-négy sze­mélykocsi is követ.» Úgy tűnik, az ember holtig tanul. Addig úgy tesz, mintha nem tudná , a legsúlyosabb közlekedési kihágás éppen az ehhez hasonló eset, amely két helyen autóbusz és vonat ös­­­szeütközését okozta a közel­múltban. Mohora, és még előt­te a siófoki eset, a tisztviselő­­telepi átjárónál — erről szólt az a dokumentumjáték, ame­lyet a minap sugárzott a rádió és amelynek Verő Júlia az alkotója, „társszerzői” a busz vezetője (szörnyethalt), a vo­nat vezetője (sokkot kapott, rövid ápolás után kiengedték, nem volt vétkes a szabályok szerint, de sokan vitatják ma is, hogy ez igaz-e, vagy me­hetett volna lassabban is a géppel, különösen azon a szakaszon, ahol ő sem látta be jobbról az utat az évek alatt nagyra nőtt fáktól). * A Délutáni Rádiószínház műsorán szereplő dokumen­tumjáték (Gácsi Sándor ren­dezése) egyszerűen nem do­kumentumjáték, hanem ri­port a javából. Ha meggon­doljuk, a hallgató számára ez a műfaj­beli megkülönböz­tetés teljességgel közömbös, mégsem lehet egy ízig-vérig riportnak készített műsort já­téknak tekinteni, annak feltün­tetni meg éppenséggel fölös­leges ! A siófoki balesetnél töme­ges szerencsétlenség történt, akkoriban ezt a sajtó elég részletesen ismertette, a riport erénye mégis elsősorban az, hogy valóságos személyekkel jelenítette meg nem sokkal az eset után a történteket. De van más is: azóta, hogy Mohorán is bekövetkezett az, ami Siófoknál, „külön iro­dalma” keletkezett a sorom­póknak, a fénysorompóknak (kontra szoknyás sorompó, a leereszthető). Volt szerző, aki az ÉS-ben egész oldalt szen­telt ennek a témának; gaz­dasági szempontokat emleget­nek, ezen vitatkoznak, mi­közben az esetek megismét­lődnek, a gépkocsivezetők tü­relmüket vesztik, áttörnek, mert egyszerűen ingerlő a nyitott lehetőség. A kockázat nem igazán kockázat — így látszik. A fénysorompóhoz — úgy tűnik — olyan fokú fe­gyelem és kultúra szükséges, amellyel mi nem rendelke­zünk. A technikai haladás ezek nélkül önmagában több kárt okoz, mint amennyi gaz­dasági hasznot hajt. A siófoki esetnél tizenkilencen haltak meg, közöttük sok volt a gye­rek... A riport egyes részei közvetlenül az eset utáni helyszíni felvételekből állnak; rövid drámai interjúk az el­látó orvosokkal, a mentésben részt vevőkkel, a mozdonyve­zetővel, az elhunytak hozzátar­tozóival, a MÁV szakembe­reivel. Egyik-másik részlet tárgyilagos végighallgatása sem megy anélkül, hogy az embert mélységesen meg ne ragadná az, amit hall, pedig nincsenek különösebben har­sogó részletek, nincsenek jaj­gató emberek. Tények vannak, gyerek- és felnőttáldozatok tárgyszerű leírások arról, mi­lyen kép fogadta azokat, akik 1980. június huszadikán a siófoki szerencsétlenség hely­színére érkeztek a közelből... Rettenetes riport. Ha van ilyen műfaji meghatározás. * „Ez a lámpa alighanem nem jó” — a katasztrófák így kez­dődnek, ezzel a mondattal­­gondolattal. Talán végtelení­tett szalagról mindenütt be kellene játszani Verő Júlia riportját. Ott, ahol a fényso­rompó tilosat jelez. (T. Pataki) Négy tanuló sajátítja el a nőiszabó-szakmát Szécsényben, a SÍK különlegességi ruhá­zati szövetkezetben. A lányok egy hétig elméleti képzésben részesülnek, a másik héten pedig a gyakorlati munkában vesznek részt. Végh Lászlóné szakoktató — egyben a szö­vetkezet meósa .— Kassai Boglárka és Antal Mária harmadikos tanulóknak segít a mun­kában. 160 ÉVE SZÜLETETT MADÁCH IMRE (4.) Az életút első szakasza A Madách család nemcsak múltjában, de vagyoni hely­zetében is a megye legneve­sebbjei közé tartozott. Idő­sebb Madách Imre — az apa — nemcsak a császári ka­­marási címet nyerte el, de jól szervezett gazdálkodása révén biztos, ha nem is fé­nyűző körülményeket terem­tett családjának. Öt gyer­meke volt: Mária, Anna, Im­re, Károly és Pál. Számukra nemcsak az anyagi jólétet tudta biztosítani, de a meg­felelő neveltetést is. A gyer­mekeknek volt házitanítója, táncmestere, francia társal­­kodónője, rajztanára. Minde­mellett gazdag és a modern irodalmat nyomon követő hatalmas könyvtárat gyűj­tött össze. E tudatosan szer­vezett és felépített környezet hamarosan éreztette hatását a gyermek Madách Imrén. Korán megtanult németül, franciául, görögül és latinul. Később aztán még az angol nyelvet is elsajátította és természetesen szlovákul is tu­dott. Ugyanakkor szívesen és sokat rajzolt. Jó néhány raj­za meg is maradt. Korán érő tehetségét mutatja, hogy test­vérével együtt kézzel írott újságot készítettek Litteratú­rái Ke­verés címen. Mint magántanuló tette le vizsgáit Vácon és elég korán, már 1837-ben beiratkozott a pesti egyetemre. Pesten egy új világ tárul elé: forr és zúg az egész vá­ros. A reformmozgalmak kel­lős közepén vagyunk. A zöm­mel németajkú lakosság mellett a magyar polgárság is kezdi hangját hangosan éreztetni. A nemzeti tudatot erősítő folyóiratok jelennek meg, köztük a Madáchra oly nagy hatást tevő Atheneum; megnyílik a Pesti Magyar Színház, aktívan dolgozik a Tudományos Akadémia, mű­ködni kezd a Kisfaludy Tár­saság — megannyi lenyűgö­ző élmény és sorsformáló le­hetőség, amely az érzékeny, nyitott ifjú lelkét megfoghat­ta. Barátai, a Lónyai-társa­­sághoz tartozó fiúk voltak sok közös és vidám élmény szerzői. Madách 1840-ben tér vis­­­sza Nógrádba, de végül is csak 1841-ben teszi le jogi vizsgáit egészségi állapota miatt. Ekkor kerül Sréter Já­nos mellé patvaristának. Megindul a politikai úton: 1842-ben tiszteletbeli aljegy­ző lett. 1843-ban azonban le­mond erről a tisztségről (be­tegségével indokolja, de lát­nunk kell mögötte az ábránd és a realitás közötti ellentét szülte kiábrándulást is), majd 1844-ben táblabírónak vá­lasztják. Sokat betegeskedik ekkor, fürdőkre, csodadokto­rok kezelésére bízza magát. Az igazi gyógyszer azonban a szerelem: megismerkedik Fráter Erzsébettel, akit 1845- ben feleségül vesz, családja minden tiltakozása ellenére. Bár nem visel ekkor me­gyei hivatalt, aktívan részt vesz a politikai életben, jár Pozsonyban is rövid ideig, ahol az országgyűlés vitáit­­ hallgatja. Majd ismét megyei hivatalt kap, 1848-ban me­gyei főbiztos lesz és mindvé­gig a liberális pártcsoporto­sulás aktív és hangadó tag­ja. Politikai cikkei, tudósítá­sai rendszeresen megjelen­nek a Pesti Hírlapban és egyéb fővárosi lapokban. Kigyen­súlyozott, harmoni­kus életet élő fiatalember, nagy műveltséggel, széles lá­tókörrel, így érkezik el 1848. márciusa az ő életében is. (Folytatjuk) P M. Vetélkedő a könyvtárban Figyelem a tízéves apróságo­kat, hogy milyen nagy szak­értelemmel használják a lexi­konokat, különböző szakköny­veket. Kutatják, keresik a fel­tett kérdésre a helyes vá­laszt. Verseny? Könyvtári foglal­kozás? Mindegy, hogy minek nevezem. A lényeg, hogy a gyermekek könyvek között vannak, szakirodalmat for­gatnak, kiegészítik iskolai is­mereteiket, barátkoznak a könyvvel. — Nagyon jó a kapcsolatunk az általános iskolával — jegyzi meg Fasching Károlyné, a szé­­csényi Krúdi Gyula könyvtár vezetője. A látottak magukért beszél­nek. A könyvtárban kiállított gyermekrajzok alkotóit ol­vasmányok ihlették meg. Kérdések hangzanak el. A gye­rekek nehezen tudnak a szé­keken megmaradni.­ Felállnak, két kézzel is jelentkeznek, hogy a játékvezető tőlük kér­je a választ. A válaszok frap­­­pánsak. Sokszor felnőtteket meghazudtoló tárgyi tudásról adnak bizonyítékot. Petőfi Nógrád megyei kap­csolatáról, amit csak tudtak, mindent elmondtak a gyere­kek. Egy barna hajú kisfiú keze még mindig a magasban, jelezve, hogy ő még tud vala­mi újat mondani. Petőfi Sán­dor Ludányhalásziban is járt, a lányok főkötője annyira megtetszett neki, hogy erről verset is írt — mondja a kis srác, amikor Fasching Károly­né játékvezető rámutat. A verseny után megkérdez­tem tőle, hogy mindezt hon­nan tudja. Nagy Gabi így fe­lelt: „Amikor édesapámmal Ludányhalásziban jártam, ő mondta.” Nincs sok idő meditálni egy-egy frappáns válaszon, mát máris a következő gyer­mek köti le a figyelmet. Né­meth Zoli olyan csodálatosan beszél Arany János Csaba-tri­­lógiájáról, hogy az az érzé­sem, középiskolások vetélke­dőjén vagyok. Az apróságokat figyelve, a válaszokat hallgatva megerő­södött bennem az a gondolat, hogy az olvasást nem lehet elég korán elkezdeni. Szülők­nek, pedagógusoknak, népmű­velőknek, nekünk felnőttek­nek kell kialakítani a gyerme­kekben a rendszeres olvasás, ismeretszerzés igényét. Ben­nük megvan az akarat, a vágy. Lehet, hogy némelyikükben szunnyad ez a parázs, de fel kell kelteni az érdeklődésüket, épp úgy, mint azokat­­ a lehetősé­geket megteremteni, a tevé­kenységi formákat megszer­vezni, amelyek közelebb hoz­zák őket a könyvekhez. Fel­hívni a figyelmüket, hogy ér­­dem­­es olvasni, odafigyelni az apa szavaira, a nevelő taná­csaira. Szécsényben a könyvtár és az iskola kapcsolata évek óta többsíkú. — Munkatervemben szere­pel, hogy havonta két-három alkalommal eljövünk a könyv­tárba — így Tóth Lászlóné napközis nevelő. Hosszasan lehetne sorolni az iskola, az úttörőcsapat és a könyvtár közös rendezvénye­it. A cél egy: a gyermekek megszeressék az olvasást, tud­ják a szakkönyveket használ­ni, s mindennapi életvitelük­ké váljon az olvasás. Ezt a célt szolgálta a vetélkedő is, amelynek a legjobbjai: Né­meth Zoltán, Varga István, Mészáros Ildikó 4. osztályos tanulók egy-egy szép jutalom­könyvvel gazdagíthatták könyvtárukat. — SZ. F. — Helyesírási tanácsadó orvosoknak Húsz év alatt most tizedszer jelentetett meg orvosi szótárt az Akadémia Kiadó. Az újabb szótár alapvetően különbözik a korábbiaktól: bővült a leg­újabb kifejezésekkel, elsősor­ban a legrohamosabban fej­lődő tudományágak, az im­munológia, a genetika és a biokémia szakszavaival. Új vonása a gyűjteménynek az is, hogy címszóként magyar or­vosi szakkifejezéseket is sze­repeltet. A szerkesztésnek ez az elve az orvosok körén túl is népszerűvé teheti a köny­vet. Az új orvosi szótár helyes­írási tanácsadónak tekinthe­tő, sok esetben a szavak írás­módját a Magyar Tudomá­nyos Akadémia helyesírási bi­zottsága, az orvosi szaknyelvi és helyesírási bizottság, vala­mint az egészségügyi tudo­mányos tanács szakértői dön­tötték el. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.275: „Vadak” és „civilizáltak” 8.37: Olasz muzsika 9.33: Jaj, de nagyon eltévedtünk 10.05: Dominó A cirkusz — n. 10.40: Magyari Imre népi zenekarának felvételeiből 11.00: Gondolat 11.45: Szabó Ferenc—Komját Aladár: Lenin meghalt — kantáta 11.53: Giovanni Gabrieli: Sonata Octavi Toni 12.45: Hét végi panoráma 14.03: Nótacsokor, csárdáscsokor 15.05: Révkalauz 15.35: Kishegyi Árpád operettfelvételeiből 16.00: Mit üzen a Rádió? JII.35 : Bécsi klasszikus muzsika 17.05: Reflektorfényben egy operaária 4 NOGRAD - 1983. i, 17.39: Munkavédelmi őrjárat 18.04: Hegedűs a háztetőn Részletek Rock zenés játékából 19.15: Közvetítés a Magyarország —Dánia válogatott jégkorongmérkőzésről 19.25: Poulenc kórusműveiből 19.35: Kapcsoljuk a Zene­­akadémia nagytermét 21.30: Lantmuzsika 22.30: A kamarazene kedvelőinek 23.27: A diadalmas asszony 00.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Szovjet fúvósmuzsika 8.35:­­ Slágermúzeum 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Gyermekzene 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja 15.30: Könyvről — könyvén 15.45: Keith Emerson felvételeiből 17.30­: ötödik sebesség 18.35: Válogatott felvételek 19.40: Nótakedvelőknek 20.85: Iránytű 21.35: Közvetítés a Magyarország —Dánia válogatott jég­korongmérkőzésről 21.45: Gulyás László: Békési esték 22.00: Ritmus 22.30: Hol tartunk? 23.20: Kellemes pihenést! 21., péntek MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor­­ismertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Hogyan segít a könyv­tár a vizsgázóknak? A szerződé­ses üzemeltetés tapasztalatai a vendéglátóiparban. — Korunk be­tegsége: a neurózis. Beszélgetés dr. Pénzes Géza főorvossal — Programok a hét végére.) Szer­kesztő: Jakab Mária: 18.00: Észak­­magyarországi krónika. A Madách­­évforduló Nógrád megyében 18.15 —18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.2§: Tévétorna 3.25: Iskolatévé. Oroszul beszélünk 3.45: Orosz nyelv. (ált. isk. 5. oszt.) 9.00: Környezetismeret (Ált. isk. 4. oszt.) 9.26: Osztályfőnöki óra (Ált. isk. 3—4. oszt.) 10.00: Deltácska 10.35: Aktuális politikai kérdések 11.04: Képújság 13.20: Iskolatévé. Környezetismeret 13.40: Deltácska. (Ism.) 14.15: Osztályfőnöki óra 14.35: Aktuális politikai kérdések 15.05: Az anyag körforgása I. rész: A víz 15.45: Gólyavári esték 16.35: Hírek 16.40: Modellház 17.15: Keresztkérdés Reklám 17.50: Öt perc meteorológia 17.55: Kénújság 18.00: Kalendárium 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A Telepódium kabaré­bemutatója 20.55: ötletmeccs, III. . Vitray Tamás műsora 22.25: Tv-híradó, 3. 22.35 : Kassák Lajos: Az út vége. Tévéfilm. 2. MŰSOR: 18.55 : Magyar Nemzet jégkorong­­kupa. Magyarország— Dánia mérkőzés 21.15: Tv-híradó, 2. 21.35: A maláj­ tigris VI ?3. rész 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.40: Dokumentumműsor 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Fortunata és Jacinta. 10., befejező rész. 21.05: Szórakoztató vetélkedő­műsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Élni kényszerítélek 23.50: Hírek 23.55: Örökzöld szlovák melódiák. 2. MŰSOR: 18.10: Zenés szórakoztató műsor 19.30: Szamovár mellett 3. rész. 20.00: Muzsika. 21.30: Időszerű események 22.00: V. Bidkova: Jó napot, 0 nagymama. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: dél­után fél 3-tól iskolamozi (csak bérleteseknek!). Hófehérke és a hét törpe. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8 órától: Szerelem Montreál­­ban (14). Színes, szinkronizált kanadai filmdráma. Este 10-től filmmúzeum:­­Halálos tavasz (18). Magyar film. — Balassagyarmati Madách: iskolamozi: Szent Péter esernyője. Magyar film. Fél 4- től: A rögbi és a lányok. Színes román film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Az elnök elrablása (16). Színes, szinkronizált kanadai film. — Pásztói Mátta: Az „I”-akció. Szovjet filmvígjáték. Iskolamozi: Kincskereső kisködmön. Színes magyar film. Este 8-tól: film­klub: Dühöngő ifjúság (16). An­gol film — Rétság: Mesemozi: A csodálatos asztalos. Színes rajz­és bábfilm-mesesorozat. Egy trombitás Szocsiban. Színes, ze­nés szovjet film. — Szécsényi Rá­kóczi: A hétszáz éves titok. Szí­nes, szinkronizált szovjet bűnügyi film. — Érsekvadkert: Mackenna aranya. Színes USA western. Nagylóc: Elvis Presley. Színes, ze­nés amerikai film. 1983. január 21., péntek: 20.00: Alacsony az Ararat

Next