Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-11 / 35. szám
A fantasztikus realizmus mestere Száz éve született Jevgenyij Vahtar c A színháztörténet legendákkal övezett alakja Jevgenyij Vahtangov szovjet rendező, akinek századik születése évfordulójára emlékezik a színházi világ. A forradalmár és művész személye, lázadó és szenvedélyes munkássága a haladó művészet több nemzedékének lelkesítő példájául szolgált. Peter Brook Üres tér című könyvében azt írja, hogy Vahtangov a népi művészet titkainak tudója volt, munkássága a népi őserőben gyökerezik. Csavdar Dobrev bolgár kutató a reneszánsz nagyjaihoz hasonlította őt, nemcsak azért, mert Michelangelo klasszikus arányait vitte a színpadra, hanem azért is, mert hatalmas kontrasztokkal tárta nézői elé a történéseket. Sztanyiszlavszkij módszerét először Vahtangov vitte a művész színház színpadára. A színház első stúdiójának művészeti vezetőjeként rendezte első előadásait. Az itt kialakított szerepátélés, plasztikus és határozott színészvezetés későbbi rendezői munkásságának alapja lett. Az első stúdióban rendezte azt az özönvíz-előadást is, mely Nagyezsda Krupszkaja visszaemlékezései szerint kivívta Lenin tetszését is. Az októberi forradalom után a fiatal szovjet művészet előtt álló feladatok erősen inspirálták Vahtangovot. Azt írta, szeretné megnyerni a nép lázadó lelkét, népi-hősi színházat akar létrehozni. Mit várnak a művésztől című cikkében a művésznek a forradalmat véghezvivő nép iránti felelősségéről beszélt. Akárcsak Biok, a költő, Vahtangov is meghallotta a „forradalom muzsikáját”, az emberiség történetének új korszakától várta a művészet megújulását. Szeszélyes tragédiája, hogy művészete kiteljesedésekor súlyos betegség tört rá. Vahtangov éppen ekkor, élete alkonyán alkotta meg a színházművészet valódi remekműveit. Csehov Menyegző és Maeterlinck Szent Antal csodája című előadásai a burzsoá polgári válság és a tulajdonosi erkölcsi szatírával átszőtt éles kritikáját adták. Strindberg XIV. Ericje a monarchikus hatalom sorsszerűségét tárta fel. A népi mítoszok ihlette nagyszabású tragikus népi hőskölteményben Vahtangov felmagasztalta az emberi szeretetet, mely kiszabadult a tunya polgári élet szorításából. Az élete utolsó másfél hónapja alatt két beszélgetést folytatott tanítványaival, melyek a színháztörténet kiemelkedő dokumentumaivá, Vahtangov testamentumává váltak, melyben megfogalmazta a színházművészet fejlődésének útját: a fantasztikus realizmust. A fantasztikus realizmus a Sztanyiszlavszkij-féle színház fejlődésének új szakaszát jelentette, magába olvasztva annak művészi eredményeit, de immár eltávolodva a művész színház útkereséseitől. A fantasztikus realizmus a művészet forradalmi jelenségeiben ölt testet, visszatükrözi a kor forrongását, romantizmusát, a művészi túlzásokon, a groteszken alapszik. Szégyen, ha az emberek félnek túlozni — mondja Vahtangov — a túlzás hozzátartozik a fantázia gazdagságához. 1922-ben rendezett utoljára Gozzi Turandot hercegnőjét, s itt megpróbálta esszenciálisan összegyűjteni elveit, hitvallását, ars poeticáját. Vahtangov új színpadi formát is talált: a mesét, méghozzá ironikus hangvétellel megfogva a tragikus szüzsét. Ebben az előadásban —, amint az akkori kritikák megjegyezték — benne volt az orosz művészet minden frissesége, végtelen tehetsége, finomsága és tisztasága. Európa színpadain talán akkor sikerült először leküzdeni a rivaldát, mely elválasztja egymástól a színészeket és a nézőket. Az előadás után az óriási siker hírével ment Sztanyiszlavszkij a haldokló Vahtangovhoz. Eljöttek tanítványai is. Csendben nézte őket, s aztán dicséretképpen és búcsúszóként csak ennyit mondott: Nagyszerű gyerekek vagytok... és szerencsések... Ezeket a szavakat kapták mesterüktől örökül tanítványai: Jurij Zavadszkij, Alekszej Popov, Rubena Szimonova, Nyikoláj Hmelev, Angelina Sztyepanova, Borisz Zahare. Vahtangov színházát mágikusnak nevezték. Mágiája abban állt, hogy egyszerre tudott a tökéletes színészi átéléssel és a megrázkódtatásokkal költői és új lenni, s egyben útkereső és utat találó a forradalom viharos korszakában. Jurij Szmirnov-Nyeszvickij Jelenet Vahtangov rendezésében Gozzi: Turandot hercegnőjéből. A képen: Ljudmilla Makszakova és Vaszilij Lanovoj. Emlékek kihalt növényekről A Természettudományi Múzeum a közelmúltban 5 ezer darab, virágos növényt ábrázoló filmnegatívot és ugyanannyi fényképet kapott ajándékba a 93 éves Vajda Lászlótól, további 1700 fotót pedig megvásárolt a felajánlótól. Vajda László autodidakta botanikus. Kedvtelésből 1913- ban kezdte gyűjteni és fényképezni a Kárpát-medencében honos növényeket. Időközben tekintélyt, elismerést szerzett e tudományágban. Jelenleg két kötete is megjelenés előtt áll: egy fényképalbum, valamint egy tudományos mű a mohákról. Vajda László munkásságának köszönhető, hogy a Természettudományi Múzeum 1945-ben elpusztult növénytára pótolni tudta veszteségeit. A mostani szerzemények között több ritkaság is található. Néhány felvétele a kutató által felfedezett növényt ábrázol. A legkülönösebb dokumentumok története azonban szomorú: a pusztulást példázzák. A Kárpát-medencében élő 3500 növényféleség közül 1977-ig 29 eltűnt. Mivel Vajda László e botanikai tájegységen honos növényeknek legalább a kétharmadát lefényképezte és példányokat is gyűjtött, mintái vannak a kihalt növényekről. Egyebek között most a Természettudományi Múzeumba került a Magyarországról eltűnt pamacslaboda utolsó példányainak egyike. Ez a növény szőrös termése miatt kapta nevét, kórószerű formát hajtott, jól viselte a szárazságot. Termőhelyét erdősítették. A havasi hízóka a bauxitbányászat miatt veszett ki. Tapolca környékén, lápokon volt az élettere. Mivel a bányászat következtében lesüllyedt a térség karsztvízszintje, a lápok kiszáradtak, növényeik elpusztultak. Brigádok a kultúráért Újabb diagnózisok Valaki azt mondja: — Nehéz vitatkozni Hankiss Elemérrel. Most olvastam újra a Diagnózisok című könyvét, az ilyen pontos látlelet, mint amilyent társadalmi bajainkról készített, még egy orvosnak is becsületére válna' Apropó, nem tudja véletlenül, hogy ez a Hankiss nem rokona annak a másik Hankissnak, aki a minap szerepelt a tévében és egy általános egészségügyi szűrésrendszer körül vezetett be lásaival együtt valami újdonságot, szóval olyan nyughatatlan az is ott, a szombathelyi Markusovszky kórházban, mint ez a másik... Véletlenül tudom hogy a két Hankiss valóban közel áll egymáshoz, sőt a harmadik Hankiss, a pszichológus is szoros kötelékben áll kettejükkel. Ez a Hankiss család már ilyen „belállítottságú”, hogy mindenütt a bajok okát kutatja és mindenütt rámumutogat szívósan a megoldásokra is, de legelsőbb a diagnózist készíti el. Amiként Hankiss Elemér is tette a mai közösségek betegségeiről, pontosabban, a régi értelemben vett közösségek úgyszólván teljes hiányáról. Vitatkozni nem is érdemes vele — nem azért, mert tévedhetetle nüi igaza van mindenben — elsősorban azért, mert megállapításai elvi alapról természetesen sirkított vélemények, természetesen általánosításra törekvők. Elméletielvi alapról ugyanis semmi értelme nem lehet a langyos „egyrészt-másrészt” álmegállapításoknak, azoknak a kora amúgy is lejárt, alighanem jó régen. De lehetnek és vannak is újabb diagnosztizálható jelenségek éppen a közösségek életében, amiként például három szocialista brigád ma még talán túlontúl szokatlan (diagnózisuk némiképp kivetiti a követhető utat) egymáskeresésébeki egymásratelésében ez kimutatható Az olcsó kabarétréfák, sajnos, több helyen megalapozott gyakorlatra utalnak (ezek a tréfák tulajdonképpen a régi csasztuskásokat helyettesítik, de ezen még nem gondolkodott el egy szociológus sem, miközben a közösségi megnyilvánulásokat hiányolja!) Mindenki ismer olyan brigádot, ahol kisorsolt emberek mennek el a színházba, ahol egy valaki rohan a kiállításra, magával hurcolva a brigádnaplót, amit talán még aki is írat a művésszel. Nemrégiben szembe találtam magam egy olyan munkásközösséggel, amelyik némi anyagi érdekeltséget is érvényesítve, szorosan vett vállalati érdeket képviselve végzett el mások által építőipari gőggel visszautasított munkát, most meg arra figyelhettünk fel, hogy Salgótarjánban, immáron a harmadik képzőművészeti kiállítást szervezte és rendezte meg három helyben élő és dolgozó — egymástól munkaterületileg, szakmailag jócskán távol lévő — szocialista brigád. Ez a diagnózis is tanulságos lehet még akkor is, ha nincs szándék a vitára Hankiss Elemérrel. A MÁV—Volán komplex Májiss 1. Szocialista Brigádot nem csupán a kiváló címmel, de a Magyar Népköztársaság Kiváló Szocialista Brigádja címmel is kitüntették már. Éppen ők azok, akik rakodási-szállítási munkájukban közös munkacsapatot tudtak létrehozni olyan területen, ahol korábban uralkodó nézet lehetett esetleg, hogy „ez a két dudás nem férhet meg a csárdában”, hogy ami a vasútnak érdeke, az gyakran a volánosok érdekét sérti és viszont, de ami igazán figyelemre méltó az a munkában elért, racionálisan végzett tevékenység folytonossága és a sikerek hosszú sora. Hogy kerül együvé ez a kettő? De akkor, hogy kerül hozzájuk, vagy éppen fordítva ezt az irányt senki nem méricskéli a valóságban — az ugyancsak salgótarjáni Fáy András aranykoszorús szocialista brigád a megyei OTP lakásépítési és értékesítési osztályáról? Na, és a harmadik „brigádtag”: a vállalat kiváló brigádja címmel kitüntetett Révai József nyomdai munkásgárda? A kultúra szervezése hozta össze ezt a három brigádot, az a szándék, hogy ne csupán „fogyasztója” legyen a kultúrának, hanem képes élethez, lehetőségeihez és szándékához illően valamelyest közbeavatkozzon a közös cél érdekében a kultúra létrehozásának, megjelenésének folyamatában is! A „beavatkozás” a kulcsszó ebben a diagnózisban. A harmadik kiállításuk a megyei OTP igazgatóságán valóban hagyományt teremtett; a város életében jelenlévő kulturális eseményt, amely legutóbb, a múlt év decemberében, Czinke Ferenc grafikusművész alkotásainak adott teret, otthont, újabb lehetőséget a megismerésre mindazoknak is, akik erről keveset tudtak, de azoknak is valóságos kulturális eseményt jelentett, akik jártak már a művész tárlatán. Itt a tény az igazán figyelemre méltó; a közösségi tudat és az a vállalkozás, amelyben a város értékeinek — ezúttal szellemi gyarapodásának — jóértelmű, a riunk és művelődésében már bizony klasszikus veretű kisajátítása valósult meg és valósulhat meg a jövőben. Mert ez a három brigád folytatni akarja és folytatja újabb leleménnyel, egymás életét is segítve sokoldalúan, újabb területeket bevonva a közös gyarapodásba, önmagukat és a várost építve egyazon szándékkal, a diagnózisok sem örökérvényűek. T. P. L. Mozart kedvelt helye Prága „budai oldalán" található a Bertramka villa, amelyet egykori tulajdonosáról Frantisek Bertramról neveztek el. Ez a nyaraló összekapcsolódik W. A. Mozart nevével, aki a Dusek házaspár vendégeként sokszor tartózkodott itt. Valószínűleg itt fogant néhány műve, néhány híres motívuma. A Bertrymkát, ahová a zene bel- és külföldi barátai előszeretettel látogatnak el, s ahol minden nyáron kamarahangversenyeket rendeznek, a csehszlovák Mozart-társaság tartja fenn. Sok monda fűződik a villához, mesélik pld. hogy a Don Giovanni bemutatója előtt. Itt egyetlen éjszaka alatt írta meg Mozart az opera nyitányát. Igaznak tűnik a rokokó játékra emlékeztető következő eset. W. A. Mozart megígérte J. Duskovának, hogy „Bella mia fiammá" hangversenyáriát komponál számára. Bezárkózott a kerti lugasba azzal, hogy önkéntes börtönét csak akkor hagyja el, amikor elkészült a műve. Egyetlen feltételt szabott: amint a lugasból kiszabadul, a vonzó háziasszony az új művet azonnal, hiba nélkül, kottából elénekli. Képromboló a Doge-palotában A velencei Doge-palota egyik nagy értékű képét súlyosan megrongálta szerdán egy francia turista. A XV. századi vásznat eredetileg el akarta lopni, majd amikor észrevették, három részre szakította. A 130x120 centiméteres kép, Gregorio Lazzarini alkotása, Francesco Morosini dogo életének egyik epizódja ábrázolja. A Bordeauxból érkezett turista késével már kivágta a keretből a festményt, amikor észrevette egy látogató és értesítette az őrséget. A 30 éves francia állampolgárt, Daniel Stephan Hellenát letartóztatták. KI éri egy új sorozat az Európánál Mintegy 200 kötet kerül a könyvesboltokba az idén az Európa Könyvkiadó műhelyéből. A kiadói terv egyik érdekessége az az új sorozat, amely a Mérleg címet kapta. A könyvfüzért az a felismerés hívta életre, hogy az utóbbi évtizedekben Magyarországon is érezhetően megnőtt az érdeklődés az esszé-, a tanulmányirodalom iránt. Az új sorozat jórészt esszéket közöl majd, s a filozófia, a történelem, a modern nyelvtudomány, a szociológia, a pszichológia, az esztétika gondolatkörébe tartozó írások egyaránt helyet kapnak a kötetekben. Az első kötetek az ünnepi könyvhéten jutnak az olvasókhoz. Az indító könyv Michel de Montaigne A tapasztalásról című esszéje, amely a montaigne-i életbölcsesség összefoglalásának tekinthető. 4 NÓGRÁD - 1983. február 11., péntek műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Beszéljünk a dadogásról, vendég: Erdei Iván logopédus 8.37: A rouen i kamarazenekar két Purcell-szvitet játszik 9.03: „Vár egy új világ...” 48 rész 9.33: Jöttem karikán 10.05: Zenélő Dominó 10.35. ..Siratlak, kedvesem* Kiss Ferenc versei I0.40: Mit ér a nevem? 10.50: Déryné. Részletek ]l.op: Kilátó II. 45: Rossini: Tell Vilmos — az I. felvonás fináléja 32.45: Hét végi panoráma 14.02: Egy zalai nótafa: Badacsonyi Lajos 14.17: Intermezzók 15.05: Révkalauz 15.35: Sándor Judit dalfelvételeiből 16.00: a falu, amely rajtavesztett. Riport 17.05: Mi történt velünk? ,,A falu, amely rajtavesztett” 17.30: Sudi Farkas Pál népi zenekara játszik 19.15: Homo ludens 19.35: Rendezte: Cserés Miklós dr. 20.35 : Operettkedvelőknek 21.30: Földközelben — Madocsán 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Kb. 23.30: Népdalok 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Az Izraelita felekezet negyedórája 8.35: Slágermúzeum 9.21: Intermikrofon 1ü.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok 13.35: Felütöm a telefonkönyvet 14.00: a Petőfi rádió zenedélutánja 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkért! 35.45: Frida felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.40: Régi nóta, híres nóta MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.03: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból : Kis vállalatok a lakosságért... — Ügyfélszolgálat. — Balra készülünk — Programajánlat.) Szerkesztő: Nagy István. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A KISZ Miskolc városi bizottsága tájékoztatót hallgatott meg az ifjúsági és úttörőház munkájáról, működési és személyi feltételeiről. — Jubileumi ünnepség Salgótarjánban.) — 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ 1 800: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 9.00: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 9.25: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4 oszt.) 10.00: Magyar irodalom (ált isk. 7. oszt.) 10.20: Osztályfőnöki óra (ált isk. 5—8 oszt.) 10.30: Deltácska 10.50: Képújság 13.35: Iskolatévé: Deltácska (ism.) 13.55: Osztályfőnöki óra (ism.) 14.05: Osztályfőnöki óra (ism.) 14.30: Magyar irodalom (ism.) 14.50: Fizikai kísérletek (ism.) 15.00: Aki mer, az nyer! 2. rész 15.30: Az anyag körforgása 16 05: Hírek 10.15: Felelet. Déry Tibor regényének tévéfilmváltozata (ism.) 17.05: Postafiók 250. Takács Mária műsora 17.20: Reklám 17.25: Pannon krónika 17.55: Képújság *800: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Pesti emberek. Mesterházi Lajos drámájának tévéváltozata 22.00: Pénteki randevú 23.00: Ez a Maxim 23.30: Tv.híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: A maláji tigris. Magyarul beszélő olasz kalandfilmsorozat 8/5. rész 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Krónika. A 2. magyar hadsereg a Donnál 22.35: Foglalkozása: filmszínész 23.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A maláji tigris. Olasz kalandfilmsorozat I. rész 20.55: Szórakoztató vetélkedőműsor 21.30: Útifilm Peruról 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Hét januári nap. Spanyol—francia filmdráma 0.10: Hírek 1. MŰSORt 20.00: Nagy Kígyó, az indián főnök. NDK kalandfilm 21.30: Időszerű események 22.00: Reménycsomók, tv-film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8 órától: Akit Bulldózernek hívnak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. Du.: 3 órától: Napközis mozi: Az inkák kincse. Színes olasz—spanyol—bolgár— NSZK—perui kalandfilm. — József Attila MMK: 15 órától: Magyarok. Színes magyar film. 18 órától: Hamburgi betegség. Színes NSZK film. — Balassagyarmati Madách: háromnegyed 8 és 8 órától: Egy zsaru bőréért. (16) Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. Du.: fél 4-től: Szenvedünk a pubertástól. Színes, szinkronizált csehszlovák film. — iskolamozi: Hüvelyk Matyi: Színes amerikai mesefilm. — Pásztói Mátta: Várlak nálad vacsorára. (14) Színes, szinkron!«zált amerikai filmvígjáték. — Rétsági Asztalos: Rendőrök háborúja. (16) Színes francia bűnügyi film. — Szécsényi Rákóczi: A banda fogságában. Színes szovjet kalandfilm. — Érsekvadkert: Rontás és reménység. (14) Színes magyar film. — Nagylóc: Hófehérke és a hét törpe. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. 3MQ: Pesti emberek