Nógrád, 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

MM ® A meddőség Meddőnek (terméketlen­nek) tekintjük a házasságot, ha fogamzásgátlás nélküli nemi élet mellett 2 éven belül nincs fogamzás. Hazánkban minden 10. há­zasság meddő és még ennél is is több a gyermektelen há­zasságok száma (egyéb okok miatt.) Évtizedekkel ezelőtt ilyen esetben a házaspár nem te­hetett mást, mint belenyugo­dott helyzetébe, és remélte, hogy a szerencse évek múltán mégis kedvez, vagy az örökbe­fogadás mellett döntött. Az utóbbi 10 évben az ismere­tek gyarapodásával, a család- és nővédelmi rendelések szervezésével lényegesen meg­változott a helyzet. Ma a meddő házasságok több mint egyharmada ter­mékennyé tehető és a jövő­ben még nagyobbak a re­mények. Az eredmények an­nál biztatóbbak, minél koráb­ban történik a kivizsgálás és a célszerű kezelés. Az idővesz­teség, a halogatás tehát ront­ja az esélyeket. Nem véletlen, hogy med­dő házasságról beszélünk. Mind a feleség mind a férj oka lehet a gyermektelenség­­nek. A férfiak gyakran hi­szik, ők nem tehetnek róla, hogy a házasságuk terméket­len. A termékenyítőképessé­get­ összekeverik a közösülési képességgel (férfiassággal). A terméketlenség (magtalanság) azonban csak orvosi vizsgá­lattal állapítható meg. Mik a termékenység leg­fontosabb feltételei? 1. Termékenyítőképes férfi­­ivarsejtek. 2. Érett petesejt. 3. Szabad út a két ivarsejt találkozásához. 4. A méh megfelelő felkészültsége a pe­te fogadására. A meddőség kivizsgálásá­nál valamennyi feltétel vizs­gálatára szükség van. A vizs­gálatokat a férfinél és nőnél egyszerre érdemes elkezdeni, hogy az ok (vagy okok) meg­találása után az oki kezelés mihamarább elkezdhető le­gyen. Melyek a férfimeddőség leggyakoribb okai? Nem termelődnek egyálta­lán, vagy megfelelő számban férfii­varsejtek (spermiumok). A spermiumok mozgásképes­sége nem megfelelő. Előfor­dul, hogy a termelés megfe­lelő, de a csatorna, melyen át kijutnak elzáródott­­ vala­milyen gyulladás kapcsán. Prosztatagyulladás is gyako­ri oka a terméktelenségnek. Nikotin és alkohol nagymér­tékű fogyasztása is ronthatja a helyzetet. Bizonyos foglalko­zások (hőhatásnak kitett munkahelyek, hegesztők, nagy feszültségű árammal dolgozók, gépkocsivezetők) szintén hajlamosítanak mag­­talanságra. A szűk farmer­­nadrág is rontja a spermiu­mok termelődését. Impotencia is oka lehet a gyermektelen­­ségnek. Melyek a női meddőség leggyakoribb okai? Sokszor egészen egyszerű betegség, mint a folyás, vagy méhnyakhurut is okozhat meddőséget. Gyakori ok a pe­tevezeték átjárhatatlansága (főleg abortus utáni gyulla­dások kapcsán) a méh fejlet­lensége. A petesejttermelés hiánya. Különböző hormoná­lis zavarok. Időnként lelki okok is befolyásolhatják a ter­­méktelenséget. A számtalan ok is érzékelte­ti, hogy a meddő házasság kivizsgálása türelmet és ki­tartást igényel mind a páci­ensek, mind az orvosok ré­széről. Tekintettel arra, hogy a kivizsgálás tervszerűsége, a leletek összegzése és az ok (vagy okok) megállapítása szakértelmet és a házaspár alapos ismeretét igényli, taná­csos a különböző „csodasze­rek” alkalmazása helyett a család- és nővédelmi tanács­adó rendelését igénybe venni, ahol a kivizsgálást és keze­lést ugyanez a szakorvos irá­nyítja. Ha pedig helyben a szükséges vizsgálatokat nem lehet elvégezni, a tanácsadó orvosa jobban felszerelt in­tézménybe irányítja a rászoru­lókat.­­ • Hol működnek ilyen család- és nővédelmi tanácsadók? Valamennyi szülészet-nő­gyógyászati osztállyal rendel­kező kórház-rendelőintézeti egységben. Megyénkben Sal­gótarjánban, Balassagyarma­ton és Pásztón. Egyes vizs­gálatokat csak a megyei kór­házban vagy az egyetemi kli­nikákon végeznek. Felvetődik a kérdés, hogy érdemes-e a vizsgálatokat el­végezni? Nem jobb-e a sors­ra bízni, hogy születik-e gyermekünk? Hiszen ha ab­szolút akadályt mutatnak ki, reményvesztettek leszünk az eddigi bizakodás helyett. Azt hiszem, a kezeltek kö­zel 40 százaléka teherbeesési aránya eléggé meggyőző érv. De azok számára sem feles­lege, akiknél a vizsgálatok a teherbeesés lehetetlenségét mutatják ki, így még időben (aránylag fiatalon) dönthetnek az örökbefogadás mellett, és boldogan nevelhetik örökbe fo­gadott gyermeküket. Vagy be­lenyugodva a megváltoztat­­hatatlanba másképpen rende­zik be életüket. Dr. Szabó Sándor Palotáshalmi példa Tessék csak végigolvasni Planki Krisztina úgynevezett társadalmi funkcióit: rajtit­­kár, úttörőtanácsképzés-fele­­lős, őrsvezető-helyettes, az­tán tagja a színjátszó körnek, az énekkarnak, néptáncos, va­lamint az egyik „motorja” a vöröskeresztes, a bélyeggyűjtő, a turisztikai és a honismereti szakköröknek — hogy csupán a lényegesebbeket említsük. Mindehhez tudni kell, hogy Krisztina alig múlt tizenegy éves, s szín­jeles tanuló. S hol, ha nem az egyik szak­köri foglalkozáson találkoz­hatunk vele: a palotáshalmi vöröskeresztesek az öregek napközi otthonába látogattak, hogy szerény műsorral köszönt­sék az időseket. Ahogyan a napközi vezetői említik, gya­kori vendégek itt a gyerekek, Krisztina hetente be-benéz né­hány percre. — Miért vállalsz magadra ennyi mindent? Nem félsz, hogy belefáradsz, túlterhelt le­szel? — hangzik a kérdés. Krisztina élénk, barna sze­mei villannak egyet, meg sem várja a kérdés végét, máris feleli: — Mindet szeretem csinál­ni, s egyáltalán nem fáradok el soha! Mert, ha belegondo­lok, melyiket kellene abba­hagynom ... úgy osztom be az időm, hogy mindenütt ott le­gyek és ne menjen a tanu­lás rovására. Pete Katalin és Juhász Esz­ter ötödikesekről szintén nem mondható el, hogy keveset vállalnak a közéletiségből. őr­si munkájuk mellett tanulmá­nyi faliújság-felelősök s egy fél tucat szakkörre eljárnak. Mozgalmi zsargonnal szólva, ők hárman „az aktív mag ak­tívái”. És a többiek? Mások is dolgoznak, de az igazság az, hogy korántsem mindenki egyformán — mond­ják egymás szavait fűzve. — Néhányan megszólalni is alig mernek, pedig igazán nincs semmi következménye, ha őszintén kritizálunk, a hiá­nyosságokat elmondjuk. Az őrsin gyakori vitatéma a szor­galom, a feladatok vállalása, sokunkat biztatni, noszogatni kell, hogy merjen nagyobb do­lognak is nekikezdeni.­­ A felnőttmércével mér­ve valóban úgy tűnik, hogy némelyik gyerek túlterhelt, de csaknem kivétel nélkül olyan ambícióval, kedvvel, lelkese­déssel vállalják és végzik munkájukat, hogy nem mond­hatunk nemet nekik, ha mindez nem megy a tanulás rovására — mondja Jakabffy Béláné iskolaigazgató, majd hozzáteszi, hogy jóllehet ez a nevelőtestület munkáját sza­porítja, ám a pedagógusok nem berzenkednek ez ellen, szívesen végzik. Példaként említhető az úszásoktatás be­vezetése, amely párját ritkít­ja, hiszen a gyerekek­­ hetente kétszer az ötven kilométernyi­re lévő Salgótarjánba buszoz­­nak az iskola szervezésében, hogy elsajátítsák e sport alap­elemeit. De említhetnénk a kajak-kenu spotcsoportot, a lovaglókat, vagy Bóbitáékat, akik éppen kivívták a színját­szók országos döntőjébe jutást.­­ Ha nem tűnik szerényte­lenségnek, akkor a siker egyik kulcsa, hogy a gyerekek önállóságának és kezdeménye­zőkészségének a lehetséges legnagyobb teret engedünk — veszi át a szót a csapatvezető, Rátonyi Zsoltné. — A minap a nyolcadikos Sebák Gabi azt mondja: tanár néni kidolgoz­tam, hogyan lehetne a közle­kedési úttörőrendőrök munká­ját jobbá tenni. Kérdem tő­le, hogyan? Mire ő hosszasan elmagyarázta, milyen ellenőr­zési módszereken, továbbkép­zésen, elméleti oktatáson tö­ri a fejét már napok óta, azért, hogy minél több tanuló, minél jobb közlekedési propa­gandát végezzen. De ez csak egy kiragadott eset, mert szin­te naponta rukkolnak elő kü­lönféle ötleteikkel, amelyek­ről aztán a valóság kideríti, hogy szükségesek-e, vagy sem? Mi csak egyfajta „étlapot” akarunk adni, ki-ki­ válassza, amit kíván! A „nagy terv” egy szabad­idős­ park létrehozása a falu szélén, ahol számos sportolási lehetőség kínálkozik a diákok számára. S talán a közlekedé­si park is helyet kap benne... A gondokra terelődik a be­szélgetés, mint a pedagógusok említik, munkájukat, valamint a gyerekek tanulmányi mene­telét nem kis mértékben befo­lyásolja a bejárás, az ingá­zás. Hiszen a háromszáz diák csaknem egyharmada a szom­szédos falvakból utazik be nap mint nap. Hozzájuk, pon­tosabban a busz indulásához kell igazítani a programokat, ami olykor gondot okoz. Nem is szólva arról, hogy az ingá­zók szabadidős­ lehetőségei korlátozottabbak. — A járás tizenhét úttörő­­csapata közül az egyik lege­redményesebb munkát Palo­táshalmon végzik — mondja Molnár Ilona, a pásztói járás úttörőelnöke. — S ami külö­nös érdemük, hogy törekvé­seiket nem a kampányszerű­ség, hanem a folyamatos, rendszeres munka jellemzi. Magyarán, nem egy-egy szem­le, bemutató, verseny alkalmá­ból verbuválnak össze csapa­tokat, versenyzőket, hanem a­­ több éves fáradozás tehetség­­gondozás érik be egy-egy ilyen rendezvényen. Ezt láthattuk a színjátszók megyei versenyén is, ahonnan to­vábbjutottak az országos dön­tőre. De említhetném a moz­galmi munka egyéb területeit. Sikerült megvalósítaniuk az iskolai és a mozgalmi nevelés egységét, amely így új minő­séget hozott létre... T. L. Aranykezű Feri bácsi ...IGAZA VAN, drága te­lepvezető kartárs, tökéletesen igaza van! Hétfőn a kettes raktárban egy nagy darabon leszakadt a vakolat a men­­­nyezetről, értékes műszereket, alkatrészeket tett tönkre, és ma már szerda van, a kőmű­ves pedig még mindig nem kezdte el a plafon bevakolá­sát. Tudom, azt is tetszett kér­dezni, hogy per momentán mit csinál az az ember. Ké­rem tisztelettel, ha szabad vé­leményt mondani a dolgok fo­lyásáról, szóval Feri bácsi, a kőműves egy végtelenül szor­galmas ember... Ezt én mint a telep gondnoka tanúsítom!...Ő most is dolgozik, kérem tisz­telettel, ő nem tehet a késés­ről, ő mindig azt csinálja, amit mondanak neki... Ahogy én ismerem az öreget, ő már rég megreparálta volna azt a francos mennyezetet, de ha egyszer máshová küldték őt dolgozni! Igazam van, telep­vezető kartárs? Mert szegény, megboldogult nagyanyám szorult helyzetben mindig emlegette azt a nagy igazságot, hogy lében unc lé bene lásson, ami magyar, annyit tesz, hogy ne szólj szám és nem fáj a főnököm feje! Csak azért idézem klas­­szikusainkat, mert tetszett kér­dezni, hogy most hol dolgozik az az aranykezű Feri bácsi. Nem akarok ünneprontó len­ni, de hétköznapi egyszerűség­gel azt kell mondanom, hogy ha jól emlékszem,­ hétfő óta a telepvezető kartárs szíves engedelmével Adamec telep­vezető-helyettes kartárs hétvé­gi farmján, a Dunakanyar­ban tüsténtkedik a keresett dolgozó. És azt is tudja, drága telep­­veztő kartárs, hogy én precíz ember vagyok. Mivel már be­indult a nagy nyári szezon, így hát ebben az építőipari kapacitáshiánnyal kínlódó vi­lágban naprakészen elszámo­lok Feri bácsi munkaidejével. Kezdem azzal, hogy a múlt héten ennek az aranykezű embernek az összes vállalati munkája annyi volt, hogy hú­zott két rabbófalat a központ­ban, aztán usgyi, tüneményes gyorsasággal a Szelidi-tó partján találta magát a kis­­öreg a főkönyvelő társaságá­ban. Hogy miért ilyen kapós munkaerő Feri bácsi? Kérem, a különböző beosztásban dol­gozó kollégáink egész serege tanúsítja, hogy ez az arany­kezű mester a tetőbeépítéstől a derítők, emésztőgödrök épí­téséig minden kőművesmun­kához kitűnően ért. Elég­ csak olyan illusztris neveket emlí­tenem, mint Puskás doktor, a vállalat jogásza, Faludi osz­­tályvezetői kartárs, Soponyai Boldizsár üzempszichológus, és még sorolhatnám a Feri bácsi nevét imába foglalók névsorát, akik rendszeresen ideszólnak magának, hogy drá­ga telepvezető kartárs, Bé­­luskám, aranykomám, küldd már ki hozzám azt a bácsit, tudod, aki a múltkor is kint dolgozott a telkemen. NEM AKAROM elkeseríteni telepvezető kartárs, de még a jövő héten sem tudjuk meg­javítani a mennyezetet. Hét­főn az öreg a központban be­vakolja a rabiófalat, az kétna­­pi munka, szerdán usgyi, kez­dődik az országjárás, most a dadogós Nádori kartárs viszi magával Nógrádba az öreget... Azt kérdi, mit lehet tenni? Nagyon egyszerű!... Őszig egy ember fogja a plafont, hogy le ne szakadjon. Ha meg be­áll a rossz idő, valahonnét majd csak előkerül az az aranykezű Feri bácsi! Kiss György Mihály Dön­tött a Legfelsőbb­ Bíróság Nem tojtak a jércék Egy ÁFÉSZ az egyik me­­zőgazdasági termelőszövetke­zetnek, a vele kötött termék­értékesítési szerződés alapján nagy számú tojóhibridjércét szállított, amit az ÁFÉSZ a a baromfitenyésztő szakcso­port tagjai között szétosztott. A­ technológia pontos betartá­sa ellenére a jércék a várt időpontban nem fojtak. Szak­értői megállapítás szerint az állatok az átvételkor minő­séghibásak voltak és ez ered­ményezte a bajt. Ezek után az ÁFÉSZ a tsz-nél bejelentet­te szavatossági igényét, s amikor elutasították, 226 ezer forint kártérítés fizetéséért pert indított a tsz ellen. A tsz egyebek között azzal védekezett, hogy az állatál­lomány egészséges volt. Sú­lyát az átadáskor senki sem vizsgálta, a szakértő is csak következtetéssel állapította meg. Ha az ÁFÉSZ a barom­fiak minőségi hibáját, vagy csekélyebb súlyát rögtön a szállításkor észleli, mód lett volna a cserére. A közlés azonban később történt, és az emiatt keletkezett kárért nem felelős. A Gyulai Megyei Bíróság majd fellebbezésre a Legfel­sőbb Bíróság a tsz-t 188 ezer forint megfizetésére kötelez­te. Az elsőfokú eljárásban meghallgatott szakértők sze­rint az állatok, fejlődésük­ben visszamaradtak, soványak voltak, ezért indokolt, hogy a tsz harminc százalék áren­gedményt adjon. Tény, hogy az átvételkor az állatok sú­lyát nem mérték meg, a ter­melők tartási technológiája az átlagosnál jobb volt. Te­hát, ha­­ a jércék huszonnégy hetes korukban mégsem kezd­tek tojni, ennek csak gyen­gébb minőségű és alacsonyabb átlagsúlyuk lehet az oka. A tsz hibásan teljesített, ezért harmincszázalékos árenged­mény indokolt H. E. I A versenyképesség növeléséért jó minőségre és költségcsökkentésre törekszenek Kisterenyén A Salgótarjáni Kohászati 1983-as év magasabb követel- betétanyagát a bázishoz Üzemek kisterenyei gyáregy­­m­ényeinek. A kedvezőbb ár­­pest csökkenteni tudják, cége az év elejétől kezdve ár­­bevétel érdekében gyártmány- módon csaknem 40 tonná­ra törekszik, hogy egyenletes tisztítást hajtottak végre. En- anyagot szeretnének megtaka­­munkával pontosan eleget te­­nek során a kerítéskapuk gyár­­sítani, amelynek értéke meg­tását átadták a Mátrai Állam haladja a félmillió forintot, mi Gazdaságnak. Ez ugyan Ugyanakkor az új típusú gal­­alacsonyabb színvonalú termé- vanizáló szerszámok alkalma­kot, és némi árbevétel­ vesz­­tásával ugyancsak félmillió tc-séget jelent, de a felszaba- forint körüli megtakarítást ké' Ily­gyen tételes szállítási felada­tainak. Eddig mind a mennyi­ségi, mind pedig az értékter­vet teljesítették. Egyes ter­mékfajtákból, a hegesztett cső­­ből és a különböző fonattal- dúló munkaerő átcsoportost­ akarnak elérni, tákból valamivel többet gyár­tottak. Rendeléshiány miatt viszont valamelyest­ elmarad­tak a Beck-szelvények és a görgőspályák termelésében. Az üzem vezetői bizakod­nak, hogy megfelelnek fásával magasabb áron elad­ Az üzem vezetői és dolgo­­zató termékekből többletgyár­­tói együtt keresik a tak­aréko­­lásra nyílik lehetőségük. sabb megoldások lehetőségét. A kisterenyei gyáregység úgy néz ki, hogy meg is ta' kollektívára nagy gondot for­­dítják. Például a Rapistan— Salgó termék előállításánál alkalmazott műanyag korlát­­tartó bilincs helyett, saját gyár­tású lemezbilincset használ­nak. Előnyét máris érzik, sőt van a kisterenyei csőgyártás az előkalkulációk szerint eb alapanyagait biztosítják. Ezen­ben az évben az új eljárástól kívül folyamatban van egy ezer forintos költségmeg­­hegesztővarrat-vizsgáló műszer takarítást remélnek, beszerzése is, amely teljes­­ an egy másik jól átgán­­egészében kiszűri a szubjektív eljárásuk is a Rapis­módszereket a minőségi vizs- Salgo termékcsoportvál. gálatokból. Kisterenyén jől Itt, a korábban, alkalmazott ..... Leder gyártmányú heveder - o„L’ helyett hazai típust használ­hogy a vállalati érdek szigo­­r .. . . , t­nak­ segítségével 690 ezer fo­rú gazdálkodást kíván az anyagfelhasználásban. Ugya­nis a termelési értékben igen magas az anyagköltség rész­aránya. A pazarló felhaszná­lás pedig mindenképpen ked­vezőtlenül befolyásolná a ver­senyképességet. A gyáregység vezetői és dolgozói ezért olyan r­nt megtakarítást kívánnak elérni. Kisterenyén a segédanya­gokkal való takarékoskodást is a fontos tennivalók közé so­rolják. Ennek megfelelően az acélcső gyártásánál mérsék­lik a vegyszerek egy termék­re eső felhasználását, s ezzel anyagbetét-csökkentési prog­­r ’• * mm csaknem 600 ezer forint meg­ram megvalósításán fáradoz­nak, amelyek lehetővé teszik takarítást érnek el. Ehhez a az­­ alapanyagok költségének ßondo­sthoz kapcsolódik to­vábbá az is, hogy az elektro­csökkentését és a segédanya­­gokkal való takarékosabb bá­násmódot. Itt visszatáplálásának folya­matos alkalmazásával újabb „ . ., ..., .. . , 200 ezer forint megtakarítás­ A betétcsökkentésre kidől­­va láthatnak lehetőséget, hozott műszaki intézkedések! Az előbbieket nem a meg­­millió 100 ezer forint megta­­­lapozatlan optimizmus, beta­­karítást tesznek lehetővé. A látás váltja ki a vezetőkből segédanyagoknál pedig több és dolgozókból, hanem az a mint 2 millió 200 ezer forint műszaki megalapozottság, az megtakarítással számolnak. . az igény, amelynek során el- A gyár vezetői úgy vélik, képzeléseiket minden tekin­­thogy a folyamatos varratkő­­zetben meg akarják valósi­­mérséklet ellenőrzésével, va­­tan­. O. B.­lamint az örvényáram­ varrat- _______________________________, vizsgáló berendezés alkalma­­­­zásával, a bevonatlan acélcső i NOGRAD — 1983. május 11., szerda dít a minőségre és­ az önkölt­öz­ség csökkentésére. Ennek ér­dekében megszigorították a minőségi ellenőrzést a közpon­ti hideghengerműben, ahon­ Kis nyomású autogénvágás A hallei központi hegesz­téstechnikai intézet szakem­berei kis nyomással dolgozó autogénvágót szerkesztettek. Az égőt újszerű fúvókaszer­­kezettel látták el, így sikerült, csupán két atmoszféra nyo­mással a hang sebességét el­érő vágósugarat előállítani. A sugár könnyűszerrel kettévág két méter vastagságú acél­tömböket. Az új eljárás húsz­szor termelékenyebb az eddig használt lángvágásnál, és ezenfelül 40 százalék gőzmeg­takarítást is lehetővé tesz. Tavaszi délután Pásztón - kj -

Next