Nógrád, 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-24 / 148. szám
Mai számunkból: Érdekek és érdekellentétek Kórusok randevúja Egy hét rádió- és tv-műsora KÖN?]'/ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? Z MSZMP • NÓ GRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁC XXXIX. ÉVF., 148. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. JÚNIUS 24., PÉNTEK Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka il Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról és további feladatairól A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat Csütörtökön délelőtt 10 órakor, a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke a napirend előtt — egész népünk érzéseit kifejezve — megemlékezett a márkushegyi bányaszerencsétlenség áldozatairól. Az országgyűlés egyperces néma felállással adózott a hősi halált halt bányászok emlékének. Az országgyűlés elnöke megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt három képviselőről, Klaukó Mátyásról, Békés megye Tanácsának nyugalmazott elnökéről, Cseterki Lajosról, az Elnöki Tanács nyugalmazott titkáráról és dr. Várkonyi Imre prépostkanonokról, az Actio Catholica országos igazgatójáról. Emléküket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezután Lázár György, a Minisztertanács elnöke számolt be a kormány munkájáról: szélsőségesen reakciós körei meg-megújuló támadást indítanak a szocialista országok, a társadalmi felemelkedésért és a nemzeti függetlenségért küzdő népek ellen. Romlott és ingatagabb lett a világgazdaság állapota. A kapitalista világot sújtó társadalmi, gazdasági válság tükrében még szembetűnőbb szocialista rendünk életereje. Az elmúlt nehéz években is sikerült megőrizni vívmányainkat, s ha a korábban megszokottnál szerényebb ütemben is, de tovább haladtunk a szocialista építés útján. A kormány elnöke hangsúlyozta: — A megbecsülést érdemlő eredmények sem feledtethetik gyengéinket, tisztában vagyunk vele, hogy a következő években jobban és másként kell dolgoznunk. Társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt mindenkor, a legnehezebb helyzetben is képes volt megmutatni a kivezető utat és választ adni nemzeti létünk kérdéseire. — Amint azt programunkban terveztük, folytattuk az állami irányítás munkamódszereinek korszerűsítését. Szándékainkkal egyezően növeltük a törvények és a fontosabb jogszabályok előkészítésének demokratizmusát, teljesítettük a jogalkotás időarányos feladatait. Sor került az államigazgatási eljárás új törvényi szabályozására, meggyorsítottuk az igazgatási munka tárgyi feltételeinek kiépítését, folytattuk az ügymenet egyszerűsítését. Az előrelépés mérhető, de még nem elégséges. Lázár György hangsúlyozta: — Újra és újra visszatérő feladat, hogy az irányítás módszereit és intézményrendszerét időről időre hozzáigazítsuk a társadalmi-gazdasági fejlődés történelmileg meghatározott szükségleteihez. Munkaprogramunkban szerepel, hogy az állami élet és a gazdaságirányítás rendszerének továbbfejlesztésében összehangoltan a jövő évben tervet dolgozzunk ki a központi és a helyi irányítás hatásfokának egyidejű javítására. Az állami funkciók jobb ellátásának a szocialista demokrácia fejlesztése is nélkülözhetetlen eleme. E téren is van előrehaladás. Most azonban a korábbinál is nagyobb szükség van a demokratikus fórumok tartalmas működésére, a tanácsi önkormányzat erősítésére, a cselekvő közéletiség teljesebb kibontakoztatására. A VI. ötéves terv minden korábbinál nagyobb hangsúllyal állítja előtérbe a hatékonyság növelését, az egyensúly javítását — mondotta Lázár György. — 1980 óta tervünk végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek. Ennek legfőbb oka a külgazdasági feltételek további romlása. Helyzetünket esetenként nehezítik a szocialista országokkal szemben alkalmazott, főleg az Egyesült Államok részéről erőltetett, politikai megfontolásokból fakadó kereskedelmi és pénzügyi korlátozások. A világgazdasági válság hátrányos következményei mellett saját munkánk fogyatékosságai hozzájárultak gondjaink növekedéséhez. Ezért is megbecsülést érdemlő eredmény, hogy nemzeti vagyonunk az elmúlt két évben is növekedett. A nemzeti jövedelem az 1980. évi csökkenés után évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt, és 1982-ben — hosszú idő óta először — meghaladta a belföldi felhasználást. Csökkent a költségvetés hiánya, az ipar termelése csaknem 5 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 6 százalékkal haladta meg az 1981. évit. Az anyagi ágak termelékenysége több mint 6 százalékkal nőtt, tehát nagyobb mértékben, mint a nemzeti jövedelem. A kivitel értéke kevés híján 16 százalékkal emelkedett, lényegesen gyorsabban, mint a behozatal. Minden viszonylatban eleget tettünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek. Mégis jogos a kritika, hogy az irányító és gazdálkodó területek részéről nem elegendő, de legalábbis egyenetlen az új viszonyokhoz való alkalmazkodási készség, lassan javul a versenyképesség, magasak a ráfordítások, olykor gyenge a piaci munka, még mindig sok a veszteséges, vagy alacsony hatékonyságú vállalat és szövetkezet. Nemzetközi fizetőképességünk fenntartása csak úgy volt elérhető, hogy a kivitel növelésére és az új piacok feltárására tett erőfeszítések mellett átmeneti importkorlátozást léptettünk életbe, csökkentettük a beruházásokat, a költségvetési kiadások egyes tételeit, és 1982- ben a tervezettnél nagyobb fogyasztói áremelést hajtottunk végre. Ezek az intézkedések a gazdálkodó szervezetek, a lakosság és főleg annak egyes rétegei számára gondot okoznak. Mégis cselekednünk kellett! A legfőbb célt elértük: a belső egyensúlyt és a nemzetközi fizetőképességet egyaránt sikerült megőrizni. A gazdasági teljesítmény növelését most és a következő években a tartalékok feltárásával, műszaki fejlesztéssel, gyorsan megtérülő szellemi és anyagi befektetésekkel, a szervezettség, a munkakultúra növelésével kell elérni. Még erőteljesebben be kell kapcsolódnunk a nemzetközi munkamegosztásba, mindenekelőtt a szocialista gazdasági integrációba. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban növekvő szerepe van a fejlődő országokkal mind jobban kiépülő együttműködésnek. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján készek vagyunk a fejlett tőkésállamokkal folytatott kereskedelem és kooperáció bővítésére is. Lázár György beszéde Alkotmányos kötelességünknek teszek eleget, amikor a kormány nevében számot adok az országgyűlésnek arról, hogy miként éltünk a bizalommal, amit 1980-ban munkaprogramunk elfogadásakor kaptunk — mondotta bevezetőben Lázár György. — A Központi Bizottság ez év áprilisi állásfoglalásával egyezően mi is úgy látjuk, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk a XII. kongresszuson meghatározott irányban halad, belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, a népi hatalom, a törvényes rend szilárd. Az állam intézményei rendeltetésszerűen működnek, népgazdaságunk kiállta az elmúlt évek nehéz próbatételeit. A Magyar Népköztársaságnak tekintélye, szavunknak hitele van a világban, megbecsült tagja vagyunk a szocialista országok közösségének. Közvéleményünk előtt ismert, hogy munkánkat más nemzetközi körülmények között folytatjuk, mint ahogyan programunk elfogadásakor azt feltételeztük. Azóta megnövekedtek az Európa és az egész világ békéjét fenyegető veszélyek. Fokozódott a fegyverkezési verseny, éleződött a társadalmi rendszerek közötti harc, az imperializmus Az országgyűlés nyári ülésszakának csütörtöki nyitónapján felszólalt dr. Hütter Csaba, a Nógrád megyei képviselőcsoport vezetője, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke. (Hozzászólását a 2. oldalon ismertetjük.) Irányítási rendszerünk továbbfejlesztésérei Irányítási rendszerünk " valamennyi fő elemének: a népgazdasági tervezésnek, a közgazdasági szabályozó eszközöknek — ezen belül az ár-, bér- és adórendszernek —, a piaci felügyeleti tevékenységnek, az intézményi és szervezeti rendszernek összehangolt és egyidejű továbbfejlesztésére van szükség. Még inkább olyan feltételeket kell teremteni, amelyek a központi állami gazdaságirányítás és a gazdaságszervező munka hatékonyságának fokozásával együtt növelik a vállalati önállóságot, az eredményekhez fűződő kollektív és egyéni érdekeltség érvényesülését. Tovább akarunk lépni azon az úton, amely lehetővé tette, hogy a vállalati kollektívák részt vehessenek a gazdasági tervek kialakításában, a gazdasági vezetők kiválasztásában, és véleményt mondhassanak munkájukról. A bevált alapelvekre építve intenzíven folynak és a befejezéshez közelednek azok az előkészítő munkálatok, amelyek az 1968-ban bevezetett gazdasági mechanizmus továbbfejlesztését szolgálják. Az 1983. évi terv eddigi végrehajtásáról szólva Lázár György kifejtette: Megfelelő volt a felkészülés, és a munka szervezetten indult. A nehéz külpiaci viszonyok ellenére a dollárelszámolású forgalomban kiviteli többletet értünk el. Kedvezőtlen, hogy az ipari termelés az első öt hónapban a tervezettnél alacsonyabb volt. Az exportárak tovább csökkentek, s a számítottnál nagyobb a belföldi, különösen a beruházási kereslet. A sokat ígérő kezdet után sajnos a mezőgazdaságban is vannak kedvezőtlen jelek. Az időjárás, mint eddig is sok alkalommal az idén sem pártolt mellénk. A Minisztertanács elnöke az életszínvonal-politikáról szólva elmondotta: A vállalt kötelezettségek eddig teljesültek. Megőriztük olyan fontos vívmányainkat, mint a létbiztonságot szavatoló teljes foglalkoztatottság, vagy az egész lakosságra kiterjedő szociális gondoskodás. Ha szerény mértékben is, javultak az élet- és munkakörülmények. Általános az ötnapos munkahét, és növekedett az alapszabadság. 1982-ben a lakosság fogyasztása 4 százalékkal, reáljövedelme mintegy 3 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. — Tudjuk — mondotta —, hogy az átlagok elfedik azokat a különbségeket, amelyek az egyes családok helyzetét elemzik, s hogy nem kevesen vannak, akiknek jobban be kell osztani a jövedelmüket, akiknek kevesebbre futja és akik nehezebben élnek, mint korábban. Ezeket, a tényeket számon tartjuk és a lehetőségek határai között figyelembe vesszük. A lehetséges intézkedések keretében sor került az 1971. január 1. előtt megállapított nyugdíjak, és a rendszeres évenkénti kiegészítés alsó határának emelésére. Július 1-i hatállyal 490 forintról 600 forintra növeljük a kétgyermekes családok (Folytatás a 2. oldalon.)