Nógrád, 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-05 / 132. szám

a megismer „Minden tudomány fölösleges volna, ha a dolgok megjelenési formája és lényege egybeesnék", mondja Mars, s Lenin, fél évszázaddal később hozzáteszi: „Az eleven szemlélettől az elvont gondolkodáshoz, s a gondolkozástól a gyakorlathoz ez az objektív igazság megismerésének dialektikus útja." Ha ez a két alapvető ismeretelméleti igazság nem volna, teljesen feleslegesnek bizonyulna nem csak a tudósok munkája, hanem a tanítóké, a tanároké - a pedagógusoké is. Csodálatos mesevilágban élnénk - gyermekek és felnőttek egyaránt nem kellene megküzdenünk a tudásért, szemünk-fülünk azonnal mindennek a legtitkosabb lényegét szállítaná elménkbe. De vajon a megismerésért folytatandó küzdelem és munka hiánya nem sorvasztaná-e el emberi lényegünknek egy másik oldalát? Vajon erkölcsünkemberségünk olyan mély és valódi volna-e a tudásért folytatott küzdelem nélkül, mint amilyenné vált e küzdelem folyamán? Amikor most, a pedagógusok tudatépítő, jellemnevelő, emberformáló munkája előtt tisztelgünk, a nevelői hivatás elkerülhetetlen szükségességéről és alapvető fontosságáról meggyőződve egy újabb gondolat követi a megelőzőeket. Ha az ismeret, a tudás - éppen a megismerésért folytatott küzdelem révén - csaknem mindig együtt jár a karakter alakulásával, akkor megkérdezhetjük: mi hát az az embereszmény, amelynek megvalósításáért a pedagógusok nap mint nap dolgoznak, a legnemesebb nyersanyagot, az emberi tudatot formálva? A görög eszmény a „kalokagathia” volt, „a szép és jó foglalata”; a római a „homo politicus”, a középkori a „miles Christi”, a Krisztus katonája, a reneszánszé pedig az „uomo universale"; a reneszánsz — magasabb fokon - újra eljutott a szép és jó akkor korszerű foglalatához, az univerzális emberhez. S ezzel mintha bezárult volna a kör. Csakhogy az élet, a társadalom fejlődése nem áll meg, a kör nem zárulhat be, tovább kell lépni a megismerés és az ismeretátadás útján. És ez különösen nehéz azóta, amióta az emberi ismeretek szakosodása és egyre gyorsabb tempójú mennyiségi növekedése szinte legyőzhetetlen akadályokat tornyosít a tudni vágyó ember elé. A reneszánsz után jött a barokk, jött a felvilágosodás kora, a polgári forradalmaké, s jött a természettudományok százada, a tizenkilencedik. S a pedagógiában is szükségszerűen sorra születtek a nagy egyéniségek. Hogy a pedagógus munkája mennyire nem csupán egy-egy szaktudomány átadása, hanem annál sokkal több, arra jellemző az a vélemény, amely nem szakmabelitől, hanem egy nagyon világosan látó, haladó politikustól, Kossuth Lajostól származik. Hét évvel a forradalom előtt, 1841-ben ezt írta a Pesti Hírlapba, a köznevelés dolgáról töprengve: „Kiművelt fej könnyen magáévá tehet egy, vagy más szaktudományt; az egyes műágazati képzés ellenben egyetlen irányban magas tökélyre vihet ugyan, de általában véve, az észt parlagon, a szellemtermék erejét törpén, az eszmék világát ismeretlenül hagyja.” A szakismeretek fontosságát tagadta volna Kossuth? Korántsem. A „szakbarbárság” ellen hadakozott, s a tágabb látókörért. S ez a fajta tendencia jutott uralomra - szükségszerűen - éppen a mi szocialista társadalmunk jelenében, az intenzív és általános alapképzésre épülő szakkképzést találva a legideálisabbnak, amely voltaképpen nem egyéb, mint az évezredeken át alacsonyabb formában elgondolt „univerzális ember” magasabb fokon történő kiteljesedése — azaz: a maga dolgát jól értő, sokoldalúan művelt ember. Pedagógusaink ezért az embereszményért, ennek az eszménynek a megvalósításáért, vagy legalább megközelítéséért dolgoznak. K. D. VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA —mii mm»n ■ír-js'twii r 'is«bkh——■— XXXIX. ÉVF., 132. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. JÚNIUS 5., VASÁRNAP — Felkészültek a nagyobb határforgalomra Eddig 37 százalékos forgalomnövekedés a határon A Salgótarján—Somoskőújfalu határátkelőhelyen örvendetesen növekszik a forgalom. Az év első öt hónapjában ez a növekedés meghaladta a 37 százalékot, s 34 ország állampolgárai lépték át a határt. E megnövekedett forgalom gyors és kulturált lebonyolítása érdekében a határállomáson szolgálatot teljesítő csehszlovák és magyar szervek vezetői munkaértekezletet tartottak. Azt vitatták meg, hogyan segíthetik elő, hogy az utasok gyorsabban jussanak át a határon. Igaz, hogy az itt dolgozó szervek a téli hónapokban fokozottabban foglalkoztak a szolgálatot teljesítő embereikkel. Szorgalmazták a szakmai felkészültség növelését, szervezésiig is javították a munkát. Az átkelőhelyen és a vasútállomáson nincs szabad szombat, megerősített szolgálattal látják el feladataikat a határőrök és vámőrök egyaránt. A szakmai képzés mellett egyre nagyobb gondot fordítottak az idegen nyelvek elsajátítására. Ebben különösen a vámőrség tagjai jeleskednek, akik közül nem egy, a szlovák, a lengyel és az angol nyelvet bírja, a határőrség tagjai önszorgalomból képezték magukat. Természetesen ahhoz, hogy gyorsabb, kulturáltabb legyen az „utaskezelés”, maguknak az utazóknak is segíteni kell ezt a munkát. Elsősorban úgy, hogy a határ átlépése előtt tájékozódjanak: mit lehet hozni, illetve vinni, rendben legyenek az útiokmányok, a gépkocsi okmányai, igazolni tudják a gépkocsi tulajdonjogát is. Ez azért is fontos, mert különösen az utóbbi időben, elsősorban az állami és a termelőszövetkezeti gépjárműveknél találtak igen sok hibát. Többek között szóvá tették, hogy a gépkocsivezetők magukkal viszik a vállalattól, a gazdaságtól kapott benzinpénzt. Figyelmet kell arra is fordítani, hogy eleget tegyenek az utasok a kötelező pénzbeváltásnak, s azt az igazolással együtt vigyék magukkal. Szükséges lenne, hogy a korábban drága pénzen kialakított pénzbeváltó helyet az IBUSZ rendeltetésének megfelelően működtesse. Ez különösen a befelé áramló utasok számára lenne fontos. A pénzbeváltással meggyorsíthatnák az áthaladást is. A nyári felkészülés során igen nagy gondot fordítottak az átkelőhely szépítésére, parkosítására. Hiszen nem mindegy, hogy a határátlépő külföldi állampolgár milyen benyomásokkal érkezik magyar földre, mi több Nógrád megye székhelyére, Salgótarjánba. Az eddigi forgalom azt bizonyítja, hogy a Salgótarján— Somoskőújfalu határátkelőhelyen szolgálatot teljesítők becsülettel látták el feladatukat. Az átkelés — még autóbusz esetében is — öt-tizenöt perc eltelte után megtörténik. Hisszük, hogy a felkészülés ezt még gyorsabbá teszi. A TERMÉS VÉDELMÉBEN Gépszemlék előtt A rendkívüli időjárás a szokottnál jóval korábban megszőkítette a gabonakalászokat, a hét végén a Kunságban megkezdték az aratást. Készülődnek már a Nógrád megyei gazdaságokban is, hogy hozzálássanak az esztendő legnagyobb mezőgazdasági munkájához. Igaz nálunk később kezdik vágni a gabonát, de mint a korábbi esztendőkben ez évben is számos szövetkezet nyújt segítséget az alföldi gazdaságoknak, oda kölcsönözve gépeit. A készülődés a nagy erőpróbára már régóta folyik. Az erőgépek zömén elvégezték a szükséges karbantartó, javító munkákat, s a kombájnok egy része is készen áll már a startra. Az elkövetkezendő napokban, hetekben zajlanak le a mezőgazdasági gépszemlék a szövetkezetekben és állami gazdaságokban. Ezeken nemcsak az üzemképesség, hanem az üzembiztonság és a tűzvédelem szempontjából is igen, gondosan átvizsgálják a gépállományt. Korábban a tűzbiztonsági szemléket a tűzoltóság irányításával végezték, ma már ez a gazdaságok hatáskörébe került, s a tűzoltók csak résztvevőként tanácsaikkal segítik a munkáit Hogy mennyire lelkiismeretesen zajlanak a szemlék a megyében, arra bizonyíték, hogy az elmúlt öt esztendőben műszaki okok miatt számottevő gabonatűz nem volt Nógrádban. A biztonságos berendezések önmagukban még nem jelentenek garanciát a termés védelmére. Szükséges, az is, hogy vezetők, kezelők és mindenki, aki a nagy munkában részt vesz, pontosan ismerje az idevonatkozó szabályokat, s azokat feltétlenül be is tartsa. Ennek elérése érdekében, minden gazdaságban a gépszemlékkel együtt munka- és tűzvédelmi oktatás keretében felelevenítik az idevágó ismereteket is. Bizonyára a gondos, lelkiismeretes felkészülés az idén is meghozza jutalmát, s az esztendő munkájából remélhetőleg semmi sem válik a lángok martalékává. Játék, zene, ismeretterjesztés Szolgáltatási és az ifjúsági A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ először 1979-ben adott ki tájékoztató füzetet Ajánlat ifjúsági kluboknak címmel. Ezután hosszabb szünet következett, majd nemrégiben újra elkészült egy összeállítás, amely szolgáltatási és programajánlatot tartalmaz a megye ifjúsági klubjainak. Az intézmény a megyei ifjúsági klubtanáccsal közösen dolgozta ki ajánlatát, s úgy tervezik, hogy ehhez az alaphoz negyedévenként kiegészítéseket fűznek, tekintettel a lehetőségek és az igények változására. Az elkészült szolgáltatási és programajánlatot nagy haszonnal forgathatják ifjúsági klubjaink vezetői. Pontos tájékoztatást kapnak a választható programokról, a műsorlekötés anyagi feltételeiről, szervezési intéznivalóiról. Természetesen a programok zöméért fizetni kell, a módszertani anyagokat, forgatókönyveket, kiállításokat, ismeretterjesztő előadásokat azonban a klubok ingyen kapják. A kis települések klubjai, a diák ifjúsági klubok viszont díjmentesem juthatnak hozzá a szolgáltatássokhoz. Fontos tudni, hogy az igényeket a megyei művelődési központ klubmódszertárához kell eljuttatni de az ismeretterjesztő előadások kérhetők a megyei és járásivárosi TIT-titkároktól is. S úgy lesz biztosabb a kérés teljesítése, ha azt minél korábban, de legalább egy hónappal előbb megfogalmazzák és tudatják az illetékesekkel. A rendkívül gazdag és változatos tárgyú, műfajú kínálatból csupán ízelítőt adhatunk. A Madách-emlékév alkalmából igényelhetők irodalmi túrák Balassagyarmaton keresztül Csesztvére, ismeretterjesztő előadások. Koncertre hívható a FRONT és Düve együttes. Készséggel teremt hangulatot a ironikus hangvételéről ismert Bumeráng RT. Szórakoztatóak a pantomim-, karatebemutatók, a táncházi és diszkomplex programok. Természetesen ezek a programok csak segítenek színessé, emlékeztessé tenni a klubéletet. Tartalma, színvonala végső soron a klub vezetésén és tagságán múlik. programajánlat kluboknak Fotó: Bihary Zoltán A Nógrád megyei KISZ-bizottság ösztönzésére, a József Attila Megyei Művelődési Központ közreműködésivel szombaton kétnapos diákjuniális kezdődött Salgótarján középfokú tanintézeteinek szervezésében. A diákév alkalmából első ízben rendezett látványos hangulatos, tartalmas és színvonalas diákjuniális tegnap délelőtt fél tíz órától várta a közönséget. Az érdeklődőket friss dallamok csalogatták a térre, majd az iskolák diáktanácsának képviselői tartottak kortesbeszédet. A tét: kit választanak meg két napra „tanácselnöknek". A bizalom Morvai Gáborra, a Táncsics Mihály Szakközépiskola tanulójára esett, s ez azt jelenti, hogy ezek után ő volt a találkozó felelős „uralkodója". Délelőtt a Tanácsköztársaság téren a megyei művelődési központ előtt vidám prózai művek hangzottak el, zene szólt, s bemutatta tudását Stoor Christel és Domboi Judit diszkótáncos. A vigasságnak meglepően kevés szem- és fültanúja volt. A program délután a strandon folytatódott — ügyességi játékokkal, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitas együttesének Koffer című összeállításával, a gyöngyösi Gyurma együttes műsorával, este 7 kilométeres csillagtúrával. A salgótarjáni diákjuniális ma délelőtt 9 órakor a Tanácsköztársaság téren folytatódik. Vidámságban, játékos vetélkedésben nem lesz hiány — remélhetőleg érdeklődőkben sem. Mert ez a kulturális kezdeményezés megérdemli a figyelmet.