Nógrád, 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

A magyar nemzeti opera megszületése Operakultúránk alighanem legjelentősebb mozzanata volt Erkel Ferenc operájának, a Hunyadi Lászlónak a bemutatója száznegyven évvel ezelőtt, 1844. január 27-én a Nemzeti Színházban. Nem kevesebbnek, mint a magyar nemzeti operaköltészet megteremtése ünnepi pillanatának tekintjük ezt a napot, amelyet természetesen megelőzött az az érdeklődési folyamat, sőt harc, amely a hazai irodalmi, zenei és színházi életben zajlott akkoriban a magyar nyelv és kultúra uralkodóvá tétele, a német hatás háttérbe szorítása érdekében. A század negyvenes éveiben, mialatt sokan lelkendezve szemlélik Pest-Buda mind jobban kibontakozó világvárosi kontúrjait, költőink, íróink, zeneművészeink egyaránt a sajátos nemzeti kifejezési eszközöket kutatják. A zenei életben akkor már Erkel Ferencé a vezető szerep, akinek új, készülő operájáról az egész hazai muzsikustársadalom tud, s amelynek bemutatóját hazafias lelkesedéssel, türelmetlenséggel várják. Az első híradás az operáról 1843. februárjában jelenik meg a Honderű hasábjain, de feltehetőleg a zeneszerző már 1840 végén hozzákezdett a komponáláshoz. A felfokozódott érdeklődés után érthető, ha a várva várt mű a bemutatón kirobbanó sikert aratott, hiszen — miként az egyik kritika írta — „a dalművét eledtől végig magyar szellem lengi át, és zenészeti tekintetben igen sok jelenséggel bír.” Pedig a kritikákból az is kiderül, hogy az előadás színvonala jóval alatta maradt a Hunyadi László értékének, annak ellenére, hogy a bemutatón „Pecz úr, a pozsonyi színháztól, mint vendég, a címszerepében lesz szerencsés fellépni”, s hogy Erzsébet, Hunyadi János özvegye szerepében Sehodelné Rozália, a kor ünnepelt operaprimadonnája énekelt, akiről az 1910-ben kiadott Erkelévkönyvben ezt olvashatjuk: „Szilágyi Erzsébeté mindenkinek, aki őt hallotta, felejthetetlen alakítás.” A bemutató további szereplői között találjuk Füredi Mihályt, Molnár Leopoldinát, Havi Mihályt, Udvarhelyi Miklóst, s az opera szövegkönyvének szerzőjét, Egressy Bénit. Ám, ha az alakítást illetően a kritikák egy része feltehetően rosszindulatú volt is, a mű igazi értékeire némelyik kritikusan felhívta a figyelmet. A Honderű hangsúlyozta, hogy Erkel európai rangú zenévé emelte ,,a csárdák gyönyörű melódiáit”, s hogy művével olyan alapkövet rakott le, „melyre épülend egykor a magyar zenedicsőség valhallája,” továbbá hogy ,.ha van a magyar zenének jövője,.., úgy annak megalapítását Hunyadi László szerzőjének fogja köszönni nemzetünk.” Erkel Ferencnek a Bánk bánt is megelőző első jelentős operáját 1856 augusztusában Bécsben, a Theater an der Wienben is bemutatta egy aradi társulat, ezúttal valóban rangjához méltatlan színvonalon, de a bécsiek így is felismerték a mű rendkívüliségét (a bécsi bemutatót a neves operettszerző, Franz von Suppé dirigálta), mert az egyik lap megjegyezte: „Erkel úr e szerzeménye oly jeles, hogy ha Párizs, Milan, vagy Bécsből indul valaki, csakhamar körüljárná Európát.” A Hunyadi László a bemutató óta szinte a legnépszerűbb opera hazánkban, akárcsak a Bánk bán. Az Operaház megnyitásáig az egykori Nemzeti Színházban 238 alkalommal került előadásra, címszerepében, de a többi szerepben is a legkiválóbb hazai s külföldi énekművészekkel. Ismeretes, hogy Erkel bravúráriát komponált az 1850-ben hazánkban vendégszereplő francia Anne de La Grange énekesnőnek. Az ária nehézségével sok hazai énekesnő nem tudott megbirkózni, a francia vendégművész azonban olyan briliánsan szólaltatta meg, hogy azóta La Gange-áriának nevezik az operának ezt az énekszámát. A mű címszerepében az utóbbi évtizedekben elsősorban Simándi József alakítása maradt emlékezetes, de joggal tekinthetjük a fiatal Molnár Andrást, az ezredikhez közeledő budapesti előadások egyik jelenkori Hunyadi Lászlójának megformálóját is Erkel és a történelmi alak szelleméhez méltó művésznek. Szomory György Sehodelné, Szilágyi Erzsébet első megszemélyesítője (korabeli rajz) Simándi József — Hunyadi László szerepében JUTALOM PÁLYÁZATÉRT Ahol otthon vannak az olvasók A könyvtárak adatait az utóbbi időben nem szívesen tettük ki a kirakatba. A számok ugyanis, legyen szó beiratkozott olvasókról, kölcsönzött kötetekről, látogatottságról, rendszerint csökkenésről — legjobb esetben is csak „helyben járásról” — tanúskodtak. A tavalyi év kivétel. Ha nem is a könyvtárak egészére vonatkozóan, de a jobbakban, a nagyobbakban tapasztalható volt egy szerény emelkedés. Az előző naptári évben 1367 olvasót írtak be a bátonyterenyei Bányász Művelődési Ház könyvtára és fiókjainak kartonjaira, s ez egykét tucattal több olvasót jelent a korábbihoz képest. Főként az üzemi fiókok gyarapították jelentősen olvasóik számát. Ezek után törvényszerű, hogy nőtt a látogatók száma — mintegy négyszázzal—, több kötetet forgattak az olvasók — körülbelül 1500-zal. Minderről akkor számolhatunk be, amikor a könyvtár — a Bányász Művelődési Házfelújítása, korszerűsítése miatt — átmeneti helyen, az orvosi rendelőkkel egy épületben dolgozik. Siker az olvasók körében, siker a pályázatokon. Az Olvasó ifjúságért pályázat múlt évi megyei versenyében — a könyvtárak és a KISZ-szervezetek közösen indultak — kategóriájukban első helyezést értek el. Esélyesként jutottak az országos döntőbe, ott azonban mások mögé szorultak. Nagyobb szerencse kísérte részvételüket a műszaki és közgazdasági könyvnapok könyvtárosi pályázatának országos vetélkedésében. Az országos szervező bizottság ezt a munkájukat pénzjutalommal ismerte el, s erről a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztálya levélben tájékoztatta az SZMT azonos nevű osztályát. A jutalmat a közelmúltban kis háziünnepség keretén belül adták át Nagybakos Istvánná könyvtárvezetőnek és Wertheim Győzőné könyvtárosnak. A könyvtár nemrégiben vett fel egy újabb, kezdő alkalmazottat, így most hárman szorgoskodnak az olvasók ellátásával — Jó csapat van együtt — jegyzi meg elismerően Czikora Györgyné, a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottságának munkatársa, mikor az eredmények mögött megbúvó okok felől érdeklődünk. — Régóta ismerik egymást, dolgoznak együtt: tisztázott szándékuk, tervük —, melyek középpontjában mindig az olvasó áll. Jól együttműködnek a művelődési házzal, a környező üzemek gazdasági, tömegszervezeti, politikai vezetőivel. Olyat kérnek, ami teljesíthető, s kérésüket teljesítik is. Nem véletlen, hogy amikor országos viszonylatban elsősorban a könyvtári munka problémáiról, nehézségeiről hallunk, a mi könyvtárunkban példás munka folyik. Wertheim Győzőné az üzemi fiókkönyvtárak vezetőit, olvasóit dicséri: — Üzemi megbízottaink lelkiismeretesen dolgoznak, kínálják a könyveket, szervezik az olvasókat. Tizenhárom fiókunk közül öt a gépüzemben működik. Ott valóságos közelharcot folytatnak egy-egy könyvért az olvasók.. — Hihetetlen... — Miért lenne az? — kérdezi Nagybakosné, a könyvtárvezető. — Új és az embereket érdeklő könyveket viszünk ki. Rendszeresen beszélgetünk az emberekkel, sokakat személyesen ismerünk. Népszerű mostanában a memoárirodalom, az ismeretterjesztés. Sokaknak van hobbijuk, érdeklődnek a szabadidős tevékenységek, a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos munkák iránt igyekszünk kielégíteni minden igényt. Lehetőleg frissen, ezért kéthavonta cseréljük a könyveket. Délelőtt van, az emberek többsége ilyenkor dolgozik Néhányan azért benyitnak a könyvtár ajtaján. Szűk a hely de egy kis helyben olvadásra le lehet ülni. — Úgy tapasztaljuk — mondja a könyvtárvezető —, hogy szeretnek idejárni az emberek. Kellemesen, otthonosan érzik körünkben magukat. — Minden jel azt mutatja hogy a könyvtárosok jól látják helyzetüket, úgy dolgoznak, ahogyan kell, ahogyan elvárjuk tőlük — jelenti k Hasznos András, a szakszevezetek Nógrád megyei bizotságának osztályvezetője. — Az intézményben szellem tevékenység is folyik, gondolunk a pályázatokra. Minden mutatja a munka igényes."? gét, színvonalát, a törekvést a többre, jobbra. Folyamatos tervszerű, lelikiismeretes munka folyik itt évek óta, s ennek a gyakorlatnak megvan a haszna. Reméljük, a haszon hosszútávon jelentkezik. S az idei esztendő legalább annyi eredményt, elismerést hoz a könyvtárosoknak, mint a tavalyi. 1984—85: a „Kell a jó könyv” olvasópályázat ideje Sulyok László műsor KOSSUTH RÁDIÓ: *.27: Virágablak ».56: Az Indián királynő: Késztetek Purcell operájából 10.05: Diákfélóra 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 1fl.50: Vavrinecz Béla: Magyar képeskönyv 11.05: Pablo Casals vezényel 12.45: Gránátalma nylrtatáson 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Külföldről érkezett 15.28: MR 10—14 16.03: Kritikusok fóruma 16.13: Brabara Streisand zenés játékokból énekel 16.30: Társadalmi modernizáció és oktatási rendszer 17.05: Az első hónap 17.30: Zenei OIHT Album 19.15: A burok. Kolozsvári Granpierre Emil regénye rádióra alkalmazva, 111. rész 20.16: Gounod: Faust, ötfelvonásos opera. Közben: 22.20: Tíz perc külpolitika 23.02: Új utak az agy gyógyításában 23.32: Magyar kamarazene 0.10: Hajdú Sándor táncdalaiból PETŐFI RÁDIO: 0.05: Szovjet dalok 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Idősebbek hullámhosszán 9.30: A 04. 03. 07 jelenti to.oo: Zenedélelőtt 0.35: A szabó család 12.35: Tánczenei koktél 13.30- Labirintus Zenés délután a kaposvári koncertfúvószenekar játszik Mindenki iskolája Fiataloknak! Ötödik sebesség Szerelmi kettősök Operettekből Zenei tükör A Heart együttes felvételeiről Tükörképek Népdalon, néptáncok Nemzedékek — a válásról Halló Berlin — Halló Budapest A magyar néphadsereg központi fúvószenekara Játszik Balogh Albert népi zenekara játszik, Tordai Éva és Tréfás György nótákat énekel MISKOLCI STÚDIÓ. 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Hangversenykrónika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: Index: Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Az új termékek és az eredmény az ORÜT-ben. ) Előkészületben a tavasziak vetése. — Gyártmányfejlesztés Sírokon.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.23—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna. (Ism.) 8.05: Iskolatévé: Orosz nyelv. Alt. lsk. 0. oszt. 8.25: Magyar irodalom. Alt. lsk. alsó tagozat. 8.50: Fizika. Alt. lsk. 8. oszt. 9.15: Magyar nyelv Alt. lsk. 3. oszt. 9.30: Élővilág Alt. lsk . oszt. 9.50: Delta (Ism.) 10.15: A régensherceg. 8/3. rész (Ism.) 11.05: Reklám 11.10: Meghökkentő mesék. Áldozati báránycomb. asm.) 11.35: Képújság. 15.00: Iskolatévé: Pszichológiai csapdák 4-15.30: Táborozás a múzeumban 15.43: Orosz iyetvyakorlás II.55: Kamera ír 35: Hírek 18.40: Francia tájakon 17.00: Lengyel utak. U/S. 18.10: Képújság 18.15: Bűvös kockázat 18.30: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-ttlradó 29.00: Kék fény 21.15: Zene, zene,.one 22.05: A ,,cég” ügyeiről. Amerikai dokumentum.filmsorozat a CIA-ról. 4,1. rész 23.00: Tv-ttfrado. 3. IL MŰSOR: 17.45: KépÚjSág 17.50: szókimondó, (lám.) 18.30: Barangolás a művészetek tájain. Calabria 19.11: szuper Jam Session. 20.07: Környező világunk A zsiráf 20.50: Tv-híradó. 2. 21.10: Ártatlan hazugságok Olasz film 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Tévéfórum 20.40: Átkoztak és szerettek. — 3. rész 15 éven felülieknek! 82.00: Ez történt 24 óra alatt 32.15: Az ember és a gyógyszer — 3. rész (Ism.) 22.40: Hírek 2. MŰSOR; 19.30: TV-ntrade 20.00: ... és újra lesz karácsony •10.tél Alkalom lehet mindenki számai? 21 •«: időszerű események 22.30: Ballada a házról és a gyalogosról 82.40: Glazunov: Raymonda. Tévébalett — 1. rész. MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: Fél 1 és háromnegyed 6-tól: Gallipoli. Színes, szinkronizált ausztrál történelmi film. u órától: Hanyatt-homlok (14). Színes, magyar tragikomédia. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 4-től: D. B. Cooper üldözése (14). Színes, látványos szinkronizált amerikai kalandfilm. — Nagybátonyi Petőfi: Johohoho: Színes, szinkronizált bolgár film. — Pásztói Mátta: A jó a rossz és a csúf 1—II. (16). .Színes olasz kalandfilm. — Karancslapujtő; Flor asszony és két férje (14). Színes, szinkronizált brazil filmszatíra. 20.35: 20.45: 21.15: 22.05: 22.50: 23.20: 2. Műsor: 21.10: Ártatlan hazugságok 4 NOORAD - 1984. február 1., szerda Aforizmák Ha a legrövidebb úton jutok az ismeretekhez, többet tudok, ha a leghosszabb utat választom, többet értek. (Samuel Taylor Coleridge) A szabadságot kétféleképpen lehet elveszíteni: amikor a gazemberek becsapják az ostobákat, vagy amikor az erősek leigázzák a gyengéket. (Voltaire) Mivel az ember nem tud érzéseire magyarázatot találni, a zenében a legértelmesebb ember is fanatikus lesz (Stendhal) Arr w. SZÉNAKAZAL Színes, szinkronizált angol kémfilm. Ken Follett (magyarul a Rakéta Regényújságban megjelent) nagy sikerű regénye nyomán rendezte: RICHARD MARQUAND. Zene: RÓZSA MIKLÓS. Főszereplők: DONALD SUTHERLAND, Kate Nelligan, Philip Martin Brown. Megyei bemutatók: II. 2—8. Salgótarján, II. 23—27. Balassagyarmat, II. 28—III. 1. Pásztó. „A cselekmény, amely egyébként szemközelbe hozza az 1940 —1944. között történteket, sajátos oldalnézetből láttatja a szövetséges csapatok normandiai partraszállásának körülményeit. A német mesterkém, akit Donald Sutherland, a nálunk is mindjobban ismert kanadai—angol színész személyesít meg — utoljára a Klute című filmben élvezhettük játékát Jane Fonda oldalán —, ez a kiismerhetetlen arcú, szenvtelen ék, a Tű, fajtájának valóságos csodája, meglephetetlen és racionális eszközökkel leleplezhetetlen. Tudomást szerez a partraszállás igazi helyéről, most már a csákóél kéne juttatnia értesüléseit Hitlerhez. A szinte lakatlan szigeten, ahol bevárja a tengeralattjárót, két szeretkezés között kiirtja a felnőtt férfilakókat — mind a kettőt —, mígnem a gyönyörű nő, akit a kétségkívül dekoratív Kate Nelligan jelenít meg, dönt: érzelmei felszabadítójához vonzódjon-e, vagy szerettei gyilkosát pusztítsa el. Ennél többet egy krimi esetében aligha illik elmondani, legföljebb még annyit, hogy a profi módon bonyolított cselekmény hangulatát árnyalja a magyar származású Rózsa Miklós zenéje. Ennyi, föltételezem, elég is lesz a sikerhez, amelyet tulajdonképpen nem sajnálok A Tű a szénakazalban készítőitől.” Zöldi László, Népszabadság, 1984 I. 18.