Nógrád, 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZM+? N­O­C­R­A­Q MEGYEI 31­7.Q T­,SAG.A ES .A M­E­G­­Y­EI XL. ÉVF., 122. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1984. MÁJUS 26., SZOMBAT Megkezdődött a KISZ megyei küldöttgyűlése Széles körű vita társadalmi és gazdaságpolitikai kérdésekről Tegnap délután benépesült a KISZ Nóg­­rád megyei bizottságának salgóbányai Lo­vász József­ politikai képzési központja. Nógrád m­egye húszezer KISZ-tagjának kép­viseletében több mint másfél száz ifjúkom­­mu­­nista részvételével kezdődött meg az elmúlt három esztendő munkáját értékelő és a to­­ vábbi feladatokat meghatározó küldött­gyűlés. A küldötteket és a vendégeket Ju­hász András, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte, majd a fiatalok öt szekcióban elemezték a mozgalmi munka megyei tapasztalatait. „Könnyű az út az alapszervezetben, hogy kevés az érzelmi ráha­tás a fiatalokra. Tóthné Csikós Csilla arról szólt: a KISZ legfontosabb feladata az ifjúság nevelése. A fiatalokra pedig úgy lehet hatni, ha ott vannak az ifjú­sági szervezetekben. Annak ellenére, hogy a fiatalok ide­vállalkoznunk kell arra, jogait is. Példának említette, jük legkevesebb részét töltik hogy megfogalmazzuk saját álláspontunkat a kérdések­ben... Aktívabb, tudatosabb politikai munkát kell végez­nünk annak érdekében, hogy a fiatalok jobban megismer­jék a párt politikáját... Saj­nos alacsony színvonalú a vi­takultúránk... M­­ai helyzetünk előrehaladásának nehezebb körülményei csüggedést, elke­seredést, vagy félreállást épp úgy kiválthatnak, mint a ki­hívás elfogadását, a nehézsé­gek leküzdésére irányuló ke­ményebb erőfeszítések válla­lását — mondotta az ideoló­giai kérdéseket megvitató szakció vezetője Molnár Ká­roly. , nem a kisvállalkozás érdek­li, lehetne ennek a neve „KISZ-vállalkozás” is, hanem a többletjövedelem megszer­zésének tisztes lehetősége. Hangsúlyozta, hogy sokfajta munkaversennyel, formával A vitában részt vevők kö­zül Kemecsi Mária elmondta, hog­y a diákok a legfogéko­­n­y­­bbak, a KISZ-nek talpon kell lenni ha szeretne rájuk ht­n­­, s ehhez nem biztos, hogy „hódító” program kell. i­el­vetette: jó-e az, ha a KI­SZ-tagfelvételhez a közép­iskolában könnyű , majd­nem automatikus az út. Ki­fejtette mennyire fontos, hogy a fiatalok előtt értelmes cél legyen, s ezt a KISZ adja meg. Fábián Péter szerint, a K­ISZ-alapszervezet - kö­zössége szelektál abban, hogy ki legyen az ifjúsági szerve­zet tagja. Ők Balassagyarma­ton újabban családi KISZ-es rendezvényeket szerveznek, ah­ol férj-feleség-gyerekek együtt vannak. Éppen azért, mert a családi hátteret a moz­galmi munkában is fontosnak tartják. Puszta Béla szólt arról, hogy az oktatás mellett a ne­velés sem hanyagolható el a mozgalom szempontjából sem az oktatási intézményekben. Felvetette a KISZ agitációs tevéken­ységének fogyatékos­ai a KISZ-ben. A vitában a többi között felmerült, hogy a KISZ-szer­­vezetek nevelő munkája a jelenleginél sokkal változato­sabb, színesebb, mozgósítóbb lehetne, s ezzel nagyobb be­folyást lehetne gyakorolni a KISZ-en kívüliekre is. rendelkezik a mozgalom, de igazán azok a vonzóak, ame­lyekben a gazdasági vezetés érdekeltté teszi a kollektívát, az egyént. Felvetette, hogy a brigádmozgalom értékelése túlzottan termeléscentrikus. Szóba került, hogy az FMKT-mozgalom többé-ke­­vésbé megtaláta a helyét, a gazdasági vezetők is méltá­nyolják tevékenységét. Leg­feljebb az bosszantja a fiatal műszakiakat, hogy egy-egy elfogadott pályamunka gya­korlatban való alkalmazása hosszadalmas. Mások a pá­lyakezdő szakmunkások és a műszaki értelmiségiek ala­csony kereseti lehetőségét ve­tették fel. Barna László, a fiatalok nehezebbé vált élet­­körülményeiről beszélt. Arról is szó esett, hogy ahol jól megy a vállalatnak, ott a fia­taloknak is könnyebb, job­bak a lehetőségek. A védnök­ségekkel kapcsolatban elhang­zott, hogy a kevesebb véd­nökség nem magyarázható a kevesebb beruházással. Lehet vállalni patronálást például a minőség javítása fölött is. Érdekeltté tenni a kollektívát . Az elmúlt három eszten­dőben a gazdasági követelmé­nyek teljesítése átgondoltabb és következetesebb munkát igényel a KISZ-szervezetektől, a fiataloktól is. — Elsődleges feladatunk és kötelességünk, hogy a min­dennapi munka­ során tudá­sunk legjavát adva álljuk meg helyünket, hiszen ezzel Szakmunkástanulók. Nem­tudjuk leginkább szolgálni nuzisták, szakközépiskolások üzemünk, vállalatunk, a nép­gazdaság céljainak elérését. — Néhány helyen működik helyi védnökség jó erdemén­­­nyel, de mostanában KISZ- szervezeteink bátortalanok e formával szemben, nem mer­sofent vitatott témája: a suli és a demokrácia viszonya. Nos, a küldöttgyűlés iskolai szekciója több mint két órát szentelt e témának. Balogh Miklós vitavezető tette fel a kérdéseket, inspirálva a kő­nek vállalni hosszabb időre rántsem megszeppent diáko­szóló védnökséget. — Van-e a fiatalokban elég kezdeményezőkészség? — egyebek között ezeket a gon­dolatokat vetette fel Papp Árpád, a KISZ gazdaságpo­litikailag foglalkozó vitaindítójában. A vita középpontjában a vállalati, gazdasági munka­­közösségek szervezésével kap­csolatos nehézségek álltak. Szirmai István arról beszélt, hogy egy jól menő ifjúsági hár a véleménynyilvánításra. Mennyire szól­hatn­ak bele a diákok az iskolai életbe? Partnere a KISZ, a tanári ve­zetésnek? Milyenek a jogok­ és a kötelességek összhangja? szekció Kikérik-e adott esetekben a diákok véleményét? Aki régen volt diák, az is bizonyára emlékszik rá, hús­vér kérdések ezek. Nem cso­da hát, ha rögtön kialakult a parázs vita. Frenyó Gábor balassagyarmati küldött, a brigád — amely a munkahő- diákság, pontosabban a gim­­lyén egyébként anyagilag nazistók világnézeti problé­­m­ i­ és elismerve — gazdasági mák iránti nagyobb fogékony­munkaközösség alakítására sogát bizonygatta, míg Radó­­kényszerül. Szalai Pál arról ősi László azt hangsúlyozta, beszélt, hogy a fiatalokat hogy nem szabad beskatulyáz­­ zuk­ és demokrácia­ ni a tanulókat az iskola típu­sának megfelelően, hiszen a szakmunkástanulók között is számosan vannak, akik „ver­senyre kelhetnek” akármelyik gimnazistával. Uj­laky Istvánná tanárkül­dött megkérdezte, hogy a résztvevők­­ iskoláiban él-e a patronáló rendszer a mozgal­mi munkát illetően? Az ered­mény: jóllehet többségük igennel válaszolt, ám még ko­rántsem pozitívak az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. Előd Beáta salgótarjáni kül­dött például hozzáfűzte, hogy olykor „öröklődik” a patró­­nusi tisztség a tanárok köré­ben. Pádár Éva úttörővezető a pedagógusok felelősségét emelte ki, mondván, olyan véleményeket is hallani, „hogy a pedagógusok kivet­ték a KISZ-t a diákok kezé­ből”... Pezsgő vita kerekedett, amelynek főbb tanulságait a mai plenáris ülésen ismerte­tik a hozzászólók. (Folytatás a 2. oldalon) A küldöttek a salgóbányai KISZí-isteolan az érkezés első perceiben ki 3 Megnyílt az ünnepi könyvhét A 55. ünnepi könyvhét or­szágos megnyitóját Budapes­ten péntek délután tartották a Deák téren. Több száz ér­deklődő gyűlt össze a könyv­vásár kezdetét is jelző ese­ményre, amelyen részt vett Aczél György, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Tété­nyi Pál, az MSZMP KB tu­dományos, közoktatási és kulturális osztályának veze­tője, Köpeczi Béla művelődé­si miniszter és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A megjelenteket Fekete Ti­bor, az MSZMP V. kerületi Bizottságának titkára üdvözöl­te. Ezután Fekete Gyula, Jó­zsef Attila-díjas író, a Ma­gyar Írók Szövetségének al­­elnöke mondott beszédet. Hangoztatta: — az irodalom annyiban létezik, amennyiben az irodalmon kívül jelen van; a szellemi, a társadalmi­­ élet, a közélet más dimen­zióiban, a gondolkodásban — jelen van tehát, szétsugározza közérzetét is. Gyógyít vagy roncsol, mint a rádium. E je­lenlétnek évente ismétlődő próbája a könyvhét. — Tömérdek az olvasniva­ló, reménytelen a hozzávető­leges áttekintése is. Ebből ki­világlik: ha valóban válság­ban van az olvasási kultúra, akkor ez a bőség válsága. Az ezerarcú olvasótábor minde­nestül, beleértve az irodalmi csemegézők szűk szektáit is, meg a kalandokra, izgalmak­ra, könnyű olvasmányokra éhes sokaságot is, keresse csak és találja meg a könyv­­­sátrakban az őt hívogató könyvet, a leginkább kedvére valót. Ebben nem kell közös nevezőre jutni. Elképzelni i s lehangoló volna úgy az irodalom kert­jét, hogy ott csak egyetlen ízlés, egyetlen stílus, egyet­len értékrend uralkodik és mindaz, ami ott­­ kicsírázik, szárba szökken, egyetlen ker­tész nyesegető szépségeszmé­nyének, nyíró-vágó-metsző szerszámainak rendeli magát alá. Közügy tehát az iroda­lom, mindig közügy volt, mindig elixir volt. A szom­júságot a szebbre, a jobbra, mindig is a könyvek élesz­tik. Annak az értéknek, ame­lyet sok tízezer év óta össze­gyűjtött az ember, a jóval­­ nagyobbik felét nem a ban­kok páncélkamráiban, neki az épületekben és hidakban, nem a gyári gépcsarnokok­­­­ban, s nem az ékszerdobo­zokban, hanem igenis a könyvekben tároljuk. — Nem is hiszem, hogy volt olyan alkotó, csak egyet­lenegy is, aki nem az irodal­mi eszmevilág dinamitpat­­­­ronjaiból, nukleáris töltetei­ből szívta tele lelkét egy élet­re feszültséggel és szent nyugtalansággal. Senki sem önmagából csiholja a tüzet, az író sem. Hogy írásban és szóban nagyobb­­ lánggal ad­hassa tovább, fogantató lég­körben, régi, új és jövendő olvasóknak, amit innen-onnan szíve fókuszába gyűjtött. Eh­hez tegyük termékeny alka­lommá a könyv ünnepeit — mondotta Fekete Gyula. Megyénkben is nagy az érdeklődés, az 55. ünnepi könyvhét rendezvényei, és az ez alkalomra megjelent újdonságok iránt Bencze Péter felvétele Ülést tartott az Elnöki Tanács zeriv­tak­ Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekez­dése alapján június 20-án, szerdán, tíz órára összehívta az országgyűlést. A Minisztertanács javasol­ta, hogy az országgyűlés tűz­ze az ülésszak napirendjére a törvényjavaslatot az 1983. év állami költségvetés végrehaj­tásáról, valamint a külkeres­kedelemről szóló 1974. évi III törvény végrehajtásával fog­lalkozó beszámolót. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban bírákat mentett fel és választott, végül ke­gyelmi ügyben döntött. (MTI)

Next