Nógrád, 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZM+? NOCRAQ MEGYEI 317.Q T,SAG.A ES .A MEGYEI XL. ÉVF., 122. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1984. MÁJUS 26., SZOMBAT Megkezdődött a KISZ megyei küldöttgyűlése Széles körű vita társadalmi és gazdaságpolitikai kérdésekről Tegnap délután benépesült a KISZ Nógrád megyei bizottságának salgóbányai Lovász József politikai képzési központja. Nógrád megye húszezer KISZ-tagjának képviseletében több mint másfél száz ifjúkommunista részvételével kezdődött meg az elmúlt három esztendő munkáját értékelő és a to vábbi feladatokat meghatározó küldöttgyűlés. A küldötteket és a vendégeket Juhász András, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte, majd a fiatalok öt szekcióban elemezték a mozgalmi munka megyei tapasztalatait. „Könnyű az út az alapszervezetben, hogy kevés az érzelmi ráhatás a fiatalokra. Tóthné Csikós Csilla arról szólt: a KISZ legfontosabb feladata az ifjúság nevelése. A fiatalokra pedig úgy lehet hatni, ha ott vannak az ifjúsági szervezetekben. Annak ellenére, hogy a fiatalok idevállalkoznunk kell arra, jogait is. Példának említette, jük legkevesebb részét töltik hogy megfogalmazzuk saját álláspontunkat a kérdésekben... Aktívabb, tudatosabb politikai munkát kell végeznünk annak érdekében, hogy a fiatalok jobban megismerjék a párt politikáját... Sajnos alacsony színvonalú a vitakultúránk... Mai helyzetünk előrehaladásának nehezebb körülményei csüggedést, elkeseredést, vagy félreállást épp úgy kiválthatnak, mint a kihívás elfogadását, a nehézségek leküzdésére irányuló keményebb erőfeszítések vállalását — mondotta az ideológiai kérdéseket megvitató szakció vezetője Molnár Károly. , nem a kisvállalkozás érdekli, lehetne ennek a neve „KISZ-vállalkozás” is, hanem a többletjövedelem megszerzésének tisztes lehetősége. Hangsúlyozta, hogy sokfajta munkaversennyel, formával A vitában részt vevők közül Kemecsi Mária elmondta, hogy a diákok a legfogékonybbak, a KISZ-nek talpon kell lenni ha szeretne rájuk htn, s ehhez nem biztos, hogy „hódító” program kell. ielvetette: jó-e az, ha a KISZ-tagfelvételhez a középiskolában könnyű , majdnem automatikus az út. Kifejtette mennyire fontos, hogy a fiatalok előtt értelmes cél legyen, s ezt a KISZ adja meg. Fábián Péter szerint, a KISZ-alapszervezet - közössége szelektál abban, hogy ki legyen az ifjúsági szervezet tagja. Ők Balassagyarmaton újabban családi KISZ-es rendezvényeket szerveznek, ahol férj-feleség-gyerekek együtt vannak. Éppen azért, mert a családi hátteret a mozgalmi munkában is fontosnak tartják. Puszta Béla szólt arról, hogy az oktatás mellett a nevelés sem hanyagolható el a mozgalom szempontjából sem az oktatási intézményekben. Felvetette a KISZ agitációs tevékenységének fogyatékosai a KISZ-ben. A vitában a többi között felmerült, hogy a KISZ-szervezetek nevelő munkája a jelenleginél sokkal változatosabb, színesebb, mozgósítóbb lehetne, s ezzel nagyobb befolyást lehetne gyakorolni a KISZ-en kívüliekre is. rendelkezik a mozgalom, de igazán azok a vonzóak, amelyekben a gazdasági vezetés érdekeltté teszi a kollektívát, az egyént. Felvetette, hogy a brigádmozgalom értékelése túlzottan termeléscentrikus. Szóba került, hogy az FMKT-mozgalom többé-kevésbé megtaláta a helyét, a gazdasági vezetők is méltányolják tevékenységét. Legfeljebb az bosszantja a fiatal műszakiakat, hogy egy-egy elfogadott pályamunka gyakorlatban való alkalmazása hosszadalmas. Mások a pályakezdő szakmunkások és a műszaki értelmiségiek alacsony kereseti lehetőségét vetették fel. Barna László, a fiatalok nehezebbé vált életkörülményeiről beszélt. Arról is szó esett, hogy ahol jól megy a vállalatnak, ott a fiataloknak is könnyebb, jobbak a lehetőségek. A védnökségekkel kapcsolatban elhangzott, hogy a kevesebb védnökség nem magyarázható a kevesebb beruházással. Lehet vállalni patronálást például a minőség javítása fölött is. Érdekeltté tenni a kollektívát . Az elmúlt három esztendőben a gazdasági követelmények teljesítése átgondoltabb és következetesebb munkát igényel a KISZ-szervezetektől, a fiataloktól is. — Elsődleges feladatunk és kötelességünk, hogy a mindennapi munka során tudásunk legjavát adva álljuk meg helyünket, hiszen ezzel Szakmunkástanulók. Nemtudjuk leginkább szolgálni nuzisták, szakközépiskolások üzemünk, vállalatunk, a népgazdaság céljainak elérését. — Néhány helyen működik helyi védnökség jó erdeménnyel, de mostanában KISZ- szervezeteink bátortalanok e formával szemben, nem mersofent vitatott témája: a suli és a demokrácia viszonya. Nos, a küldöttgyűlés iskolai szekciója több mint két órát szentelt e témának. Balogh Miklós vitavezető tette fel a kérdéseket, inspirálva a kőnek vállalni hosszabb időre rántsem megszeppent diákoszóló védnökséget. — Van-e a fiatalokban elég kezdeményezőkészség? — egyebek között ezeket a gondolatokat vetette fel Papp Árpád, a KISZ gazdaságpolitikailag foglalkozó vitaindítójában. A vita középpontjában a vállalati, gazdasági munkaközösségek szervezésével kapcsolatos nehézségek álltak. Szirmai István arról beszélt, hogy egy jól menő ifjúsági hár a véleménynyilvánításra. Mennyire szólhatnak bele a diákok az iskolai életbe? Partnere a KISZ, a tanári vezetésnek? Milyenek a jogok és a kötelességek összhangja? szekció Kikérik-e adott esetekben a diákok véleményét? Aki régen volt diák, az is bizonyára emlékszik rá, húsvér kérdések ezek. Nem csoda hát, ha rögtön kialakult a parázs vita. Frenyó Gábor balassagyarmati küldött, a brigád — amely a munkahő- diákság, pontosabban a gimlyén egyébként anyagilag nazistók világnézeti problém i és elismerve — gazdasági mák iránti nagyobb fogékonymunkaközösség alakítására sogát bizonygatta, míg Radókényszerül. Szalai Pál arról ősi László azt hangsúlyozta, beszélt, hogy a fiatalokat hogy nem szabad beskatulyáz zuk és demokrácia ni a tanulókat az iskola típusának megfelelően, hiszen a szakmunkástanulók között is számosan vannak, akik „versenyre kelhetnek” akármelyik gimnazistával. Ujlaky Istvánná tanárküldött megkérdezte, hogy a résztvevők iskoláiban él-e a patronáló rendszer a mozgalmi munkát illetően? Az eredmény: jóllehet többségük igennel válaszolt, ám még korántsem pozitívak az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. Előd Beáta salgótarjáni küldött például hozzáfűzte, hogy olykor „öröklődik” a patrónusi tisztség a tanárok körében. Pádár Éva úttörővezető a pedagógusok felelősségét emelte ki, mondván, olyan véleményeket is hallani, „hogy a pedagógusok kivették a KISZ-t a diákok kezéből”... Pezsgő vita kerekedett, amelynek főbb tanulságait a mai plenáris ülésen ismertetik a hozzászólók. (Folytatás a 2. oldalon) A küldöttek a salgóbányai KISZí-isteolan az érkezés első perceiben ki 3 Megnyílt az ünnepi könyvhét A 55. ünnepi könyvhét országos megnyitóját Budapesten péntek délután tartották a Deák téren. Több száz érdeklődő gyűlt össze a könyvvásár kezdetét is jelző eseményre, amelyen részt vett Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Tétényi Pál, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Köpeczi Béla művelődési miniszter és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A megjelenteket Fekete Tibor, az MSZMP V. kerületi Bizottságának titkára üdvözölte. Ezután Fekete Gyula, József Attila-díjas író, a Magyar Írók Szövetségének alelnöke mondott beszédet. Hangoztatta: — az irodalom annyiban létezik, amennyiben az irodalmon kívül jelen van; a szellemi, a társadalmi élet, a közélet más dimenzióiban, a gondolkodásban — jelen van tehát, szétsugározza közérzetét is. Gyógyít vagy roncsol, mint a rádium. E jelenlétnek évente ismétlődő próbája a könyvhét. — Tömérdek az olvasnivaló, reménytelen a hozzávetőleges áttekintése is. Ebből kiviláglik: ha valóban válságban van az olvasási kultúra, akkor ez a bőség válsága. Az ezerarcú olvasótábor mindenestül, beleértve az irodalmi csemegézők szűk szektáit is, meg a kalandokra, izgalmakra, könnyű olvasmányokra éhes sokaságot is, keresse csak és találja meg a könyvsátrakban az őt hívogató könyvet, a leginkább kedvére valót. Ebben nem kell közös nevezőre jutni. Elképzelni i s lehangoló volna úgy az irodalom kertjét, hogy ott csak egyetlen ízlés, egyetlen stílus, egyetlen értékrend uralkodik és mindaz, ami ott kicsírázik, szárba szökken, egyetlen kertész nyesegető szépségeszményének, nyíró-vágó-metsző szerszámainak rendeli magát alá. Közügy tehát az irodalom, mindig közügy volt, mindig elixir volt. A szomjúságot a szebbre, a jobbra, mindig is a könyvek élesztik. Annak az értéknek, amelyet sok tízezer év óta összegyűjtött az ember, a jóval nagyobbik felét nem a bankok páncélkamráiban, neki az épületekben és hidakban, nem a gyári gépcsarnokokban, s nem az ékszerdobozokban, hanem igenis a könyvekben tároljuk. — Nem is hiszem, hogy volt olyan alkotó, csak egyetlenegy is, aki nem az irodalmi eszmevilág dinamitpatronjaiból, nukleáris tölteteiből szívta tele lelkét egy életre feszültséggel és szent nyugtalansággal. Senki sem önmagából csiholja a tüzet, az író sem. Hogy írásban és szóban nagyobb lánggal adhassa tovább, fogantató légkörben, régi, új és jövendő olvasóknak, amit innen-onnan szíve fókuszába gyűjtött. Ehhez tegyük termékeny alkalommá a könyv ünnepeit — mondotta Fekete Gyula. Megyénkben is nagy az érdeklődés, az 55. ünnepi könyvhét rendezvényei, és az ez alkalomra megjelent újdonságok iránt Bencze Péter felvétele Ülést tartott az Elnöki Tanács zerivtak Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján június 20-án, szerdán, tíz órára összehívta az országgyűlést. A Minisztertanács javasolta, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a törvényjavaslatot az 1983. év állami költségvetés végrehajtásáról, valamint a külkereskedelemről szóló 1974. évi III törvény végrehajtásával foglalkozó beszámolót. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírákat mentett fel és választott, végül kegyelmi ügyben döntött. (MTI)