Nógrád, 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

Nmaraö­cs, túlteljesítés Megnövekedett a magánerős családi házak iránti építési kedv A Balassagyarmati városi Tanács előtt álló feladatok között az élen a lakásellátás javítása szerepel, amely a ta­nács fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységének kiemelt tár­sadalompolitikai programja. A városban a VI. ötéves terv időszakára 747 lakás épí­tését irányozták elő, amely­nek tervezett megoszlása: 165 célcsoportos finanszírozású, 328 OTP-berh­ázású, 194 kor­szerű csoportos és 60 hagyo­mányos családi ház. A tervhez képest módosulás A tervciklus első három évében összesen 425 lakásba költözhettek be az új otthon­ra várók, ami megközelítőleg időarányos teljesítésre enged következtetni, a tervezett konstrukciók azonban módo­sultak. Várhatóan a számí­tottnál kevesebb célcsoportos lakás készül el, amiben elő­készítési hiányosságok, a ki­vitelezői kapacitás, illetve a tervezettnél magasabb költsé­gek egyaránt közrejátszottak. (A 41. és 42. jelű épületek földszintjén, például szolgál­tatóegységeket terveztek ere­detileg, de az érintettek fej­­lesztésialap-hiányra hivat­kozva, elálltak szándékuktól, emiatt alaposan megnehezí­tették a tanácsiak dolgát.) A jelek szerint a takarék­­pénztár beruházásában terve­zett lakások a tervciklus vé­gére megvalósulnak, de a kor­szerű csoportos családi házak építéséhez fűzött remények aligha válhatnak valóra. A kezdeti nehézségek ellenére elkezdődtek az építkezések, s várhatóan 80—90 ilyen lakás a jövő év végéig el is készül. Miben keresendő a lemara­dás oka? Elsősorban abban, hogy a tervciklus elején nem állt rendelkezésre elegendő közművesített telek a város­ban és a korszerű csoportos családiház-építés hagyomá­nyairól sem igen beszélhettek. Ráadásul a magas telekárak sem örvendeztették meg az építeni szándékozókat, hiszen a tanács rákényszerült a ki­sajátítási és a közművesítési költségek megfizettetésére is. Az elmúlt évben viszont négyzetméterenként száz fo­rint kedvezményt biztosítot­tak a Jókai és Áchim út kö­zötti területen, s így harminc­­három teleknek akadt gazdá­ja. Ami az egyik oldalon hi­ányzik, a másik oldalon be­hozható, azaz örvendetesen felszökött a hagyományos családi házak építése iránti kedv. A tervciklus első három évében száznégy darabbal több épült az öt évre előirány­zottnál. A magánerős lakásépítések­nek Balassagyarmaton is kedvezett a lakásügyi jog­szabályok, valamint a hitel­­feltételek módosítása. A két év — 1981—82 — után azon­ban némi megtorpanás kö­vetkezett be ezen a területen is. Részben azért, mert a tar­tós használatba adás bizonyos szemléletbeli akadályokkal találkozott, nem növekedtek a lakosság pénzügyi lehetőségei s ráadásul az építőanyag­­ellátás, az­­ anyagbeszerzés ne­hézségei sokakat meggondo­lásra késztettek. Telkek — igény szerint A Balassagyarmati városi Tanács egyik legfontosabb feladataként tartja számon a magánerős építkezések felté­teleinek megteremtését to­vábbra is. Ezek közül a leg­lényegesebb, hogy az építeni szándékozó igényének megfe­lelő ingatlanhoz juthasson hozzá. A telkek iránti igé­nyek azonban meglehetősen változatosak, amellyel az öt­éves terv célkitűzéseinek ki­alakítása idején a tanácsiak aligha számolhattak. Éppen ezért, az eredeti terven felül — pályázat útján, elnyerve a megyei támogatást — került sor telkek kialakítására. A tanács telekkínálatát jel­zi, hogy a VI. ötéves terv időszakában összesen három­száz építésre alkalmas ingat­lan kialakításával számolhat­nak. Jelenleg is csaknem száz telek áll rendelkezésre a vá­rosban. A munka e területén is nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a korszerű, csoportos családi házak építésének, ami amellett, hogy a települést kedvezően formálja, lehetősé­get nyújt gazdaságos közmű­­vesítési megoldásokra is. A telekkialakítások és a te­lekelosztás során a város belső területein továbbra is a tömbépítkezéseket helyezik előtérbe Balassagyarmaton, míg a magánerőből épülő há­zaknak elsősorban a perem­területeken biztosítanak ar­ra alkalmas­­ helyet. A tanács az új rendezési terv készíté­sével párhuzamosan törekszik a szanálásmentes tömbbelsők feltárására, az építési tilalmak feloldására. Ami a telekkiala­­kítások pénzügyi fedezetét illeti: főként a saját forrá­sokra számíthatnak, mellette számolnak a megyei tanács­tól pályázat útján kapható támogatással és szeretnék az eddigieknél jobban bevonni a vállalatokat, intézményeket is. E szempontok figyelembe­vételével alakítottak ki pél­dául a Jókai—Áchim utcák között 46 telket, átlagosan 325 négyzetméter területtel, teljes közművel ellátva,, kor­szerű csoportos családi házak számára. A délnyugati városrészben, a Honti utca térségében 26, hagyományos, építésre alkal­mas telek áll az építtetők rendelkezésére, vízzel és vil­lanyvezetékkel ellátva, s ugyanilyen telkek vehetők tartós használatba az Április 4.­lakótelepen is. Patvarcon 62, Ipolyszögön 9 telek jelen­ti a magánerős építkezés fon­tos feltételének biztosítását. A tervekben szerepel, hogy a délkeleti városrészben 30, a Kun Béla-lakótelepen továb­bi 60 telket alakítanak ki korszerű, csoportos építésre. Tanácsi feladatok Mint arról a párt városi végrehajtó bizottságának ülé­sén is szó esett a közelmúlt­ban, a tanács tisztában van azzal, hogy további erőfeszí­téseket kell tennie a lakásel­látás javítása érdekében. A telekkínálatot igyekeznek a kereslethez igazítani, kedvező telekárakkal próbálják ösz­tönözni az arra vállalkozókat az építésre. A városfejlesztési és mun­kaerő-szolgálati iroda az ed­digieknél hathatósabban kell, hogy részt vegyen a lakossá­gi építési kedv fokozásában, a felvilágosításban, az építke­zésekkel együttjáró adminiszt­rációs, szervezési teendők in­tézésében. Közös érdek, hogy az épí­tők a legkorszerűbb, a leggaz­daságosabb és leggyorsabb építési módszereket válasszák lakásigényük kielégítésére, s bizonyára sokat jelentene, ha gyorsabban terjedne a máshol már bevált félkészlakás-épí­­tési akció. Balassagyarmat sem mentes az építőanyag-ellátás országos gondjaitól, tehát joggal fo­galmazódik meg, hogy javíta­ni szükséges a TÜZÉP építő­anyag-kínálatán, s szükséges jobban számolni a környéken található építőanyagok hasz­nosításával is. Megfogalmazó­dott, hogy a hatósági ügyin­tézés válhatna gyorsabbá és rugalmasabbá. Megalapozott a remény, hogy a magánerős építési kedv növekedésével a közép­távú lakásépítési terv — ha módosult konstrukcióban is — teljesíthető. Ez pedig re­ménykedésre jogosítja fel a városban lakásra várókat. ÚJ ÜGYFÉLFOGADÁSI REND A TANÁCSON A városi tanácson a szervezeti és működési szabályzatban meg­határozónak szerinti ügyfélfoga­dást a hivatalvezetés rendszeresen figyelemmel kísérte — kíséri. Több alkalommal ügyfélszámlálást vé­geztek, illetve az utóbbi években rendszeresített ü­gyfélkísérő lap vezetése számos információt adott az ügyfélforgalom alakulásáról, irányáról, tartalmáról. A vizsgá­latok alapján megállapították, hogy a városi tanács szakigaz­gatási szerveihez naponta átlag 60 ügyfél érkezik. A legnag­yobb szá­mú ügyfélforgalom a hétfői és a szerdai napokon jelentkezik. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága úgy döntött, hogy a dol­gozók veszteségidejének csökken­tése céljából az ügyfélfogadás rendjének továbbfejlesztésével biz­tosítani kell az üzemekben, in­tézményekben dolgozók munka­idején túli ügyfélfogadást. Ennek érdekében kívánatos, hogy a hét meghatározott napján a lakossági ügyeket intéző, érdemi munkát végző személyek csoportonként egy-egy fő, az általános munka­idő-beosztástól eltérő, azt meg­hosszabbító időtartamban fogadják az ügyfeleket. Az új ügyfélfoga­dási rend megállapításánál a vég­rehajtó bizottság kimondotta, hogy az idézések, meghívók kibocsátá­sakor a lehetőségek szerint fi­gyelemmel kell lenni a munka­idő-beosztásokra, illetve — rend­kívül indokolt esetek kivételével — két időpont megjelölésével kell intézkedni. Törekedni kell a kü­­lönböző tanácsi és nem tanácsi szolgáltató szervek munkarendjé­nek összehangolására. A végre­hajtó bizottság titkára a város 22 vezetőjével egyeztette a munka­rendet, ezek között van az OTP, az Állami Biztosító, az IBUSZ, a takarékszövetkezet és más szol­gáltató vállalat. A végrehajtó bizottság intézke­dése szerint a jövőben az ügyfél­­fogadási rend a következők sze­rint alakul: A szakigazgatási szervek veze­tői minden hét szerdai napján 8— 1b óráig tartanak ügyfélfogadást. Az osztályok ügyintézői hétfőn 8—16 óráig, szerdán 8—16 óráig, pénteken 12—15,45 óráig fogadják az ügyfeleket. A hatósági osztály ügyintézői — a 2. pontban foglaltakon túl — szerdán 7—8 óráig és Ifi—18 órá­ig csoportonként 1—1 fő érdemi ügyintéző beosztásával kötelesek ügyfélfogadást tartani. Az ügyfélszolgálati iroda dolgo­zói a hét minden munkanapján — munkaidőben — fogadják az ügyfeleket. Szombati napokon 8—12 óráig az ügyfél­szol­­álati irodában ügye­­leti szolgálatot kell tartani. Az üg­veleti beosztást az apparátus érdemi ügyintézőire kiterjedően a végrehajtó bizottság titkára ügyeleti tervben határozza meg. Az új ügyfélfogadási rend jú­nius elsejével hatályba lépett. A verseny elérte A hónap elején tartották meg a BSE sportpályáján a tűzoltók körzeti versenyét. A vetélkedőn Balassagyarmat vá­rost 26 raj 260 fővel, a szé­­csényieket 13 raj 130 fővel, a rétságiakat 26 raj 260 fővel képviselte. A pályára érkező egyenruhás önkéntes tűzoltó­kat zene fogadta, hogy számot adjanak a felkészültségükről, felszereltségük üzemképessé­géről, műszaki állapotáról. A versenyt Kunhalasi István tűzoltó őrnaggyal, a városi tűzoltóparancsnokkal értékel­tük. Az önkéntes tűzoltók saját felszereléssel hajtották végre­­ a verseny feladatait, amely két részből állt. Az egyik fel­adat a kismotorfecskendők szerelése — vizes — és a cél leküzdése volt, a második fel­adat, ügyességi vetélkedőt kellett végrehajtani az aka­dálypályán. Az első feladat végrehajtásához minden csa­pat ezer liter vizet kapott, s a 105 m-es pályán a sugársze­­relés után 1> m távolságról, 5 cm-es átmérőjű lyukon kellett 10 liter vizet a céltáb­lába juttatni. A cél leküzdé­sét elektromos jelző jelezte. Az ügyességi vetélkedőn vál­tóstaféta volt, ahol az első részben 8 méter hosszú úszó­­csövön kellett átmenni 80 cm­­es átmérővel. A következő fel­adat egy másfél méteres aka­dálypalánkon kellett átküzde­nie magát az önkéntes tűz­oltónak, míg a harmadik fe­ladat 6 méter hosszú, 60 cm-es magas gerendán kellett át­haladnia. Az utolsó embernek két darab tömlőt kellett ös­­­szekapcsolni és azzal a célba befutni. Az önkéntes tűzoltók vetél­kedőjén — ahol részt vettek a párt-, a tanács-, a társadal­mi szervek képviselői, válla­lati és községi női, illetve férficsapatok mérték össze tudásukat. A vállalati női ön­kéntes csapatok a 800-as kis­motorfecskendő szerelésénél első helyre a balassagyarmati kábelgyár csapata került 53.5 mp-es szerelési idővel. E célját férfiaknál is a kábelgyáriak győztek, 50 mp-es teljesít­ménnyel. A 400-as kismotor­fecskendő közül a PENOMAH férficsapata vitte el a pál­mát 72 mp-es idővel. A köz­ségi önkéntesek közül a szü­gyiek kerültek az első helyre 54.5 mp-es eredménnyel. — Hogyan értékeli a csa­patok teljesítményét? — Hosszabb idő óta lelki­­ismeretesen készültek az ön­kéntesek erre a találkozóra. A lelkiismeretes munkának meg lett az eredménye s kijelent­hetem, hogy valamennyi csa­pat megállta a helyét. Felké­szültségük azt bizonyítja, hogy úgynevezett éles helyzetben is megállnák helyüket, hiszen már korábban több tűzesetnél helytálltak, illetve közremű­­ködtek. Látható volt, hogy mindenki becsülettel készült, sajnos azonban mivel ver­senyről volt szó, némelyiktől elpártolt a szerencse, volt aki­hez hozzászegődött. Fegyel­­m­ezetten viselkedtek az ön­­kéntesek! Bizonyítva, hogy szervezett, fegyelmezett egye­sületről van szó. — Milyen tapasztalatokat hozott ez a körzeti verseny? — Tapasztalatot bőven adott. Kár, hogy Balassagyar­mat városból a 10 vállalati tűzoltócsapatból csak hat ne­vezett be. A Fémipari Vállalat, a Budapesti Finomkötöttáru­gyár, a Salgótarjáni Ruha­gyár balassagyarmati telepe kismotorfecskendővel nem rendelkezik, pedig komoly ér­tékek vannak ezeken a he­lyeken. Aztán szükség lenne arra is, hogy a húsipar, a Kő­bányai Porcelángyár, és az Ipoly Bútorgyár a kismotor­fecskendőjét nagyobbra, kor­szerűbbre cserélné fel. A versenyt minden évben megrendezzük, s ez az okta­tási év befejezését is jelenti. Véleményünk szerint a vetél­kedő elérte célját. A szerzett tapasztalatokat, ismereteiket hasznosítani tudják majd, ha arra szükség lenne, hiszen nyakunkon a nyár, a betaka­rítás — mondotta befejezésül Kunhalasi István tűzoltó őr­nagy. S. L. Félkészültén az ország egyik kapujában Balassagyarmat már régen igen jelentős idegenforgalmat bonyolít le a magyar—cseh­szlovák közös határállomáson. Az ország egyik kapujának is nevezik, hiszen a forgalom­­ellenőrzési ponton nemcsak szocialista országok képvise­lői, hanem a kapitalista álla­mok kül­döttei is megfordul­nak. Éppen ezért nem mind­egy, hogy Balassagyarmat mi­lyen benyomást kelt a ha­zánkba látogatóban. A BM Határőrség balassa­gyarmati forgalom­ellenőrzési pontja az idén nyolcadszor nyeri el a kiváló címet, s mint Pataki Istvá­n őrnagy mondotta, a FEP aranykoszo­­rús címet nyerte el. Ez azt is jelenti, hogy a forgalomellen­­őrzési pont minden katonája részt vesz a szocialista ver­senymozgalomban, s valami­lyen címet el kellett érnie. Pataki István őrnagy öröm­mel újságolta, hogy egyre növekszik a munkájuk, hiszen mind többen kelnek át a ha­táron. 1983-ban a személyi forgalom mintegy 4,5 száza­lékkal emelkedett, a korábbi évhez 7,8 százalékos a jár­műforgalom növekedése. Saj­nálatos, hogy az elmúlt év­ben növekedést tapasztaltak a csempészek és a csempész­áruk „forgalmában” is, ez mintegy 8 százalékos növeke­dést mutat. Erre az évre még nagyobb növekedés várható. Csupán az első negyedévben a tava­lyi első negyedévhez viszo­nyítva 14—16 százalékos a személy­iforgalom-növekedés — és tessék most figyelni. 60 százalékkal több jármű kelt át a határon három hónap alatt, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Egyre töb­ben jönnek a tőkésállamok­ból is ,Balassagyarmaton át hazánkba. Ez az ütem 12 százalékos növekedést mutat eddig. Ami pedig önmagáért beszél, a vízumkiadások szá­ma 110 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban volt. Sajnos, a csempész­áru is növekedett, amire jel­lemző, hogy legtöbbje fizető­­eszköz. Az év első negyedévének ilyen nagymértékű forgalom­­növekedése arra késztette a határőrség tisztjeit, tiszthe­lyetteseit és katonáit, hogy a nyári nagy forgalomra más módszerekkel készüljenek fel, mint az eddigi években tör­tént, így fogalmazott­ Pataki­­ István határőr őrnagy is. Mint mondotta: az elmúlt évi nyári forgalom után nem tartottak pihenőt, azonnal megkezdték az idei évre va­ló felkészülést. A felkészülés azt a célt szolgálta, hogy a forgalomel­­lenőrzési ponton a határőrök munkájában érvényre jusson a biztonság, a kulturáltság, a gyorsaság, s eleget tegyenek e három követelménynek. Ezek mellett olyan feladatok­nak is eleget kellett tenni, amit a szocialista versenyben önként vállaltak a határőrök. Ahhoz, hogy a három köve­telménynek eleget tudjanak tenni az ország egyik kapu­já­ban, a kölcsönös együttmű­ködésre is szükség van Ba­­lassagyarmaton is. Immár nyolcadszor vehetik át ezek­ben a napokban a megtisztelő kiváló címet, ami a közös mun­ka gyümölcse. Hiszen együtt él­nek, dolgoznak a vámőrökkel, a csehszlovák társszerepekkel, s nemcsak a biztonságra, a kulturáltságra, a gyorsaságra törekednek, hanem arra is, hogy mind tisztább legyen a balassagyarmati határátkelő­hely. Évente két esetben kommunista szombatot szer­veznek közösen, amikor el­végzik az épület festését, a városgazdákodás biztosítja a virágokat —, s ezzel az or­szágba lépő külföldi elsőként találkozik Balassagyarmaton. — so — Alkoholellenes klubmozgalom Siránkozás helyett segíteni! Lehet még újat mondani az alkoholizmusról? Nem hi­szem. Mondani... nem. Annyi­szor leírtuk már, hogy ott vagyunk a világ élvonalában, hogy hány és hány élet és család ment tönkre, hogy öl, butít, és nyomorba dönt... szó­val, újat mondani ezek után már nemigen lehet. Egyéb­ként is az agyonismételgetett szólamok — legyenek is bár­mennyire igazak — elveszítik tartalmukat. És tenni lehet még vala­mit? Kell! Szerencsére, sokan vannak, akik nem síránkoz­­nak-sa­jnálkoznak, hanem meg­próbálnak valamit tenni e „népbetegség” ellen. Alig két hónapja megala­kult a Nógrád megyei alko­holellenes klubbizottság, amely egyebek között célul tűzte ki, hogy a klubmozga­lom széles körű alkalmazásá­val enyhít a gondokon. A bi­zottság, amelynek titkára Szolnoki Csaba, elnöke Pász­tor Sándor, míg a szaktanács­­adó testület munkáját dr. Ka­dosa Ildikó irányítja, szóval, ez a bizottság konkrét el­képzelésekkel, feladatokkal lépett a plénum elé — ám­­hogy ezek a tervek valóra váljanak, s ezáltal némiképp visszaszoruljanak az alkoho­lizmus erői, ehhez — sokszor leírtuk már ezt is — társa­dalmi összefogás szükségelte­tik. A világ nyolcvan országá­ban 9800 csoportban több mint háromszázezer tagja van az alkoholellenes klubmoz­galomnak, hazánkban pedig idestova három évtizede pró­bálkoznak kisebb-nagyobb eredményekkel az illetéke­sek. A legutóbbi felmérés sze­rint Magyarországon hatvan­hét klub működik. A megelőzést és az utó­gondozást egyaránt szolgálná ez a lehetőség, alkalmat kí­nálna az alkoholizmus beteg­ségéből kilábadozóknak arra, hogy végképp leszokjanak az italról. E klubok az egész­ségügyi szervek és szakem­berek szakmai irányításával működnek, de rajtuk kívül a vöröskeresztes aktíváktól, a népművelőkön át, a társadal­mi szervekig szinte minden­kire szükség van. Legelőször megfelelő helyi­ségekre lenne szükség. Mint dr. Kadosa Ildikó főorvosnő elmondotta a balassagyarma­ti és salgótarjáni — működő — klubok mellett a közeljö­vőben Bátonyterenyén, Szé­­csényben és Pásztón, majd Rétságon és Romhányban in­dulnak meg az előkészületek a klubok megszervezésére. Kulcsszerep jut ebben az or­vosok mellett a népművelők­nek is, akik a klubprogra­mok összeállításával bizo­­­nyíthatják tenni akarásukat. Hiszen, ha­­ ezek a programok vonzókká válnak, s a kocs­ma helyett inkább ide jön­nek a betegek, akkor ez már fél siker.... A balassagyarmati kórház alkohológiai osztályán éven­te mintegy másfél ezer beteg fordul meg. Felelősségteljes és nem sikertelen munkát végeznek az itteni szakem­berek, az elbocsátott bete­gekben megvan a remény a gyógyulásra, a kilábalásra. Ám, ha ez az erőfeszítés nem párosul megfelelő utógondo­zással, társadalmi beilleszke­déssel, akkor bizony rövide­sen ismét megjelenik elvo­nókúrára a páciens... Ahol vi­szont az orvosok, az ápolók munkáját kiegészítik a tár­sadalmi aktívák, a rokoni, baráti, munkatársi önkéntes segítők, nos, itt megvan az esély a gyógyulásra. Voltaképpen e hálózat bő­vítését és hatékonyságát szol­gálja majd a megerősödő klubhálózat. Az első lépések már megörténtek. Nemrégi­ben Alsóörsön négy aktivis­ta és két szaktanácsadó or­szágos tanácskozáson vett részt, ahol az alkoholellenes küzdelem konkrét teendőiről esett szó. Megkezdődtek a tárgyalások a klubok kiala­kításáról, a helyiségek bizto­sításáról, a felszerelésekről, ősszel Ráróspusztán a moz­galom irányítói, szervezői ta­nácskoznak több napon át, szóval az első lépések meg­történtek. Ám, az eredményességhez több lépésre van szükség. S mindazok segítségére, össze­fogására, akik nemcsak so­pánkodni akarnak az alko­holizmus szörnyűségein, ha­nem meg is akarják akadá­lyozni azt. Persze, nem má­ról holnapra, nem is egyik hétről a másikra — ez évek­ kemény munkáját jelentheti. És hitet. Hitet az ember­ben. Akin nem uralkodhat néhány deci párolt burgonyá­k­. Egy életen át. (ta­> J

Next