Nógrád, 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-13 / 137. szám
Nmaraöcs, túlteljesítés Megnövekedett a magánerős családi házak iránti építési kedv A Balassagyarmati városi Tanács előtt álló feladatok között az élen a lakásellátás javítása szerepel, amely a tanács fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységének kiemelt társadalompolitikai programja. A városban a VI. ötéves terv időszakára 747 lakás építését irányozták elő, amelynek tervezett megoszlása: 165 célcsoportos finanszírozású, 328 OTP-berházású, 194 korszerű csoportos és 60 hagyományos családi ház. A tervhez képest módosulás A tervciklus első három évében összesen 425 lakásba költözhettek be az új otthonra várók, ami megközelítőleg időarányos teljesítésre enged következtetni, a tervezett konstrukciók azonban módosultak. Várhatóan a számítottnál kevesebb célcsoportos lakás készül el, amiben előkészítési hiányosságok, a kivitelezői kapacitás, illetve a tervezettnél magasabb költségek egyaránt közrejátszottak. (A 41. és 42. jelű épületek földszintjén, például szolgáltatóegységeket terveztek eredetileg, de az érintettek fejlesztésialap-hiányra hivatkozva, elálltak szándékuktól, emiatt alaposan megnehezítették a tanácsiak dolgát.) A jelek szerint a takarékpénztár beruházásában tervezett lakások a tervciklus végére megvalósulnak, de a korszerű csoportos családi házak építéséhez fűzött remények aligha válhatnak valóra. A kezdeti nehézségek ellenére elkezdődtek az építkezések, s várhatóan 80—90 ilyen lakás a jövő év végéig el is készül. Miben keresendő a lemaradás oka? Elsősorban abban, hogy a tervciklus elején nem állt rendelkezésre elegendő közművesített telek a városban és a korszerű csoportos családiház-építés hagyományairól sem igen beszélhettek. Ráadásul a magas telekárak sem örvendeztették meg az építeni szándékozókat, hiszen a tanács rákényszerült a kisajátítási és a közművesítési költségek megfizettetésére is. Az elmúlt évben viszont négyzetméterenként száz forint kedvezményt biztosítottak a Jókai és Áchim út közötti területen, s így harminchárom teleknek akadt gazdája. Ami az egyik oldalon hiányzik, a másik oldalon behozható, azaz örvendetesen felszökött a hagyományos családi házak építése iránti kedv. A tervciklus első három évében száznégy darabbal több épült az öt évre előirányzottnál. A magánerős lakásépítéseknek Balassagyarmaton is kedvezett a lakásügyi jogszabályok, valamint a hitelfeltételek módosítása. A két év — 1981—82 — után azonban némi megtorpanás következett be ezen a területen is. Részben azért, mert a tartós használatba adás bizonyos szemléletbeli akadályokkal találkozott, nem növekedtek a lakosság pénzügyi lehetőségei s ráadásul az építőanyagellátás, az anyagbeszerzés nehézségei sokakat meggondolásra késztettek. Telkek — igény szerint A Balassagyarmati városi Tanács egyik legfontosabb feladataként tartja számon a magánerős építkezések feltételeinek megteremtését továbbra is. Ezek közül a leglényegesebb, hogy az építeni szándékozó igényének megfelelő ingatlanhoz juthasson hozzá. A telkek iránti igények azonban meglehetősen változatosak, amellyel az ötéves terv célkitűzéseinek kialakítása idején a tanácsiak aligha számolhattak. Éppen ezért, az eredeti terven felül — pályázat útján, elnyerve a megyei támogatást — került sor telkek kialakítására. A tanács telekkínálatát jelzi, hogy a VI. ötéves terv időszakában összesen háromszáz építésre alkalmas ingatlan kialakításával számolhatnak. Jelenleg is csaknem száz telek áll rendelkezésre a városban. A munka e területén is nagy jelentőséget tulajdonítanak a korszerű, csoportos családi házak építésének, ami amellett, hogy a települést kedvezően formálja, lehetőséget nyújt gazdaságos közművesítési megoldásokra is. A telekkialakítások és a telekelosztás során a város belső területein továbbra is a tömbépítkezéseket helyezik előtérbe Balassagyarmaton, míg a magánerőből épülő házaknak elsősorban a peremterületeken biztosítanak arra alkalmas helyet. A tanács az új rendezési terv készítésével párhuzamosan törekszik a szanálásmentes tömbbelsők feltárására, az építési tilalmak feloldására. Ami a telekkialakítások pénzügyi fedezetét illeti: főként a saját forrásokra számíthatnak, mellette számolnak a megyei tanácstól pályázat útján kapható támogatással és szeretnék az eddigieknél jobban bevonni a vállalatokat, intézményeket is. E szempontok figyelembevételével alakítottak ki például a Jókai—Áchim utcák között 46 telket, átlagosan 325 négyzetméter területtel, teljes közművel ellátva,, korszerű csoportos családi házak számára. A délnyugati városrészben, a Honti utca térségében 26, hagyományos, építésre alkalmas telek áll az építtetők rendelkezésére, vízzel és villanyvezetékkel ellátva, s ugyanilyen telkek vehetők tartós használatba az Április 4.lakótelepen is. Patvarcon 62, Ipolyszögön 9 telek jelenti a magánerős építkezés fontos feltételének biztosítását. A tervekben szerepel, hogy a délkeleti városrészben 30, a Kun Béla-lakótelepen további 60 telket alakítanak ki korszerű, csoportos építésre. Tanácsi feladatok Mint arról a párt városi végrehajtó bizottságának ülésén is szó esett a közelmúltban, a tanács tisztában van azzal, hogy további erőfeszítéseket kell tennie a lakásellátás javítása érdekében. A telekkínálatot igyekeznek a kereslethez igazítani, kedvező telekárakkal próbálják ösztönözni az arra vállalkozókat az építésre. A városfejlesztési és munkaerő-szolgálati iroda az eddigieknél hathatósabban kell, hogy részt vegyen a lakossági építési kedv fokozásában, a felvilágosításban, az építkezésekkel együttjáró adminisztrációs, szervezési teendők intézésében. Közös érdek, hogy az építők a legkorszerűbb, a leggazdaságosabb és leggyorsabb építési módszereket válasszák lakásigényük kielégítésére, s bizonyára sokat jelentene, ha gyorsabban terjedne a máshol már bevált félkészlakás-építési akció. Balassagyarmat sem mentes az építőanyag-ellátás országos gondjaitól, tehát joggal fogalmazódik meg, hogy javítani szükséges a TÜZÉP építőanyag-kínálatán, s szükséges jobban számolni a környéken található építőanyagok hasznosításával is. Megfogalmazódott, hogy a hatósági ügyintézés válhatna gyorsabbá és rugalmasabbá. Megalapozott a remény, hogy a magánerős építési kedv növekedésével a középtávú lakásépítési terv — ha módosult konstrukcióban is — teljesíthető. Ez pedig reménykedésre jogosítja fel a városban lakásra várókat. ÚJ ÜGYFÉLFOGADÁSI REND A TANÁCSON A városi tanácson a szervezeti és működési szabályzatban meghatározónak szerinti ügyfélfogadást a hivatalvezetés rendszeresen figyelemmel kísérte — kíséri. Több alkalommal ügyfélszámlálást végeztek, illetve az utóbbi években rendszeresített ügyfélkísérő lap vezetése számos információt adott az ügyfélforgalom alakulásáról, irányáról, tartalmáról. A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a városi tanács szakigazgatási szerveihez naponta átlag 60 ügyfél érkezik. A legnagyobb számú ügyfélforgalom a hétfői és a szerdai napokon jelentkezik. A városi tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a dolgozók veszteségidejének csökkentése céljából az ügyfélfogadás rendjének továbbfejlesztésével biztosítani kell az üzemekben, intézményekben dolgozók munkaidején túli ügyfélfogadást. Ennek érdekében kívánatos, hogy a hét meghatározott napján a lakossági ügyeket intéző, érdemi munkát végző személyek csoportonként egy-egy fő, az általános munkaidő-beosztástól eltérő, azt meghosszabbító időtartamban fogadják az ügyfeleket. Az új ügyfélfogadási rend megállapításánál a végrehajtó bizottság kimondotta, hogy az idézések, meghívók kibocsátásakor a lehetőségek szerint figyelemmel kell lenni a munkaidő-beosztásokra, illetve — rendkívül indokolt esetek kivételével — két időpont megjelölésével kell intézkedni. Törekedni kell a különböző tanácsi és nem tanácsi szolgáltató szervek munkarendjének összehangolására. A végrehajtó bizottság titkára a város 22 vezetőjével egyeztette a munkarendet, ezek között van az OTP, az Állami Biztosító, az IBUSZ, a takarékszövetkezet és más szolgáltató vállalat. A végrehajtó bizottság intézkedése szerint a jövőben az ügyfélfogadási rend a következők szerint alakul: A szakigazgatási szervek vezetői minden hét szerdai napján 8— 1b óráig tartanak ügyfélfogadást. Az osztályok ügyintézői hétfőn 8—16 óráig, szerdán 8—16 óráig, pénteken 12—15,45 óráig fogadják az ügyfeleket. A hatósági osztály ügyintézői — a 2. pontban foglaltakon túl — szerdán 7—8 óráig és Ifi—18 óráig csoportonként 1—1 fő érdemi ügyintéző beosztásával kötelesek ügyfélfogadást tartani. Az ügyfélszolgálati iroda dolgozói a hét minden munkanapján — munkaidőben — fogadják az ügyfeleket. Szombati napokon 8—12 óráig az ügyfélszolálati irodában ügyeleti szolgálatot kell tartani. Az ügveleti beosztást az apparátus érdemi ügyintézőire kiterjedően a végrehajtó bizottság titkára ügyeleti tervben határozza meg. Az új ügyfélfogadási rend június elsejével hatályba lépett. A verseny elérte A hónap elején tartották meg a BSE sportpályáján a tűzoltók körzeti versenyét. A vetélkedőn Balassagyarmat várost 26 raj 260 fővel, a szécsényieket 13 raj 130 fővel, a rétságiakat 26 raj 260 fővel képviselte. A pályára érkező egyenruhás önkéntes tűzoltókat zene fogadta, hogy számot adjanak a felkészültségükről, felszereltségük üzemképességéről, műszaki állapotáról. A versenyt Kunhalasi István tűzoltó őrnaggyal, a városi tűzoltóparancsnokkal értékeltük. Az önkéntes tűzoltók saját felszereléssel hajtották végre a verseny feladatait, amely két részből állt. Az egyik feladat a kismotorfecskendők szerelése — vizes — és a cél leküzdése volt, a második feladat, ügyességi vetélkedőt kellett végrehajtani az akadálypályán. Az első feladat végrehajtásához minden csapat ezer liter vizet kapott, s a 105 m-es pályán a sugárszerelés után 1> m távolságról, 5 cm-es átmérőjű lyukon kellett 10 liter vizet a céltáblába juttatni. A cél leküzdését elektromos jelző jelezte. Az ügyességi vetélkedőn váltóstaféta volt, ahol az első részben 8 méter hosszú úszócsövön kellett átmenni 80 cmes átmérővel. A következő feladat egy másfél méteres akadálypalánkon kellett átküzdenie magát az önkéntes tűzoltónak, míg a harmadik feladat 6 méter hosszú, 60 cm-es magas gerendán kellett áthaladnia. Az utolsó embernek két darab tömlőt kellett összekapcsolni és azzal a célba befutni. Az önkéntes tűzoltók vetélkedőjén — ahol részt vettek a párt-, a tanács-, a társadalmi szervek képviselői, vállalati és községi női, illetve férficsapatok mérték össze tudásukat. A vállalati női önkéntes csapatok a 800-as kismotorfecskendő szerelésénél első helyre a balassagyarmati kábelgyár csapata került 53.5 mp-es szerelési idővel. E célját férfiaknál is a kábelgyáriak győztek, 50 mp-es teljesítménnyel. A 400-as kismotorfecskendő közül a PENOMAH férficsapata vitte el a pálmát 72 mp-es idővel. A községi önkéntesek közül a szügyiek kerültek az első helyre 54.5 mp-es eredménnyel. — Hogyan értékeli a csapatok teljesítményét? — Hosszabb idő óta lelkiismeretesen készültek az önkéntesek erre a találkozóra. A lelkiismeretes munkának meg lett az eredménye s kijelenthetem, hogy valamennyi csapat megállta a helyét. Felkészültségük azt bizonyítja, hogy úgynevezett éles helyzetben is megállnák helyüket, hiszen már korábban több tűzesetnél helytálltak, illetve közreműködtek. Látható volt, hogy mindenki becsülettel készült, sajnos azonban mivel versenyről volt szó, némelyiktől elpártolt a szerencse, volt akihez hozzászegődött. Fegyelmezetten viselkedtek az önkéntesek! Bizonyítva, hogy szervezett, fegyelmezett egyesületről van szó. — Milyen tapasztalatokat hozott ez a körzeti verseny? — Tapasztalatot bőven adott. Kár, hogy Balassagyarmat városból a 10 vállalati tűzoltócsapatból csak hat nevezett be. A Fémipari Vállalat, a Budapesti Finomkötöttárugyár, a Salgótarjáni Ruhagyár balassagyarmati telepe kismotorfecskendővel nem rendelkezik, pedig komoly értékek vannak ezeken a helyeken. Aztán szükség lenne arra is, hogy a húsipar, a Kőbányai Porcelángyár, és az Ipoly Bútorgyár a kismotorfecskendőjét nagyobbra, korszerűbbre cserélné fel. A versenyt minden évben megrendezzük, s ez az oktatási év befejezését is jelenti. Véleményünk szerint a vetélkedő elérte célját. A szerzett tapasztalatokat, ismereteiket hasznosítani tudják majd, ha arra szükség lenne, hiszen nyakunkon a nyár, a betakarítás — mondotta befejezésül Kunhalasi István tűzoltó őrnagy. S. L. Félkészültén az ország egyik kapujában Balassagyarmat már régen igen jelentős idegenforgalmat bonyolít le a magyar—csehszlovák közös határállomáson. Az ország egyik kapujának is nevezik, hiszen a forgalomellenőrzési ponton nemcsak szocialista országok képviselői, hanem a kapitalista államok küldöttei is megfordulnak. Éppen ezért nem mindegy, hogy Balassagyarmat milyen benyomást kelt a hazánkba látogatóban. A BM Határőrség balassagyarmati forgalomellenőrzési pontja az idén nyolcadszor nyeri el a kiváló címet, s mint Pataki István őrnagy mondotta, a FEP aranykoszorús címet nyerte el. Ez azt is jelenti, hogy a forgalomellenőrzési pont minden katonája részt vesz a szocialista versenymozgalomban, s valamilyen címet el kellett érnie. Pataki István őrnagy örömmel újságolta, hogy egyre növekszik a munkájuk, hiszen mind többen kelnek át a határon. 1983-ban a személyi forgalom mintegy 4,5 százalékkal emelkedett, a korábbi évhez 7,8 százalékos a járműforgalom növekedése. Sajnálatos, hogy az elmúlt évben növekedést tapasztaltak a csempészek és a csempészáruk „forgalmában” is, ez mintegy 8 százalékos növekedést mutat. Erre az évre még nagyobb növekedés várható. Csupán az első negyedévben a tavalyi első negyedévhez viszonyítva 14—16 százalékos a személyiforgalom-növekedés — és tessék most figyelni. 60 százalékkal több jármű kelt át a határon három hónap alatt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Egyre többen jönnek a tőkésállamokból is ,Balassagyarmaton át hazánkba. Ez az ütem 12 százalékos növekedést mutat eddig. Ami pedig önmagáért beszél, a vízumkiadások száma 110 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. Sajnos, a csempészáru is növekedett, amire jellemző, hogy legtöbbje fizetőeszköz. Az év első negyedévének ilyen nagymértékű forgalomnövekedése arra késztette a határőrség tisztjeit, tiszthelyetteseit és katonáit, hogy a nyári nagy forgalomra más módszerekkel készüljenek fel, mint az eddigi években történt, így fogalmazott Pataki István határőr őrnagy is. Mint mondotta: az elmúlt évi nyári forgalom után nem tartottak pihenőt, azonnal megkezdték az idei évre való felkészülést. A felkészülés azt a célt szolgálta, hogy a forgalomellenőrzési ponton a határőrök munkájában érvényre jusson a biztonság, a kulturáltság, a gyorsaság, s eleget tegyenek e három követelménynek. Ezek mellett olyan feladatoknak is eleget kellett tenni, amit a szocialista versenyben önként vállaltak a határőrök. Ahhoz, hogy a három követelménynek eleget tudjanak tenni az ország egyik kapujában, a kölcsönös együttműködésre is szükség van Balassagyarmaton is. Immár nyolcadszor vehetik át ezekben a napokban a megtisztelő kiváló címet, ami a közös munka gyümölcse. Hiszen együtt élnek, dolgoznak a vámőrökkel, a csehszlovák társszerepekkel, s nemcsak a biztonságra, a kulturáltságra, a gyorsaságra törekednek, hanem arra is, hogy mind tisztább legyen a balassagyarmati határátkelőhely. Évente két esetben kommunista szombatot szerveznek közösen, amikor elvégzik az épület festését, a városgazdákodás biztosítja a virágokat —, s ezzel az országba lépő külföldi elsőként találkozik Balassagyarmaton. — so — Alkoholellenes klubmozgalom Siránkozás helyett segíteni! Lehet még újat mondani az alkoholizmusról? Nem hiszem. Mondani... nem. Annyiszor leírtuk már, hogy ott vagyunk a világ élvonalában, hogy hány és hány élet és család ment tönkre, hogy öl, butít, és nyomorba dönt... szóval, újat mondani ezek után már nemigen lehet. Egyébként is az agyonismételgetett szólamok — legyenek is bármennyire igazak — elveszítik tartalmukat. És tenni lehet még valamit? Kell! Szerencsére, sokan vannak, akik nem síránkoznak-sajnálkoznak, hanem megpróbálnak valamit tenni e „népbetegség” ellen. Alig két hónapja megalakult a Nógrád megyei alkoholellenes klubbizottság, amely egyebek között célul tűzte ki, hogy a klubmozgalom széles körű alkalmazásával enyhít a gondokon. A bizottság, amelynek titkára Szolnoki Csaba, elnöke Pásztor Sándor, míg a szaktanácsadó testület munkáját dr. Kadosa Ildikó irányítja, szóval, ez a bizottság konkrét elképzelésekkel, feladatokkal lépett a plénum elé — ámhogy ezek a tervek valóra váljanak, s ezáltal némiképp visszaszoruljanak az alkoholizmus erői, ehhez — sokszor leírtuk már ezt is — társadalmi összefogás szükségeltetik. A világ nyolcvan országában 9800 csoportban több mint háromszázezer tagja van az alkoholellenes klubmozgalomnak, hazánkban pedig idestova három évtizede próbálkoznak kisebb-nagyobb eredményekkel az illetékesek. A legutóbbi felmérés szerint Magyarországon hatvanhét klub működik. A megelőzést és az utógondozást egyaránt szolgálná ez a lehetőség, alkalmat kínálna az alkoholizmus betegségéből kilábadozóknak arra, hogy végképp leszokjanak az italról. E klubok az egészségügyi szervek és szakemberek szakmai irányításával működnek, de rajtuk kívül a vöröskeresztes aktíváktól, a népművelőkön át, a társadalmi szervekig szinte mindenkire szükség van. Legelőször megfelelő helyiségekre lenne szükség. Mint dr. Kadosa Ildikó főorvosnő elmondotta a balassagyarmati és salgótarjáni — működő — klubok mellett a közeljövőben Bátonyterenyén, Szécsényben és Pásztón, majd Rétságon és Romhányban indulnak meg az előkészületek a klubok megszervezésére. Kulcsszerep jut ebben az orvosok mellett a népművelőknek is, akik a klubprogramok összeállításával bizonyíthatják tenni akarásukat. Hiszen, ha ezek a programok vonzókká válnak, s a kocsma helyett inkább ide jönnek a betegek, akkor ez már fél siker.... A balassagyarmati kórház alkohológiai osztályán évente mintegy másfél ezer beteg fordul meg. Felelősségteljes és nem sikertelen munkát végeznek az itteni szakemberek, az elbocsátott betegekben megvan a remény a gyógyulásra, a kilábalásra. Ám, ha ez az erőfeszítés nem párosul megfelelő utógondozással, társadalmi beilleszkedéssel, akkor bizony rövidesen ismét megjelenik elvonókúrára a páciens... Ahol viszont az orvosok, az ápolók munkáját kiegészítik a társadalmi aktívák, a rokoni, baráti, munkatársi önkéntes segítők, nos, itt megvan az esély a gyógyulásra. Voltaképpen e hálózat bővítését és hatékonyságát szolgálja majd a megerősödő klubhálózat. Az első lépések már megörténtek. Nemrégiben Alsóörsön négy aktivista és két szaktanácsadó országos tanácskozáson vett részt, ahol az alkoholellenes küzdelem konkrét teendőiről esett szó. Megkezdődtek a tárgyalások a klubok kialakításáról, a helyiségek biztosításáról, a felszerelésekről, ősszel Ráróspusztán a mozgalom irányítói, szervezői tanácskoznak több napon át, szóval az első lépések megtörténtek. Ám, az eredményességhez több lépésre van szükség. S mindazok segítségére, összefogására, akik nemcsak sopánkodni akarnak az alkoholizmus szörnyűségein, hanem meg is akarják akadályozni azt. Persze, nem máról holnapra, nem is egyik hétről a másikra — ez évek kemény munkáját jelentheti. És hitet. Hitet az emberben. Akin nem uralkodhat néhány deci párolt burgonyák. Egy életen át. (ta> J