Nógrád, 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

Hány Az idő. Mint annyi minden, ott suhog a négysoros ruhá­ikban is. E műfaj legnagyobb mestere, Omar Khajjam, az egyik legismertebb keleti klasszikus költő Európában, azt vallja, ha rövid is az élet, átélhető benne az örökkéva­lóság az ember számára. A négy Szadi rózsáskertjében is j­­ó az idő, amely a költészet 1 ■’Zésétől kezdve foglalkoz­­t­a a költőket. Proust úgy­­s­­zíván egész életében „az ér­te­tt idő nyomában’’ jár. Ké­sőbb nyomába ered az időnek Valentyin Katajev is, aki föl­teszi a kérdést: megszünteti-e az idő az emlékezést, vagy az emlékezés szünteti meg az időt? Gevork Emin, a költő beszél az 1920-as évek jere­váni órájáról, amelynek kül­földi üvege betört az akkori­ban még örökösen­­ kavargó porviharokban. Időnként var­jak telepedtek az óra muta­tóira, s kedvük szerint for­gatták őket, így a város okvet­­len köztéri órája szintén ked­ve szerint mutatta a pontos időt. Eszerint, minden vi­szonylagos. Az idő is. De mi az idő? Más erre a tudomány vá­lasza, és más a költészeté. Mindegyik válasz fontos és igaz — a maga módján. Egy éves az biztos, minap olvastam egy AP-hírt, amely szerint száza­dik születésnapját ünnepli idén a greenwichi alapidő, a Greenwich Mean Time (GMT). Greenwichben, London kert­városában én is találkoztam vele. Vagy inkább csak azzal, ami belőle látható? Vagy csak a jelképével? Hiszen az idő láthatatlan, még ha Green­wichben mérik is. A Temze­­parti városkában áll az a ne­vezetes csillagvizsgáló állo­más, az Old Royal Observa­­tory, amelyet 1675-ben alapí­tottak s ahol Flamsteed, Hal­ley, Bradley is működött an­­­nyi más híres csillagásszal egyetemben. Az árnyas és tá­gas, Andre le Notre által ren­dezett Greenwich Parkban ál­ló obszervatórium falába és a járdába ágyazva fénylik az a sárgaréz szalag, amely a nul­ladik hosszúsági kört jelzi, 1884-től nemzetközi megegye­zéssel. Itt léphet át egyetlen kis lépéssel az ember egyik féltekéről a másikra, sőt, egy­szerre is állhat a keleti és a nyugati féltekén. Ki mu­lasztaná ezt­ el? Bevallom, ez volt az első, amit én is ki­próbáltam Grerenwichben. Egyébként, semmi különös. Az öreg épület különben is ma m­­ár csak látványosság és múzeum, az obszervatóriumot korábban áthelyezték innen egy másik­ helyre, Sussexbe. Az időzónák számításának az­óta is elfogadott rendjében száz esztendővel ezelőtt, álla­podtak meg egy, az Egyesült Államok fővárosában tartott nemzetközi konferencián. De talán még a százéves GMT-nél is érdekesebbek vol­tak számomra Greenwich ne­vezetes hajói, szárazdokkjaik­ban a nevezetes Cutty Sark és a szinte parányi Gipsy Moth IV. Ezek más időről, a történelemről, a hajózás tör­ténetéről vallottak. S a Cutty Sark nevében a költészetről is, Robert Burns Tam o’Shanter című költeménye révén kap­ta ugyanis a nevét. 1869-ben bocsátották vízre, 1954-től áll a szárazdokkban, múzeumha­jóként. Mi mindenről mesél­hetne. S mesélt is, emlékként. A kis Gipsy Moth IV-gyel pedig Sir Francis Chichester járta körül a Földet 1966-ban és ’67-ben Igen, az ember az idő foglya, de ki is törhet az időből. Ezt gondoltam Green­wichben, jó pár évvel ezelőtt már egy nyári délutánon. Múlik az idő. Ez biztos. Tóth Elemér A jelmez nemcsak ruha! Szerencsés embernek mond­ja magát. Az Iparművészeti Főiskolán jelmeztervezői dip­lomát kapott. Még az utolsó, a gyakorlati félévében a tele­vízióhoz került. 1963 óta a televízió jelmeztervezője. Nemrég kiállítása volt a Fényes Adolf-teremben. Egy kiállítás mindig összegzés is. Ekkor számolta meg először, hogy hány televíziós produk­cióhoz készített jelmezterve­ket. 350 körül mozgott a szám, a közöttük 18 televíziós­sorozat szerepelt. S Wieber Marianne legtöbbször soksze­replős, kosztümös filmek, so­rozatok közreműködője, tehát tízezernél is több jelmezter­vet­­ készített. — Eleinte gonddal készül­tem minden korszak kosztüm­történetéből. Ma másfélék a felkészülési módszereim. Nin­csenek már viselettörténeti problémáim, viszont szüksé­gem van a korszakból va­lamilyen fogódzóra; kiválasz­tok hát az adott korból egy festőt, egy szobrászt, s az ő képi világának —, hogy is mondjam? — ihletésében készítem el a jelmezterveket. Ugyanis a jelmez nemcsak ruha! Figurát kell tervezni, amelynek összetevője nem­csak a szerep, hanem a szí­nész is. Mindig jeleneten­ként tervezem az összes sze­replő együttesét, egyetlen kar­tonon igyekszem bemutatni azt a képi világot, amelyet a jelenet szereplői hangulatilag megteremtenek. A jelenetek sorával a rendezőnek is sze­retnék segítségére lenni az el­képzelése kialakításában. — Most .Pin dolgozik? —­ A televízió sajátsága, hogy egyszerre több feladata is van az embernek. De ez nem baj! Egyik munkámmal pihenem ki a másikat. Pilla­natnyilag Eck Imre koreog­ráfiájára a Salome című ba­lett készül, Zsurzs Éva ren­dezésében a Leányvásár, és dolgozom az Árpádháziak cí­mű sorozat első nyolc ré­szén. A leginkább stilizált jelmezek a Saloméhoz készül­nek. Legnehezebb munkám az Árpádháziak sorozathoz ké­szül. Az első nyolc részben — a teljes sorozat 28 részes lesz — ezerötszáz jelmez sze­repel. Ebből ezerkétszáz már készen van. — Ez olyan korszaka a tör­ténelemnek, amelyről nincse­nek képi információink. Ho­gyan tervez, honnan merít­­ehhez a munkához? — Nem volt könnyű. Lász­ló Gyula munkái segítettek, meg apró töredékek, leletek. — Hogyan dolgozik? — Először is elolvasom a darabot. Akkor mindjárt megszületik bennem valami­lyen elképzelés. Ezt azonban egyelőre „lebegtetem”, amíg nem beszéltem meg a rende­zővel, nem hallgattam meg a véleményét. Amikor megálla­podtunk, hozzákezdek a mun­kához. A vázlataimat soha nem mutatom meg! Csak én tudom ugyanis, hogy ebből mi lesz. A legfőbb érv a letett jelmezterv. Ekkorra már ki­alakult a végleges szereposz­tás, tehát nemcsak szerepre, színészre is terveztem. Ma már alig van ellenvetés, elfo­gadják a terveimet, azt hi­szem, bíznak bennem. — Ez alatt a húsz év alatt volt-e stílusfordulat a jelmez­tervezésben? — Igen, volt egy szigorú, leegyszerűsítő időszak, amikor a szereplőket zsákba burkol­tuk, bőrbe kötöttük. De sze­rencsére ez elmúlt. Most gaz­dagabban alakítjuk ki a ru­hákat, s titokban megsúgom, hogy szigorúan megőrzöm, megőriztetem a jelmezeket, hi­szen ha tudja az ember, mi­vel gazdálkodhat, milyen alap­anyagai, alapruhái vannak, szabadabban tud tervezni, így védheti ki az anyagi kötött­ségeket. — Jelmeztervezőktől hal­lottam, hogy a televíziós jel­meznek nem kell teljesnek lennie, elég, ha a közeli kép­ben mutat, hiszen közelről csak deréktól fölfelé látszik. — Ezzel én nem értek egyet! Ugyanis nemcsak a nézőnek van szüksége a távoli képben az illúzióra, hanem a színész­nek is. A színésznek éreznie kell a ruhát, a jelmezt, ak­kor tudja elhitetni, hogy va­lójában az, akit ábrázol. Mint ahogyan mindannyian, ha úgy érezzük, hogy most jól né­zünk ki, el is tudjuk hitetni a világgal. Torday Ali* Salgótarjáni helyzetkép Telkek és árak Van, aki mér túlvan raj­ta, mások most küszködnek az ezernyi gonddal, megint mások afféle kívülállóként szemlélik az eseményeket. Nincs is olyan ember, akit ne érintene kisebb-nagyobb mértékben az úgynevezett lakáskérdés. Ma a lakások többsége magánerőből ké­szül el, s ennek első lépé­se: a telekvásárlás. Hol, mennyiért, meddig, miként? — sorjáznak a kérdések, amelyek ilyenkor minden­kiben megfogalmazódnak. Salgótarján város Taná­csán a végrehajtó bizottság műszaki osztálya intézi az építkezés céljára tartós használatba adott földek, telkek ügyeit, az osztály­­vezetőt, Balogh Ivánt kér­deztük ezzel kapcsolatosan. — Először is külön kell választanunk az építkezési célból használatba adott földeket az egyéb, mező­­gazdasági termelés, vagy kerti gazdálkodás végett bérletbe vett földektől — mondotta az osztályvezető. — A műszaki osztály fel­adata az előbbiekkel való törődés, a telkek kialakítá­sa, közművesítése, a kijelö­lés és a többi. Hadd mond­jam még el bevezetőül, hogy munkánk irányát az MSZMP KB határozatai, valamint a­ végrehajtó bi­zottsági rendelkezések szabják meg. Ez utóbbi tes­tület a VI. ötéves terv ke­retében fogalmazta meg a telekkialakításokat, nos, 1985-től bezárólag várható­an 438 családi, 333 korsze­rű csoportos családi ház építéséhez biztosítunk tel­keket.­­ Közismert tény, hogy 1977 óta állami tulajdon­ban levő föld nem adható el, csak tartós használatba utalható ki. Sokan aggód­nak: megfizetik azt az árat, amelyért személyi tulajdo­nú földet is vehetnének, s még akkor, mondják, „öt­ven év múlva elveszi tő­lünk az állam...” — Nem egészen így van! A legutóbbi rendelkezések értelmében szinte a teljes tulajdonosi jogokat gyako­rolhatja az illető, s nem csupán ötven évre szól ez a jogosultság, hanem, amed­dig szüksége van rá. Köz­ben eladhatja a házát, s ve­le együtt átruházhatja a földhasználati jogot, nem köteles fölkínálni a tanács­nak megvételre, amennyi­ben pedig visszaadja, ak­kor megkapja a befektetett költségeket! Tehát, azt hi­szem, félreértésen alapul az aggodalom, hogy ezeken a telkeken „ki vannak té­ve a tanács önkényének”. Ugyanakkor meg kell je­gyezni, hogy a kötelezetti oldalon a terhek, az adózá­sok, s egyéb kiadások a használó számlájára men­nek. Erről nem kell megfe­ledkezni. — Meg az árnál marad­va, röviden szólva: miért ennyire drágák? — Nem mentegetőzéskép­pen, de hozzá kell tennem: mondjon egy helyet, ahol manapság olcsók a telkek? Nem önkényesen állapítjuk meg, s általában még így is olcsóbb, mint a személyi forgalomban hasonló helyen értékesített telkek. Vannak szélsőségek, a Somoskőúj­falui Őrhely úton például 191, míg a zagyvarónai Pe­­tiklázán 55 forint négyzet­­métere. Mi határozza meg az árat? A költség zömmel a kisajátítási értékből, a műszaki­­ munkálatokból, a földmérésből, közművesí­tésből tevődik össze. — Apropó, közművesítés, többektől hallottam, olyan telkeket adnak el közmű­vesített áron, amelyek nem közművesítettek... — Ilyen esetben viszont a szerződésben szerepel a kötelezettség, nevezetesen, hogy mikor, milyen mun­kálatokat fogunk elvégezni. Itt egyébként a vízelveze­tésről, az útkészítésről, gázvezetékről, s effélékről van szó. Nem mondom, hogy rózsás a helyzet, hi­szen a közművesítési mun­kálatok­­ előrehaladása ös­­­szefügg azzal, milyen gyor­san találnak vevőre a tel­kek, hiszen ebből a pénz­ből tudunk gazdálkodni el­sősorban. Előfordul, hogy át kell ütemeznünk bizo­nyos munkákat, de ezek száma kevés. — Milyen most a telek­­kínálat? Ha valaki vásárol­ni akar, milyen lehetősé­gek között válogathat? — E pillanatban bő fél­száz telek „kiadó”­ van hely a Pintér-telepen,­Zagy­­varónán, Zagyvapálfalván a Rózsa úton és Somoskőúj­faluban. Ezenkívül vállala­ti szervezésben, pontosab­ban a síküveggyár és a Nógrádi Szénbányák támo­gatásával a Gorkij-lakóte­­lepen, összesen több mint hatvan telket vesznek majd birtokba az építkezők. A telkek értékesítését az IKV ingatlanközvetítő részlege intézi, az érdeklődők itt kaphatnak bővebb felvilá­gosítást. Sajnos, a szűkeb­ben értelmezett belterületen alig-alig nyílik mód telek kialakítására, Salgótarján adottságai nagyban megha­tározzák terjeszkedési le­hetőségeinket. Bármen­­nyire is magasak az árak, mi igyekszünk mindig olyan helyeken telkeket biztosí­tani, ahol minél közelebb van a vízvezeték, járható az út, van csatorna. Ha létrejön a tartós használat­ba adási szerződés, akkor az illető kötelezve van ar­ra, hogy három éven belül befejezze az építkezést. Ezen túl ké­t ízben, s csak nagyon indokolt esetben adható hosszabbítás. Elő­fordul, hogy időközben meg­gondolják magukat, vagy netán örökölnek egy kész házat, nos, ez esetben az akkori forgalmi áron, s be­számítva az építési költsé­geket, eladhatják a haszná­lati jogot. — Mit mutat az érdek­lődés: emelkedik, vagy csök­­ken az igénylők száma a magas árak, a megnöve­ke­­dett építési költségek mel­lett? — Egyértelműen emel­kedett az érdeklődés a tel­kek iránt. Most, hogy a tartós földhasználat körüli jogi kérdések is megnyug­tatóan rendeződtek, mind többen kapnak kedvet az építkezéshez, fektetnek be pénzt és energiát. Jövőre véget ér a VI. ötéves terv­re kidolgozott telekprogra­munk, s az itt szerzett ta­pasztalatok kamatoztatásá­val készülődünk az újabb középtávú tervciklus prog­ramjának a kidolgozására — mondotta befejezésül Balogh Iván, Salgótarján város Tanácsa műszaki osz­tályának vezetője. Tanka László Olyan lesz ez most, mint amikor Balczó András, egy­kori volt (ugyan hová lett, melyik gmk-ban farag most széklábat?) világhírű öttusá­zónk edzésein futás előtt a lábára tízkilós ólomsúlyokat akasztott. A téma, amelyben kutorászok, vagy pontosabban kutászok — a lehető legmo­dernebb; mi van akkor mos­tanában a szex forradalmával, milyen új jelenségek ütötték fel a fejüket a világban? A könnyed témát azonban, megszívlelve Vértessy György jó tanácsát, hogy ugyanis te­gyünk meg mindent mi toll­­forgatók is nyelvünk kihalt szavainak feltámasztásában — ide illő, de rég elfeledett, (te­metett) ősmagyar szavakkal fűszerezve adom elő. Ezek lesznek a Balczó-féle ólomsú­lyok, ezért olvasatra mindezt csak azoknak ajánlom, akik ad egy; érdeklődnek az úgy­nevezett cool sex (hideg szex), a csoportszex és a magyar filmekben oly gyakori, leg­újabb vígjátékunkban pedig kizárólag ezt a témát felvál­laló összefüggések iránt. Ad kettő: ilyen nincs most. Az első kérdéscsoportba tartozzék ez — érdemes-e nőszni? — Mai szóval — há­zasodni ? Magyar tapasztalás­ból szólva erről, úgy tűnik, hogy nem nagyon, mert min­den harmadik nesznésből ná­lunk valami egészen más jön ki, többnyire egy másik nesz­nél ketté­osztott gyerekekkel (a baj akkor keletkezik, ami­kor az egyszem gyereket nem lehet kettéosztani) és a töb­bivel. Az alajával (járandó­sággal) is baj van majd mindig, hogy akkor ki fizes­sen és mennyit, meg kinek? TALLÓZÓ Érdemes nőszni? (Csak türelmeseknek!) családi botrányok... Kölcsön­­kulccsal más hitvesi ágy­ban. ..” szól a reklám erről a filmről, csupa múltbéli csá­bítás a svéd modellről, a nyi­tott nőszről, vagy miről. A jófene tudja kikurkászni (kikutatni) hogyan sikerült megint egy finta (megvete­­medett) orrhosszal, vagy még többel, elmaradni a világ ha­ Balyók (ostoba) helyzetek kö­ jönnek, hát újfent a bulik­­vetkeznek tehát minden har­ Idsos (turbékolásos) idők! A madik nesznés után, mégis rideg (magányos) hajtóvadász, ladásától! Máshol már újfent nőszünk egyre-másra, nyak- szoknya- és nadrágpecér jobb, a lila akác illatozik a szerel­­ra-főre, alig sajditjuk (ész- ha odújába bújik, a csudafiak mesek orra alá és az érzek­leljük) meg, hogy mi a hely­ (kalandorok) ebben az új ikiek kerültek a főhelyre — zet, máris újabb nesznésbe helyzetben egyrészt kimennek mi meg most készítünk tézis­bonyolódunk, visszaesők­­et­ a divatból elég gyorsan, más­ filmet, tanjátékot arról, hogy tünk ezen a téren is. A vá- részt érthetően ajangásba hogyan meg miként kell a lások után meg mindent új­ (kételkedésbe) esnek saját másik nejével-férjével ipalla­­la kezdve ribancos (rongyos) varázsukat illetően. Talán (titkolni) svéd rendszerű élet köszönt ránk, lerobban még a sunda (csúnya) nők­­nunk és kankónk (szűrünk) nek is eljön most az ideje, sem marad a végén. Ami mert az érzelmek önmaguk­ nem), egyben többnyire egy újabb­ban szépek, nem kellenek nesznés kezdete, hozzájuk még külön szépsé-De mondják már a hozzá­ gok is! A kapcsolatokban a értők, hogy Amerikában, a dupla (finom) kellem érve- 7 'T'T' T ----­csoport- és hidegszex, meg­nyesülhet ezután és a tűre- ’ 8y agyjuk mar abba nyitott házasság és svédma­­lem; nem lehet csak úgy uk­­dell, meg minden óhazájában bukjuk duzzadt (borzas) lé­ kapcsolatainkat. Hát volt elég emberek? nem (Hát Falángatás­­ intés) ez itten a hiábavaló gagyosságos (ma­moros) firatást, ami ugye azt — befellegzett az érzelem lekkel sem a nőket, sem a írót' örökké 116 öfök' nélküli szexnek meg az egy- férfiakat lerohanni. És a Iá- életnek rag adjuk mee art old (egyedül) élésnek, amit nyok is­ először eljárják am­i a „ ,meg , , ,t’ odaát, a művelt világban, amíg majd a patyolattáncot (fá­­ról is­mer,aki min^modern divatban volt, közismerten tyoltánc), mielőtt egész terje- ember akar lenni az hizn,w swple-nek beceztek és önér-­delmükben, úgy ahogy van- úgy adhat magára , , ’ fély­zetes életmódot is jelentett: nak. előttünk megjelennek, de , az a legtoo­„a jobb nekem egyedül, mert nem kell eldobni az Det’. a svéd modellre egy­­majd elkapok valakit, aki emancipáció eleddigi eredmé­­szerben poszog (nem írom egyedül van és azt hiszi jobb nyeit sem — jobb leend, ha ide> mit jelent!) egyet és neki egyedül” stb. „Meglesz a férfiak is megtanulnak pa- kész. Nem akarok szorgatni meg ennek a böjtje!” — tud­atot táncolni. Megszáguld­ (sürgetni) senkit de itt mondogatták a hatvanas­ra (vizsgálva) most már a ” senkit, de itt aa ■ölet kezde- kérdést, felmerülhet „ i« ideje ujra a tisztesseges es rendes nőszésnek, meg a nagy türhetésnek (türelemnek) egymás után, hát nem is aka­rom ficserázni (cifrázni) to­es a címe: Házasság szabad­ rább ezt a témát dixi­­na­nnal. ..Ma vplom. haTartn években az szexőrület kezde­ kérdést, felmerülhet, az is­­ten, amit az ősmagyar egysze- miért, éppen mostanság kezdik rlen szólva így fejez ki — vetíteni ezt az ódivatú fil­elzsobráskodjuk (megkoplal­­met, ami egyben az esztendő egymás után, hát nem is aka­­ruk) mi még ezt! Hát úgy egyetlen (!) magyar vígjátéka jön vagy mi a fene, merj el odaát a mai huszonévesek nappal. „Ma velem holnap elfordultak a nagy szabad­ veled... Intim találkák... és Ságtól. „Érzelem nélkül nem megy'“ T — ezt mondják. ) (T. Fa(aki) NÖGRAP - 1984. július -L, vasárnap 5

Next