Nógrád, 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
Hány Az idő. Mint annyi minden, ott suhog a négysoros ruháikban is. E műfaj legnagyobb mestere, Omar Khajjam, az egyik legismertebb keleti klasszikus költő Európában, azt vallja, ha rövid is az élet, átélhető benne az örökkévalóság az ember számára. A négy Szadi rózsáskertjében is jó az idő, amely a költészet 1 ■’Zésétől kezdve foglalkozta a költőket. Proust úgyszíván egész életében „az értett idő nyomában’’ jár. Később nyomába ered az időnek Valentyin Katajev is, aki fölteszi a kérdést: megszünteti-e az idő az emlékezést, vagy az emlékezés szünteti meg az időt? Gevork Emin, a költő beszél az 1920-as évek jereváni órájáról, amelynek külföldi üvege betört az akkoriban még örökösen kavargó porviharokban. Időnként varjak telepedtek az óra mutatóira, s kedvük szerint forgatták őket, így a város okvetlen köztéri órája szintén kedve szerint mutatta a pontos időt. Eszerint, minden viszonylagos. Az idő is. De mi az idő? Más erre a tudomány válasza, és más a költészeté. Mindegyik válasz fontos és igaz — a maga módján. Egy éves az biztos, minap olvastam egy AP-hírt, amely szerint századik születésnapját ünnepli idén a greenwichi alapidő, a Greenwich Mean Time (GMT). Greenwichben, London kertvárosában én is találkoztam vele. Vagy inkább csak azzal, ami belőle látható? Vagy csak a jelképével? Hiszen az idő láthatatlan, még ha Greenwichben mérik is. A Temzeparti városkában áll az a nevezetes csillagvizsgáló állomás, az Old Royal Observatory, amelyet 1675-ben alapítottak s ahol Flamsteed, Halley, Bradley is működött annyi más híres csillagásszal egyetemben. Az árnyas és tágas, Andre le Notre által rendezett Greenwich Parkban álló obszervatórium falába és a járdába ágyazva fénylik az a sárgaréz szalag, amely a nulladik hosszúsági kört jelzi, 1884-től nemzetközi megegyezéssel. Itt léphet át egyetlen kis lépéssel az ember egyik féltekéről a másikra, sőt, egyszerre is állhat a keleti és a nyugati féltekén. Ki mulasztaná ezt el? Bevallom, ez volt az első, amit én is kipróbáltam Grerenwichben. Egyébként, semmi különös. Az öreg épület különben is ma már csak látványosság és múzeum, az obszervatóriumot korábban áthelyezték innen egy másik helyre, Sussexbe. Az időzónák számításának azóta is elfogadott rendjében száz esztendővel ezelőtt, állapodtak meg egy, az Egyesült Államok fővárosában tartott nemzetközi konferencián. De talán még a százéves GMT-nél is érdekesebbek voltak számomra Greenwich nevezetes hajói, szárazdokkjaikban a nevezetes Cutty Sark és a szinte parányi Gipsy Moth IV. Ezek más időről, a történelemről, a hajózás történetéről vallottak. S a Cutty Sark nevében a költészetről is, Robert Burns Tam o’Shanter című költeménye révén kapta ugyanis a nevét. 1869-ben bocsátották vízre, 1954-től áll a szárazdokkban, múzeumhajóként. Mi mindenről mesélhetne. S mesélt is, emlékként. A kis Gipsy Moth IV-gyel pedig Sir Francis Chichester járta körül a Földet 1966-ban és ’67-ben Igen, az ember az idő foglya, de ki is törhet az időből. Ezt gondoltam Greenwichben, jó pár évvel ezelőtt már egy nyári délutánon. Múlik az idő. Ez biztos. Tóth Elemér A jelmez nemcsak ruha! Szerencsés embernek mondja magát. Az Iparművészeti Főiskolán jelmeztervezői diplomát kapott. Még az utolsó, a gyakorlati félévében a televízióhoz került. 1963 óta a televízió jelmeztervezője. Nemrég kiállítása volt a Fényes Adolf-teremben. Egy kiállítás mindig összegzés is. Ekkor számolta meg először, hogy hány televíziós produkcióhoz készített jelmezterveket. 350 körül mozgott a szám, a közöttük 18 televízióssorozat szerepelt. S Wieber Marianne legtöbbször sokszereplős, kosztümös filmek, sorozatok közreműködője, tehát tízezernél is több jelmeztervet készített. — Eleinte gonddal készültem minden korszak kosztümtörténetéből. Ma másfélék a felkészülési módszereim. Nincsenek már viselettörténeti problémáim, viszont szükségem van a korszakból valamilyen fogódzóra; kiválasztok hát az adott korból egy festőt, egy szobrászt, s az ő képi világának —, hogy is mondjam? — ihletésében készítem el a jelmezterveket. Ugyanis a jelmez nemcsak ruha! Figurát kell tervezni, amelynek összetevője nemcsak a szerep, hanem a színész is. Mindig jelenetenként tervezem az összes szereplő együttesét, egyetlen kartonon igyekszem bemutatni azt a képi világot, amelyet a jelenet szereplői hangulatilag megteremtenek. A jelenetek sorával a rendezőnek is szeretnék segítségére lenni az elképzelése kialakításában. — Most .Pin dolgozik? — A televízió sajátsága, hogy egyszerre több feladata is van az embernek. De ez nem baj! Egyik munkámmal pihenem ki a másikat. Pillanatnyilag Eck Imre koreográfiájára a Salome című balett készül, Zsurzs Éva rendezésében a Leányvásár, és dolgozom az Árpádháziak című sorozat első nyolc részén. A leginkább stilizált jelmezek a Saloméhoz készülnek. Legnehezebb munkám az Árpádháziak sorozathoz készül. Az első nyolc részben — a teljes sorozat 28 részes lesz — ezerötszáz jelmez szerepel. Ebből ezerkétszáz már készen van. — Ez olyan korszaka a történelemnek, amelyről nincsenek képi információink. Hogyan tervez, honnan merítehhez a munkához? — Nem volt könnyű. László Gyula munkái segítettek, meg apró töredékek, leletek. — Hogyan dolgozik? — Először is elolvasom a darabot. Akkor mindjárt megszületik bennem valamilyen elképzelés. Ezt azonban egyelőre „lebegtetem”, amíg nem beszéltem meg a rendezővel, nem hallgattam meg a véleményét. Amikor megállapodtunk, hozzákezdek a munkához. A vázlataimat soha nem mutatom meg! Csak én tudom ugyanis, hogy ebből mi lesz. A legfőbb érv a letett jelmezterv. Ekkorra már kialakult a végleges szereposztás, tehát nemcsak szerepre, színészre is terveztem. Ma már alig van ellenvetés, elfogadják a terveimet, azt hiszem, bíznak bennem. — Ez alatt a húsz év alatt volt-e stílusfordulat a jelmeztervezésben? — Igen, volt egy szigorú, leegyszerűsítő időszak, amikor a szereplőket zsákba burkoltuk, bőrbe kötöttük. De szerencsére ez elmúlt. Most gazdagabban alakítjuk ki a ruhákat, s titokban megsúgom, hogy szigorúan megőrzöm, megőriztetem a jelmezeket, hiszen ha tudja az ember, mivel gazdálkodhat, milyen alapanyagai, alapruhái vannak, szabadabban tud tervezni, így védheti ki az anyagi kötöttségeket. — Jelmeztervezőktől hallottam, hogy a televíziós jelmeznek nem kell teljesnek lennie, elég, ha a közeli képben mutat, hiszen közelről csak deréktól fölfelé látszik. — Ezzel én nem értek egyet! Ugyanis nemcsak a nézőnek van szüksége a távoli képben az illúzióra, hanem a színésznek is. A színésznek éreznie kell a ruhát, a jelmezt, akkor tudja elhitetni, hogy valójában az, akit ábrázol. Mint ahogyan mindannyian, ha úgy érezzük, hogy most jól nézünk ki, el is tudjuk hitetni a világgal. Torday Ali* Salgótarjáni helyzetkép Telkek és árak Van, aki mér túlvan rajta, mások most küszködnek az ezernyi gonddal, megint mások afféle kívülállóként szemlélik az eseményeket. Nincs is olyan ember, akit ne érintene kisebb-nagyobb mértékben az úgynevezett lakáskérdés. Ma a lakások többsége magánerőből készül el, s ennek első lépése: a telekvásárlás. Hol, mennyiért, meddig, miként? — sorjáznak a kérdések, amelyek ilyenkor mindenkiben megfogalmazódnak. Salgótarján város Tanácsán a végrehajtó bizottság műszaki osztálya intézi az építkezés céljára tartós használatba adott földek, telkek ügyeit, az osztályvezetőt, Balogh Ivánt kérdeztük ezzel kapcsolatosan. — Először is külön kell választanunk az építkezési célból használatba adott földeket az egyéb, mezőgazdasági termelés, vagy kerti gazdálkodás végett bérletbe vett földektől — mondotta az osztályvezető. — A műszaki osztály feladata az előbbiekkel való törődés, a telkek kialakítása, közművesítése, a kijelölés és a többi. Hadd mondjam még el bevezetőül, hogy munkánk irányát az MSZMP KB határozatai, valamint a végrehajtó bizottsági rendelkezések szabják meg. Ez utóbbi testület a VI. ötéves terv keretében fogalmazta meg a telekkialakításokat, nos, 1985-től bezárólag várhatóan 438 családi, 333 korszerű csoportos családi ház építéséhez biztosítunk telkeket. Közismert tény, hogy 1977 óta állami tulajdonban levő föld nem adható el, csak tartós használatba utalható ki. Sokan aggódnak: megfizetik azt az árat, amelyért személyi tulajdonú földet is vehetnének, s még akkor, mondják, „ötven év múlva elveszi tőlünk az állam...” — Nem egészen így van! A legutóbbi rendelkezések értelmében szinte a teljes tulajdonosi jogokat gyakorolhatja az illető, s nem csupán ötven évre szól ez a jogosultság, hanem, ameddig szüksége van rá. Közben eladhatja a házát, s vele együtt átruházhatja a földhasználati jogot, nem köteles fölkínálni a tanácsnak megvételre, amennyiben pedig visszaadja, akkor megkapja a befektetett költségeket! Tehát, azt hiszem, félreértésen alapul az aggodalom, hogy ezeken a telkeken „ki vannak téve a tanács önkényének”. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kötelezetti oldalon a terhek, az adózások, s egyéb kiadások a használó számlájára mennek. Erről nem kell megfeledkezni. — Meg az árnál maradva, röviden szólva: miért ennyire drágák? — Nem mentegetőzésképpen, de hozzá kell tennem: mondjon egy helyet, ahol manapság olcsók a telkek? Nem önkényesen állapítjuk meg, s általában még így is olcsóbb, mint a személyi forgalomban hasonló helyen értékesített telkek. Vannak szélsőségek, a Somoskőújfalui Őrhely úton például 191, míg a zagyvarónai Petiklázán 55 forint négyzetmétere. Mi határozza meg az árat? A költség zömmel a kisajátítási értékből, a műszaki munkálatokból, a földmérésből, közművesítésből tevődik össze. — Apropó, közművesítés, többektől hallottam, olyan telkeket adnak el közművesített áron, amelyek nem közművesítettek... — Ilyen esetben viszont a szerződésben szerepel a kötelezettség, nevezetesen, hogy mikor, milyen munkálatokat fogunk elvégezni. Itt egyébként a vízelvezetésről, az útkészítésről, gázvezetékről, s effélékről van szó. Nem mondom, hogy rózsás a helyzet, hiszen a közművesítési munkálatok előrehaladása összefügg azzal, milyen gyorsan találnak vevőre a telkek, hiszen ebből a pénzből tudunk gazdálkodni elsősorban. Előfordul, hogy át kell ütemeznünk bizonyos munkákat, de ezek száma kevés. — Milyen most a telekkínálat? Ha valaki vásárolni akar, milyen lehetőségek között válogathat? — E pillanatban bő félszáz telek „kiadó” van hely a Pintér-telepen,Zagyvarónán, Zagyvapálfalván a Rózsa úton és Somoskőújfaluban. Ezenkívül vállalati szervezésben, pontosabban a síküveggyár és a Nógrádi Szénbányák támogatásával a Gorkij-lakótelepen, összesen több mint hatvan telket vesznek majd birtokba az építkezők. A telkek értékesítését az IKV ingatlanközvetítő részlege intézi, az érdeklődők itt kaphatnak bővebb felvilágosítást. Sajnos, a szűkebben értelmezett belterületen alig-alig nyílik mód telek kialakítására, Salgótarján adottságai nagyban meghatározzák terjeszkedési lehetőségeinket. Bármennyire is magasak az árak, mi igyekszünk mindig olyan helyeken telkeket biztosítani, ahol minél közelebb van a vízvezeték, járható az út, van csatorna. Ha létrejön a tartós használatba adási szerződés, akkor az illető kötelezve van arra, hogy három éven belül befejezze az építkezést. Ezen túl két ízben, s csak nagyon indokolt esetben adható hosszabbítás. Előfordul, hogy időközben meggondolják magukat, vagy netán örökölnek egy kész házat, nos, ez esetben az akkori forgalmi áron, s beszámítva az építési költségeket, eladhatják a használati jogot. — Mit mutat az érdeklődés: emelkedik, vagy csökken az igénylők száma a magas árak, a megnövekedett építési költségek mellett? — Egyértelműen emelkedett az érdeklődés a telkek iránt. Most, hogy a tartós földhasználat körüli jogi kérdések is megnyugtatóan rendeződtek, mind többen kapnak kedvet az építkezéshez, fektetnek be pénzt és energiát. Jövőre véget ér a VI. ötéves tervre kidolgozott telekprogramunk, s az itt szerzett tapasztalatok kamatoztatásával készülődünk az újabb középtávú tervciklus programjának a kidolgozására — mondotta befejezésül Balogh Iván, Salgótarján város Tanácsa műszaki osztályának vezetője. Tanka László Olyan lesz ez most, mint amikor Balczó András, egykori volt (ugyan hová lett, melyik gmk-ban farag most széklábat?) világhírű öttusázónk edzésein futás előtt a lábára tízkilós ólomsúlyokat akasztott. A téma, amelyben kutorászok, vagy pontosabban kutászok — a lehető legmodernebb; mi van akkor mostanában a szex forradalmával, milyen új jelenségek ütötték fel a fejüket a világban? A könnyed témát azonban, megszívlelve Vértessy György jó tanácsát, hogy ugyanis tegyünk meg mindent mi tollforgatók is nyelvünk kihalt szavainak feltámasztásában — ide illő, de rég elfeledett, (temetett) ősmagyar szavakkal fűszerezve adom elő. Ezek lesznek a Balczó-féle ólomsúlyok, ezért olvasatra mindezt csak azoknak ajánlom, akik ad egy; érdeklődnek az úgynevezett cool sex (hideg szex), a csoportszex és a magyar filmekben oly gyakori, legújabb vígjátékunkban pedig kizárólag ezt a témát felvállaló összefüggések iránt. Ad kettő: ilyen nincs most. Az első kérdéscsoportba tartozzék ez — érdemes-e nőszni? — Mai szóval — házasodni ? Magyar tapasztalásból szólva erről, úgy tűnik, hogy nem nagyon, mert minden harmadik nesznésből nálunk valami egészen más jön ki, többnyire egy másik nesznél kettéosztott gyerekekkel (a baj akkor keletkezik, amikor az egyszem gyereket nem lehet kettéosztani) és a többivel. Az alajával (járandósággal) is baj van majd mindig, hogy akkor ki fizessen és mennyit, meg kinek? TALLÓZÓ Érdemes nőszni? (Csak türelmeseknek!) családi botrányok... Kölcsönkulccsal más hitvesi ágyban. ..” szól a reklám erről a filmről, csupa múltbéli csábítás a svéd modellről, a nyitott nőszről, vagy miről. A jófene tudja kikurkászni (kikutatni) hogyan sikerült megint egy finta (megvetemedett) orrhosszal, vagy még többel, elmaradni a világ ha Balyók (ostoba) helyzetek kö jönnek, hát újfent a bulikvetkeznek tehát minden har Idsos (turbékolásos) idők! A madik nesznés után, mégis rideg (magányos) hajtóvadász, ladásától! Máshol már újfent nőszünk egyre-másra, nyak- szoknya- és nadrágpecér jobb, a lila akác illatozik a szerelra-főre, alig sajditjuk (ész- ha odújába bújik, a csudafiak mesek orra alá és az érzekleljük) meg, hogy mi a hely (kalandorok) ebben az új ikiek kerültek a főhelyre — zet, máris újabb nesznésbe helyzetben egyrészt kimennek mi meg most készítünk tézisbonyolódunk, visszaesőket a divatból elég gyorsan, más filmet, tanjátékot arról, hogy tünk ezen a téren is. A vá- részt érthetően ajangásba hogyan meg miként kell a lások után meg mindent új (kételkedésbe) esnek saját másik nejével-férjével ipallala kezdve ribancos (rongyos) varázsukat illetően. Talán (titkolni) svéd rendszerű élet köszönt ránk, lerobban még a sunda (csúnya) nőknunk és kankónk (szűrünk) nek is eljön most az ideje, sem marad a végén. Ami mert az érzelmek önmaguk nem), egyben többnyire egy újabbban szépek, nem kellenek nesznés kezdete, hozzájuk még külön szépsé-De mondják már a hozzá gok is! A kapcsolatokban a értők, hogy Amerikában, a dupla (finom) kellem érve- 7 'T'T' T ----csoport- és hidegszex, megnyesülhet ezután és a tűre- ’ 8y agyjuk mar abba nyitott házasság és svédmalem; nem lehet csak úgy ukdell, meg minden óhazájában bukjuk duzzadt (borzas) lé kapcsolatainkat. Hát volt elég emberek? nem (Hát Falángatás intés) ez itten a hiábavaló gagyosságos (mamoros) firatást, ami ugye azt — befellegzett az érzelem lekkel sem a nőket, sem a írót' örökké 116 öfök' nélküli szexnek meg az egy- férfiakat lerohanni. És a Iá- életnek rag adjuk mee art old (egyedül) élésnek, amit nyok is először eljárják ami a „ ,meg , , ,t’ odaát, a művelt világban, amíg majd a patyolattáncot (fáról ismer,aki min^modern divatban volt, közismerten tyoltánc), mielőtt egész terje- ember akar lenni az hizn,w swple-nek beceztek és önér-delmükben, úgy ahogy van- úgy adhat magára , , ’ félyzetes életmódot is jelentett: nak. előttünk megjelennek, de , az a legtoo„a jobb nekem egyedül, mert nem kell eldobni az Det’. a svéd modellre egymajd elkapok valakit, aki emancipáció eleddigi eredmészerben poszog (nem írom egyedül van és azt hiszi jobb nyeit sem — jobb leend, ha ide> mit jelent!) egyet és neki egyedül” stb. „Meglesz a férfiak is megtanulnak pa- kész. Nem akarok szorgatni meg ennek a böjtje!” — tudatot táncolni. Megszáguld (sürgetni) senkit de itt mondogatták a hatvanasra (vizsgálva) most már a ” senkit, de itt aa ■ölet kezde- kérdést, felmerülhet „ i« ideje ujra a tisztesseges es rendes nőszésnek, meg a nagy türhetésnek (türelemnek) egymás után, hát nem is akarom ficserázni (cifrázni) toes a címe: Házasság szabad rább ezt a témát dixinannal. ..Ma vplom. haTartn években az szexőrület kezde kérdést, felmerülhet, az isten, amit az ősmagyar egysze- miért, éppen mostanság kezdik rlen szólva így fejez ki — vetíteni ezt az ódivatú filelzsobráskodjuk (megkoplalmet, ami egyben az esztendő egymás után, hát nem is akaruk) mi még ezt! Hát úgy egyetlen (!) magyar vígjátéka jön vagy mi a fene, merj el odaát a mai huszonévesek nappal. „Ma velem holnap elfordultak a nagy szabad veled... Intim találkák... és Ságtól. „Érzelem nélkül nem megy'“ T — ezt mondják. ) (T. Fa(aki) NÖGRAP - 1984. július -L, vasárnap 5