Nógrád, 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-18 / 271. szám

fl megye fel­szabadulásáról . “. tartott előadást a pász­tói művelődési házban dr. Tóth Sándor ezredes. A Had­történeti Intézet és Múzeum vezető munkatársa a negyven esztendővel ezelőtti sorsdöntő napok eseményeit elevenítet­te föl a szépszámú érdeklődő előtt. Az esemény szervezője egyébként a TIT megyei had­tudományi szakosztálya és a művelődési központ volt. Újabb műtét a pécsi sziámi ikreken Újabb sikeres műtét történt a müncheni gyermeksebészeti klinikán, ahol a pécsi sziámi ikreket kezelik. A testvérek egyikén, Bálinton a medence­­csontok összezárásával korri­gálták a lábak eddigi rendel­lenes helyzetét, és ezzel meg­teremtették a lehetőségét an­nak, hogy megtanuljon jár­ni. A másik fiúcska, Tamás, hasonló jellegű operációjára, illetve annak első fázisára egy közeli időpontban kerül sor. Magyarországon most elő­ször sikerült ilyen igen ritka fejlődési rendellenességgel született gyerekeket életben tartani, majd további sebészi beavatkozásokkal önálló em­beri életre alkalmassá tenni. A közös medencével szüle­tett ikrek szétválasztására dr. Waldemar Hecker müncheni professzor vállalkozott, aki n­égy évvel ezelőtt már ered­­­­ényesen végrehajtott hason­ló műtétet. 1984. június 28-án is tör­­tént a szétválasztás, amely­nél dr. Pintér András egyete­mi docens, a pécsi gyermek­klinika sebészeti osztályának Ve­zetője is asszisztált. A több részből álló operá­cióval elérték, hogy az eddig­ildalhelyzetben volt lábak tooritális helyükre, a test hossztengelyébe kerültek. A műtét sikeres voltát erősíti az a tény is, hogy amíg a négy fővel ezelőtti hasonló bevat­­kozás több hónapig tartó át­meneti idegbénulást idézett elő az alsó végtagokban, ad­dig ez most nem következett be. (Minden bizonnyal közre­játszott ebben az is, hogy a­­ pécsi gyerekeknél lényegesen korábbi életkorban történt a beavatkozás, mint a másik ikerpárnál.) Dr. Pintér András vélemé­nye s­zer­int jó kilátás van ar­ra, hogy Bálint az idei kará­­csonyt már Pécsett töltheti. Tamás — a későbbre maradt műtét miatt — valószínűleg csak a jövő év elején térhet haza. Hétközi vásárok A kereskedelem a jövő hé­ten minden napra kínál vá­­sárlehetőséget. November 19-én, hétfőn Bélapátfalván, Mátészalkán, Örkényben, Szilen és Tisza- Vasváron rendeznek országos állat- és kirakóvásárt. November 20-án, kedden or­szágos állat- és krrakóvásárt tartanak Fenyőnyárádon és Hatvanban, országos kirakó­vásárt Sümegen. November 21 én, szerdán Iregszemcsén, Jánosházán, Kálón és Rudabányán, no­vember 22-én, csütörtökön Püspökladányban, november 23-án, pénteken pedig Nagy­­kállón lesz országos állat- és kirakóvásár. NÓGRÁD tv-átjátszó állomás Rétságon A helyi tanács és a posta együttműködésével a rétsági Szőllődombon tv-átjátszó ál­lomást létesítenek, mintegy négy és fél millió forintos be­ruházásból. A műszaki be­rendezés már a helyszínen van, megkezdődött az állomás ötvenkét méter magas tor­nyának kivitelezése. A terv szerint a jövő év márciusá­ban megkezdik az egyes prog­ram próbasugárzását. A be­rendezést később alkalmassá teszik a második program „felerősítésére” is. Rétságon, és környékén, el­sősorban a Naszály miatt, az esti órákban rossz mind a két tv-műsor vétele. Várható, hogy a relé, amelynek legmagasabb pontja mintegy háromszáz méter tengerszint feletti ma­gasságba kerül, biztosítja a jó televíziós vételt. Indul az Országos Filharmónia hangversenysorozata öt hangversenyből álló so­rozat kezdődik hétfőn a sal­gótarjáni zeneiskolában. Az Országos Filharmónia rende­zésében először Bacher Mih­­ály zongoraművész Beetho­­ven-szonátákból összeállított zongoraestjére kerül sor. De­cemberben Pécsi Sebestyén orgonajátékában gyönyör­ködhetnek a zenerajongók. A bérleti sorozat a salgótarjáni szimfonikus zenekar hangver­senyével folytatódik február­ban, melyen Bálint Mária he­gedűn, Bársony László pedig brácsán közreműködik. A mű­soron Mozart-művek szere­pelnek. Tavasszal a Collegium Musicum együttes régi korok hangszereivel és zenéjével lép színpadra. Faragó Laura éne­kel. Az utolsó előadáson Kis­­tétényi Melinda orgonál majd, és a salgótarjáni pedagógus­kórus közreműködik. Közutak téli karbantartása Az utak téli karbantartásá­nak kérdéseit, a télre való fel­készülés jelenlegi helyzetét beszélték meg csütörtökön dél­előtt a közúti igazgatóság me­gyei szervezeténél. Megjelen­tek az értekezleten a tanácsi utak fenntartásáért, felügyele­téért felelős személyek és a megye legnagyobb vállalatai­nak képviselői is. Elöljáróban elmondták, hogy a téli út­fenntartást a takarékosság és a visszafogottság jellemzi, ugyanis nem növekedett az e munkára fordítandó költ­ségvetési támogatás összege és jelentősen elöregedtek a téli hóeltakarításban résztve­vő gépeit. A nehézségek ellenére is a megye közel ezer kilométer hosszúságú országos közútjai­ból 300 kilométeren őrjáratos kocsik naponta kétszer ellen­őrzik az utak állapotát és szükség szerint azt teljes hosszban szórják, sóval és ér­­desítő anyaggal a gépkocsik. Ilyen őrjárat a megye leg­forgalmasabb közútjain lesz: a 2-es, 21-es, 22-es, 23-as fő közlekedési úton, azonkívül a Balassagyarmat—Aszód, a Szécsény—Pásztó és a Litke— Salgótarján közötti szaka­szon. A téli időszakban Sal­gótarjánban a központi ügye­let 10­ 411-es számán, Balas­sagyarmaton a 321 és 328-as telefonszámon lehet bejelen­tést tenni, hosszabb út előtt információt kérni. Könyv Illyés Gyula szülőföldjéről Illyés Gyula szülőföldjét —­ a Tolna megyei Rácegres­­pusztát és környékét — mu­tatja be a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum új reprodukcióival illusztrált százoldalas könyv a Puszták népe kéziratának abból a vál­tozatából közöl részleteket, amely eltér mind az első, mind a további kiadásoktól. Illyés Gyula ugyanis több helyen át­írta híres művét. A kötethez felhasznált kéziratot a költő családja bocsátotta Vadas Fe­renc múzeumigazgató rendel­kezésére, aki a Szülőföldem című kötetet sajtó alá ren­dezte és bevezetőt írt hozzá. Naptár 1984. november 18. Vasárnap. Jenő napja. A Nap kel­ 6.53 — nyug­szik 16.05 órakor. A Hold kel 0.38 — nyugszik 14.11 órakor. * 1984. november 19. Hétfő. Erzsébet napja A Nap kel 6.55 — nyug­szik 16.04 órakor. A Hold kel 1.58 — nyugszik 14.32 órakor Százharminc évvel ezelőtt, 1854. november 18-án szüle­tett Nagyváradon, s 39 éves korában, 1893-ban ott is halt meg Iványi Ödön író, a kri­tikai realizmus felé forduló magyar század végi prózaírók egyik legjobbja.­­ Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1889. november 19-én szüle­tett, és 76 éves korában, 1965- ben hunyt el Bokros Birman Dezső Kossuth-díjas szobrász és grafikus, a Magyar Nép­­köztársaság érdemes művésze. Eső Várható időjárás ma estig: Általában borult lesz­ az ég, or­szágszerte várható eső. Rövid időszakokra délután több helyen felszakadozik a felhőzet. A keleti, délkeleti, majd dél­nyugati szél sok­felé lesz élénk, erős széllökésekre is számítani kell. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: 4—9 fok között. E HETI VILÁGNAPOK Egészen addig nem gon­doltam, hogy sor kerül er­re a világnapra, amíg leg­kedvesebb reggeli kávézó­helyünkön a lehető leg­kedvesebben nem figyel­meztettek minket, hogy úgy készüljünk, itt szom­baton nem lehet dohányoz­ni. Igaz vasárnap sem le­het, de nem a világnap, hanem a szünnap miatt... Hát kérem, mit mond­jak? Meg kell adni, iga­zuk van azoknak, akik azt mondják, elég. Most aztán már igazán betelt a hamu­tartó, kész, passz, novem­ber 17-én nem dohány­zunk. Nemcsak azok, akik eddig sem dohányoztak, hanem azok sem, akik ed­dig cigarettáztak, szivaroz­tak, pipáztak. A bagózás­ról nem is szólok, az em­berek ma már nem köpkö­dik a bagólevelet. Ami nem jelenti azt, hogy egy­általán nem köpködnek, különben nem láttam vol­na egy falusi kiskocsmába kifüggesztve, hogy asszon­­gya: „A plafonra köpköd­ni tilos!” Fogalmam sincs, ki lehet az a nem egészen épelméjű, aki fölfelé köp­köd, amikor köztudott, hogy annak egy része — a fizika törvényei szerint — visszahullik rá. Túl sokan nem lehetnek, mert akkor minden bizonnyal szóba jött volna már egy plafon­ra köpködés elleni világ­nap megszervezése is, de erről eddig még nem hal­lottam. .. Még azt sem lehet mon­dani, azért, mert túlságo­san szemérmesek vagyunk. A televízióban a labdarú­gómérkőzések közvetítése­kor gyakran látjuk, ha a csatárok elszúrnak vala­mit a kapu előtt, jókorát sercintenek. Nem mintha ezzel betalálnának a ka­puba, de minden esetre önkritikát gyakorolnak. Ez azonban még közel sem általános és különben is, amíg a világbajnokság se­lejtezőin és a kupanapo­kon ilyen jól szereplünk, addig nem kell ilyen vi­lágnap. A dohányzásmentes vi­lágnapon kívül amúgy is számos világnap van, egye­sek szerint majd1 minden hétre jut egy, úgyhogy a nem is olyan távoli jövő­ben egy év a világon 365 világnapból fog állni. Ez ugyan nem lenne baj, fel­téve, ha hagynának min­. Az V. ötéves tervben négyezer építéshez vagy tata­rozáshoz kértek kölcsönt az OTP-fiókjaitól. A VI. ötéves terv első három évében már több, mint háromezret — ennek döntő hányada korsze­rűsítéshez kellett­ két egyik világnapról öt má­sik világnapra élni. Persze, ha mindent ös­­­szevetünk, lehetne még jó néhány világnapot szervez­ni. A minap a televízió híradójában például úgy tűnt, mintha a dohányzás mellett a káposzta ellen is összeesküdtek volna az il­letékesek. Ez az összeskü­­vés azonban nem egy na­pig tartott — ennyit még kibírtak volna az ősterme­lők — hanem állítólag az egész idényben. Szó esett­­ itt a szerződéses fegyelem­ről is, amiről az jutott az eszembe, jó lenne, ha az év egy napját szerződés­­betartási világnapnak ne­veznék ki. Ezen az egy na­pon az egész világon min­denféle szerződést betarta­nának, a káposztára vo­natkozótól egészen a SALT- ig, amit ugyan egyesek zöldségként kezelnek, pe­dig életükben legalább olyan fontos szerepet ké­ne, hogy betöltsön, mint a C-vitamin... A héten egyébként azt hittem, hogy a dohányzás­mentes világnaphoz a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság is valami hasonló akcióval akart csatlakozni. Szerdán délután ugyanis egész Salgótarjánban egy fia lottószelvényt sem le­hetett kapni. A lottószel­vények árusításával fog­lalkozó nagyobb intézmé­nyek ugyanis hat óra után már zárva tartanak —mi­ért is ne, amikor este nyol­cig vígan költhetné a pén­zét a nyerni vágyó? — a postának és az újságáru­soknak a készletei pedig már jóval előbb elfogytak. Így aztán jó néhány — hoz­zám hasonlóan trehány — rendszeresen utolsó per­cekben lottózó a fél várost hiába szaladgálta össze, nem jutott szelvényhez. Igaz, nem estem kétség­be, a csütörtököt ünnepé­lyesen távlottózási világ­nappá nyilvánítottam és pesti rokonomnak bediktál­tam nyerőnek vélt száma­imat. Ő ugyanis csütörtö­kön délig bedobhatja lot­tószelvényeit, nem úgy mint én itt a világ végén, 120 kilométerre a főváros­tól. Viszont lett egy hármas találatom, ami azt mutat­ja, mégis csak jók ezek a világnapok. Főleg, ha alul­ról kezdjük szervezni... Zilahy Tamás ___________________________L Sokat fizet a négyes A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 46. játékhéten 5 találatos szel­vény nem volt. A lottónyere­mények a nyereményilleték levonása után a következők: 4 találatos szelvénye 19 fo­gadónak volt, nyereményük egyenként 528 292 forint. 3 találata 4190 fogadónak volt, nyereményük egyenként 1198 forint. A 2 találatos szelvények száma 160 978, ezekre egyen­ként 31 forintot fizetnek.­­ Újabb 11 lakást vásárol­tak meg a lakók Balassagyar­maton, amely korábban álla­mi tulajdonban, a városgaz­dálkodási vállalat kezelésé­ben volt. Az új lakásrendelet értelmében a tanácsi bérla­kásban lakók megvásárolhat­ják az ingatlant — s ezzel a lehetőséggel Balassagyarmaton élnek is. — Salgótarjánban évente körülbelül hatmillió forint értékű árut hoznak forgalom­ba kedvezménnyel a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat boltjaiban, s ezzel kb. 2—2,5 millió forintot „spórolnak” meg a városla­kók. — Gyalázat, ami itt folyik! — fogad a salgótarjáni albérlők házában Kozár Tibor az egyik lakó. — Mi még szerencsé­sek vagyunk, hisz nálunk 19 fokra fölkúszott a hőmérő higanya, de följebb, a máso­dik-harmadik emeleten jó, ha tizenöt fokot mérnek. Jéghi­degek a radiátorok. Pünkösdi Tibort a közös mosókonyhában találom, amint éppen munkaruháit mosná gépben. Meleg víz nincs, csak langyos. — Szólhatunk mi a gond­noknőnek, az IKV-nak, de még annak a magasságosnak is, a fülük botját sem moz­gatják — panaszkodik a ma­gas fiatalember. Soós József fűtő, odalent az alagsorban mutatja a kazán­ból a rendszerbe kimenő me­leg víz hőfokát: 25 C-fok. Meg langyosítani is kevés a radiátorokat. — Ezzel a hányási kocká­val egyszerűen nem lehet a rendszert fölfűteni. Nem azért, mert nem akarom, hanem, mert nem lehet. Ez a szén rosszul, rossz hőfokkal ég, arról már nem is beszélve, hogy a fele mindig kő, a má­sik fele meg... na, abban már szén is van valamennyi. — Ki hozza a szenet? — Én nem tudom, talán az IKV. Már, amikor hozza, mert fát például tegnap az erdőn, meg a ház körül gyűjtögettem. Nem volt. Most az a marék­nyi van még, amit a fa­ mel­lett lát. Semmire sem elég — Akkor mi lesz, ha elfogy? — Hát... — vakarja meg az üstökét a fűtő —, alighanem hideg lesz. Nem lesz, van. A negyedik emeleten, a 409-es lakásban 13 C-fokot mértünk! Lehetet­len állapot? Dehogy! Ez na­gyon is lehetséges. Vajon a ház gondnoknője, aki azért kap lakást és még fizetséget is, hogy a fiatal lakók pana­szait orvosolja, mit tesz a hi­deg ellen? Mit az ingatlanke­zelő vállalat, amelyiket a vá­ros minden pontjáról elárasz­tottak már a rossz, vagy nem létező fűtés miatt? Egy hó­napja szinte mindennap ol­vashatnak az olvasók legalább egy panaszt a hideg radiáto­rok, a fagyos „meleg víz” mi­att. És az égvilágon semmi sem történik. Az ingatlanke­zelő vállalat gyűjti be a lak­béreket, a fűtési díjakat. Mi­ért nem nyújtja akkor a meg­felelő szolgáltatást a forinto­kért? A különféle fűtésgondo­­kat nem elhárítani, másra testálni, hanem megoldani ké­ne már végre azoknak, akik­­re tartozik. Tarthatatlan álla­pot, hogy emberek fagyos­­kodnak, s mások ezt — pedig kötelességük volna segíteni — tétlenül nézik. Hideg van, fű­teni kell. Aki megfizette, an­nak joga van a melegre. Va­jon a városi tanács saját vál­lalatát nem idézhetné már színe elé végre? Talán nem jutott még el oda ez a hír? Vagy nem intézkedni kényelmesebb? Vajon kit vontak, vagy von­nak már végre felelősségre, mert hanyagul, rosszul, vagy éppen sehogy sem látja el a feladatát? Jó lenne, ha ol­vashatnánk már megbünte­tett felelősökről, mert temér­dek mérget, bosszúságot okoz­tak eddig emberek százainak. A városi tanács kötelessége végső soron a „hideg napok” megszüntettetése. Várjuk, mi­ként teszi. Hortobágyi Zoltán HIDEGEN NÓGRÁD, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága és a Nógrád megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: GOTYAR GYULA. Szerkesztőség: Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Telefon: 10-977. Főszerkesztő: 11-504. Sportrovat: 14-596. Kiadja a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: BÁLINT TAMÁS, a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója. Kiadóhivatal: Salgótarján, Palócz Imre tér A Telefon: 12­ 542. Telex: 229 109. Irányítószám: 3101.­ Terjeszti:, a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivatalokban ,és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 34 forint, negyedévre 102 forint, egy évra­jtot lufin*. Előállítják a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat, 2001 Salgótarján, Palóca Imre K­r­t.Fi.k K. felelős vezetők KELEMEN GÁBOR igazgató. Indexszám: 25 073 HU ISSN 0133-1552 r

Next