Nógrád, 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-09 / 263. szám
Pályázat katonai főiskolai jelentkezésre Jelentkezésre hívjuk fel a dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak választó férfiakat, akik a magyar néphadsereg tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet és erkölcsi-politikai megbízhatóság, hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, érettségi bizonyítvány vagy annak a folyó tanévben történő megszerzése, általában 23, a munkaviszonyban álló szakmunkásoknál 25 évnél nem magasabb életkor. A katonai főiskolára pályázó középiskolai tanulók a szükséges okmányokat iskolájuk igazgatójától, a korábban végzettek a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, sorkatonák parancsnokaiktól szerezhetik be. A jelentkezési okmányokhoz csatolni kell: saját kezűleg írt önéletrajzot, korábban végzetteknek az érettségi bizonyítványt, tbc-gondozóintézet által kiadott, 3 hónapnál nem régebbi mellkasröntgenernyő-fényképet (igazolást). A jelentkezők felvételüket kérhetik a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol repülőgép-vezetői: helikoptervezetői ; repülőgép-sárkányhajtómű; helikopter-sárkányhajtómű; repülőgép-fedélzeti műszertechnikai; rádiótechnikai; fegyvertechnikai és vadászirányító-megfigyelő szakokon folyik képzés, továbbá a főiskola folytatja a polgári repülés részére a szakemberek felkészítését. A pályázók egyidejűleg más felsőoktatási intézményekbe is jelentkezhetnek. A jelentkezők a magyar néphadsereg sorozóközpontjában február hónapban kezdődő felvételi vizsgán vesznek részt, melynek pontos időpontjáról 10 nappal korábban értesítést kapnak. A felvételi vizsga egészségi és pszichológiai vizsgálatokból, fizikai képességvizsgálatból, valamint bizottsági beszélgetésből áll. A jelentkezők iskolai bizonyítványukat, a munkaviszonyban állók munkakönyvüket hozzák magukkal. A felvételről a felvételi vizsgán nyújtott teljesítmény és a személyi kérelmek alapján történik döntés. A pályázókat döntéseikről a főiskola parancsnoka (KPM illetékes szervei) május 31-ig írásban értesítik. A polgári repülés hallgatóival a Közlekedési Minisztérium szerződést köt. A középiskolai tanulmányaikat a folyó tanévben befejező pályázók érettségi bizonyítványukat legkésőbb június 30-ig juttassák el a főiskola parancsnokságához. Ennek elmulasztása esetén a felvétel érvényét veszti. A felvétel elutasítása miatti fellebbezéseket a kiértesítéstől számított 15 napon belül az őket értesítő főiskola parancsnokához (KM-szervhez), az egészségi alkalmatlanság esetén a magyar néphadsereg központi sorozó bizottsága elnökéhez lehet benyújtani. A katonai főiskolán a tanulmányi idő 4 év, a tanulmányi év kezdete szeptember 1. A harmadik tanulmányi évet eredményesen befejező hallgatókat — állományviszonyuk meghagyásával — zászlósi rendfokozatba léptetik elő. Az államvizsga után végzettek a magyar néphadsereg hivatásos tisztjeiként kezdik meg szolgálatukat. A polgári repülés hallgatói végzésük után tartalékos tiszti rendfokozatot kapnak és alkalmazásukra polgári munkaterületen kerül sor. A katonai főiskola a katonai képesítés mellett a szakterülethez kapcsolódó üzemmérnöki, vadászirányító-megfigyelő szakon általános iskolai orosz nyelvtanári képesítést adnak. Pályázati határidő: a repülőgép-vezetői és helikoptervezetői szakokra folyó év november 15. HONVFÉDELMI MINISZTÉRIUM Gyorsuló idő és szemléietformálás Elemző látásmód Sűrűn emlegetett követelmény mostanában: a szemléletváltozás. Olyan szemléletre van szükség, amely itt és most a közösség számára hasznos tett előfeltétele. Ezt formáljuk döntésekkel, példamutatással, látványban részesítéssel, élőszóval és — hosszú évezredek óta — írott szöveggel. A formálás hatékonysága igazságtartalomtól és leleményes megjelenítéstől függően változó. Magas fokú a hatás akkor, ha a mindennapi tapasztalat és a szemléletformáló következtetés egybeesik. Többek közit e rövid gondolatsort idézte föl a Magvető Kiadó egyik közelmúltbeli Gyorsuló idő-kötete: a Gyógyítás és öngyógyítás. A 270 oldalas könyv értékes szempontokkal és logikával gazdagítja az olvasó szemléletét. Szerzője, Vikár György budapesti pszichoanalitikus szakmájáról, a lélekelemzésről tesz közzé benne kilenc dolgozatot. Témája pillanatnyilag talán nincs a „köztudat” kellős közepén, ennélfogva az említett „magas fokú hatás” föltételének nem biztos, hogy eleget tesz a jeles munka. A pszichoanalízist csak hírből ismerő olvasónak alkalmasint szokatlan e tudomány látásmódja, „szemlélete”. Lehet, hogy az is marad. Ám szerencsés esetben napokkal később „dolgozni” kezd benne az új ismeretanyag, és meglepve tapasztalja, hogy az elmélet a gyakorlatban „behelyettesíthető”. Alkalmas arra, hogy az addig érthetetlen vagy mellékesnek tartott köznapi jelenséget megmagyarázza, jelentőséggel ruházza fel. Lehet, hogy a szemléletformálásnak ez a „késleltetett” módja talán hatékonyabb a közvetlennél. Vikár a közvetlen hatásra is ügyel. Eleve vonzóvá teszi munkáit a bennük összpontosuló lenyűgöző műveltség és a tömör, kristálytisztán magyar megfogalmazás. A gyógyító eljárás és kutatási módszer bemutatásaihoz ugyancsak vonzó „nyersanyagot” választ. A gyermekkori kényszerek taglalását Balázs Béla írói visszaemlékezése révén oldja meg. Bölcseleti fogalmak keletkezését, filozofikus eszmefuttatások belső mozgatórugóit kísérli meg bemutatni Kierkegaard egyik esszéjének szemügyre vételével. Lelki viaskodásoknak szépírói művekben föllelhető nyomaira világít rá Thomas Mann útinaplóját vizsgálva, s jut nem kevéssé meglepő következtetésre. Ezeken kívül saját praxisából példákat említve elemzi a gyermeki gyász sajátosságait, vázol fel módszereket a gyermeki lelki sérülések földolgozására, adalékokkal járul hozzá az azonosságtudat tisztázásához, s az álomfejtés ,,modellezéséhez”. Meglehetősen izgalmas az a „történeti” munkája, amely a pszichoanalízis „budapesti iskolájának” históriáján tárgyalja. Ma is büszkék lehetünk rá, hogy — mint írja — „A Tanácsköztársaság idején Ferenczi Sándor katedráit kap a budapesti egyetemen — ez az első pszichoanalitikus katedra a történelemben”. Tárgyilagosan szól Vikár arról az átmeneti időszakról, amikor Freud jeles találmánya, a lélekelemzés háttérbe szorult hazánkban, holott korábban — német nyelvterületen kívül — itt honosodott meg először. Mai művelői érzik, hogy egy olyan hagyomány folytatói, mely a magyar szellemi élet haladó és humanista értékei közé tartozik” — zárja Vikár a dolgozatot, amely Magyarországon e kötetben jelenik meg először (nyolc évvel ezelőtt egy francia folyóirat közölte). . Vikár munkái erősítik a szemléletben azt a tudatot, hogy az emberi cselekvést — legyen szó Kossuth Lajosról, Mahatma Gandhiról vagy másról — emberi, azaz néha kicsinyes, néha önző, néha magasztos indítékok mozgatják. S ez a tudat fejleszti a személyiséget, azaz alkalmasabbá teszi ’arra, hogy jó közösséget, fejlett társadalmat formáljon. Molnár Pál Épül az SOS- gyermekfalu Battonyán Jó ütemben épül az első magyar SOS-gyermekfalu, amelynek létesítéséhez egymillió dollárral járul hozzá az SOS nemzetközi gyermekfalu-szervezet. A nagyközség háromhektárnyi, Fáskert nevű térségében — ahol az állami gondozott gyermekek számára 12 családi házat, gondnoki és faluvezetői lakást, irodát, és más épületeket, valamint játszóteret létesítenek — gyorsan emelkednek a falak, némely épületnek már a tetőzetét készítik. A szakemberek és a társadalmi munkások serényen dolgoznak azért, hogy a leendő falu minél több háza tető alá kerüljön még a hideg beállta előtt, s így télen folytathassák a belső szereléseket, a burkolást. A kivitelező, a Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezet és a Békés megyei Beruházási Vállalat — amely ezt az építkezést irányítja — igyekszik úgy megszervezni a munkát, hogy a következő év közepéig megvalósuljanak a tervek: az árva és magukra hagyott gyermekek elfoglalhassák új otthonaikat, ahol nevelőanyák gondoskodnak róluk, családias környezetben élhetnek. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a jövő ősszel benépesülhessen ez a sajátos arculatú gyermekintézmény. Az ország csaknem minden részéből munkaközösségek, szocialista brigádok, szervezetek, segítőkész lakosok társadalmi munkájukkal, pénzadományaikkal támogatják az SGS-gyermekfalu építését. A Békés megyei Beruházási Vállalat szakemberei — köztük mérnökök, technikusok — battonyai kőművesek, ácsok és mások már ez ideig is jelentős társadalmi munkával járultak hozzá az építkezéshez. A beruházó köszönettel fogad és igénybe is vesz minden segítséget, mivel nem csekély egyedi munka, szakértelem szükséges a délalföldi népi építészet hagyományait őrző házak megalkotásához. (MTI) Aforizmák A legnagyobb és következményeit tekintve a legeredményesebb forradalom az lenne, ha az emberek hirtelen abbahagynák a hazudozást. (Aleksander Swietochowski) * Aki csak vet, annak nincs szüksége csűrre. (Slawomir Wroblewski) * Sajnos, az ember gyakran annak az élén áll, ami már mögötte van. (Stanislaw Jerzy Lee) * Nem sokáig szeretjük azokat, akikért gyűlölni kezdtünk másokat. (Wojtek Bartoszewski) * Az álom olyan mint a vicc: aki keresi, azt elkerüli. (Voltaire) Filmjegyzet Szentivánéji szexkomédia Az utóbbi időben gyakran folyik lakásom csapjából sárga vagy barna színű víz. Ilyenkor önkéntelenül felidéződik bennem Woody Allen alakja, amint hasonló szituációba kerülve kétségbeesetten és tehetetlenül — továbbá egy szál pizsamában — méltatlankodik az általa készített „Manhattan” című film egyik jelenetében. A filmbeli nevetségesen groteszk helyzetnél maradva az emberben percek alatt váltják egymást a különböző reakciók. Nevet a főhős furán ágáló figuráján, egy kicsit együttérzően vele is dühöng, majd elgondolkodva veszi tudomásul, hogy az általunk teremtett civilizáció időnként bizony visszaüt. Mi több Woody Allen filmjei szerint már önmagunkat kell védeni a civilizációtól, mert mintha kinőtt volna kezeink közül. Valóban a civilizáció termékei és gyermekei lennénk? Meglehet. Szülőanyánk csak világra hoz, táplál amíg nem fogjuk kanalunkat, de már annak tartását is a körülöttünk lévő világ diktálja. Saját játékterünk egyre kisebb lesz, belső lelki bajaink pedig fékezhetetlenül növekednek. Woody Alien hozzáteszi, hogy a dolog nem olyan tragikus, mint első benyomásra tűnik. G és a filmjeiben szereplő emberek (és így van ez a valóságban is) kifejezetten élvezik a civilizációt, az összes nyűgével, bajával együtt. A mai nagyváros útjai flaszterét koptató embertömegével, üzleteivel, bárjaival, könyvtáraival, múzeumaival, képcsarnokaival, és mozijaival megteremtette a „belevaló’’, emberfajtát. Egyúttal megteremtette ezeknek az embereknek imádott és gyűlölt gondjait, pszichológiai problémáit, szexuális gyötrődéseit, intellektuális ,,mindennapi kenyerét” is. Woody Allen a civilizáció gyermeke és minden filmjében a hozzá és embertársaihoz fűződő kapcsolatáról beszél. Tudom, hogy kissé túl komoly dolgokról esett is szó, jóllehet a mai filmvilág első számú komikusáról beszélünk. Arról a Woody Allenről, akit olyan nagyok társaságában szoktak emlegetni, mint Chaplin, Buster Keaton, Marx fivérek. Tuti, hogy csak a legismertebbeket említsem. Mentségemre szóljon, az ember gyarló és alkalmasint képes azon is eltöprengeni, hogy mi a csodán nevetett olyan jól és mi az ami mégis zavarta ezt a derűt. Woody Aller, nem tartja magát rendkívüli embernek, legfeljebb szerencsésnek. Ezt pedig nem kell elhinnünk neki. Tény, hogy fakó sárgarépavörös színű hajával és vastag keretes szemüvegű, sovány arcával, esetlen alakjával nem egy szépségideál. Az is tény, hogy a csak szép filmsztárok kora lejárt (Dustin Hoffman alacsony és nagy orrú, Gene Hackman palacsintaképű, Barbara Streisand bandzsa és szintén nagy az orra stb.). Holtbiztos azonban, hogy Allen mégsem csak szerencsés, hanem a legjobb értelemben vett profi is. Mestere a forgatókönyvírásnak, rendezésnek, színészetnek. Egyetlen rosszul megcsinált jelenetet sem hagy filmjeiben. Szigorúan ügyel dolgaira még oly módon is, hogy néhány amerikai rajongójával levelezést tart fenn, akik jelzik filmjeinek vetítési körülményeit, a kópiák állapotát, hang- és képminőségét, s így szükség esetén közbelép. Ennyit Woody Allen szerencséjéről, és más dolog, hogy neki sem sikerült mindig legjobb művei szintjén maradni. (Míg sok rendező állandóan alacsony szinten marad.) Tisztázni kell még egy félreértést! Woody Allen hazánkban csak nemrég bemutatásra került. „Amit tudni akarsz a szexről” című filmje még 1972-ben készült — a legjobbaknak tartott „Annie Hall” és „Manhattan” előtt, de az 1969-ben rendezett „Fogd a pénzt és fuss” után — egy, szexuális felvilágosító könyv parafázisaként. Tehát időben nem rokonítható a mostani Szentivánéji szexkomédiához, és természetesen témákban is csak részben. A két film értékét, jelentőségét tekintve azonban igen. A „Szentivánéji szexkomédia” címe Shakespeare-t idézi (Szentivánéji álom) és a film Mendelsohn zenéjének dallamára bonyolít egy század eleji történetet, amelyben három szerelmespár találkozik egy vidéki házban. Woodd Allen megjelenése a repülő szerkezetté átalakított biciklin eleve megadja a komikus alaphangot, ami csak tovább fokozódik a szálak és érzelmek összekuszálásával. Főhősünk rendkívül problémás eset, mert azonkívül, hogy elképesztő találmányaiba öli energiáit, bajok vannak szexuális életével is, és ráadásul újra fellobbanési érzelme az egyik vendéghölgy iránt. Menet közben a partnerek sorra helyet cserélnek, „hálálós” új szerelmek alakulnak ki. Mindebben főszerephez jut a szentivánéji telihold és egy kis misztikum is. A zenével egy ritmusban változó andalító természeti képek szintén fokozzák a hangulatot, amely szellemes és igényes humorral fűszerezve viszi el a nézőt a film belső világába. A Szentivánéji szexkomédia újabb gyöngyszem Woody Allen filmjeinek sorában, csak épp nem igazán értékes. Mint említettem, az egész film igényesen és szellemesen van megcsinálva, ugyanakkor azonban hamar felejthető. Jó szórakozást nyújt, témája kíváncsivá teszi az embereket, és sikere sem marad el, de meg sem közelíti az „Annie Hall” vagy a „Manhattan” színvonalát. • A sikerről egyébként Woody Allen így nyilatkozott: „A sikert nem rendelhetik el a kritikusok, hanem a mozik előtt sort álló nézők jelentik”. Reméljük, hogy a kritikus értékelése és a közönség véleménye még találkozhat Woody Allen filmjei láttán. Bodnár Mihály 4 NÓGRAű - 1984. november ?., péntek KOSSUTH RADIO: *.20: A fájdalomtól a robotig a.30: Barokk zene 9.33: Kár, kár 9..H: Lottósorsolásl 10.00: Ember 10.10: Nótacsokor 21.00: Családi szőttes 11.30: operettnyitányok 1ß.30: Ki nyer ma? — Dunaújvárosban? 12.45: Zelk Zoltán: Nappali menedékhely 12.55: A szovjet rádió napja 14.10: Válogatott perceink 15.39: Daloló, muzsikáló tájak. Rábaköz. 16.05: A szovjet rádió napja 17.06: Helyszínrajz a Flamenco Szállóról 17.31: Járdányi Pál népzenei feldolgozásaiból 18.07: Gyulai Gaál János: A forrás 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Embermesék 20.15: A szovjet rádió napja 21.05: Chick Corea zongorázik 21.30: Az anyag körforgása 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nem szentírás! 23.00: Szimfonikus zene 0.10: A Purcell énekegyüttes énekel. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Az Izraelita felekezet negyedórája 8.20: Wieslaw Ochman operettdalokat énekel 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 9.53: Lottósorsolás 10.45: Láttuk-hallottuk 12.10: A Reneszánsz rézfúvósegyüttes játszik 12.25: Édes anyanyelvünk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkértt 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: A szovjet rádió napja 22.10: A szovjet rádió napja 23.20: A mai dzsessz 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STUDIO: 17.00: Műsorelőzetes, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak- Magyarországon. (A tartalomból: Gondoljunk a Szilveszterre. — Három megye három Bizományi Áruház. — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő: Nagy István. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.15: Tévétorna (ism.) 8.20: Iskolatévé l.tiá Fizikai kinértelek 12, 8.55: Ionizáció 9.00: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 9.30: Kamera lo.op: Delta 10.25: a múlt nyomában 10.50: Az Orinoco disznó 11.15: Játékos időtöltések XHM. rész: Francia Polinézia (ism.) 11.40: Képújság 15.00: Iskolatévé Deltácska 15.20: Az anyag története 15.50: Játék műalkotásokkal V11114. rész: Mozgásban 16.05: Korok művészete 16.45: Hírek 16.55: Égi postások VL 4. rész 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Kalendárium 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Szivárvány 22.00: A hét műtárgya 22.05: Péntek esti randevú 22.50: Magellán 93.10: Tv-hiradó i< „ , 2. MOSOK: 18.15: Képújság 18.20: Don Quijote XXXIXI. rész 18.50: Az állatok nyomában XIII/3. rész 19.00: Keresztkérdés 19.30: Egy hang és néhány maszk 20.00: Charlottenhof-kastélyok 20.15: Kínai tájak és emberek Vitt/rész 16.55: Tv-níradó 2. *1.10: Válság a központi középiskolában 93.10: Képújság BESZTERCEBÁNYA 19.30: Tv-níradó 20.00: A TASZSZ hírügynökség nyilatkozata 1. rész. 21.15: Szórakoztató vetélkedő 22.00: Ez történt 94 óra alatt 22.15: Derrick 23.15: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hirsdó 20.00: ünnepi hangverseny 11.00: Város a völgyben — _ Salgótarján 21.15: Dokumentumaim (lm.) 21.30: időszerű események 22.00: Szórakoztató műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Altatódal nászágyon (16). Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. ISKOsLAMOZI: A kék madár. — József Attila: Munka és művelődés: Könnyű testi sértés (14). Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től I Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. Háromnegyed 6-tól: Láttam az új világ születését I—II. Színes történelmi film. ISKOLAMOZI: Vak. — Pásztói Mátra: Ezüstnyereg. Színes olasz western. — Szécsényi Rákóczi: Pereputty (14). Színes szovjet film. — Rétság: Egy elvált férfi ballépései (14). Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. MESEMOZI: Dorotka és az ABC. — Érsekvadkert: Női agglegény. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. — Nagylóc: Halálcsapda (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film.