Nógrád, 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

Hiúsági parlament a statisztikusoknál A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igaz­gatóságának fiataljai tegnap Salgótarjánban tartották if­júsági parlamentjüket. Dr. Gyöngyösi István igazgató beszámolójában a többi kö­zött utalt arra, hogy az igaz­gatóság dolgozóinak egyhar­­mada 35 éven aluli, s a vezetők átlagéletkora is negy­ven év alatti. Elismeréssel szólt a fiatalok munkájáról, akiket képességeiknek, isko­lai végzettségüknek megfele­lően foglalkoztatnak. A megyei igazgatóságon ki­­elégítőek a munkakörülmé­nyek, a harmincöt év alatti dolgozók az elmúlt években átlagon felüli bérfejlesztésben részesedtek, a jutalmazá­soknál, a célprémiumok oda­ítélése során sem szen­vednek hátrányt. A KSH indokolt esetben támoga­tásban részesíti a lakást építeni vagy vásárolni szán­dékozókat. Sokat jelent, hogy új számítógépet kapott a megyei igazgatóság, ami nagyban könnyíti az adatok feldolgozását. Megkülönböztetett figye­lemmel kísérik a szakmai, politikai ismereteket gyara­pító fiatalokat, biztosítják a feltételeket a továbbtanulás­hoz. A tíz pontba tömörített intézkedési tervet az ifjúsági parlament elfogadta. Köszöntötték az öregeket Pásztó város szakmaközi bizottsága évek óta rendsze­res kapcsolatot tart a helyi öregek napközi otthonával, ahová e hét elején is elláto­gattak a testület képviselői. A bensőséges összejövetelen előbb Gerhát Gyula, a szak­maközi bizottság titkára kö­szöntötte a munkában meg­fáradt, idős embereket, majd Fejes Gáborné tartott előadást az időskorúak egészséges élet­módjáról. Ezután a Váci Kö­töttárugyár pásztói gyárának ajándékát adták át a Furák Teréz nevét viselő brigád tag­jai, majd Bangó Mihályné szavalata zárta a barátságos hangulatú összejövetelt. * A Duna Élelmiszer- és Ve­­g­yiáru Kereskedelmi Vállalat budapesti központja és sal­gótarjáni raktárháza tegnap délután Salgótarjánban, kö­zösen rendezett egykori dol­gozói számára nyugdíjas-ta­lálkozót. Az idős emberek­­ közül több mint nyolcvanan fogadták el a meghívást —, s bizonyára nem is bánták meg­­­ a jó szó, kellemes beszélge­tés mellé jutott finom harap­nivaló, s valamennyi nyugdí­jas ajándékcsomagot és utal­ványt is kapott. A jó hangu­­latról a vendéglátók figyel­messége mellett a József Attila városi-megyei Művelődési Központ műsorral is gondos­kodott. A salgótarjáni raktár­ház egyébként minden eszten­dőben meghívja nyugdíjas dolgozóit, ez az első alkalom, hogy a budapesti központtal közös a rendezvény. ­.közös kiállítása nyílt teg­nap délután három órakor Salgótarjánban, az SZMT ok­tatási és művelődési intéz­ményében. A Balassagyarmaton élő és alkotó Csemniczky Zoltán szobraiból és a salgótarjáni illetőségű Szujó Zoltán grafi­káiból rendezett tárlatot dr. Praznovszky Mihálynak, a Nógrádi Sándor Múzeum igazgatójának értő szavaival nyitották meg csütörtökön a nagyközönség előtt. (A szobrok és a képek de­cember közepéig láthatók.) Üzemi ápolónők versenye A KISZ Központi Bizottsága 1978-ban hirdette meg először a Ki minek mestere? című vetélkedőt. Azóta az egész­ségügyi dolgozók szakszerve­zete évente két egészségügyi szakma művelői számára ren­dezi meg e rangos vetélkedőt. Az idén az intenzív terápia szakasszisztensek és az üzemi ápolónők kaptak lehetőséget felkészültségük bizonyítására. Szerdán kezdődött Győrben a megyei kórház- és rendelő­­intézetben az üzemi ápolónők országos versenye, melynek tizenkilenc résztvevője a me­gyei versenyek első helye­zettjeiből került ki. A zsűri­ben az üzemegészségügyet jól ismerő orvosok foglaltak he­lyet. A kétnapos rendezvényen szakmai írásbeli és szóbeli, gyakorlati és ifjúságpolitikai feladatokat­­ kellett megolda­niuk a résztvevőknek. A ver­seny magas színvonalú, és az üzemi­ ápolónők szerteágazó ismereteit felmérő volt. A résztvevők felkészültségét mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy a végső eredmény kialakításánál helyezések megállapításához pótkérdése­ket kellett feltennie a zsűri­nek. A csütörtökön délután meg­tartott záróünnepségen dr. Ba­logh Ilona az egészségügyi dolgozók szakszervezetének munkatársa elmondotta, hogy a verseny nemcsak arra volt alkalmas, hogy sorrendet ál­lítson föl a legjobbak között. Hanem arra is, hogy ráirá­nyítsa a figyelmet az üzem­­egészségügyben dolgozó ápo­lónőkre. Az üzem ápolónői ugyanis­­, ha az orvos ép­pen nincs szolgálatban —, akár életmentő feladatokat is elláthatnak. A záróünnepélyen dr. Fe­jes István a megyei kórház és rendelőintézet főigazgató főorvosának általános helyet­tese, a zsűri elnöke az orszá­gos verseny helyezettjeinek díjakat adott át. Első helyen Ricker Jánosné a mosonma­gyaróvári Lajta-hansági Állami Tangazdaság üzemi ápolónője végzett. Megyénket Kovács Katalin, az öblösüveggyár üzemi ápolónője képviselte a versenyen, ötödik helyezést ért el. Emlékezés a karancslejtősi ellenállásra Az MSZMP Salgótarján városi és a Karancslapujtő községi Bizottsága, a KISZ városi bizottsága, a Nógrádi Szénbányák Vállalat, a Nógrádi Sándor Múzeum, a Na­rancs Mg. Termelőszövetkezet 1984. november 23-án, 14 órakor tartja a karancslejtősi ellenállás 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségét, a Karancsalja Gusztáv­­aknai emlékműnél. Az ünnepség színhelyére 13 órakor külön autóbuszok indulnak: — A Volán 2. sz. Vállalat autóbusza Baglyasalja kul­­túrház elől; — az ötvözetgyár, öblösüveggyár és a síküveggyár autóbuszai a városi pártbizottság elől: — az SKÜ autóbusza az acélgyár főkapujától — 13.30 órakor indul. — A Karancs Mgtsz autóbusza a karan­cslapujtői ta­nácsház elől. Urbanisták találkozója A Borsod, Heves és Nógrád függéseiről, a vendéglátó­­ megye megyék területén dolgozó urba- településszerkezetéről és a mű­­nisták VI. találkozójára szerdán szaki igazgatás helyzetéről, a és csütörtökön került sor Tokaj- NÓGRÁDTERV területrendezési­ban. A kétnapos rendezvényen gyakorlatáról. Emellett megismer­­az építészek egyebek között ele­­kedtek Tokaj részletes rendezési adásokat hallgattak a mezőgaz­ tervével és építészeti látnivalói­­daság és a területrendezés össze- val. 1984. november 23., péntek, Kelemen napja. A Nap kel 7.00 — nyug­szik 16.00 órakor. A Hold kel 7.34 — nyugszik 16.17 órakor. Száz évvel ezelőtt, 1884. november 23-án született, és 61 éves korában, 1945-ben halt meg Bánóczi László szín­házi író, rendező, műfordító, Bánóczi József irodalomtör­ténész és filozófus fia. A tárgyalóteremből Maradandó elváltozásokért — nem vagyoni kár megtérítése Több mint három éve — 1981. április 9-én — szenve­dett üzemi balesetet Gy. K. vállalatánál. Azon a napon a vállalathoz tartálykocsiban ér­kezett kénsav lefejtésére ka­pott utasítást. Munkatársával együtt, az elvezető csövek sze­relésével kezdték a munkát, majd a tartálykocsi nyílásá­nál Gy. K. megnyitotta az el­vezető cső végén lévő szele­pet. Két fordulatot végzett a szelep nyitásakor, amikor is a tartály nyílásán keresztül kicsapódott, a tömény kénsav, amely Gy. K. mindkét comb­ját, kézfejét, mellét érte, le­égette a ruházatát. A sérültet azonnal kórháziba szállították. A dolgozó­­ mindkét alsó vég­tagján nagy kiterjedésű I.— II.—III. fokú vegyi anyag okozta marásos sérülést szen­vedett. A balesetet követően Gy. K. másfél évig volt be­tegállományban, aztán rövid idő múlva néhány hónapra sérülésének következtében is­mét keresőképtelenné vált. Orvosi felülvizsgálat során munkaképességének csökkené­sét harminc százalékban álla­pították meg. A baleset után két évvel ötvenezer forint nem vagyoni kár megfizetése iránt jelen­tette be igényét — a szak­­szervezeti j­ogsegélyszol­gálat közreműködésével — a válla­lathoz. Nem vagyoni kár irán­ti igényének indoka az volt, hogy járása — különösen emelkedőn — megnehezedett, nehéz fizikai munkát végez­ni nem tud, sportolási, test­mozgási lehetőségei erősen le­szűkültek, az el nem tüntet­hető égési sérülések nyomai hátrányos pszichés hatást vál­tanak ki benne és családtag­jaiban is, és mindezek üzemi balesetének következményei. A vállalat Gy. K. igényét azzal utasította el, hogy a munkáltató csak ak­kor köte­les a dolgozó nem vagyoni ká­rát megtéríteni, ha a károko­zás — ebben az esetben az üzemi balesetből eredő mara­dandó sérülés — a dolgozónak a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti, s mivel ez a dol­gozó esetében nem áll fenn, ezért nem vagyoni kár iránti igénye megalapozatlan. Gy. K. a vállalati döntőbizottsághoz fordult, amely igazságügyi or­vosszakértőt rendelt ki, s a szakvéleményt is figyelembe véve a döntőbizottság és a munkaügyi bíróság is eluta­sította a dolgozó igényét. Az ítélet ellen benyújtott fellebbezésben a dolgozó kép­viseletében a szakszervezeti jogsegélyszolgálat az Igazság­ügyi Orvosszakértői Intézet szakvéleményének beszerzését indítványozta. A Nógrád Me­gyei Bíróság az újabb szakvé­lemény alapján megállapítot­ta, hogy a dolgozó munkaké­pessége harminc százalékkal csökkent, nehéz fizikai mun­kát­ nem végezhet, emellett pszichés elváltozások is ta­pasztalhatók: a sérülés okozta maradandó sebek pszichikai­­lag kedvezőtlen hatást válta­nak ki a dolgozóban. A sérü­lés pszichés hatását a bíróság különösen jelentősnek ítélte meg az eljárás során. Ennek alapján a munka­ügyi bíróság ítéletét a megyei bíróság a közelmúltban tartott tárgyalásán megváltoztatta: Gy. K. nem vagyoni kár irán­ti­­ igényét megalapozottnak találta és kötelezte a vállala­tot, hogy az üzemi balesetet szenvedett dolgozójának nem vagyoni kár címén ötvenezer forintot fizessen meg. Az íté­let jogerős. — zs — időjárás szombattól keddig Várható időjárás az ország te­rületén ma estig. Nyugatról újabb erős felhősö­­dés képződik, és keletre is át­terjed. Sokfelé várható eső. Nap­közben megélénkül, a Dunántú­lon megerősödik a délnyugati, dé­li szél. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 8 és 13 fok között vár­ható. Távolabbi kilátások szombattól keddig: Eleinte változóan felhős, enyhe idő, kisebb esőkkel. Az időszak végén a hőmérséklet csökken. A legalacsonyabb hajnali hő­mérséklet eleinte 1, 6, majd —2, plusz 3 fok között várható. A legmagasabb nappali hőmér­séklet eleinte 6, 11, az időszak végén 3, 8 fok között lesz. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm napi) csapadék nem vár­ható. • Munkabizottság a kör­nyezetvédelemről. A Hazafi­as Népfront megyei elnöksé­gének környezetvédelmi mun­kabizottsága tegnap tartotta ülését Salgótarjánban. A mun­kabizottság tájékoztatót hall­gatott meg az úttörőszerveze­tek környezetvédelmi tevé­kenységéről. — Véradófelelősök tanács­kozása. Rétságon, a városi jo­gú nagyközségi Vöröskereszt vezetősége továbbképzést szer­vezett a véradófelelősöknek. A több mint harminc részt­vevő tájékoztatót hallgatott meg a VI. országos véradó­konferenciáról és a véradások szervezésének tapasztalatairól. A Fémbálázó gép üzembe helyezésének előkészítő mun­kálatait végzik az Észak-ma­gyarországi MÉH Vállalat salgótarjáni telepén. A beru­házástól azt várják, hogy a jobb vagonkihasználtság mel­lett csökkenti a szállítási költ­ségeket és a konverterbe ada­golható fémbálák magasabb áron értékesíthetők. lottósorsos.As PÁSZTÓN Ma délelőtt Pásztón sorsol­ják az e heti lottószámokat. A Lovász József Művelődé­si Központban megrendezésre kerülő sorsoláson a 47. játék­hét nyerőszámait húzzák 10 órakor. Előtte fél kilenc órai kezdettel vidám, zenés mű­sorral szórakoztatják a közön­séget. Fellép Heller Tamás a Mikroszkóp Színpad tagja, továbbá Lehner Judit, Mol­nár Ági, Pál Éva és az Ori­­ginál együttes. — Háztáji rekord. Csaknem 15 ezer hízott sertést, két­száznál több vágómarhát, nö­vendék sertést, tejesbárányt, vemhes kocát, nagy mennyi­ségű tejet, gyapjút, és egye­beket értékesítettek az idén a hajdúnánási háztáji termelők a helyi Béke Termelőszövet­kezet közvetítésével. Az érté­kesített háztáji termékek együttes értéke megközelíti a 80 millió forintot. — Meteorológiai tudomá­nyos napok. A balatoni vi­harjelzés bevezetésének 50. évfordulója alkalmából az Or­szágos Meteorológiai Szolgá­lat és a Magyar Tudományos Akadémia meteorológiai szak­­bizottsága rendezésében két­napos előadássorozat kezdő­dött csütörtökön, az MTA nagytermében, a viharjelzés tudománytörténeti fejlődésé­ről, eredményeiről és tovább­fejlesztésének terveiről. — Indiai vihar: Már 447 ha­lálos áldozata van az Andhra Prades és Támilnádu indiai államokban pusztító viharnak és az azt kísérő áradásoknak. Eddig 78 ezer embert kellett a természeti katasztrófa mi­att otthonából kitelepíteni. VÁROS A TENGER ALATT A dolog úgy kezdődött, mint a mesében: kisfiú sétált a tengerparton és talált egy szép fényes korongot. Meg­dörzsölte és kiderült róla, hogy értékes régi pénzérme. Az 1982-ben lejátszódott történet itt nem ért véget: szovjet tudósok azonnal ku­tatni kezdtek a Fekete-ten­ger partvidékén Keres város közelében. Búvárok merültek a vízbe és hamarosan feltár­tak egy régvolt, a tengerbe süllyedt várost, a hajdani Boszporusz királyság egyik ős­régi települését. A búvárok tornyok és fa­lak maradványait, kutakat találtak a víz mélyén, és a Krím-félsziget partjainál las­sanként kibontakoztak az ősi város, Akra körvonalai. Azt, hogy milyen régi a víz alatti város, már nem lehet ponto­san megállapítani, valamikor a boszporuszi királyság idején, i. e. 480-tól i. sz. 400-ig él­hette virákorát. — Felhívás: A Salgótarjáni városi Tanács felhívja a gép­járművezetők figyelmét, hogy november 24—25-én (szom­bat-vasárnap) közműbekötési munkálatok miatt a Kossuth Lajos utat teljes szélességé­ben lezárják. Kérik, hogy a környéken óvatosan vezesse­nek. — Eredményes őzvadászat. Az Országos Trófeabíráló Bi­zottság értékelte a bemutatott őztrófeákat. A bizottság 8866 őztrófeát vizsgált meg, ezek közül 121 arany-, 321 ezüst-, 512 pedig bronzérmet kapott. Az idei vadászatokon négy­ezernél több őzet ejtettek el. A nagyszámú kilövést az tet­te lehetővé, hogy az állo­mánybecslés adatai szerint mintegy 220 ezer őz él az erdőkben, a mezőkön. Az utóbbi két hétben két alkalommal is újbóli facse­mete szállítmányt kapott a salgótarjáni városgazdálkodá­si üzem, s ezzel az induló készlet több mint­ kétezer gyümölcsfával gyarapodott. Most kedvükre válogathatnak azok is, akik eddig hiába ke­resték a szőlővesszőt: hat fajtát kínálnak a salgótarjá­ni Karancs utcai értékesítő­helyen, közte olyan különle­gességet is, mint a narancs­ízű csemegeszőlő. Mivel ko­rán beállt a hideg idő, s ilyenkor gyökérkárosodástól lehet tartani, utoljára e hét végén árusítják a gyümölcs­fákat: szombaton reggel nyolctól délután négyig, va­sárnap reggel nyolctól dél­után egy óráig. Az esetleg megmaradó csemetéket, ves­­­szőket szabályszerűen elver­­melik, s tavasszal hozzák forgalomba. Balesetek Cson­grád­ külterületén Bus József 19 éves kőműves, helyi lakos személ­ygépkocsijával ha­lálra gázolta az előtte kerék­párral közlekedő Sándor Jó­zsef 57 éves helybeli tsz-ta­got. A vizsgálat eddigi adatai szerint a személygépkocsi ve­zetője nem a látási viszonyok­nak megfelelő sebességgel köz­lekedett. Nagykapornak belterületén Böröcz István 36 éves szoba­festő és mázoló kisiparos, he­lyi lakos személygépkocsi­já­val elütötte a kerékpárral ve­le szemben közlekedő, majd balra kanyarodó Till Ferenc 70 éves nyugdíjast, helyi la­­kost. Az idős ember az el­szenvedett sérülések követ­keztében a kórházban meg­halt. A vizsgálat eddigi adt­ai szerint a személygépkocsi ve­zetője ittas állapotban volt, és gyorsan hajtott. A rendőrség őrizetbe vette. Naponta negyven mázsa lehúzott , szalonna nélküli félsertés csontozását végzi el a Petőfi Sándor Szocialista Brigád a KARANCSHÚS Húsipari Szövetkezeti Közös Vál­lalatnál, ami a töltelékáruk gyártásához szükséges alapanya­got biztosítja. 14-596 NOGRAD, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága és a Nógrád megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: GOTTÁR GYULA. Szerkesztőség: Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Telefon: 10-977. Főszerkesztő: 11-504. Sportrovat: 14-596. Kiadja a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: BÁLINT TAMÁS, a Nógrád megyei l­apkiadó Vállalat igazgatója. Kiadóhivatal: Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Telefon: 12-542. Telex: 22- 109. Irányítószám: 3101. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivatalokban és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 34 forint, negyedévre 102 forint, egy évre m forint. Előállítja: a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat, u<a Salgótarján, Palóca Imne tér «, Ff.; 36. Felelősi vezető: kelemen gabqk igazgató, Indexszám: 23 072 HU, ISSN 0133-1333

Next