Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-04 / 2. szám
GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesapa, nagyapa, dédnagyapa, ESZTERGOMI ISTVÁN 88 éves korában elhunyt. Temetése 1985. január 8-án, kedden, 13 órakor lesz a salgótarjáni központi temetőben. GYÁSZOLÓ CSALÁD A Nógrádi Szénbányák pályázatot hirdet a kisterenyei vállalkozási üzemhez jogtanácsosi munkakör betöltésére. Feltétel: jogtanácsosi szakvizsga, Bérezés, megegyezés alapján. A pályázat benyújtásának határideje: 1985. január 20. A pályázatot a Nógrádi Szénbányák személyzeti osztályára kérjük küldeni. Cím: 3101 Salgótarján, Felszabadulás u. 48. Pályázati felhívás 1 A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat pályázatot hirdet salgótarjáni központjába 1 fő programozó matematikusi dejtári üzemmérnökségére 1 fő üzemvezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — szakirányú felsőfokú végzettség, — 3 éves gyakorlati idő — részletes önéletrajz. Bérezés az 5/1983. (XI. 12.) ME rendeletben foglaltak szerint. Jelentkezés: a vállalat személyzeti vezetőjénél, Salgótarján, Faiskola út 5. Az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat felvételt hirdet az apcl telepére telepvezetői munkakörre. Kereskedelmi szakközépiskolai érettségivel, vagy egyéb középiskolai végzettséggel. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat kereskedelmi igazgatójánál, vagy a személyzeti osztályon. Miskolc, Zsolcai kapu 28. TŰZVÉSZ Több mint negyven üzlet porig égett az új év első napján Nyugat-Berlinben, a város kereskedelmi központjában keletkezett, évtizedek óta a legnagyobb tűzvészben. A környező lakóházak lakóit időben kiköltöztették. A tűz egyszerire több helyen ütött ki, ezért feltételezik, hogy előre kitervelt akcióról van szó. Az anyagi kárt több millió márkára becsülik, Közel megduplázta éves nyereségtervét a mátraterenyei Zagyvavölgye Mgtsz műanyagüzeme. A polietilén fóliák, a polipropilén szövetből készült zsákok kelendőeknek bizonyultak a piacon. — BP — A Béke és Szocializmus legújabb száma A lengyel munkások túlnyomó többsége elismeri a szocializmus elveit és eszményeit. Az új rendszer iránti hűségüket nem ingatták meg a megismétlődött válságok sem. A dolgozók megmozdulásai nem a szocializmus, hanem a torzulások ellen irányultak. Tadeusz Porebski, a LEMP PB tagja, a KB titkára arról ír, mit tesz a párt a munkásosztály élcsapatszerepének erősítéséért. A Grúz SZSZK-ban jelenleg 30 különböző gazdasági kísérlet folyik. Ezek tapasztalatait összegzi Eduard Sevardnadze, az SZKP PB póttagja, Grúzia KP KB első titkára. Jorge del Prado, a Perui KP főtitkára méltatja José Marti Marateguinak, a pártalapítónak elméleti tevékenységét, és munkásságát a kiemelkedő forradalmár születésének 90. évfordulója alkalmából. A Dominikai Köztársaságban az idén ismét heves összecsapások voltak a tüntető dolgozók és a katonai, rendőri erők között, Narciso Isa Conde, a Dominikai KP főtitkára feltárja a társadalmi robbanás okait. Alfred Nzo, a dél-afrikai Afrikai Nemzeti Kongresszus Párt főtitkára áttekintést ad a fajüldöző rendszer ellen folytatott forradalmi harcról. Norvégia Kommunista Pártja 1984 tavaszán Oslóban megtartotta XVIII. kongresszusát. Hans Kleven, a párt elnöke beszámol a tanácskozás munkájáról. Donisz Hrisztofinisz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) PB tagja áttekinti Ciprus felosztásának 10 éves történetét, az imperializmus stratégiai céljait. Mahmud Ben Taileb, az Algériai Szocialista Élcsapat Párt PB tagja megvilágítja az imperializmusnak a Földközi-tenger térségére vonatkozó stratégiai elgondolásait. Victor Perle, az Egyesült Államok Kommunista Pártja KB tagja, a párt országos gazdasági bizottságának elnöke az amerikai gazdaság helyzetét elemzi. Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője a pártolunka hatékonyságának fokozásáról, színvonalának emeléséről ír. A szerkesztőség ezzel a cikkel folytatja a pártmunka eredményességének feltételeivel és kritériumaival összefüggő kérdések megvitatását. A folyóirat általános elméleti problémákkal foglalkozó bizottsága kerekasztal-beszélgetést rendezett a nyolcvanas évek antikommunizmusának ideológiai elveiről és politikai irányvonaláról. A szerkesztőség kivonatosan ismerteti a hozzászólásokat. Közutak a régi Magyarországon Amikor Álmos vezér és írpe előtt nyugat felé tartó útjukon felsejlettek a Kárpátok égbe nyúló bércei, halasztás elé kerültek, nekivágjanak-e lovaikkal, szekereikkel a rengetegnek. Ekkor az oroszok vezére, Holies, elrendelte — írja krónikájában Anonymus —. ..hogy kétezer nyilas és háromezer paraszt járjon előttük, s a Havas-erdőn át a hungi (ungi) határig utat készítsen nekik...” Ez lehetett az első épített út, amelyet a honfoglalók ideérkezésükkor vágattak maguknak. A Kárpátmedencében azután több,jól kiépített, szilárd utat találtak, a rómaiak örökségét. A rómaiak mindig nagy gondot fordítottak az utakra, mert ezeken bonyolították le a kereskedelmet, a birodalom közigazgatását, valamint ezeknek az utaknak a segítségével tudtak légiókat gyorsan átmasíroztatni az egyikhelyről a másikra. Az utakat általában a légiók építették téli pihenőik alatt. Világhírű úthálózatukat a provinciákban is kiépítették. A pannóniai főút a Dráva menti Poetovio (ma Ptuj, Jugoszlávia) városnál csatlakozott a birodalmi főúthoz. Poetovio állandó légióstáborral rendelkező, hadászatilag fontos pontja volt e területnek, mert innen vezetett tovább az ősi kereskedelmi út, a borostyánkőül. Ezt az utat a rómaiak teljesen újjáépítették és Savaria (Szombathely) — Scarbantia (Sopron) érintésével vezették Carnuntumig (Deutsch-Altenburg). Savariából két másik jelentős út ágazott le. Az egyik Arrabonába (Győr) vitt, ahol beletorkollott a Vindobona (Bécs) irányából Aquincum felé vezető Duna melletti limesútba. A másik út Mogentianae (Keszthely) irányába vitt, innen Sopianae (Pécs) után csatlakozott az Aquincum— Mursa (Eszék) közötti útba, amely déli irányban vezetett tovább, s Traianus-útként vált ismertté. E fő útvonalak mellett a rómaiak több másodlagos fontosságú utat is építettek, például a Balaton mindkét partján futót, amelynek maradványai helyenként még ma is láthatók, sőt bizonyos szakaszait, például Badacsonynál közútként használják. Mai útjaink és vasútvonalaink nagyrészt a római utak nyomvonalán vagy mellette épültek. A rómaiak közútja két elemből állt: az alapot földbe mélyítve két laposkő-réteg közé szórt zúzott kőből és téglatörmelékből készítették, a burkolatot pedig négyvagy sokszögű bazaltkockákból. A honfoglaló, majd letelepedő magyarság örömmel használta ezeket a kitűnő állapotban maradt, és úgyszólván egész Pannóniát (Dunántúlt) behálózó utakat, hiszen például Győrből Veszprém felé vezető római út mellett, Zircen építettek királyi szálláshelyet. Erről azért tudunk, mert itt halt meg I. Endre. Hogy ezeket a római utakat használták, azt ugyancsak I. Endrének a tihanyi apátságot alapító oklevele igazolja, amely megemlíti a Fehérvárra menő hadi utat, amit nyilvánvalóan még a rómaiak építettek. Ezután hosszú ideig nem hallunk a magyarországi utakról. Csak annyit tudunk, hogy a XIV—XV. században már az egész ország területére kiterjedt az úthálózatunk. Az utak javítását célzó intézkedések ellenére a tórok elleni harcok két évszázadában útjaink nagyon leromlottak. Csak a Rákóczi-szabadságharc után, az 1723. évi országgyűlésen fordul a figyelem ismét az utakra. 1723- ban III. Károly a helytartótanács keretében felállított egy bizottságot, amelynek egyik feladata az utak építése és fenntartása volt. Ennek az intézkedésnek eredményeképpen épült nagyszabású út Károlyvárostól Fiuméig, a via Carolina, elsősorban azért hogy Magyarország árui könnyebben juthassanak ki a tengerpartra. Mint ebből is látszik, az utak kérdését elsősorban a kereskedelem, az árucsere-forgalom fejlődése hozta egyre követesőbben felszínre. Magyarországon rosszabb volt a helyzet, mint Európában, mert bár a megyék, városok, földesurak úton-útfélen beszedték az útvámokat, hídpénzeket, az utaknak meg a javításával sem igen törődtek, nemhogy újakat építettek volna. Ezért azután az állam is kivonta magát az utak építése, karbantartása alól, és egyedül a „postautakra” volt gondja. Az államnak fontos érdeke fűződött ahhoz, hogy az írásbeli parancsok, üzenetek időben és biztonságosan jussanak rendeltetési helyükre. III. Károly ezért 1723-ban megváltotta a postát a Paar grófoktól, és gyakorlatilag állami kezelésbe vette. Az első kővel burkolt közutakat Magyarországon a múlt század közepétől kezdték építeni, melyek mai útjaink közvetlen elődeinek tekinthetők, történetük ezért inkább kapcsolódik a jelenhez, mint a múlthoz. Dr. Csonkaréti Károly ESZTERGÁLYOS 15110 500-as esztergagépre munkát vállalna. Bedolgozás is érdekel. Leveleket: „Bizalom, ’85” jeligére a kiadóba kérek. tWIifUIV'fc SALGÓTARJÁNI Kemerovo körúti gázfűtéses, erkélyes, első emeleti OTP-öröklakás, 2 szobás, tavaszi beköltözéssel eladó, készpénz és OTP-átvállalás is lehetséges. Ajánlatokat...Kevés OTP 166561” jeligére a salgótarjáni hirdetőbe kérek. KÉTSZOBÁS, összkomfortos OTP-öröklakás a városközpontban eladó. Cím: Salgótarján, Arany János út 9. VI 3. (Évi Áruház mögött.) Telefon: 13-392 este. KERTES családi ház háromszobás, komfortos. Salgótarjánban, acélgyári körzetben egymillió-kettőszázezer forintért eladó. Érdeklődni: 1-es Ügyvédi Munkaközösség, Karancs utca 5., I. emeleten személyesen vagy 10-335-ös telefonon. ELADÓ Debrecenben centrumhoz közel beköltözhető családi ház. Érdeklődni lehet: Zagyvapálfalva, Zöldfa út B/3. 1/18. 200 000 Ft készpénzért Salgótarjánban szövetkezeti vagy OTP-lakást vennék. Ajánlatokat: 10-977-es telefonra kérek. ITS-ES Wartburg de Luxe személygépkocsi olcsón eladó. Érdeklődni: Balassagyarmat, 82-68 telefonon, 15 óra után, csak hétköznap. ZE 1200-as Lada felújítva eladó. Salgótarján, Beszterce tér 3. 17. F 5. tízemeletes. ZOS Lada 1200-as eladó. Karancskeszi, Orgona út 3. NYOLC HÓNAPOS, vemhes üszű és hathónapos üszőborjú eladó. Zagyvaróna, Posta út 19. 48—50-ES női irhabunda, 42-es túrasíbakancs sítalppal eladó. Érdeklődni lehet: Salgótarján, Pécskő út 1. V0T/32, vagy 11-383-as telefonon. KKKHihLK salgaoanyai lakost, aki beteges, idős édesanyám napi gondozását vállalná diétás ebéd elkészítésével együtt. Telefon: 14-514. Technikusminősítő vizsgát szervez a váci mezőgazdasági szakközépiskola 1985. évben. Törzskönyvező állattenyésztő, növénytermesztő szakon. Jelentkezés feltétele: növénytermesztő-állattenyésztő szakközépiskolai érettségi. Egyéb jellegű mezőgazdasági szakközépiskolai végzettség (szarvasmarha-, sertés- stb. tenyésztő, állategészségőr, állattartó telephelyi gépész növénytermesztő gépész érettségi). Jelentkezési határidő: 1985. február 10-ig. A váci mezőgazdasági szakközépiskola (Telep u. 2—4.). bővebb felvilágosítást ad. FIGYELEM! A 11 %-os balassagyarmati tanács által kibocsátásra kerülő KÖTVÉRIY részletes hirdetése a NÓGRÁD I. 5-i számában jelenik meg. Hódító vegyiszálak A textilipari termékek részint természetes szálanyagokból, részint szintetikus szálakból készülnek, illetve egy részük ezek keverékéből. A szintetikus szálak részaránya a világ textiliparának nyersanyagaiban 1960-ban még csak 5 százalék körül volt, napjainkban azonban már mintegy 40 százalékot tesz ki. A magyar textilipar a szintetikus szálakhoz — a vegyiszálakhoz — kétféle módon jut hozzá: importból szerzi be, vagy a hazai vegyiszálipar termékeit dolgozza fel. Kevés olyan ország van a világon, amely a vegyiszálak valamennyi változatát maga állítja elő. Hazánk elsősorban a polipropilén (PP) és a poliakrilnitril (PAN) szálak gyártására rendezkedett be. A poliakrilnitril szálaik előállításánál igen sokfajta technológia alakult ki. Szálak céljára általában az akrilmitrilnek különböző változatait alkalmazzák, és ezek összetétele eljárásonként változik. Hasonlóképpen változik a szál előállításához szükséges oldószer is. A nagymértékben elterjedt dimetilformamid helyett sok helyen és növekvő mennyiségben alkalmaznak dimetilszulfoxidot, de emellett az etilénkarbonát, a salétromsav, a vizes sóoldatok ugyancsak jelentős helyet foglalnak el a poliakrilnitril szálhoz alkalmazott oldószerek között. A felhasznált változatok és oldószerek sokfélesége miatt nehéz a technológiák egyöntetű fejlődéséről beszélni. Hazánkban dimetilformamid alapú PAN-szál gyártási technológiát valósítottak meg, mely egyike a legkorszerűbbeknek. A polimerizáció, a monomer-visszanyerés, a szálképzésre alkalmas oldat előállítása és az oldat szűrése, valamint a szálképzés, a szálaik utánkezelése folyamatos technológia, ahol az egyes lépcsők közvetlenül követik egymást. A poliakrilnitril szálak előtt még nagy lehetőségek vannak. Képünkön egy PAN-szálgyártó berendezést láthatunk.