Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
Ma értesítőosztás Erőszak mellőzendő! (Képzelgések három tételben) A tanár: — Ilyenkor, félévkor nagyon határozott vagyok. ITadják, ez nem olyan, mint a nyári szünet előtti „igazi” bizonyítvány. Osztályonként azért ötnél többet nem buktatok — szeretem az arányosságot, a rendet. (Igaz, sok «satályom van...) Azt szeretném, hogy ezek a kölykök rájelöljenek: többet kell dolgozni a középszerű megélhetésért — akarom mondani: jegyért is. »Az általános iskola kötelező, í^ifte a középiskola nem. Ha én a lappén középiskoláiban tanítok, ott a felelősség: kiszűrni azokat, akik nem alkalmasak a négyesztendős tananyag elsajátítására. Van, hogy átcsússák néhány gyerek, állást képes és egy-két év múlva többbőet kap a fizetési borítékban, a tatait én, a tanárja. Persze,ez őszi téma. Amit mostani és igazán szeretném elmondani: A gyerekek felénél sem kért ideák meg a szülők rendsze résén: mi volt a suliban, mit tanultatok, milyen jegyet kaputól... Pedig nálunk jobban tudják, miért hagy ki időnként a srác, ha baj van otthon, tétova... Mi megkérdezhetjük, van-e valami otthoni torobléma, de a legtöbb gyerek szemérmes, nem ad választ. Ha a bizonyítványt nézik, gondoljanak arra is, eleget foglalkoztak-e a gyerekkel az eltelt hónapok alatt. Sokan betlukott szemmel írják alá a legrosszabb jegyeket is — és stána csodálkoznak... A gyerek: — Amikor anya kinyitja a lakásajtót és azt kérdezi:, Mizujs???, sokszor nem merem rögtön elmondani, ha valami rossz volt. A kishúgom, aki alig tud még beszélni, ha veszekednek velem, rögtön rákezd: „Hagyd abba, hagyd abba...” Nem könnyű eldönteni: őszinte legyek vagy okos...? Amúgy nagy panaszom nem lehet a szüleimre: egy kicsit lezserek — azt mondják, az a fontos, hogy szeressem, amit tanulunk... Hát, nem mindent szeretek, de nem rossz érzés, hogy még a legfontosabb tárgyakból sem kell mindig ötösre produkálnom. Ha May Károly helyett mást olvastam volna, talán ötös lennék a három legfontosabb tárgyból, de nem így lesz. A szülő, aki újságíró is: — Véget ért végre a félév. A tavalyit jobban szerettem — vagy ez már nosztalgiázás? Az igaz, a múlt évben egy kicsit kevesebb volt a tanulnivalónk, a gyűjtőmunkánk. Egy-egy témaköriből legfeljebb 5—10 darabot kellett bevinni. Akkoriban nyúltunk először a kalendáriumokhoz — a hetvenes évektől vettük az Élet és Tudomány évkönyveit például —, most már kiszakított lapokkal csúfoskodik, de mindegy, fő, hogy nem kapott egyest a kölyök. Azt mondja a férjem: nem értem, miért nem lehet csak a könyvet bevinni egy gyűjtésnél — legutóbb öt-öt képet kellett beragasztani egy füzetbe növényi, állati eredetű élelmiszerekről, növénytermesztésről, állattenyésztésről és mezőgazdasági gépekről. A méregdrága Magyar Konyha is „gyilkosság” áldozata lett, az egyik szakácskönyv borítóját is feláldoztuk. Akkor jött a szomszéd gyerek — nekik csak egy napilap jár, meg a tvújság —, ötször öt kép kellene... Most már a HVG (Heti Világgazdaság) példányait is elővettük. Jó, hogy nem vagyunk „eltakarítómániások”, mert nem lenne miből nyírni... Egyébként szeretjük az iskolát (még a gyerek is így van vele). Lehet, más otthonokban kevesebb a „nyírnivaló”, talán nem is tud segíteni a szülő. Nem lenne jó, ha választható feladatokat adnának: vagy beszéljen róla a gyerek, vagy a képeit „bemutatva” fűzzön hozzá magyarázatot, mit lát. Lehet, hogy az a kisdiák, akinek otthon nincs „nyersanyaga” a környezetismereti leckéhez, többet tud mondani a csirkékről kacsákról, disznókról, traktorokról, háztájiról, mint a másik, akinek összeszedték a képeket? Nem vagyok mintaszülő, de egy dologgal büszkélkedhetek : nem fog meglepni a gyerek bizonyítványa. Ez is valami, ugye?... G. Kiss Magdolna Kameraközelben ..Magas, szőke férfi ... így ment át nálunk a köztudatba a göndör, vörösesszőke hajú, kissé bárgyú arckifejesésű francia színész-rendező,Pierre Richard, miután bemutattuk Magas szőke férfi,felemás cipőben című filmjét. Azóta már jó ismerőseként üdvözöljük a moziban, a tévében az egyik legnépszerűbb francia komikust. 193ö-ben született. Charles Jullin és Jean Vilar tanította színészetre. Különböző párizsi kabarékban és Antoine Bourseiller színházában lépett fel. A film számára Yves Robert fedezte fel 1967- ben, amikor rábízta a Boldog Alexander főszerepét. A következő években sokat dolgoztak együtt. A játékszer című Francis Weber-filmben nyújtott alakítása nem hozott számára sikert. Aztán elkészült a Félénk vagyok, de hódítani akarok. Ez idő tájt mondta Richard egy nyilatkozatában: „Nagyon a szívünkre vettük A játékszer relatív sikertelenségét, és elkezdtük, Godard, Annaud és én a Félénket írni. Ebben valami olyanról beszéltünk, amit átéltünk, a film egy kicsit rólam szól.” A kérdésre, hogy milyen az, ha valaki egy személyben rendező és színész, így válaszolt: „Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt. A kamera mögött állva, rendezőként meg kell találni a szintézist, nagyon objektívnek kell lenni. Színészként, a kamera előtt az ember önmagára gondol és a szerepre. Ilyenkor kell valaki, aki figyelmezteti az embert”. Ebben a filmben Richard egy nagy szálloda pénztárosát játsza, aki első látásra beleszeret a hotel egyik gyönyörű és dúsgazdag vendégébe. Egy pszichológus segítségével szeretne félénkségéből kigyógyulni, és ezzel kezdetét veszik a bonyodalmak. A Félénk vagyok, de hódítani akarok című francia filmvígjátékot február 10-én, vasárnap este 20 óra 05 perces kezdettel sugározza a tévé 1-es műsora. Pierre Richard partnerei Aldo Maccione és Minői Coutelier. (erdős) PIERRE RICHARD BIRTALAN FERENC: MONDD jönnek jelek miket nem értek szólok nem tudom ki ért meg pernye korom száll a romból aláaknázott gyerekkoromból dárdáját szegzi rám az este mondd: csillagsörényes béke lesz-e vagy indul már a nélkülem-tél s titok leszek mint te is lettél „Muszfi" gyöngy ® Tarjáni táncos — szabolcsi színekben (Nógrádi sikerek az országos szólótáncfesztiválon) Hetedik alkalommal kerül megrendezésre a közelmúltban Békéscsabán az országos szólótáncfesztivál, melyen — mint ismeretes — jelentős nógrádi siker született. A területi előzsürizések után, a salgótarjáni Nógrád táncegyüttes tagjai közül öten kaptak lehetőséget arra, hogy az országos seregszemlén reprezentálhassák a tarjáni táncosképzést. Ez bizony nem volt könnyű feladat, hiszen Békéscsabára minden korábbinál népesebb mezőny jöt össze: szám szerint kilencvenöten jutottak a legjobbak versenyébe. Két nap alatt mintegy 130 produkciót tekintett meg a Vásárhelyi László vezette héttagú zsűri, melynek egyetlen éjszaka alatt kellett dönteni a 10 „aranygyöngy” és a 10 „aranysarkantyú” sorsáról. Végül is csak a fiúknak járó sarkantyúk kerültek maradéktalanul kiosztásra, míg a lányokat illető gyöngyökből kettőt visszatartott a zsűri. A díjkiosztás után a már másodszor próbálkozó salgótarjáni Musztrai Zsuzsának is gratulálhattunk az „aranygyöngy” elnyeréséhez! Személyében saját nevelésű, díjazott táncossal büszkélkedhet a Nógrád táncegyüttes, de nem lebecsülendő eredmény az sem, hogy a többi — díj nélkül maradt — tarjáni táncost is a mezőny erőssebbik feléhez sorolta a zsűri. Külön dicséretet kapott az a törekvés, melynek jegyében főként szűkebb pátriánk táncaiból adtak ízelítőt a nógrádiak, a szabadon választott kategóriában. Meg kell azonban említeni egy apróbb „szépséghibát” is. Musztrai Zsuzsa „aranygyöngye” nyíregyházi versenyző díjaként van elkönyvelve. Ez nem adminisztrációs hiba, a táncosnő ugyanis valóban Szabolcs-Szatmár megye színeiben indult. Ez a megoldás több szempontból is előnyösnek ígérkezett. A nyíregyházi Balázs Gusztáv, kétszeres „aranysarkantyús” táncos immár az „örökös” címért indult, de saját együttesénél nem talált megfelelő partnert Mivel Zsuzsa magabiztosságát is növelte a rutinos táncossal való szereplés, ezért egymás segítségére siettek. Kedvezett ez a döntés a tarjáni táncosoknak is, mivel a területi döntőről egy együttes legfeljebb három produkcióval juthatott tovább, így lényegében négy produkciót mutattak be a nógrádiak a fesztiválon. Ebből egy páros induló volt, a Tari házaspár, három lány pedig egyénileg indult: Gordos Mária (nem versenyző kísérőpartnere: Mlinár Pál), Feketéné Emődi Julianna (nem versenyző kísérőpartnere: Szabó János) és a díjnyertes Musztrai Zsuzsanna, a szintén versenyző Balázs Gusztávval az oldalán. Reméljük a következő fesztiválon a fiúknak is lehetőségük nyílik a bizonyításra. Kívánunk még több díjat, Musztrai Zsuzsának pedig egyenes utat az „örökös” titulus elnyeréséhez. Reményt nyújthat ehhez az a tény, amit talán kevesen tudnak, hogy tudniillik az ország első (!) „örökös aranygyöngyös” címet elnyert táncosa Salgótarjánban él. A Nógrád táncegyüttes egyik vezetője — Mlinárné Kolarovszki Mária — az „örökös” címet (ami az „aranygyöngy” háromszori elnyerésével jár), már Salgótarján színeiben szerezte meg 1981-ben. E. J. Filmjeink a nagyvilágban A magyar filmművészeti legfrisseb termékeit töfotő külföldi fesztiválon és szemlén mutatják be ezekben a napokban. A svédországi Göteborgban január 29—február 9. között megrendezett nemzetközi filmfesztiválon Kollay Gábor „István, a király” és Varga Csaba ,„Auguszta szépítkezik” című produkcióját láthatja a közönség. Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek”, Sándor Pál „Szerencsés Dániel”, Erdőss Pál „Adj király katonát” és Makk Károly „Egymásra nézve” című alkotása képviseli a magyar színeket az NSZK-beli Würzburgban a február 1—3. között megtartandó nemzetközi filmszemlén. Az egyesült államokbeli Miamiban február 1—10. között András Ferenc „Dögkeselyű” című filmjét mutatják be. Az ugyancsak február 1—10. között zajló belgrádi FEST, 85 nemzetközi filmfesztivál programjában Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” című produkciója szerepel. Sarkantyú Mihály „Szirakúzai bolond”, György István „Műteremlátogatóban” és Schüller Imre „Itt éltem” című alkotása képviseli a magyar dokumentumfilm-gyártást azon a nemzetközi filmfesztiválon, amelyet az olaszországi Padovában rendeznek meg a jövő hónap elején. A február 22-ig tartó eseményen művészeti témájú dokumentumramek versenyeznek. Interjú (85) Egyik hetilapunk új szokást vezetett be a magyar sajtóba. Rendszeresen közli interjúalanyai életkorát. Valahogy így: „Nagylábú Béla (46) az Exportimpex igazgatója nyilatkozott lapunk munkatársának”. Először rokonszenvesnek tűnt ez a lépés. Közéletünk igazán szűkölködik intimpistát beütésekben. Legalább így minden riport elolvasása után tudomásunk lesz arról is, hogy X vagy Y hány éves. Meg kell jegyeznem, ez tovább is fejleszthető. Ha azt írnánk, Nagylábú Béla (46/175/213146), ez azt jelentené, hogy az interjúalany 46 éves, 175 centi magas, második házasságát tölti, összesen három gyereke van és 46-os cipőt visel. Később irritálni kezdett a dolog. Mondjuk, rendben van, hogy az interjúalany, mondjuk egy anyagbeszerző 30 éves. Istenkém, anyagbeszerzőnek lenni nem olyan nagy karrier, lehet, hogy X már (20) éves korában anyagbeszerző volt. De azt már nem hagyhattam szó nélkül, hogy az Egyesült tröszt vezérigazgatója (31) éves. Ilyen fiatal, és máris vezérigazgató? Elkezdett enni a fene, hogy mások már ilyen fiatalon... én meg... El tudom képzelni, hogy azok, akik (31) év alatt vannak, örülnek. Lám, ilyen fiatalon is lehet nagy karriert csinálni nálunk, csak semmi csüggedés, érdemes hajtani, minden káplár a borjújában hordja a marsallbotot. Így lenyeltem mérgemet, amely alapvetően szubjektív alapon gerjedt föl. Aztán később láttam, hogy nemcsak a fiatalokról van szó. Amikor Bikfalvi Géza (59) minisztériumi előadóval készítettek interjút, nem tudtam mire vélni a dolgot. Mi van abban különös, ha valaki egy évvel a nyugdíjkorhatár előtt minisztériumi előadó. Még csak nem is főelőadó. Az ilyen közlés vajon milyen érzelmet gerjeszt, mondjuk egy 30 évesben? Legfeljebb annyit, lám, lám, nálunk a gerontokrácia foglalja el még a kevésbé frekventált helyeket is. Viszont Bikfalvi is azt érezheti, amit én: Nem elég, hogy vénségére még csak előadó, de ezt ország-világ előtt el is hintik a köztudatban? Így aztán nem is csodálom, ha nyugdíjaztatását kéri, s átveszi helyét egy szépreményű gyakornok (22). Ezért bízvást mondhatjuk, ez az indiszkréció nem okoz örömet sem a harminchat éveseknek, sem a hatvan felé járóknak. Engem is a frász tör, ha nálam fiatalabbakról tudom meg, hogy magas poszton van, és semmi különöset sem érzek, ha nálam öregebb az interjú magas állású alanya. Így csak azt tudom javasolni, jobb, ha az olvasóra bízzák, hogy ezt az alanyt fiatalosan merész vagy öregesen maradi gondolkodásúnak tartja-e. Gőz József (43) műsor I. 20: És nálunk?... Számítógép a gyógyítás szolgálatában I. 50: Fritz barátunk. (Részletek) 9.33: Óvodások műsora 10.05: Csokonai Vitéz Mihály versei 10.10: Nóták II. 00: Gondolat II. 45: Kórusmuzsika 12.30: Ki nyer ma? — Bicskén 17.0: Pilinszky János: A mélypont ünnepe — könyvszemle 12.55: Válogatás az OIRT-rádiók műsorából 14.10: Válogatott perceink 15.30: Daloló, muzsikáló tájak. Tolna megye. 16.05: Kard és kocka. Történelmi anekdota 1705-ből 16.50: Utóhang: Siklós Olgával — Remenyik Zsigmondról és a darab ősbemutatójáról 17.00: Satnya nemzedék? 17.25: Operettparádé 19.15: Embermesék 20.15: Muzsika és mikrofon. XII/5. 21.18: Kocsár Miklós: Szentiváni tűz 21.30: Vevő az egész világ?!, avagy az exportfővállalkozás színe és visszája. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Szemben egymással 23.00: Diszkotéka. Lemezbarátok órája. 0.10: A granadai éji szállás. Részletek Kreutzer operájából PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Bécsi vér. (Részletek). 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Lionel Hampton dzsesszegyüttese játszik 12.25: Édes anyanyelvünk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 20.00: Nótakedvelőknek ! 21.05: Vidéki világháború. Galsai Pongrác hangjátéka 21.49: Elvis Presley összes felvételei. XXXII 5. rész. 22.33: A csodaautó. (Részletek) 22.52: Régi német toronyzene 23.20: Sudi Farkas Pál népi zenekara játszik. Kemenes Sarolta és Herr Olivér nótákat énekel MISKOLCI STÚDIÓ. 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: Báli szezon. — Mit főzzünk? — Orvosi tanácsok. — Programajánlat.) Szerkesztő: Nagy István* 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ 8.00: Tv-torna (ism.) 8.05: Iskolatévé 8.45: Fizikai kísérletek TI. 8.55: Kémia (középiskolásoknak) 9.00: Fizika (ált. isk. 7. oszt.) 9.30: Kamera 16.40: Hírek 16.50: Kályhaépítők. Szovjet tévéfilm. 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Kalendárium 19.00: Reklám 19.10: Tv- torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szivárvány Döntő. 21.50: Tv-híradó 3. 22.00: Himnusz 2 MŰSORí8 15: Képújság 18.25: Don Quijote. Spanyol rajzfilmsorozat. 18.40: A kerékpár csodálatos története 19.00: Keresztkérdés 19.30: Irena Santor énekel. 20.00: Fortunata és Jacinta. Spanyol tévéfilmsorozat. 20.55: Tv-híradó 2. 21.05: Péntek esti randevú. Férfipálya? Női pálya? BESZTERCEBÁNYA! 19.30: Tv-viradó 20.00: A szabad természet. Kanadai természetfilmsorozat. (Ism.) 20.25: Ramon y Cajal. Spanyol filmsorozat I. rész. 21.25: Szórakoztató vetélkedő 22.05: Már nem hallgatok többé. Amerikai film. 23.35: Hírek 23.45: Összefoglaló az 1984-es drezdai nemzetközi társastáncfesztiválról. 2. MŰSOR 19.30: Tv-híradó 20.00: Az orvostanhallgató. Tv-játék. (Ism.) 21.05: Rudolf Fábry érdemes művész. Portréműsor KOSSUTH RÁDIÓ: 21.30: Időszerű események 21.55: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10. Szórakoztató műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Bombajó bokszoló. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Kohász: Kés a vízben. Lengyel film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Utolsó tangó Párizsban (18). Francia—olaszamerikai film. — ISKOLAMOZI: A kőszívű ember fiai I—II. — Pásztói Mária: Lady Chatterley szeretője (18). Színes, szinkronizált francia—angol film. — Szécsényi Rákóczi: Yerma (14). Színes magyar—NSZK-beli film. — Rétság: Vámpír négy keréken. Színes, szinkronizált csehszlovák fantasztikus bűnügyi film. MESEMOZI: Kacsakórus. — Érsekvadkert: Játszani kell! Színes ttS magyar koprodukció. —■ Nagy’óc: Jim Craig. Színes, szinkronizált ausztrál western.4 NÓGRÁD - 1935. február L, péntek