Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

A Mátraterenyei Általános Iskola ötödik osztályosai a rajzóra keretében a görög művészet­tel is megismerkednek. Pádár Ildikó tanárnő vezetése mel­lett a diákok maguk is készítet­tek apró szobrokat gyurmából, amelyek a görög sportoló­kat ábrázoló alkotásokat stilizál­ták, mindezzel művészetanatómiai tudásukat fejlesztik. A legsikerültebb munkák Telek Zsuzsa, Répás Attila, Eczet Brigitta, Búzás Andrea kezéből került ki. — kj — Mozart-est és Kalevala-emlékkoncert Zenei élmények a salgótarjáni zeneiskolában Elégedetten távozott a Mo­­zart-hangverseny után a nem túl nagyszámú, de annál lel­kesebb közönség. Színvona­las hangverseny részese volt.­­A megszólaltatott három mű külön-­külön is élmény, így egy csokorban azonban biztos siker. A műsort megnyitó D-dúr Divertimento lassú, majd be­fejező gyors tétele kitűnően hangzott a salgótarjáni szim­fonikusok­ előadásában. Előb­binél a­­ bensőségesen megszó­laltatott líraiságot, utóbbinál a technikai bravúrt élveztük. Külön dicséretet érdemel a Kazinczi Andrásné által pre­cízen, zeneileg szépem megol­dott oboaszólam bejátszása. A hangverseny fénypontja az Esz-dúr szimfónia concer­­tante (K. 364.) volt, melyen két jeles, fiatal előadóművész működött közre: Bálint Má­ria (hegedű) és Bársony Lász­ló (brácsa). E két név már külföldön is ismert. A művet nem először játszotta a zene­­­kar, ezt­ érezhettük a biztos, érett előadásiból. A két nagy­szerű szólista szinte magával ragadta, „vitte” az együttest. Az egymásnak felelgető szóló­­hangszerek mellett fontos sze­rep jutott egy-egy ha­ngszer­­csoportnak is. Így az I. tétel­ben a bársonyos hangon meg­szólaltatott kürtöknek örülhet­tünk. Az érzelmi húrokat megrezgető, lassú II. tételben pedig a vonóskar jeleskedett a szép, egységes hangszínű együtt játszásban. Hozzá kell tennem, hogy nem csak erre a műrészletre vonatkoztatható a vonósok dicsérete. A gyors III. tételben ismét meggyő­ződhettünk a zenekar techni­kai tudásáról. A C-dúr (Linzi) szimfóniát most játszották először a sal­gótarjáni szimfonikusok. ■ Jó választásnak bizonyult Róna Frigyes karnagy részéről en­nek a darabnak a megtanu­lásával bővíteni a már eddig is gazdag repertoárt. Összességében: a zenekar fejlődésének szép bizonyítéka volt ez a Mozart-hangverseny. Előrehaladásukhoz azonban elengedhetetlenül szükséges a gyakoribb szereplés, valamint az, hogy — a mostanihoz ha­sonlóan — alkalmuk legyen kiváló szólisták kísérésére. Dr. B. L.-né * A finn irodalom születés­napjának március 4-ét tartják, mivel 150 évvel ezelőtt ezen a napon jelent meg testvér­népünk nagy nemzeti eposzá­nak, a Kalevalának első ki­adása. Nem véletlen tehát, ha erről a napról rendszeresen megemlékeznek nemcsak a finnek, hanem mindazok a nemzetek, melyeket baráti szá­lak fűznek ehhez az északi országhoz. Népeink eredete, rokonsága ma már bizonyított tény. Mióta Salgótarján és a finn­országi Vantaa testvérvárosi kapcsolata kialakult és elmé­lyült, még fokozottabb érzé­kenységgel ápoljuk és erősít­jük a barátságot. Ennek szel­lemében fogott össze a salgó­tarjáni Bolyai János Gimná­zium és a zeneiskola, hogy közös rendezvénnyel emlé­kezzen meg a Kalevala első megjelenésének 150. évfordu­lójáról. A hangverseny első részé­ben a gimnázium leánykóru­sa és vegyes kara adott nagy­szerű műsort. Ennek az isko­lának hosszú évek óta ki­emelkedően és egyenletesen jó kórusmunkája ma már nem meglepetés. A két énekkar — Rozgonyi István karnagy ve­zetésével — méltán nyerte meg a zsúfolásig megtelt né­zőtér közönségének tetszését. Az est második részében — a szerencsés véletlenek össze­játszásának eredményeképp — Sirkka Kuulát ismerhette meg a salgótarjáni közönség. Sirkka Kuula ramtaai he­gedűművész — muzsikuscsa­ládból származik. A század­­fordulón élt Toivo Kuuila ze­neszerző leszármazottja, aki korának meghatározó finn muzsikusa volt. A fiatal mű­vésznő szülei is muzsikusok, mindketten orgonisták és mindketten zeneiskolai igaz­gatók, de testvérei is muzsi­kálnak. Salgótarjánban má­sodszor járt, mivel 1980-ban a vamtaai szimfonikus zene­kar tagjaként mér megismer­kedett a várossal. Hazánkba ezúttal kilencedik alkalommal utazott. Műsorát Händel A-dúr szo­nátájával kezdte, majd a leg­nagyobb finn zeneszerzőnek, Sibeliusnak három darabját játszotta: a Keringőt, a Ro­máncot és a Mazurkai A ma­gyar muzsikát Bartók Román táncok című műve képvisel­te. Kétségtelen, hogy műsorá­nak csúcspontját Yiege Balla­dája jelentette. A szólóhege­dűre írt darab bemutatásával­ mind zenei, mind technikai téren bizonyította kiemelkedő művészi kvalitásait. A nagy közönségsiker ráadást is kö­vetelt, így a már említett Toivo Kuula Dail szöveg nél­kül című darabjával búcsú­zott a helsinki konzervatóri­um tanára a salgótarjáni kö­zönségtől. A sikerben méltán osztozott a hangverseny két zongora­kísérője, Erdeiné Tóth Emília és Torják Vilmosné. V. L. é A szocialista sajtó Nógrádban (6.) A fiatalok lapjai Sorozatunkat a lapok jelle­ge szerint csoportosítva kö­zöljük, de ha időrendben néz­nénk át a megyei lapkiadás fejlődését, jól láthatnánk, melyek a hangsúlyos időhatá­rok. Az ötvenes években aránylag esetleges még a me­gyei lapkiadás. 1957 után, a hatvanas évek kezdetével élén­kül meg, s majd 1976-ban éri el tetőpontját. Ekkor igen sok lapot megszüntettek, s többségük már nem is indult meg többet. Mára normális, elfogadható szinten áll mind a lapok számát, mind azok színvonalát tekintve, de a nyomdatechnikai kívánalmak még mindig magasak velük szemben, s ez alól a NÓGRÁD sem kivétel. A hatvanas évek nagy át­törésének új színfoltját je­lentette az ifjúsági sajtó, amely szinte előzmények nél­küli a megyei lapkiadásban. Két jól látható területe volt: az egyik az ifjúsági mozgalom újságjai, a másik az egyes iskolák belső diáklapjai. Mind­kettőben akadt kiemelkedően jó, s akadt alkalmi, röpke életű kezdeményezés is. Nógrádi KISZ-vezető volt az első, amely 1960-ban in­dult és 1963-ban szűnt meg. A megyei KISZ-bizottsá­g szak­mai kiadványaiként, rendszer­telen megjelenéssel tájékoz­tatta az ifjúsági mozgalom vezetőit és tagjait az aktuális eseményekről. Folytatója a legrangosabb megyei ifjúsági lap a Nógrád Ifjúsága volt, amely 1963— 1971. között élt. Havonta je­lent meg gazdag, változatos tartalommal, sok fotóval il­lusztrálva. Az úttörőmozgalomnak há­rom lapját ismerjük. 1976-ban jelent meg a Parlamenti Paj­tás a megyei mozgalom ered­ményeiről szólva, majd 1969— 1970-ben egy-egy számmal a Tarjáni Ifivezető, amelyet a salgótarjáni úttörőház adott ki táborokról, akciókról, ese­ményekről tájékoztatva a­­ címben jelölt fiatalokat.. Ba­lassagyarmaton 1976-ban in­dult, és 1979-ig jelent meg a kukkantó, a városi úttörő­­ház lapja, amelyet a laptudó­sító­ szakkör tagjai, valóságos kis újságírók írtak és szer­kesztettek életük eseményeivel megtöltve a negyedévente megjelenő lapot. Az első diáklap Balassa­gyarmaton jelent meg a Ba­lassi Bálint Gimnáziumban. A Diákélet 1957-től 1961-ig élt, s büszkén hirdette, hogy az iskolai KISZ-szervezet lapja. Alighogy megalakult az első KISZ-szervezet máris szüksé­gét érezte, hogy ebben a for­mában is szóljon a diáktár­sakhoz, egyre többeket von­jon be a mozgalom szép, iz­galmas feladataiba. A rend­­szertelenül megjelenő lapot diákok szerkesztették termé­szetesen egy-egy tanár fel­ügyelete mellett, és sokszo­rosítva jelent meg. (Ezt ter­mészetesen valamennyi diák­lapról elmondhatjuk.) Salgótarjánban a másik nagy múltú megyei középiskola, a Madách Imre Gimnázium di­ákjai adtak ki lapot. 1960—61- ben jelent meg a Gimnazisták ugyancsak, mint az iskolai KISZ-szervezet lapja. Úgy véljük sem ennek, sem a többi diáklapnak nem kell külön a tartalmát jellemezni, egységes volt az mindenhol, legalábbis formai tekintetben. Hírek, beszámolók, rendezvé­nyek, szakköri élet, kirándu­lások, sport, s számos elbe­szélés, vers, tele világfájda­lommal, ahogyan azt egy ti­zenéves természetesen átéli. Pár évvel később indult, 1967-ben a megye egyik leg­jobb és leghosszabb életű di­áklapja a pásztói gimnázium Fórum című újságja. Később nevét Tiszta Szívvel-re változ­tatta. Kisebb-nagyobb meg­szakításokkal mindmáig meg­jelenik. Egyik-másik szerkesz­tőjéből mára hivatásos új­ságíró lett, s a háttérben ál­ló szerkesztő-tanár Pintér Nándor jóvoltából a lap va­lóságos helytörténeti kiad­vánnyá is fejlődött. A sorban a salgótarjáni közgazdasági szakközépiskola következett,­­akik ugyancsak 1967-ben indították diáklapju­kat a nem túl találékony Iskolai Híradó címmel. 1970-ben a salgótarjáni Bo­lyai János Gimnáziumban je­lent meg az Utódok című lap, nevében is vállalva az iskola névadója szellemi örökségé­nek folytatását. 1977-től Bo­lyai Stúdió címmel folytató­dott, s ők voltak azok, akik felújították az iskolai évköny­vek kiadásának szép hagyo­mányát is, ámbár ez már nem a sajtótörténethez tartozik. Ugyancsak ebben az évben a Madách Gimnázium újra megindította a Gimnazisták című lapot, majd 1971-től a CLUB—70 című diáklapot adta ki a Furák Teréz KISZ- alapszervezet tagjainak szer­kesztésében. Reflektor címmel Szécsény gimnazistái következtek, akik 1971—1972-ben adták ki iskolai híradójukat. 1973-ban a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola jelent meg a porondon az Iskola és Élet című diáklapjával. Ugyancsak ebben az évben indult a Szamunkástanuló, a 211. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet híradója. EGO címmel 1975-ben Ba­lassagyarmaton a Szántó Ko­vács János Szakközépiskola diákjai jelentkeztek lapjukkal, majd vele egy időben a szé­­csényi szakközépiskola Ag­­ricola című lapja indult el, amelyet egy ideig az Ifjú Ri­porterek alanszervezet tagjai szerkesztettek. S­ végezetül meg kell emlí­tenünk, hogy a megye egyet­len felsőfokú tanintézetének a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola hallgatóinak is meglett a lapkiadási kedve, s 1977-ben kiadták a Piszkafa című la­pot, amely megfogalmazásuk szerint „tartalmát tekintve hu­moros összefoglaló iskolánk­ról és a diákotthonról”. Azaz kimondattan is vállalták azt, ami minden, a fiatalok által szerkesztett komoly újság legfőbb jellemzője: a vidám­ságot. P. M. 'I | | . # I » " ‘fí Hatok „erőművei A belsőégésű motorokat ha­jók hajtására századunk 20- as éveinek, végétől kezdték alkalmazni. Az Otto-elven felépült benzinmotor hajók hajtására magas fordulatszá­ma és nagy üzemanyag-fo­gyasztása, továbbá az üzem­anyag magas ára miatt nem alkalmas. Azonkívül a ben­zinmotor nem bírja a hajó­kon szükséges állandó terhe­lést, összhatásfoka elég kicsi (20—22 százalék), fajlagos fo­gyasztása nagy. A hajók hajtására a Die­sel-motorok a legalkalmasab­bak és mai fejlettségüket el­sősorban a hajózásnak kö­szönhetik. Fordulatszámuk lé­nyegesen kisebb, mint a ben­zinmotoré, és összhatásfokuk (30—35 százalék) valamennyi dugattyús gép közül a leg­jobb. Kezdetben kompresszo­ros Diesel-motorokat alkal­maztak, ma már azonban csak a kompresszor nélküli közvetlen, elő-, lég-, illetve örvénykamrás befecskendezé­­sű motorokat használják. A főüzem Diesel-motorjai köt­és négyütemű kivitelben ké­szülnek. Működés szerint le­hetnek egyszeres, vagy két­szeres működésűek. (Az utób­bi típus előnye a kisebb hely­­szükséglet.) Angol szakemberek „Sea­horse” elnevezéssel egy olyan nagy teljesítményű, közepes fordulatszámú Diesel-motort alakítottak ki, amelyet — hengerteljesítmény szempont­jából — a világ legerősebb tengeri Diesel-motorjaként reklámoznak. Konstrukciója a jól bevált kétdugattyús rend­szer javított és továbbfejlesz­tett változata; az égéstér a két egymással szemben moz­gó dugattyú közt helyezkedik el. Iker-, vagy négygépes el­rendezésben 7 500—50 000 kW közt van a teljesítménye. Négyhengeres változata 180 tonnát nyom, szemben a ha­gyományos kivitel 340 tonna, súlyával. Új oltóanyag... Az esseni (NSZK) egyetem kutatói veszettség elleni új oltóanyagról számoltak be, az ún. HDCS-vakcináról. Ezt, ellentétben az oltóanyag elő­állításának korábbi módjá­val, emberi sejttenyészetekből kapják. Alkalmazása előnyö­sebb, mert kevesebb injekció­ra van szükség, ugyanakkor a szervezetben gyorsabb és ha­tékonyabb védelem alakul ki. Alkalmazásának gyakorlati­lag nincs kockázata, ötven­ezer oltást végeztek vele ed­dig, s egyetlen esetben sem lépett fel a rettegett agyvelő­­gyulladás. A védettség három évig tart, és egyetlen meg­erősítő injekcióval helyre­állítható. Az oltóanyaggal megelőző vakcinálás is végezhető. Er­re főként a veszettségnek kü­lönösen kitett személyeknek (állatorvosok, erdészek, labo­ratóriumi alkalmazottak) van szükségük. 4 £ iÓGRAD - 1985. március A, péntek usor ) KOSSUTH RADIO: 8.20: Mi lesz veled, paprika? 8.50: Versenyművek ».SS: Egy, kettő, három IM.05: Csak mint eddig. .. Fodor József versel »*.10: Monteverdi operáiból 9,1.00 :* Gondolat 11.15: Katonadalok 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Kritikusok fóruma 12.55: A zene is összeköt. 15.30: Régi híres orosz-szovjet énekesek Medea Fignyer 10.05: Éjszakai dolgozatjavítás. Lux Alfréd rá­dió­játéka 17.00: Iskolakerülők 17.25: Daloló, muzsikáló tájak 17.45: Díjnyertes zeneművek a rádióban. IV/2. rész 19.15: Embermesék 20.15: Új lemezeinkből 20.59: Kovács Kati és Sztevanovity Zorán énekel 11.S0: Bojler és mosógép. Riport 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nem szentírás. Késő esti töprengések a gazda­ságról. Az adás vendégei Csikós Nagy Béla közgazdász 23.00: A Bartók vonósnégyes felvételeiből 0.10: A Mertens rézfúvós­­együttes játszik PETŐFI RÁDIO: 0.05: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 0.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 0.05: Napközben 12.10: Magyar zeneszerzők fúvósműveiből 12.21: Édes anyanyelvünk. (Ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől, péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Kritikusan. A A. «. Bizottság. Jégkrémbalett és a Rolls együttes nagylemezéről beszélgetés. 21.40: Könnyűzene, hangszerszólók 22.05: Rádiószínház 23.05: Lakatos Mihály népi zenekara játszik 24.10: Éjféltől, hajnalig MISKOLCI STUDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tar­talomból : Szolgáltatások a há­ziipari szövetkezetnél. — Divat a kalap, de nem divat a kalap­tisztítás. — Közérdekű bejelen­tések a NOB-nek — Az üdülési térítési díjakról. — Programok a hét végén.) Szerkesztő Nagy Ist­ván. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű­­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ. 8.00: Tv-téma (ism.) 8.05: Iskolatévé. Világnézet. 8.45: Kémia (középisk. I. oszt.) 8.55: Játékok maskarában II. 9.20: Kamera 16.25: Hírek 16.30: Nyolclábú ragadozók 16.50: Szélhámosok parádéi: A Jaguár 1936. 17.40: Képújság 17.45: Száz híres festmény 17.55: Reklám 18.00: Kalendárium 19.00: Reklám 19.10: Tv-téma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Valerija Pervanszkaja: Anna és Anton. 11.20: Sylvie Vartan Las Vegasban 22.00: Tv-hiradó 3. 22.10: Himnusz 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Don Quijote. XXXIX/21. rész. 18.50: Az energia kalandja 19.00: Keresztkérdés 19.30: Mozart: C-dúr (Dissonan­zen) vonósnégyes. K. 465. 20.00: Péntek esti randevú 21.00: Tv-híradó 2. 21.15: Fortunata és Jacinta. X/8. rész. BESZTERCEBÁNYA­­ 19.30: Tv-híradó 20.00: Hangok a mélyből. 3. rész. (Ism.) 20.30: Winnetou. 1. rész 21.25: Szélrózsa 22.05: Az én szerelmem 23.35: Hírek 23.45: Dzsesszpódium 2. MŰSOR­ 19.30: Tv-híradó 20.00: - Első szerelmek. (Ism.) 21.00: időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: - Ez történt 24 óra alatt 22.10: Emlékeznek még? moziműsor: Salgótarjáni November 7.t NAPKÖZIS MOZI: Hótündér. Háromnegyed 6 és 8-tól: Ara­nyoskám (14). Színes, szinkroni­zált amerikai filmvígjáték. 10- től: Filmklub: Missouri fejva­dász. Színes amerikai western. — Kohász: Emlékszel Dolly Belire? (16) Jugoszláv film. Di­­ákfilmk­lub: Emlékszel Dolly Belire? (16) Jugoszláv film. — Balassagyarmati Madách: Fél «­­től: Hurrá, nyaralunk! Színes szovjet film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Scapin furfangjai. Színes francia filmvígjáték. — Pásztói Mátta: Hiúz a vadászösvényen. Színes, szinkronizált szovjet film. — 8-tól: Kizökkent világ. Színes amerikai film. Rózsás: Szuperexpress (14). Színes, szink­ronizált japán katasztrófafilm. — Érsekvadkert: A matróz, a ko­zák és a hamiskártyás. Színes, szinkronizált szovjet háborús kalandfilm. ISKOLAMOZI: A hótündér. — Nagylóc: Gengszte­rek sofőrig fi 41. Színes, szink­­ronizált bónUevi film. — Fét- Ság: MESEMOZI: A szálláskérő róka.

Next