Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-05 / 80. szám

Három mérkőzés — három pont Területi ifjúsági bajnokság, Mátra-csoport Romhányi Kerámia—Borsod­­nádasd 1—0 (1—0) Romhány, v.: Tóth. Romhány: Beke, Hornyák, Fábián, Hugyecz, Szilfai, Törnek, Kaliczka, Kiss, Hajnis, Hegedűs, Czinege. Ed­ző: Koczka László. Góllövők: Czinege (11-esből). Jók: Fábián, Kaliczka, Czi­nege. A romhányi fiatalok ren­geteg helyzetet dolgoztak ki, mégis büntetőből szerezték meg a két pontot. Középpá­lyán meghatározó Kaliczka, felnőtt módjára látta el a csatárokat labdával. Nagybátony—Borsodi V. Építők 0—0 Bátonyterenye, v.: Vincze­­pap. Nagybátony: Hiesz — Gazdag (Szajkó), Varga, Ba­lázs, Tóth — Orosz, Oláh, Bazsó — Kovács, Susán, Fá­bián. Edző: Veres Mátyás. Jók: Varga, Tóth, Bazsó. A bajnokság második helyén tanyázó borsodi gárda és a lelkes hazai csapat végig nagyiramú küzdelmes mérkő­zést vívott. Mindkét oldalon számtalan gólhelyzet maradt ki, a csatárok elkapkodták a helyzeteket. Végeredményben a döntetlen megfelelt a látot­taknak. Edelény—Síküveggyár 0—2 (0—2) Edelény, 200 néző, v.: Sipos. Síküveggyár: Bangó — Sza­bó, Kanyó Berényi, — Kiss Mátrai — Fodor, Berki, Ungi, Rusznyák, Gyebnár (Tóth). Edző: Szűcs László. Góllövők: Fodor, Berényi. Jók: Rusznyák és Fodor. A hazai csapat két szem­füles góllal hamar megszerez­te a vezetést. A kezdeménye­zést végig a kezükben tartva, megérdemelten győzték le az edelényiek az 1984 szeptem­bere óta veretlen salgótarjá­niakat. Pásztó városkörnyéki bajnokság Nyertek az élen állók Eredmények, táblázatok A múlt hét végén megkez­dődött a Pásztó városkörnyé­ki labdarúgó-bajnokság ta­vaszi idénye. A bajnoki cím­re legesélyesebb három fel­nőtt- és tartalékcsapat győze­lemmel rajtolt, de még a most otthon vereséget szen­vedett bujákiak is beleszól­hatnak a végküzdelembe. A sereghajtó Tar átszervezett csapattal rajtolt, az első győ­zelemre azonban még várni­uk kell. Felnőtteredmények: Erdő­tarcsa—Hasznos 5—0, Héha­lom—Kisbágyon 5—0, Va­­nyarc—Szarvasgede 2—0, Bu­ják—Szirák 2—3, Csecse— Tar 3—1. A bajnokság állása Tartalékok: Erdőtarcsa— Hasznos 3—0, Héhalom—Kis­bágyon 5—0, Vanyarc— Szarvasgede 5—1, Buják— Szirák 1—5, Csécse—Tar 11—0. 1.Szirák 108-21645-14 2.Héhalom 1071 21525- 9 3.Erdőtarcsa 107-31434-17 4.Buják 106-41222-16 5.Csécse 1051 41123-23 6.Hasznos 105-51031-33 7.Kisbágyon 1033 4 922-28 8.Vanyarc 1041 5 921-32 9 Szarvasgede 10­2-8 417-28 10. Tar 10--10-7-47 A bajnokság állása 1. Erdőtarcsa 1082-1882-10 2. Szirák 1072-1635-14 3. Vanyarc 106221422-15 4. Héhalom 106131337-19 5. Kisbágyon 105-51023-25 6. Csécse 10­3 3 4 929-22 7. Buják 103-7 625-25 8. Hasznos 1022 6 618-25 9. Szarvasgede 10217 5 8-37 10. Tar 10118 3 7-44 NB II. Keleti csoport, férfiak Dunakeszi—Bgy. Kábel SE 30—20 (13—11) Dunakeszi, 150 né­ző, v.: Géczi. Pén­tek. Kábel SE: Ke­nyeres — Kürtössy (7), Sándor (4), Ko­vács (—), Leszák (5), Varga (2), Ko­vács S. (2). Cs.: Melák, Czunyi, Cseri G., Urbán és Szukán (kapus). Edző: Lom­bos István. Az eredmény alakulása: 14. p: 5—6, 22. p: 8—9, 26. p: 9—11, 37. p: 16—12, 50. p: 23—15, 57. p: 28—20. A Keleti csoport egyik bajnok­esélyesének otthonában az első félidőben ragyogóan tartotta ma­gát a kábeles legénység. A 25. percig egy-két góllal vezetett is, a hazaiak csak szorossá tudták tenni az eredményt. Ekkor el­sősorban Kürtössy góljai és Ke­nyeres védései tűntek ki. Az utolsó öt percben négy eladott labda a hazaiak vezetését ered­ményezte. A második félidő hazai góllal kezdődött. A gyarmatiak ezután képtelenek voltak újítani és megérdemelt vereséget szenved­tek. A hazaiak kitűnően ját­szottak a második félidőben, a sportszerű, de kemény mérkőzé­sen elsősorban Lambek révén egymás után érték el góljaikat. Tanulság: az ellenfél vezetésénél sem szabad feladni a harcot. A Dunakeszi legjobb dobói: Lambek (15), Szokoli (5), jók: Lambek, Kiss, ill.: Bélák és Leszák. * > é Színvonalas mérkőzések a döntőben A magyar egyetemi és főiskolai kosár­labda-bajnokság döntőinek résztvevő­it dr. Lonsták László, a PFSZ salgótarjáni intéze­tének igazgatója köszöntötte. Üdvözlő szavai után a főiskola KISZ-alapszervezete emblémával ajándékozta meg a résztvevő csapatokat, majd kez­­­dődött a bajnokság utolsó felvo­nása. Nők: ELTE—Testnevelési Főiskola 79—77 (37—43) V: Szilvássy, Szabados. ELTE: Glaser (26), Kosa (20), Mátai (19), Gergely (8), Scheuring (—). Cs: Kirscher (8), Hollós (—), Biri­­nyi (—), Balogh (—), Józsa .(—). Edző: Jámbor László TF­: Talán (25), Szabó (19), Czinege (10), No­­vák (10), Leiner (9). Cs: Bese­nyei (4). Edző: Pálinkás József. Az első percek váltott vezeté­se után az ELTE kihagyta hely­zeteit, válaszul a TF jó ütemben dobott kosaraival átvette a ve­zetést. Fordulás után gyors volt a játék, mindkét palánk alatt sok a kosár. A 15. percben kiegyen­lített az ELTE, az utolsó percek nagy küzdelmében sikerült le­győznie a tavalyi bajnokot. Pécsi Janus Pannonius TK—Bp. Műszaki Egyetem 88—49 (45—21) V: Gencsev és Matlári. Pécsi TK: Kosztó (27), Sztojkovics (15), Hol­­lósi (13), Balázs (8), Varga (11). Cs: Böszörményi (2), Kovács (6), Deli (6). Bp. Műszaki Egyetem: Nagy (12), Balla (18), Mihály (11), Elekes (6), Süle (—). Cs: Molnár (2), Szlaboczki (—). Sok hibával kezdett mindkét csapat. A főiskolások találták meg előbb a játék ritmusát. Helyze­teiket pontosan kihasználták, jól védekeztek. A félidő végére már jelentős előnyt szereztek. A pi­henő használt az egyetemisták­nak, de nem tudták megakadá­lyozni a pécsiek pontszerzését, a határozottan játszó TK fölénye­sen győzött. Férfiak: ELTE—Szombathelyi TK 81—78 (43—38) V: Gencsev, Szabados. ELTE: Maxin (35), Bordás (19), Des­­sewffy (15), Mink (8), Kalmár (2). Cs: Vass (2). Szombathelyi TK: Németh (22), Déri (21), Kőhalmi (15), Sterbenz (11), Szalai (5) Cs: Giczi (4). Az első percek kiegyenlített, já­téka után a budapesti csapat cen­terei révén eredményesen fejez­te be támadásait. Szünet után a TK támadójátéka feljavult, helyzeteit pontosan értékesítet­te, de a jobb erőnléttel rendelke­ző fővárosi csapat az utolsó per­cekben kiegyenlített, s megsze­rezte a győzelmet. Testnevelési Főiskola—Műszaki Egyetem 90—88 (37—48) V: Szilvássy. Matlách TF: Felhá­zi (33), Kováts (12), Vereczkei (5), Halmai (8), Schaub (7). Cs: Vida (19), Benkovich (8), Szűcs (7). Műszaki Egyetem: Farkas (27), Gáti (18), Tóth (15), Ligeti (10), Horváth (4), cs: Kelemen (10), Takács (4). A két budapesti csapat igazi döntő mérkőzést játszott. Szoros eredmény után a második félidő­ben dobott hárompontos kosa­rakkal a TF biztosította győzel­mét. Alábbiakban már csak a legjobb dobókat tüntetjük fel! Nők: Testnevelési Főiskola—Bp. Műsza­ki Egyetem 97—53 (51—22) V: Szilvássy, Matlári. TF: Sza­bó (29), Novák (18), Vass (16) Műszaki Egyetem: Mihály (20), Nagy (2), sülé (10). A főiskolások kosaraival kez­dődött a mérkőzés. A folytatás­­ban is ők irányították a játékot. Jók: Szabó, Novák, ill. Mihály, Nagy. Pécsi J. P. TK —ELTE 91—83 (40—41) V: Gencsev, Szilvássy. Pécs: Hollós (31), Sztojkovics (21), Kosz­tor (17). ELTE: Glaser (25), Má­­tay (21), Rósa (19). Az első félidőben a budapesti csapat irányította a mérkőzést. A pécsieknek csak a kontrára volt lehetőségük. A második fél­időre elfáradtak az ELTE-játéko­­sok, a határozottabban játszó pécsi­ek biztos győzelmet arattak. Jók: Hollós, Sztojkovics, Balázs, ill. Matlári, Glaser. Férfiak: Szombathelyi TK —Bp. Műszaki Egyetem 91—86 (54—49) V: Gencsev, Szabados. TK: Déri (29), Németh (19), Kőhalmi (14). Műszaki Egyetem: Gáti (21), Far­kas (11), Takács (11). Az első félidőt a határozottab­ban játszó budapesti csapat az utolsó percek jó teljesítményével nyerte. Fordulás után magabiz­tos játéka megtört, a Tanár­­képző sorozatban dobott pontjai­val átvette a vezetést és győzött. Jók: Kőhalmi, Németh, ill. Gáti és Farkas. TF—ELTF 101—72 (53—31) V: Szabados, Matlári. TF: Hal­mai (20), Felházi (12), Kováts (12). ELTE: Barabás (19), Maxin (18), Dessewffy (18). A TF csapata bajnokhoz mél­tóan játszott ezen a mérkőzésen. Jók: Halmai, Felházi, ill. Maxin, Barabás. A bajnokság után állása két forduló 1. Pécs 2. ELTE 3. TF 4. Bp. ME. 1 TF 2. ELTE 3. TK 4. Bp. ME. Nők: 2 2 - 179-132 4 2 1 1 162-168 3 2 1 1 174-132 3 2-2 102-185 2 Férfiak: 2 2 - 191-160 4 2 1 1 153-179 3 2 1 1 169-187 3 2-2 174-181 2 — Omaszta — Felszabadulási emlékversenyek Évek óta rangos országos és nemzetközi kosárlabdator­nák színhelye Salgótarján. Az OSK és OSK területi döntő­kön kívül rendszeresek a Sal­­gó Kupa ifjúsági mérkőzés­­sorozatok, de volt már itt IBV és NB I-es rájátszás is. Az idén a főiskolai és egye­temi bajnokság országos dön­tője után, a városi sportcsar­nokban felszabadulási emlék­­verseny kezdődik leány- és fiú-serdülőcsapatok részvéte­lével. A gyengébbik nemben öt, az erősebbikben hat együt­tes méri össze tudását április 6-án 15 órától, és a küzdel­mek a hét végén fejeződnek be. Közben Bátonyterenyén még aznap, tehát péntek reg­geltől az úttörő-korosztálynak rendeznek ugyancsak felsza­badulási emlékversenyt, a he­lyi Kossuth Lajos Általános Iskola tornatermében, négy­négy leány- és fiúcsapat rész­vételével. A serdülők között az SKSE, a fiatalabbaknál a Bátonyterenye csapata kép­viseli Nógrád megyét mind­két nemben. Húszak bajnoksága Salamon első lett Budapesten A Magyar Asz­talitenisz Szövet­ség a közelmúlt­ban Budapesten, a Postás Lumum­­ba utcai sport­­csarnokában rendezte az ifjú­sági asztaliteniszezők orszá­gos húszak bajnokságát. A versenyen Nógrád megyét Salamon István, a Nagybáto­­nyi Bányász SC sportolója képviselte, mint az országos ifjúsági ranglista 16. helye­zettje. Az első napon 5—5-ös csoportokban léptek asztalhoz a versenyzők. Salamon le­győzte Tóthot (Postás), és Hollót (KSI), vereséget szen­vedett Vitsektől (BVSC) és Pigniczkitől (Spartacus). A csoportban Salamon a har­madik helyet szerezte meg, vagyis a B tízekben volt jo­gosult folytatni a versenyt. Itt 7 győzelmet aratott és mindössze két alkalommal — Turbóktól (BVSC) és Jurek­­től (KSI) kapott ki. Ezáltal megérdemelten végzett az el­ső helyen. Szettaránya is ki­tűnő: 15—5. Kitűnő teljesít­­ménye alapján Salamon 22 ranglistapontot szerzett. hT NÓGRÁD - 1985. április 5., péntek Gondol egyet a gyerekem­ber, lemegy a haverjaival az edzőterembe, kipróbálja, mi fán terem a birkózósport , aztán pár év múlva már vá­logatottként járja a külföldet. Ki gondolná, hogy így lesz, amikor először lép szőnyegre? Előre senki sem tudhatja, de a legtöbben azért bíznak, hisz­nek, vagy legalább remény­kednek ebben. Másként nem is érdemes elkezdeni. — Hetedikes koromban, 1977-ben voltam először ed­zésen az osztálytársaimmal — mondja Berecz Sándor, aki az SKSE sportolójaként ke­rült az ország legjobbjai kö­zé. — Már a következő évben megnyertem a megyei grund­­birkózóversenyt, nyolc ellen­féllel szemben. Egyébként Salgótarjánban, a Budapesti­­ úti iskolába jártam, Nándi öcsémmel és Kapitány Laci­val együtt. Már az ő nevük is jól cseng a sportág berkei­ben. Akkoriban hetente kétszer két óra edzés volt a rendes adagjuk a gyerekeknek. Sa­nyi­ nem is vette túlságosan komolyan kezdetben a dolgot. No, nem mintha a tanulásra fordította volna inkább min­den idejét... Az általános is­kolából a 211.­ számú ISZI-be került, szerkezetlakatos­ szak­­mát tanult, közepes ered­ménnyel. — Tavaly vizsgáztam — emlékezik mosolyogva —, előtte két nappal fizettem be a pénzt. A felkészülés ideje alatt kórházban feküdtem, fertőző májgyulladással. Pe­dig nem iszom, nem dohány­zom. .. Fogytam tíz kilót és igyekeztem tanulni. Átmen­tem! Közben a birkózószőnyegen is jól vizsgázott: 1980-ban a kötöttfogású megyei baj­nokságban a második helyen végzett. A döntőben, fél perc­cel a befejezés előtt még 18—9-re vezetett, akkor tu­solta be az ellenfele. Rá egy évre viszont szabadfogásban országos serdülőbajnok lett! A döntőben ezúttal abonyi ri­válisa, Szávai vezetett 5—0-ra, aztán.. . — ..aztán 6—5-re vertem meg őt, de úgy, hogy a vé­gén már az egész testem re­megett a fáradtságtól. Alig bírtam a lábamon megállni az utolsó fél percben — idézi vissza a történteket Sanyi. És még hozzáteszi: — Kötöttfo­gásban meg én kaptam ki tő­le Következett 1982, a kecs­keméti kötöttfogású országos serdülőbajnokság. Ahogy ko­rábban a 49 kilósok között, most 53 kg-ban verte meg őt Szávai, sőt az újpesti Benkő is. Igaz, ez utóbbi mérkőzé­sen éppen három dózsás bí­ráskodott. Egy hét múlva, a szakmunkástanulók viadalán viszont Berecz visszavágott a fővárosi bajnoknak! — Nagy élmény volt hazai közönség előtt birkózni ta­valyelőtt, amikor a salgótar­jáni sportcsarnokban rendez­ték a kötöttfogású magyar bajnokságot — fogatja a sort az akkor még STC-színekben versenyző fiatalember. — Egyetlen ponttal nyertem, már az 57 kilósok között. Otthon az ..öcsi”. Nándi képviseli a könnyebb ..faj­­súlyt” — 1983-ban például 4? kg-ban lépett a tarjáni csar­nokban lefektetett szenyepre A ..bátyód pedig Tatabányán, szabadrngásban harmadik let, a honvédos Smidtgunszt győ­zött. — Tavaly hiába vertem meg a későbbi győztest a ju­niorbajnokságon — „panasz­kodik” Sándor —, a budapes­ti Pólyák egy ponttal többet szerzett és megelőzött. Így ő jutott ki az IBV-re, meg az ifi EB-re. A másik fogásnem­ben pedig a csepeli Miklóso­­vits Ferenc vert meg a dön­tőben, hiába győztem le őt elő­zőleg négyszer is, a magyar bajnokság döntött. Ifjabb állomás: Diósgyőr, szabadfogású ifjúsági OB. Be­recz akkor már 68 kilóról fo­gyasztott 60-ra, és a döntőben megint olyan versenyzőtől — a BVSCs Jászki Jánostól — kapott ki 5—3-ra, akit előző­leg mindig megvert. Kötött­fogásban viszont azt a Szu­­romit verte meg, aki az idén már bolgár és szovjet fiatalo­kat is legyőzött! — Az­­ idén végre én is in­dulhattam nemzetközi verse­nyen — mondja tovább Sa­nyi. — A BVSC viadalán tus­sal vertem meg egy bolgár fiút szabadfogásban, kötöttben pedig csak Kepka tudott le­győzni a válogatóversenyen, 9:5-re. Egerben, a Dobó Ist­ván nemzetközi juniorrendez­vényen, sérült bokával, hato­dik lettem, ugyancsak kötött­fogásban. És elkövetkezett az első külföldi szereplés: négy nem­­zet versenye a lengyelorszá­gi Rzsesówban. És egyben az első válogatottság is Berecz Sanyi számára! Varsóig sima légiút, a repülőtéren viszont félnapos várakozás a viadal színhelyéről küldött buszra; „mélyhűtött” kocsiban, dide­regve érkeztek meg 500 kilo­méteres, jéggé fagyott úton, hajnali fél 2-re... — Elsőre elég zaklatott uta­zás volt, mindenekelőtt a megfázásunkkal kellett meg­birkóznunk — meséli a bir­kózó. — Már reggel hétkor ott kellett lennünk a mérlege­lésnél, a szabadfogású ver­seny tízkor kezdődött. Húszan voltak a 62 kilóban, ahol in­dultam, az első délelőtt és délután is lengyel fiúk ellen mérkőztem és nyertem. Szom­baton Smidtqunsztot is meg­vertem, aztán további négy lengyel következett. A házigazdák válogatottjá­nak „skalpját” még megsze­rezte a salgótarjáni sportoló, vasárnap azonban két bolgár ellenfelével már nem boldo­gult. Igaz, egyikük, Ruszov junior Európa-bajnok, aki sa­­ját honfitársát is 12—0-ra verte. Tehát: végül is Berecz a harmadik helyen, vagyis a dobogón végzett. Ahhoz ké­pest, hogy még ifjúsági korú, élete első junior válogatott versenyén nagyszerűen szere­pelt! — Mesélhetnék még a jéghi­deg csarnokról, a kajáról, a két szőnyeg miatt borzasztóan von­tatott versenyről, a kalandos vonatútról visszafelé, amikor két fülkében tizenhárman utaztunk úgy, hogy többen a csomagtartóban aludtak — teszi még hozzá. — De inkább már a jövő foglalkoztat. A komarnói kötött- és a koreai szabadfogású IBV, az ifjúsági EB, hogy a junior VB-ről, ami az USA-ban lesz, már ne is beszéljek. Oda csak a leg­jobbak utazhatnak majd. Aki nemzetközileg a leginkább helytáll. Szeretnék ott lenni, ezért is edzek hetente hatszor. Rajtam nem múlik, az biz­tos! (Berecz Sándor azóta ismét bizonyított: ugyancsak Len­gyelországban, nemzetközi sza­badfogású ifjúsági viadalon, 26 vetélytársa előtt a legjobbnak bizonyult a 65 kg-os évlvcso­­portban. A válogató jellegű bydgoszczi viadalon lengyel és bolgár ellenfeleivel szemben ötször tussal, a magyar Smidt­­guszt ellen pontozással nyert. Ezekben a napokban Bulgá­riában versenyez és készül az április 11-i svájci nem­zetközi juniorversenyre, il­letve a jövő hét végi Száraz István kötöttfogású ifjúsági emlékversenyr­e . Várkonyi Ferenc A siker lépcsőfokai Nógrádi szőnyegről lengyel dobogóra Bemutatjuk Berecz Sándort, az SKSE junior birkózóját ra ^

Next