Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-12 / 85. szám
Mi van a tojásban ? Gyermek(ded)művelődés A TAVASZI SZÜNET és a húsvét tájékán a közművelődés szervezői és kritikusai is egyaránt fokozott érzékenységgel figyelik, milyen programválasztékot kínálnak az intézmények a pár napos iskolai szabadság időszakára. Salgótarjánban különösen a József Attila városi megyei Művelődési Központ, valamint az ifjúsági-művelődési ház tett ki magáért. A Lurkókuckó, a videoprogramok, a házisportbajnokságok, filmvetítések, színházi előadások jelzik: fontos kérdésként készült a gyermekművelődést. Mégis, az ünnep kapcsán érdemes egy kissé alaposabban is elgondolkozni, mi jellemzi a gyermekművelődésünket? Egy bizonyos: nagyon kevés az a népművelő — akár hivatalosak, akár szakképesítés nélkül látják el ezt a feladatot —, aki ne érezné, mennyire lényeges területe művelődésügyünknek a felnövekvő korosztályokkal történő foglalkozás. Megfelelő programválasztékkal ki tudjuk-e azonban elégíteni a gyermekművelődési igényeket? A jelek szerint nem. A megyei művelődési központ módszertani munkatársai nemrégiben a salgótarjáni Lovász József Általános Iskolában végeztek érdeklődésvizsgálatot, mely meglepően érdekes képet rajzolt a közművelődési szakemberek elé. Az iskolások legnagyobb százalékban a filmezést helyezik előtérbe, viszonylag népszerűnek tekinthető az olvasás, a tévénézés, a számítógépekkel való ismerkedés, s a legkevésbé pedig azok a tevékenységformák érdekesek, amelyeket főképpen a művelődési intézmények kulturális étlapjain találhatunk meg. Többek között a gyermekszínházi produkciók és a játszóházi rendezvények. Az „őszinteségre” sokat adó nyolcadikosok például még a „csavargást” is a színházlátogatás szokása fölé helyeznék. Miről vall ez a kép? Semmiképpen sem arról, hogy a gyerekeknek nincs igényük a művelődésre. De arról már sokkal inkább, hogy nem megfelelő módon, nem megfelelő programválasztékkal, tevékenységformákkal tudjuk kielégíteni a gyerekek igényeit, érdeklődését. Érthetően a gyerekek is unják már, hogy mindenáron gyereknek nézik őket, amikor ők elsősorban nem gyerekek, hanem — természetesen sajátos elképzelések szerint — felnőttek szeretnének lenni. És lehetőleg nem átlagos, nem tipikus, hanem valamilyen szempontból „másabb”, érdekesebb, és lehetőleg őszintébb felnőttek. Gyermekszociológusok által bizonyított tényekről van szó. A gyerek vonatkozási értékrendje — még a kamaszok tagadó alapállásában is — a felnőttségből eredeztethető. ÉS KÉRDÉS, hogy ezt meg tudja-e adni akár művelődés-, akár oktatásügyünk a gyerekeknek? Létezik-e Nógrád megyében olyan művelődési forma, amely úgy foglalkoztatja a gyerekeket, hogy ez egyúttal a felnőttek világában is értékes tevékenységnek számítson, magyarán: aminek a felnőttek is örülnek. Több népművelőt kérdezve sem sikerült találnunk ilyet. A középiskolásoknál még találhatók a honismereti kutatás nem eléggé tudatosan ösztönzött formái, felbukkannak a tehetséggondozás öntevékenységre építő elemei, a gyerekeknél viszont alig. Hirtelenjében az az öreg, sajnos idejekorán elhunyt vasutas jut az eszembe, aki elhatározta, hogy felépíti Magyarország legnagyobb földgömbjét, valami három-négy méteres átmérőjű óriásgömböt, amit aztán a gyerekeknek ajándékoz. Később ráeszmélt, hogy miért ne lehetne ezt rögtön a gyerekekkel együtt megcsinálni. Bevonta őket is, akik még hozzá is járultak az alapötlethez: rajzoljanak fel a földgömbre minden érdekességet, amit ők szívesen megnéznének a világból, Galapagos állatvilágát, az egyiptomi piramisokat, a Fudjiamát és a többit. Óriási olvasgatás, rajzolgatás, térképészkedés bontakozott ki a dologból, de sajnos az említett okok miatt nem tudták az ötletet megvalósítani. Felnőtt pedig nem akadt, aki folytatta volna az öreg vasutas munkáját. Ennek a történetnek is megvan a maga sokrétű tanulsága. Az egyik legfontosabb: olykor nem is arra kell várni, hogy majd a gyerekek megmondják, számukra mi volna az igazán érdekes, hanem egyszerűen jó ötleteket kell „bedobni”, és ilyesmiből kell választékot kínálni. Minden gyerek szeretne már gyerekként valami hetedhét országra szólót alkotni. Nem tágítani kell a fejüket folytonfolyvást, hanem bevonni őket valami izgalmas, érdekes feladatba, valami olyasmibe, amire akkor is szükség volna, ha nem a gyerekekkel csinálják meg. Hányszor és hányféleképpen elmondták már: feladattal becsüljük az embert! Még akkor is, ha ez az ember egyelőre „csupán” gyerek. Miért nem adunk akkor hát feladatot? Természetesen értelmeset, szépet és nem önmagáért valót. Hiszen azt a gyerekek is pontosan látják, hogy csupán azért erőltetik a felnőttek az „őrsi búvóhelyek” kialakítását, mivel azt hiszik, ilyenek a gyerekek. Például miért ne lehetne velük együtt játszóteret építeni? Miért ne lehetne velük együtt mondjuk Salgótarjánról könyvet írni és így tovább. Ezernyi hasonló tevékenységformát fel lehetne még ötletként dobni, amihez olykor nem is kell olyan nagy szakmai végzettség. Lámlám olykor elég egy, a Németh László-féle pedagógiáról mit sem tudó öreg vasutas, hogy a gömbgeometriát, csillagászatot, földrajzot, térképészetet, asztalosmesterséget ismerjenek meg a gyerekek. És ha így közelítjük meg, azon sem fogunk csodálkozni, hogy miért vált ki gyér érdeklődést a húsvéti tojásfestés, miért csak a lányok jönnek el és így tovább. A TAVASZI SZÜNET utáni első pár napot írjuk mindössze. Ne készítsünk mérleget, hogy mi volt a tojásban, mit sikerült megvalósítanunk a gyermekművelődésnek ebből az eszményképéből. Egyre azonban, már csak a nyári szünet előkészítése miatt is érdemes ügyelnünk: sohase olyan művelődési formába vonjuk be gyerekeinket, amely csupán saját gyermekmivoltukra emlékezteti őket, hanem olyan érdekesebbnél érdekesebb feladatokba, amelyek hasznosságuk révén, már most, gyermekkorban is átélhetővé teszik az értelmesen megélt felnőttéletet. Fornai Miklós Soproni ünnepi hetek A soproni ünnepi Hetek eseményeit az idén június 21. és július 14. között rendezik meg. A kulturális programsorozatnak ezúttal immár huszonnyolcadik alkalommal ad otthont a város. A rendezvények gerincét a hagyományoknak megfelelően a zenei műsorok alkotják. Június 22-én Verdi Álarcosbál című operáját mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház társulata a soproni Petőfi Színházban. Ugyanezen a napon kezdődik az országos kamarakórus-fesztivál a Liszt Ferenc Művelődési Központban. Június 24-én a soproni szimfonikus zenekar és a Liszt Ferenc pedagógus kórus ad közös hangversenyt a Szent Mihálytemplomban. Június 27-én egy egyesült államokbeli kórus vendégszerepel a bányászati múzeumban, egy nappal később egy osztrák zenekar és énekkar mutatkozik be az Orsolya téren. Az ünnepi hetek keretében tartják meg június 29. és július 2. között a régi zene fesztiválját. A programban egyebek között a Capella Savaria, a Corelli kamarazenekar és Sárközi Gergely lantművész koncertje szerepel. Július 8-én a bordeaux-i szimfonikusokat, 11-én az Utrechti női kart, 21-én az NSZK- beli Gosslar kamaramuzsikusait látják vendégül a soproniak. Koncertjeiknek a Liszt Ferenc Művelődési Központ ad helyet. Az American Tropical revüműsorára, az állami népi együttes fellépésére és a magyarországi cigány táncegyüttesek bemutatójára a Petőfi Színházban kerül sor július 5-én, 12-én, illetve 19-én. Az ünnepi hetek idején egész sor kiállítást is rendeznek. Június 29-én nyílik az 5. országos érembiennálé a Lábas-házban, továbbá az egész rendezvénysorozat időtartama alatt látható egyebek között Gross Arnold grafikusművész és Balla Demeter fotóművész tárlata a festőteremben, valamint a soproni művésztelepen dolgozó alkotók bemutatkozó kiállítása a Liszt Ferenc Művelődési Központban. NÓGRÁD - 1985. április 12., péntek Filmjegyzet A legyőzhetetlen Vutang Némi malíciával jegyezte meg ismerősöm, hogy a Kínai Népköztársaság filmjére így még nem tódultak, mint A legyőzhetetlen Vutangra. Gyanítom, ő is arra gondolt, hogy ez a nagy kíváncsiság nem elsősorban a kínai filmművészet iránti érdeklődésnek köszönhető, hanem egészen másnak. Annak, amit közismerten Bruce Lee-filmekként emleget a széles közönség. Vagy karatefilmekként, a kungfufilm kifejezés is gyakori. Ezúttal pedig alkalom kínálkozik a vutanggal való megismerkedésre, bár azt hiszem inkább az előző kifejezések valamelyike fog rajta ragadni. Dehát nevezzék is akárhogyan, így is, úgy is a harcművészet a központi témája mindegyiknek. S ezeket a filmesszakma a tömegfilm kalapja alá söpörve és a származási helyére utalva a hongkongi névvel illeti. A legyőzhetetlen Vutang tehát bármennyire is kínai gyártmány, a licence kétségtelenül hongkongi. Nyomban hozzátéve, hogy az meg az amerikai filmkészítési módszerek technológiáját vette alapul. Mielőtt azonban még bonyolultabbá válna a dolog, nézzük át a kialakulás történetét. A hongkongi filmgyárosok a hatvanas években a hazai lehetőségek beszűkülése láttán megcélozták az amerikai piacot. Néhány éves próbálkozás után az 1972-es cannes-i filmvásáron sikerült először kiszorítani a legújabb amerikai pornófilmeket. Ettől az évtől kezdve indulnak szédítően gyors iramban hódító útjukra és tűnnek fel Európa- és Amerika-szerte a mozikban. Már 1973-ban elkészül az első amerikai— hongkongi produkció, a nálunk is bemutatott, A sárkány közbelép című film a műfaj klasszikus színészével és főszereplőjével, Bruce Leevel Később pedig nem csak a Nyugat, de a Kelet is elkezdte elkészíteni saját hongkongi filmjeit (többkevesebb sikerrel, gondoljunk a magyar tv Lindájára). A műfajnak szigorú szabályai vannak, amelyek persze bizonyos határig variálhatók. Rendszerint egy hősfőszereplő van, aki esetenként lehet nő is (mint például a Vutangban), viszont ők nem önállóan, hanem segítséggel cselekszenek. A legyőzhetetlen Vutang hősnőjének is többen segítenek, de jellemzően valamennyien férfiak. Ez a hős maga a megtestesült erény. Szorgalmas, tiszta, hű a családjához, iskolájához és hazájához — esetleg egyszerre mindháromhoz. A hősnek küldetése van, ami előbb-utóbb őelőtte is megvilágosodik. Ez a küldetés rendszerint a bosszú, mégpedig az elnyomók többnyire japánok, vagy az azok szolgálatában állók. A hős türelmes és hiába érik sorscsapások, ő rendíthetetlen. Kiváló ügyessége és céljának tisztasága pedig természetesen végül győzelemhez vezeti. A legyőzhetetlen Vutang mindezeket a jellegzetességeket magán viseli. Mi több, iskolapéldája lehetne a hongkongi filmek alaptípusának. Ez azonban nem véletlen, mert Kínában ugyan mind ez idáig nem készítettek olyan filmeket, viszont producerként már finanszíroztak néhányat. A Vutang — ha műfajban alapvetően nem is — néhány tekintetben újdonságot jelent. A videodiscok világába tartozó széria-karatefilmekkel szemben itt lényegesen kevesebb a filmtrükk, állítólag megtörtént esetet dolgoz fel. Szemtanúi lehetünk az akrobatika és a balett olyan különös keverékének, ami a vutangban, a harcművészet e kínai fajtájában jut igazán a csúcsra. A film története persze, mint általában itt is banális, ám az izgalmas csetepaték és az érzelmes cselekménybonyolítás végül is magával ragadja a nézőt. Sőt, oly annyira, hogy azt gyanítom, nemcsak a filmben csap össze a hús a hússal, csont a csonttal és kard a karddal, de maga a film is a magyar közönség előítéletével. Mert mint láható, minden ország filmgyártása produkálhat —■ így vagy úgy — közfigyelmet keltő alkotást. Mert A legyőzhetetlen Vutang — ha nem is tekinthető művészetnek — az a fajta profi szórakoztatás, amiből kevés van. Bodnár Mihály || Megjelent a Propagandista 2-es száma Az utóbbi évek jelentős változásai hatással voltak a pártpropagandára is. A szerkesztőség kerekasztal -beszélgetést rendezett e témáról. A folyóirat közreadja annak a beszélgetésnek a szerkesztett szövegét, amelyet Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel folytatott a Magyar Rádióban Gálik Mihály és Mester Ákos, 1984. november 19-én. A mostani számban rövidítve megjelent Berecz Jánosnak, az MSZMP KB titkárának a vezető propagandisták 1984—85-ös felkészítő tanfolyamán elhangzott előadása. A Csongrád megyei pártbizottság a közelmúltban — egy széles körű előkészítés alapján — értékelte a közgondolkodás helyzetét. A tanácskozásról Koncz János, a megyei pártbizottság titkára számol be. A szerkesztőség megjelentette Botos Jánosnak a pártkongresszusok krónikájáról készült összeállításának II. részét. A kiadványban Szabó Miklós értékeli a szovjet hadsereg Magyarországon végrehajtott felszabadító hadműveleteit. Gazdasági fejlődésünknek, társadalompolitikai céljaink megvalósításának egyaránt kulcskérdése a hatékonyság növelése mind az eszközök, mind a munkaerő felhasználásában. Kónya Lajos a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseivel foglalkozik a legújabb számban. Körmendi István cikkében megvonja a stockholmi leszerelési konferencia első esztendejének mérlegét. Simó Endre elemzi a Szentszéknek azt a dokumentumát, amelyet II. János Pál pápa rendeletére tettek közzé 1984 augusztusában „Instrukció a felszabadítási teológia néhány aspektusáról” címmel. Több mint százezer magyar önkéntes vett részt a szocialista forradalom harcaiban, a szovjethatalom védelmében — az Oroszországba került magyar hadifoglyoknak egyötödeegynegyede. Józsa Antal emlékezik meg róluk. Imre Miklós, a Veszprém megyei pártbizottság titkára a világnézeti nevelés helyi tapaszalatait összegezi. Milei Lajos pedig a gazdaságpolitikai továbbképzés tapasztalatait értékeli. KOSSUTH RADIO: S.20: Választóvonal (ism.) 9.50: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 9.33: Jó a dal 9.53: Lottósorsolás 10.05: Érik a fény. József Attila versei (ism.) 10.10: Évszázadok mesterművei 11.00: Gondolat. A rádió irodalmi lapja 11.45: Kórusmuzsika 92.30: Ki nyer ma — Ajkán? 12.45: Illyés Gyula: Ebéd a kastélyban. 12.55: A zene is összeköt 14.10: Tanulságok, teendők az idegenforgalomban, VI. rész. 15.00: A várdai vásártéren. 15.30: A Magyar fúvósötös felvételeiből IIi.05: Három füttyszó. Tandori Dezső rádiójátéka 16.55: Utóhang. Tandori Dezső beszél a madarairól 17.00: Újra a nyugdíjasházakról. 17.25: Reflektorfényben egy operaária 17.54: Wagner: Siegfried-idill 19.15: József Attila-műsor Makóról 20.25: Manuel Barrueco Albeniz- és Granados-műveket gitározik saját átiratában 20.45: Fejezetek a magyar zenei előadóművészet négy évtizedéből. VIII 2. rész. 21.30: Fejlesztések világbanki támogatással 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Igen is, nem is. A misztika kettős tükre. 23.00: A rádió lemezalbuma 0.10: Madrigálok rózsákról PETŐFI RADIO: 8.05: A denevér. Részletek Johann Strauss operettjéből 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Zenés délelőtt 11.25: Külpolitikai könyvespolc 12.10: Fúvósesztrád 12.25: Édes anyanyelvünk (ism.) 12.30: Régi magyar muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.05: Közvetítés a férfiröplabda Magyar Népköztársasági Kupa döntőiről 19.50: Egészségünkért 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Híres történetek — nagy egyéniségek 22.05: Válogatott felvételek 23.20: Huszka Jenő operettjeiből 24.00: Éjféltől hajnalig szék nyomában. — Felvételi vizsgák előtt. Körkép Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — Hét végi programajánlat. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Himnusz 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Csörgősipka. X/3 rész. (ism.) 18.35: Don Quijote. XXXIX 27. rész. 19.00: Keresztkérdés 19.30: Paul Young és a Royal Family 20.00 : Péntek esti randevú 20.50: Magellan 21 00 : Tv-híradó 1. 21.20: Rougonék szerencséje. V/2. rész 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Edénkért a tengeri sivatagban 1. rész. (Ism.) 20.30: Winnetou. 7. rész. 21.25: Vagy-vagy - szórakoztató vetélkedő 22.05: Mortimer őrmester. (Ism.) 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: A Midem-fesztivál gálakoncertjének műsorából. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 21.00: Gagarin. (Ism.) 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Dzsesszpódium MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: A legyőzhetetlen Vutang (14): Színes, látványos karatekalandfilm. intői. FILMMÚZEUM: Tengeri farkas. Amerikai film. NAPKÖZIS MOZI: Hiúz a vadászösvényen. — Balassagyarmati Madách: Kelly hősei I—II. Színes, szinkronizált amerikai háborús kalandfilm. ISKOLAMOZI: A bűvös kő és a csodakút. Tanár úr, kérem. — Pásztói Mátta: Hány az óra Vekker úr? (14). Színes magyar film. 8-tól: Idegen szenvedélyek (14). Színes szovjet film. — Szécsényi Rákóczi: Biciklitolvajok. Olasz film. — Rétság: Akit Bulldózernek hívtak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. MFSEMOZI: A k'kecske bánata. — Érsek^adk_rt: Megtalálni és ártalmatlanná t«*oni. Szín«*s szovjet banhsfy! **1m. — Naevióc: Az istenek a fetfurre estek. Színes, szinkronizált botswanai filmvígjáték.4 MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak - Magyarországon. Szerkesztő: Nagy István. (A tartalomból: Zöldség a fólia alatt. — Iskolára éretten. — Autóalkatré8.55: Tv-torna (ism.) 9.00: Iskolatévé 9.20: A fényképezés úttörői. VIII 3. rész. (ism.) 9.45: Az isztambuli vonat. IV 4. rész (ism.) 10.40: Képújság 15.40: Iskolatévé 15.50: Adni, kapni jó 16.10: Hírek lb.15: Hét történet az első szerelemről 17.20: Képújság 17.25: Postafiók 250. 17.40: Reklám 17.50: Száz híres festmény 18.00: Új Reflektor Magazin 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19. ;0: Tv-híradó 20.00: Jane munkát keres. Angol tévéfilm. 20.55: Népdalkórusok 21.00: Magukra hagyva.