Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-12 / 85. szám

Mi van a tojásban ? Gyermek(ded)művelődés­ ­ A TAVASZI SZÜNET és a húsvét tájékán a közművelő­dés szervezői és kritikusai is egyaránt fokozott érzékeny­séggel figyelik, milyen prog­ramválasztékot kínálnak az intézmények a pár napos is­kolai szabadság időszakára. Salgótarjánban különösen a József Attila városi megyei Művelődési Központ, vala­mint az ifjúsági-művelődési h­áz tett ki magáért. A Lurkó­kuckó, a videoprogramok, a házisportbajnokságok, film­vetítések, színházi előadások j­­elzik: fontos kérdésként ké­szült a gyermekművelődést. Mégis, az ünnep kapcsán ér­demes egy kissé alaposabban is elgondolkozni, mi jellemzi a gyermekmű­velődésünket? Egy bizonyos: nagyon kevés az a népművelő — akár hivatalo­sak, akár szakképesítés nélkül látják el ezt a feladatot —, aki ne érezné, mennyire lé­nyeges területe művelődés­­ügyünknek a felnövekvő kor­osztályokkal történő foglalko­zás. Megfelelő programválasz­tékkal ki tudjuk-e azonban elégíteni a gyermekművelődé­si igényeket? A jelek szerint nem. A megyei művelődési központ módszertani mun­katársai nemrégiben a salgó­tarjáni Lovász József Álta­lános Iskolában végeztek ér­deklődésvizsgálatot, mely meglepően érdekes képet raj­zolt a közművelődési szak­emberek elé. Az iskolások leg­nagyobb százalékban a filme­zést helyezik előtérbe, vi­szonylag népszerűnek tekint­hető az olvasás, a tévénézés, a számítógépekkel való is­merkedés, s a legkevésbé pedig azok a tevékenységformák ér­dekesek, amelyeket főképpen a művelődési intézmények kulturális étlapjain találha­tunk meg. Többek között a gyermekszínházi produkciók és a játszóházi rendezvények. Az „őszinteségre” sokat adó nyolcadikosok például még a „csavargást” is a színházlá­togatás szokása fölé helyez­nék. Miről vall ez a kép? Sem­miképpen sem arról, hogy a gyerekeknek nincs igényük a művelődésre. De arról már sokkal inkább, hogy nem meg­felelő módon, nem meg­felelő programválasztékkal, tevékenységformákkal tud­juk kielégíteni a gyerekek igényeit, érdeklődését. Ért­hetően a gyerekek is unják már, hogy mindenáron gye­reknek nézik őket, amikor ők elsősorban nem gyerekek, ha­nem — természetesen sajátos elképzelések szerint — felnőt­­tek szeretnének lenni. És le­hetőleg nem átlagos, nem ti­pikus, hanem valamilyen szempontból „másabb”, érde­kesebb, és lehetőleg őszintébb felnőttek. Gyermekszocioló­­gusok által bizonyított té­nyekről van szó. A gyerek vonatkozási értékrendje — még a kamaszok tagadó alap­állásában is — a felnőttségből eredeztethető. ÉS KÉRDÉS, hogy ezt meg tudja-e adni akár művelődés-, akár oktatásügyünk a gyere­keknek? Létezik-e Nógrád megyében olyan művelődési forma, amely úgy foglalkoz­tatja a gyerekeket, hogy ez egyúttal a felnőttek világában is értékes tevékenységnek számítson, magyarán: aminek a felnőttek is örülnek. Több népművelőt kérdezve sem si­került találnunk ilyet. A középiskolásoknál még talál­hatók a honismereti kutatás nem eléggé tudatosan ösz­tönzött formái, felbukkannak a tehetséggondozás öntevé­kenységre építő elemei, a gyerekeknél viszont alig. Hirtelenjében az az öreg, sajnos idejekorán elhunyt vasutas jut az eszembe, aki elhatározta, hogy felépíti Ma­gyarország legnagyobb föld­gömbjét, valami három-négy méteres átmérőjű óriás­göm­böt, amit aztán a gyerekeknek ajándékoz. Később ráesz­mélt, hogy miért ne lehetne ezt rögtön a gyerekekkel együtt megcsinálni. Bevonta őket is, akik még hozzá is járultak az alapötlethez: raj­zoljanak fel a földgömbre minden érdekességet, amit ők szívesen megnéznének a világból, Galapagos állatvilá­gát, az egyiptomi piramisokat, a Fudjiamát és a többit. Óriá­si olvasgatás, rajzolgatás, tér­képészkedés bontakozott ki a dologból, de sajnos az em­lített okok miatt nem tudták az ötletet megvalósítani. Fel­nőtt pedig nem akadt, aki folytatta volna az öreg vas­utas m­unkáját. Ennek a történetnek is megvan a maga sokrétű ta­nulsága. Az egyik legfonto­sabb: olykor nem is arra kell várni, hogy majd a gye­rekek megmondják, számukra mi volna az igazán érdekes, ha­nem egyszerűen jó ötleteket kell „bedobni”, és ilyesmiből kell választékot kínálni. Min­den gyerek szeretne már gye­rekként valami hetedhét or­szágra szólót alkotni. Nem tá­gítani kell a fejüket folyton­­folyvást, hanem bevonni őket valami izgalmas, érdekes fel­adatba, valami olyasmibe, amire akkor is szükség vol­na, ha nem a gyerekekkel csinálják meg. Hányszor és hányféleképpen elmondták már: feladattal becsüljük az embert! Még ak­kor is, ha ez az ember egye­lőre „csupán” gyerek. Miért nem adunk akkor hát felada­tot? Természetesen értelme­set, szépet és nem önmagáért valót. Hiszen azt a gyerekek is pontosan látják, hogy csu­pán azért erőltetik a felnőt­tek az „őrsi búvóhelyek” ki­alakítását, mivel azt hiszik, ilyenek a gyerekek. Például miért ne lehetne velük együtt játszóteret épí­teni? Miért ne lehetne velük együtt mondjuk Salgótar­jánról könyvet írni és így to­vább. Ezernyi hasonló tevé­kenységformát fel lehetne még ötletként dobni, amihez oly­kor nem is kell olyan nagy szakmai végzettség. Lám­­lám olykor elég egy, a Né­meth László-féle pedagógiá­ról mit sem tudó öreg vasutas, hogy a gömbgeomet­riát, csillagászatot, földraj­zot, térképészetet, asztalos­mesterséget ismerjenek meg a gyerekek. És ha így köze­lítjük meg, azon sem fogunk csodálkozni, hogy miért vált ki gyér érdeklődést a húsvé­ti tojásfestés, miért csak a lányok jönnek el és így to­vább. A TAVASZI SZÜNET utá­ni első pár napot írjuk mind­össze. Ne készítsünk mérleget, hogy mi volt a tojásban, mit sikerült megvalósítanunk a gyermekművelődésnek ebből az eszményképéből. Egyre azonban, már csak a nyári szü­net előkészítése miatt is ér­demes ügyelnünk: sohase olyan művelődési formába vonjuk be gyerekeinket, amely csupán saját gyermekmivol­­tukra emlékezteti őket, ha­nem olyan érdekesebbnél ér­dekesebb feladatokba, ame­lyek hasznosságuk révén, már most, gyermekkorban is át­­élhetővé teszik az értelmesen megélt felnőttéletet. Fornai Miklós Soproni ünnepi hetek­ ­ A soproni ünnepi Hetek ese­ményeit az idén június 21. és július 14. között rendezik meg. A kulturális programso­rozatnak ezúttal immár hu­szonnyolcadik alkalommal ad otthont a város. A rendezvények gerincét a hagyományoknak megfelelően a zenei műsorok alkotják. Jú­nius 22-én Verdi Álarcosbál című operáját mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház tár­sulata a soproni Petőfi Szín­házban. Ugyanezen a napon kezdődik az országos kamara­­kórus-fesztivál a Liszt Ferenc Művelődési Központban. Júni­us 24-én a soproni szimfoni­kus­ zenekar és a Liszt Ferenc pedagógus kórus ad közös hangversenyt a Szent Mihály­templomban. Június 27-én egy egyesült államokbeli kó­rus vendégszerepel a bányá­szati múzeumban, egy nappal később egy osztrák zenekar és énekkar mutatkozik be az Or­solya téren. Az ünnepi hetek keretében tartják meg június 29. és július 2. között a régi zene fesztiválját. A program­ban egyebek között a Capella Savaria, a Corelli kamaraze­nekar és Sárközi Gergely lant­művész koncertje szerepel. Jú­lius 8-én a bordeaux-i szim­fonikusokat, 11-én az Utrech­­ti női kart, 21-én az NSZK- beli Gosslar kamaramuzsiku­sait­ látják vendégül a sopro­niak. Koncertjeiknek a Liszt Ferenc Művelődési Központ ad helyet. Az American Tropical revü­­műsorára, az állami népi együttes fellépésére és a ma­gyarországi cigány táncegyüt­­tesek bemutatójára a Petőfi Színházban kerül sor július 5-én, 12-én, illetve 19-én. Az ünnepi hetek idején egész sor kiállítást is rendez­nek. Június 29-én nyílik az 5. országos érembiennálé a Lá­bas-házban, továbbá az egész rendezvénysorozat időtartama alatt látható egyebek között Gross Arnold grafikusművész és Balla Demeter fotóművész tárlata a festőteremben, va­lamint a soproni művészte­lepen dolgozó alkotók bemu­tatkozó kiállítása a Liszt Fe­renc Művelődési Központban. NÓGRÁD - 1985. április 12., péntek Filmjegyzet A legyőzhetetlen Vutang Némi malíciával jegyezte meg ismerősöm, hogy a Kí­nai Népköztársaság filmjére így még nem tódultak, mint A legyőzhetetlen Vutangra. Gyanítom, ő is arra gondolt, hogy ez a nagy kíváncsiság nem elsősorban a kínai film­művészet iránti érdeklődés­nek köszönhető, hanem egé­szen másnak. Annak, amit közismerten Bruce Lee-fil­­mekként emleget a széles kö­zönség. Vagy karatefilmek­ként, a kungfufilm kifeje­zés is gyakori. Ezúttal pedig alkalom kínálkozik a vu­­tanggal való megismerkedés­re, bár azt hiszem inkább az előző kifejezések valame­lyike fog rajta ragadni. De­­hát nevezzék is akárhogyan, így is, úgy is a harcművé­szet a központi témája min­degyiknek. S ezeket a filmes­­szak­ma a tömegfilm kalapja alá söpörve és a származási helyére utalva a hongkongi névvel illeti. A legyőzhetetlen Vutang tehát bármennyire is kínai gyártmány, a licence kétség­telenül hongkongi. Nyomban hozzá­téve, hogy az meg az amerikai filmkészítési mód­szerek technológiáját vette alapul. Mielőtt azonban még bonyolultabbá válna a dolog, nézzük át a kialakulás tör­ténetét. A hongkongi filmgyárosok a hatvanas években a hazai lehetőségek beszűkülése lát­tán megcélozták az amerikai piacot. Néhány éves próbál­kozás után az 1972-es can­­nes-i filmvásáron sikerült elő­ször kiszorítani a legújabb amerikai pornófilmeket. Et­től az évtől kezdve indulnak szédítően gyors iramban hó­dító útjukra és tűnnek fel Európa- és Ameri­ka-szerte a mozikban. Már 1973-ban el­készül az első amerikai— hongkongi produkció, a ná­lunk is bemutatott, A sár­kány közbelép című film a műfaj klasszikus színészével és főszereplőjével, Bruce Leevel Később pedig nem csak a Nyugat, de a Kelet is elkezdte elkészíteni saját hongkongi filmjeit (több­kevesebb sikerrel, gondoljunk a magyar tv Lindájára). A műfajnak szigorú sza­bályai vannak, amelyek per­sze bizonyos határig variál­hatók. Rendszerint egy hős­főszereplő van, aki eseten­ként lehet nő is (mint pél­dául a Vutangban), viszont ők nem önállóan, hanem se­gítséggel cselekszenek. A le­győzhetetlen Vutang hősnőjé­nek is többen segítenek, de jellemzően valamennyien fér­fiak. Ez a hős maga a meg­testesült erény. Szorgalmas, tiszta, hű a családjához, is­kolájához és hazájához — esetleg egyszerre mindhá­romhoz. A hősnek küldetése van, ami előbb-utóbb őelőt­­te is megvilágosodik. Ez a küldetés rendszerint a bos­­­szú, mégpedig az elnyomók többnyire japánok, vagy az azok szolgálatában állók. A hős türelmes és hiába érik sorscsapások, ő rendíthetet­len. Kiváló ügyessége és cél­jának tisztasága pedig termé­szetesen végül győzelemhez vezeti. A legyőzhetetlen Vu­tang mindezeket a jellegze­tességeket magán viseli. Mi több, iskolapéldája lehetne a hongkongi filmek alaptípusá­nak. Ez azonban nem vélet­len, mert Kínában ugyan mind ez idáig nem készítettek olyan filmeket, viszont produ­cerként már finanszíroztak néhányat. A Vutang — ha műfajban alapvetően nem is — néhány tekintetben újdonságot je­lent. A videodiscok világába tartozó széria-karatefilmek­­kel szemben itt lényegesen kevesebb a filmtrükk, állító­lag megtörtént esetet dolgoz­ fel. Szemtanúi lehetünk az ak­robatika és a balett olyan különös keverékének, ami a vutangban, a harcművészet e kínai fajtájában jut igazán a csúcsra. A film története persze, mint általában itt is banális, ám az izgalmas csetepaték és az érzelme­s cselekmény­bonyolítás végül is magával ragadja a nézőt. Sőt, oly an­­­nyira, hogy azt gyanítom, nemcsak a filmben csap ös­­­sze a hús a hússal, csont a csonttal és kard a karddal, de maga a film is a magyar közönség előítéletével. Mert mint láható, minden ország filmgyártása produkálhat —­■ így vagy úgy — közfigyel­met keltő alkotást. Mert A legyőzhetetlen Vutang — ha nem is tekinthető művészet­nek — az a fajta profi szó­rakoztatás, amiből kevés van. Bodnár Mihály || Megjelent a Propagandista 2-es száma Az utóbbi évek jelentős vál­tozásai hatással voltak a párt­­propagandára is. A szerkesz­tőség k­erek­as­z­ta­l -bes­zé­l­ge­tés­t rendezett e témáról. A folyóirat közreadja an­nak a beszélgetésnek a szer­kesztett szövegét, amelyet Faluvégi Lajos miniszterel­nök-helyettessel folytatott a Magyar Rádióban Gálik Mi­hály és Mester Ákos, 1984. november 19-én. A mostani számban rövidítve megjelent Berecz Jánosnak, az MSZMP KB titkárának a vezető pro­pagandisták 1984—85-ös fel­készítő tanfolyamán elhang­zott előadása. A Csongrád me­gyei pártbizottság a közel­múltban — egy széles körű előkészítés alapján — érté­kelte a közgondolkodás hely­zetét. A tanácskozásról Koncz János, a megyei pártbizottság titkára számol be. A szer­keszt­őség megjelentette Bo­tos Jánosnak a pártkongres­­­szusok krónikájáról készült összeállításának II. részét. A kiadványban Szabó Miklós értékeli a szovjet hadsereg M­ag­ya­rors­zágo­n vég­reha­j­tot­t felszabadító hadműveleteit. Gazdas­ági fej­lődésü­nknek, társadalompolitikai céljaink megvalósításának egya­rá­n­t kulcskérdése a hatékonyság növelése mind az eszközök, mind a munkaerő felhaszná­lásában. Kónya Lajos a mun­kaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseivel foglalkozik a leg­újabb számban. Körmendi István cikkében megvonja a stockholmi lesze­­rel­ési konferencia első esz­tendejének mérlegét. Simó Endre elemzi a Szentszéknek azt a dokumentumát, amelyet II. János Pál pápa rendeleté­re tettek közzé 1984 augusz­tusában „Instrukció a felsza­bad­ítási teológia néhány as­pektusáról” címmel. Több mint százezer magyar önkéntes vett részt a szocia­lista forradalom harcaiban, a szovjethatalom védelmében — az Oroszországba került ma­gyar hadifoglyoknak egyötöde­­egynegyede. Józsa Antal em­lékezik meg róluk. Imre Miklós, a Veszprém megyei pártbizottság titkára a világnézeti nevelés helyi ta­­paszalatait összegezi. Milei Lajos pedig a gazdaságpoliti­kai továbbképzés tapasztala­tait értékeli. KOSSUTH RADIO: S.20: Választóvonal (ism.) 9.50: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 9.33: Jó a dal­­ 9.53: Lottósorsolás 10.05: Érik a fény. József Attila versei (ism.) 10.10: Évszázadok mesterművei 11.00: Gondolat. A rádió irodal­mi la­pja 11.45: Kórusmuzsika 92.30: Ki nyer ma —­ Ajkán? 12.45: Illyés Gyula: Ebéd a kas­télyban. 12.55: A zene is összeköt 14.10: Tanulságok, teendők az idegenforgalomban, VI. rész. 15.00: A várdai vásártéren. 15.30: A Magyar fúvósötös fel­vételeiből IIi.05: Három füttyszó. Tandori Dezső rádió­játéka 16.55: Utóhang. Tandori Dezső beszél a madarairól 17.00: Újra a nyugdíjasházakról. 17.25: Reflektorfényben egy ope­raária 17.54: Wagner: Siegfried-idill 19.15: József Attila-műsor Ma­kóról 20.25: Manuel Barrueco Albeniz- és Granados-műveket gitá­rozik saját átiratában 20.45: Fejezetek a magyar zenei előadóművészet négy évti­zedéből. VIII 2. rész. 21.30: Fejlesztések világbanki tá­mogatással 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Igen is, nem is. A miszti­ka kettős tükre. 23.00: A rádió lemezalbuma 0.10: Madrigálok rózsákról PETŐFI RADIO: 8.05: A denevér. Részletek Jo­hann Strauss operettjéből 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Zenés délelőtt 11.25: Külpolitikai könyvespolc 12.10: Fúvósesztrád 12.25: Édes anyanyelvünk (ism.) 12.30: Régi magyar muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.05: Közvetítés a férfiröplabda Magyar Népköztársasági Kupa döntőiről 19.50: Egészségünkért 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Híres történetek — nagy egyéniségek 22.05: Válogatott felvételek 23.20: Huszka Jenő operettjeiből 24.00: Éjféltől hajnalig szék nyomában. — Felvételi vizs­gák előtt. Körkép Borsod, He­ves és Nógrád megyéből. — Hét végi programajánlat.­ 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Himnusz 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Csörgősipka. X/3 rész. (ism.) 18.35: Don Quijote. XXXIX 27. rész. 19.00: Keresztkérdés 19.30: Paul Young és a Royal Family 20.00 : Péntek esti randevú 20.50: Magellan 21 00 : Tv-híradó 1. 21.20: Rougonék szerencséje. V/2. rész 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Edénkért a tengeri sivatagban 1. rész. (Ism.) 20.30: Winnetou. 7. rész. 21.25: Vagy-vagy - szóra­koztató vetélkedő 22.05: Mortimer őrmester. (Ism.) 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: A Midem-fesztivál gála­koncertjének műsorából. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 21.00: Gagarin. (Ism.) 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Dzsesszpódium MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: A legyőz­hetetlen Vutang (14): Színes, lát­ványos karatekal­andfilm. in­tői. FILMMÚZEUM: Tengeri far­kas. Amerikai film. NAPKÖZIS MOZI: Hiúz a vadászösvényen. — Balassagyarmati Madách: Kelly hősei I—II. Színes, szink­ronizált amerikai háborús ka­landfilm. ISKOLAMOZI: A bű­vös kő és a csodakút. Tanár úr, kérem. — Pásztói Mátta: Hány az óra Vekker úr? (14). Színes magyar film. 8-tól: Idegen szen­vedélyek (14). Színes szovjet film. — Szécsényi Rákóczi: Bi­ciklitolvajok. Olasz film. — Rét­­ság: Akit Bulldózernek hívtak. Színes, szinkronizált olasz ka­landfilm. MFSEMOZI: A k'­­­kecske bánata. — Érsek^adk_rt: Megtalálni és ártalmatlanná t«*o­­ni. Szín«*s szovjet banhsfy! **1m. — Naevióc: Az istenek a fetfur­­re estek. Színes, szinkronizált botswanai filmvígjáték.4 MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észa­k - M­a­g­y­a­ro­r­s­zá­g­o­n. Szer­kesztő: Nagy István. (A tarta­lomból: Zöldség a fólia alatt. — Iskolára éretten. — Autóalkatré­8.55: Tv-torna (ism.) 9.00: Iskolatévé 9.20: A fényképezés úttörői. VIII 3. rész. (ism.) 9.45: Az isztambuli vonat. IV 4. rész (ism.) 10.40: Képújság 15.40: Iskolatévé 15.50: Adni, kapni jó 16.10: Hírek lb.15: Hét történet az első sze­relemről 17.20: Képújság 17.25: Postafiók 250. 17.40: Reklám 17.50: Száz híres festmény 18.00: Új Reflektor Magazin 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19. ;0: Tv-híradó 20.00: Jane munkát keres. Angol tévéfilm. 20.55: Népdalkórusok 21.00: Magukra hagyva.

Next