Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-25 / 71. szám
Szépítsük együtt a várost! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 1987. április 8- án (szerdán), 17.00 órakor, a József Attila városi-Megyei Művelődési Központ színháztermében tartja alakuló közgyűlését a Salgótarjáni Városszépítő Egyesület. Hívjuk az alakuló közgyűlésre mindazokat, akik szeretik lakóhelyüket, s készek aktívan tenni a múlt tárgyi, építészeti, kulturális emlékeinek, értékeinek, hagyományainak megőrzéséért, a város szépítéséért, fejlesztéséért. Részletesebb felvilágosítást a Hazafias Népfront Városi Bizottságánál (telefon: 10-029) és a József Attila VMMK városi csoportjánál (telefon: 10-503) kaphatnak. Várjuk a leendő egyesület tagjainak a sorába! SZERVEZŐBIZOTTSÁG BELÉPÉSI NYILATKOZAT Az alábbi belépési nyilatkozatot a szervezők bocsátották a lakosság rendelkezésére: aki tagja akar lenni a mozgalomnak, erre a címre küldje a kitöltött lapot: Hazafias Népfront, Salgótarján Városi Bizottsága, Salgótarján Pf. 127. 3101. Vagy: József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ, Salgótarján Pf. 100. 3101. Kérem felvételemet a Salgótarjáni Városszépítő (lakóhelypártoló) Egyesületbe. Név: Lakcím: ........................................ (telefon: ...................) Foglalkozás: ............................................................................ Munkahely:..................................... (telefon: .......... Salgótarján, 1987. március aláírás A rangnak megfelelően Esküvők, névadók, ünnepségek Két fiatal ül a szobában. Esküvőre készülődnek, életük nagy sorsfordulójára. Ezért aztán nem csoda, ha bizonytalankodnak, milyen is legyen a nagy nap? Kell-e pezsgő, szavalat, milyen legyen az asztalon a virág? Csank Csaba, a Salgótarjáni Városi Tanács Családi és Társadalmi Ünnepeket Rendező Irodájának vezetője igyekszik segítséget nyújtani, sorolja a lehetőségeket, tanácsot ad, fényképeket, prospektusokat mutat a bizonytalankodó fiataloknak. Naponta számtalanszor megteszi ezt. Emberek örömében, bánatában osztozik, hiszen az iroda bonyolítja le a városban és környékén lezajló esküvők, névadók, temetések rendezését, szervezését. Az irodavezető új ember. Honnan is került ide? — A karancskeszi Ady Endre Körzeti Művelődési Házból jöttem ez év január elsején. Ekkor az irodának csak megbízott vezetője volt. Egy kicsit féltem átvenni a stafétabotot, bár a terület, az iroda tevékenysége nem volt számomra teljesen ismeretlen. Nem árt, ha felidézzük: a társadalmi ünnepek rendezését szorgalmazó mozgalom 1962-ben indult el Tatabányáról. Sok gonddal, problémával kellett megküzdnie, amíg országos jelleget öltött és felismerték szükségességét, fontosságát. Kezdetben nehéz volt felvenni a versenyt az egyházi szertartások bensőségével, színvonalával.Időközben az irodáknak, így a salgótarjáninak is sikerült a szolgáltatásokat színesebbé, hangulatosabbá tenni, mint kezdetben. Bár az intézményünk ugyanazokkal az elhelyezésből adódó problémákkal küzd, mint fenntartója, a városi tanács. Elavult, zsúfolt az épület, ez azonban nemsokára megoldódik a tanács új épületében. Álljon itt néhány adat arról, hogy milyen forgalmat bonyolít le az iroda! Míg 1972-ben 64 névadót, 114 házasságkötést, 99 társadalmi temetést jegyeztek fel, addig tavaly 114 névadóra, 431 esküvőre és 347 polgári gyászszertartásra került sor. Kuriózumnak számít, hogy ötven- és huszonöt éves házassági évfordulós ünnepséget is itt rendeztek. — Hadd tegyem hozzá, a rendezvények magas száma — elsősorban a gyászszertartások - leterhelte, az irodát, miatt a színvonal stagnált. Várhatóan növekedni fog az idén is a rendezvények száma. Nagy feladat lesz a színvonalemeléssel párhuzamosan ezeket lebonyolítani. — Mit kívánnak tenni ennek érdekében? — Igyekszünk a munkába bevonni új aktivistákat, munkatársakat, támaszkodni szeretnénk a társadalmi és tömegszervezetre. A központi elképzeléseknek megfelelően erősíteni kívánjuk elsősorban a névadók családias jellegét. Az iroda hármas alaptevékenysége mellett új szolgáltatásokat is szeretnének bevezetni (ifjúsági rendezvények, társas-összejövetelek), amelyeket aztán kiterjesztenénk a városkörnyékre, a községekre is. A központi javaslatoknak megfelelően szeretnénk felvenni a Családi Intézet nevet, amelyet majd a végrehajtó bizottság hagy jóvá. Ahhoz azonban, hogy ennek a rangnak megfeleljünk jobban és magasabb színvonalon kell dolgoznunk az eddiginél,__, / / Nyugdíjasházi meseház? „Soha nem volt ekkora örömöm, soha ekkora boldogságom. Hányatott életem során még csak álmodni sem mertem arról, hogy egyszer majd ilyen környezetbe kerülök. Még ma sem akarom elhinni, hogy mindez igaz, s hogy velem történik”. A fenti gondolatokat a 78 esztendős Orosz Jánosné, Julika néni vallomásából idézzük, aki nemrégiben költözött be a Gorkij-lakótelepen megépült nyugdíjasházba, amelyet a környéken csak úgy emlegetnek. meseház. Az épület valóban pompázatos, eltér a környező házaktól, a lakótelep büszkesége. A tervezők harmonikusan ötvözték az üveg- és fafelületek együttesét, mintha utaltak volna a belső harmónia fontosságára is, amely már az emberi lelkekben játszódik le. Dehát mit is takar az elnevezés: nyugdíjasok háza? Dr. Hajdú Katalin, a városi tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosa: — Abból indultunk ki, hogy a város területén nagyon sok olyan idős ember él, aki az évek során elmagányosodott, s a meglévő lakását kihasználni nem tudja. Ezek az emberek ugyanakkor közösségbe vágynak, ám az ajtók rájuk csak ritkán nyílnak. A nyugdíjasház előnye, éppen az, hogy a négy emelet modern garzonlakásaiba beköltözők szociális ellátásban is részesülnek, hiszen az épület földszintjén várja őket az idősek klubja, ahol napi háromszori étkezést, szórakozást nyújtanak nekik a hivatásos gondozónők. Az idősek klubja — túlzás nélkül állíthatjuk — a megyében szinte a legmodernebb. Az ünnepélyes megnyitón résztvevőknek legalábbis ez volt a véleménye. Vendégek és vendéglátók meghatottan ültek az asztaloknál. Eljöttek a ház lakóin túl, a környék idős emberei is, volt, aki a falusi rész legtávolabbi zugából busszal érkezett. Nem csoda a népes társaság, hiszen Zagyvapálfalván eddig ismeretlen volt az öregek napközije, idősek klubja, pedig a területen igen nagy a nyugdíjasok, magányos emberek száma. Az egyik asztalnál három barátnő: Szabó Józsefné, Paraszti Pálné és Vendel Lászlóné, a Sugár útról érkeztek , a megnyitóra. Mindhárman özvegyasszonyok. — Csak ámultunk, amikor beléptünk a klubba. Az ízléses berendezés, a pihenőszoba, a kikapcsolódást kínáló szórakozások nagyon csalogatóan hatnak ránk — mondja Vendel Lászlóné. Szabó néni hozzáteszi: — A legnagyobb vonzerő a közösség. Az ember elunja otthon a magányos kézimunkázgatást, aztán meg a televízió is unalmassá válik egy idő után. Biztos, hogy eljárunk majd a klubba, mert aki egyszer belekóstol, nehezen tudja elfelejteni. — Nekem a ház udvara, a kert tetszik a legjobban. Ahol tavaszon, nyáron üldögélhetnek, dolgozhatnak a klub tagjai Már most úgy gondolom, ha magam is idejárok, az étkezést is igénybe veszem. Minek otthon ebéddel bíbelődni egy személyre, ha megadatik ez a lehetőség. Orosz Jánosné, Julika néni a bennfentesek örömével és büszkeségével jár-kel társai között. Mindenkit agitál necsak a klubba jöjjenek, de ha tehetik cseréljék el a lakásukat a nyugdíjasházbeli összkomfortosra. — Tudják, én egy kétszobás régi házat hagytam oda. Olyat, ahol fűteni kellett, vödörrel cipelni a vizet a kútról, segítség, támasz nélkül. Itt meg? Egyenletes a meleg, a csapot csak meg kell nyitni, s máris folyik a víz. Kényelem kényelem hátán. A megpróbáltatásoktól edzett ember szinte megriad tőle. A kényelmet magunk is szemrevételezhetjük, mert meghívást kapunk Cseh Béláékhoz, akik az első emeletre költöztek a Budapesti úti kétszobás lakásukból. Cseh Bélát a betegsége tolókocsihoz köti, az építők, kívánságának megfelelően, sajátos módon alakították át a lakást, hogy zavartalanul közlekedhessen . A legjobban annak örülök, hogy van a házban lift, amely összeköt a külvilággal. A régi lakásból egész nap mozdulni sem tudtam. Itt majd lejárok a klubba a földszintre, nem lesz unalmas az élet — mondja Cseh Béla, miközben a felesége mutatja a szobát, a napfényes erkélyt, a jól felszerelt konyhát. S, hogy mi mindent tud még a „meseház”? Almádi Katalin, az idősek klubjának vezetője: — Elöljáróban elmondanám, hogy a klubnak bárki tagja lehet, aki befizeti a havi tagdíjat. Az étkezés, a változatos programok mellett állandó felügyeletet, orvosi ellenőrzést nyújtunk a rászorulóknak. Van külön orvosi szobánk berendezésekkel, műszerekkel. A felügyeleten, a gondoskodáson túl szeretnénk olyan közösséget kovácsolni, amely megszépíti tagjaink életét. S, miután körzeti gondozási központ vagyunk, rendszeresen foglalkozunk a területen élő idősekkel is. Kérés, óhaj szerint segítünk. — ha — Külsőre is tetszetős az idősek háza Zajlanak bent a programok Gondok és örömök a Beszterce lakótelepe Befejeződtek a városi tanácstagi beszámolók Salgótarján hatvanhárom tanácstagi körzetében fejeződtek be ezekben a napokban a beszámolók. A két évvel ezelőtt megválasztott tanácstagok számot adtak választóiknak az elvégzett munkáról. A végső és pontos értékelés még hátravan, de az már biztos, hogy a tanácstagi beszámolók kritikus és önkritikus hangvételűek voltak. Az ismertetett tanácsi terv mellé még számos javaslat, ötlet és igény is kívánkozott, amely a felszólalások során hangzott el. A higgadt, nyugodt, vagy éppen ingerült, jelent firtató, „jövőbe látó” felszólalásokban egy valami mindenképpen közös volt: a lakosság döntő része tudja, hogy nekik épül ez a város, s magán hordozza kezük nyomát, ha tenni is akarnak érte. A város egyik legszebb és legjobban ellátott lakótelepe a Beszterce. Hosszú évek alatt a tanács ms az itt élők közös munkájával lett ilyenné. Mégis, hogy vannak még megoldásra váró gondok, az a március 2-i összevont tanácstagi beszámolóból és az azt követő hozzászólásokból is kiderült. A Beszterce-telepi iskola aulájában mintegy kétszáz választópolgár kíváncsi a szűkebb pátria életére, gondjaira. Bozó Béla, a telep tanácstagi csoportjának vezetője ad számot választóiknak a végzett munkáról. A lakótelep egyik legégetőbb gondja oldódott meg 1985 tavaszán: elkészült a szolgáltatóház. Az ABC-áruház megszüntette a zsúfoltságot és kiegyensúlyozottá, folyamatossá tette az áruellátást. A gyógyszertár megnyitása főleg az idősek és a kisgyermekesek körében váltott ki megelégedést. Az elmúlt időszakban lényeges változás történt az egészségügyi ellátásban is. Gyermek- és felnőttkörzeti rendelő biztosítja a lakók egészségügyi ellátását. Szintén lakossági igényt elégít ki a női és férfifodrászat, valamint a ruházati javítórészleg és a háztartási gép-szerviz is. Bozó Béla szólt a Beszterce tér megszületéséről. Szinte a lakók szeme előtt formálódott, s az év végére készült el. Több mint 3 millió forint önköltséggel készült. A munkák során sok gondot is okozott a vízelvezetés. Ezért is kellett betonozni az egész területet Szívesen látnának füvet is a betonkockák között, de ez sajnos elmocsarasodást eredményezne. A tanácstagi csoport vezetője elmondta beszámolójában, hogy változást hozott a lakótelep arculatában a játszóterek, épületek környékének parkosítása. A terv megvalósításához, a társadalmi munkához szükséges anyagok és szerszámok rendelkezésre álltak. Egyes területeken szép eredmények születtek, más lakókörzetekben nem találtak partnereket a települést szépítő munkára. Kénytelenek voltak megbízni a városgazdálkodási üzem dolgozóit — jó pénzért. Továbbra is szükség van az önzetlen társadalmi munkások segítségére, éppen ezért javítani és szélesebb körűvé kell tenni a szervezőmunkát. Személyes példamutatással, az érintett szervek jobb együttműködésével kell biztosítani a munkavégzés feltételeit — mondotta beszámolója végén Bozó Béla. Elsőként dr. Ablonczy László mondta el véleményét a beszámolóról. Hiányolta a körzeti megbízott rendőr munkájának az értékelését. Jelenléte a telepen növeli a közbiztonságot, figyelmessége, segítőkészsége a bajban nemegyszer kiderült. Javasolta, hogy a 12—18 éves fiataloknak tartalmasabb szabadidős programokat szervezzenek. Kifogásolta az újonnan épült parkoló megvilágítását. Talán ez is egyik oka, hogy ott csak mutatóban parkol néhány autó. Papp István felvetette, hogy a tízemeletes házakban az esti órákban jelentkező vízhiánnyal kapcsolatos korábbi panaszokra még nem kaptak választ. Tóth Anna kifogásolta, hogy az Urpin söröző rendezvényei — különösen nyáron — zajosak. Ő is a fiatalok szervezettebb, tartartalmasabb szabadidős-programjaiért szólt. Gondosabban előkészített Beszterce-napokra van szükség és az előkészítő munkába be kell vonni a népművelőket is. A játszóterek felújítása során, legalább egy évben egyszer cseréljék ki a homokot is a fertőzések elkerülése érdekében. A parkosítással kapcsolatban kifogásolta a fák és cserjék nem megfelelő időpontban történő telepítését. Kancsulik Tiborné, az Ybl Miklós út 47. sz. ház alsó emeleteinek fűtési rendellenességeire, valamint a melegvíz-szolgáltatás hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Kovács Ferencné ugyanebben a házban lakik, ő a földszinti teázó miatti gondjairól beszélt. Sipos Gyuláné örül a telepen megvalósuló kábeltelevíziós hálózatnak, de pillanatnyilag azon háborgott, hogy a tévéantennák lekötésével sokan zavarják az alattuk lakók vételi viszonyait. Neki is a fűtéssel és a melegvíz-szolgáltatással vannak problémái. Felszólalásában bírálta az Üvegipari Lakásszövetkezet elnökének munkáját, közöröbösség és érdektelenség miatt. Utolsó felszólalóként Botos Károly a társadalmi munkák összehangolásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Elégedetten szólt a körzeti orvosi ellátásról. A beszámoló utáni hozzászólásokra dr. Balogh Miklós városi tanácselnök-helyettes válaszolt. Ebből és az ezt megelőző megnyilatkozásokból is kiderül, hogy a Beszterce-lakótelep fejlesztése, az építkezések gyakorlatilag befejeződtek. A további időszak fő feladata a már meglévő értékek, létesítmények megóvása, a telep külső képének csinosítása, a környezet rendjének, elsősorban tisztaságának folyamatos javítása. Ezt elsősorban a lakosság összefogásával kívánják elérni. A társadalmi munka jelentőségét és fontosságát növeli, hogy ez évtől már lényegesen kevesebb központilag biztosított pénzre számíthatnak. Jelentős mennyiségű társadalmi munkát igényel a telepi sportpálya befejezése, amely ha elkészül, a sport- és szabadidő hasznosabb eltöltését szolgálja. Végezetül csak néhány név a lelkes társadalmi munkások közül: Füzesi György, Klug Nándor, Papp István, Nagy István, Botos Károly és Besze Imre. Munkájukkal, személyes példamutatásukkal nagyban hozzájárultak a telepen végzett társadalmi munkák sikeréhez. Szabó Gy. Sándor *