Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-25 / 71. szám
ötéves számvetésre készülnek Csatát nyert a Salgótarjáni Sí Klub Beszélgetés dr. Sándor Gyula társadalmi elnökkel öt esztendővel ezelőtt huszonnégy lelkes, a sportot szerető és értő tarjáni úgy döntött: síklubot alakít. Az elgondolást tettek követték. És a Salgótarjáni Sí Klub vezetősége áprilisban tisztújító közgyűlésen ad számot a végzett munkáról. A napokban dr. Sándor Gyulával, a klub társadalmi elnökével, a Salgótarjáni Városi Tanács VB titkárával beszélgettünk... — Minden jel arra mutat: a Salgótarjáni Sí Klub csatát nyert... — A klub megalakítását az élet tűzte napirendre. Adva van a várost körülvevő — nem túlzás — ragyogó környezet, a Pécskő, a Karancs, a Szilváskő és Eresztvény. Aztán — mindez aránylag kihasználatlanul. Döntöttünk: ■ megteremtjük a sízés feltételeit és minden tarjánit — mivel az évek során valahogy •kimaradt — megtanítunk a síléccel bánni. — Lehetne kissé konkrétabban? — A klubnak jelenleg már 250 tagja van, és amire kimondottan büszkék lehetünk: 8 millió forintnak megfelelő vagyonnal rendelkezünk. Van két sípályánk, öt sífelvonónk működik, és az idén a hatodik — a Nógrádi Szénbányák kisterenyei vállalkozási üzeme szocialista brigádjainak segítségével — rövidesen készen lesz. Ezáltal Sziviáskőn és Eresztvényben három-három „tömegközlekedési” eszköz áll az érdekeltek rendelkezésére. Csak megjegyzem, hogy két felvonónk — egy régebbi és a kivitelezés alatti te- Magyarországon a legmodernebbek közé sorolható... !a pályaépítést és a versenyek, rendezvények felügyeletét két Burán típusú szovjet hószonnal látjuk el. — És az emberi feltételek? — Fürjes Tamás — civilben közgazdász — vezetésével száz általános iskolás vesz részt a saját sísuli munkájában, a Vöröskereszt kereteiben régóta működik 34 tagú símentő-szolgálatunk. Kipróbált és szakképzett edzői gárdával rendelkezünk, aztán 38 síbíró dolgozik a különböző versenyeken. Hadd említsem az 1986-os Eresztvényben megrendezett úttörőolimpia országos döntőjét, ahol nagyszerűen működtek közre Asztalos Andrásék, miként a megyei és városi viadalokon a különböző tömegsport-rendezvényeken, kupákon, karneválokon és a nőnapi síversenyeken. Eredményesen készítettük elő a közös programokat a KISZ- és a sportszervekkel. — Eresztvény és „társai” már országszerte ismertté váltak... — A patinás múlttal rendelkező fővárosi OSC a télen itt készítette fel sportolóit a magyar bajnokságra, hasonlóan a kecskemétiek — több mint félezren — és a dabasiak is itt dolgoztak januárban. Aztán a tömegsportrendezvényeinken is jó néhány „idegen” megfordult nálunk. — Az a hír járja: a síklubnak nincs támogatója... és nem is szükséges mecénás. .. — önellátóak vagyunk! Minden klubtagunk évi 600 forint tagdíjat fizet, ezenkívül vagy 300 forint értékű közhasznú társadalmi munkát végez, vagy pedig ilyen összeggel „beszáll”. Úgy vélem — és ne tűnjék dicsekvésnek — csakis ez a megoldás lehet a jövő útja. Nem pedig (az ismert nehéz gazdasági helyzetben !) állami költségvetésből való gazdálkodás. Azért gyümölcsöző az együttműködés és a kölcsönös segítség a kishartyáni és a Ceredi mezőgazdasági termelőszövetkezettel, a Nógrádi Szénbányák kisterenyei vállalkozási üzemével és csehszlovák partnereinkkel, a besztercebányaiakkal és a zólyomiakkal. A közeljövőben sorra kerülő tisztújító közgyűlésen tehát lesz miről beszálmoliuk... — Igen a 13 tagú elnökség rövidesen megvitatja a közgyűlési beszámolót. Mi csak rögzítjük az öt esztendő történéseit. Örömünkre szolgál: a klub jól dolgozott, a közösség érdekében. Emlékeztetőül még csak annyit: legutóbbi rendezvényeinken 1000—1200- an vettek rész, a tömegsport kereteiben kinevelődött egy 10—15 tagú fiatal versenyzői csoport, és a gyerekek egy része —, mint például Balogh, Jávori és Kristóf — országos versenyeken is helytálltak. — Tavaly megalakult a Magyar Sízők Egyesülete is... — Klubunk azonnal vállalta a belépést, sokat vár az MSE-től, elsősorban azt, hogy képviselje érdekeinket, fogja össze a félmillió magyar amatőrt. — Össze tudja egyeztetni hivatali munkáját és a klub irányítását? — Alapjaiban igen, természetesen utóbbit csak szabadidőmben van módon gyakorolni. Tóth István Az első „utas” a szilváskői sífelvonón... Közéleti hírek Iímen-onnan Ülést tartott a városkörnyéki bizottság. Napirenden a népfrontbizottságok és a tanácsok együttműködése, valamint a városgazdálkodási üzem munkája szerepelt. A továbbiakban a városkörnyéki alap 1986. évi felhasználásáról, majd az idei összeg elosztásáról esett szó. ☆ Társadalmi vita: A Hazafias Népfront városi bizottsága társadalmi vitát szervezett a Pécskő-domb és környéke rendezési tervéről, amelyet megvitatott Salgótarján Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága is. A társadalmi vitán, a tervet Arató György főépítész ismertette a megjelentekkel és válaszolt a felmerült kérdésekre. ☆ Névadó ünnepség. Február 23-án bensőséges emlékünnepség keretében Gerelyes Endre nevét vette fel az ifjúságiművelődési ház. A névadót a városi tanács vb. művelődési osztálya, a városi-megyei művelődési központ, a megyei könyvtár és a Palócföld szerkesztősége szervezte, tisztelettel adózva a gyermek- és ifjúkorát Zagyvapálfalván töltött, tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt nagy tehetségű író személyének és művészi munkásságának. ☆ Személyi hírek: A KISZ Nógrád Megyei Bizottsága február 13-i ülésén Boldvai Lászlót, a Salgótarjáni Városi KISZ bizottságának első titkárát választotta meg a megyei testület élére, így a megüresedett tisztség betöltésére új választást tartottak. A KISZ Salgótarjáni Városi Bizottsága márciusi ülésén első titkárnak Kissné Karakasev Annát választotta meg. ☆ Megállapodás: Az ingatlankezelő vállalat kezelésében levő állami tulajdonú lakások rendelkezési jogának átruházásáról született nemrégiben megállapodás, amelynek alapján az IKV, a kihasználatlanul, üresen álló átmeneti lakásai közül — azok állagának megőrzése céljából — harminchetet a végrehajtó bizottság rendelkezésére bocsát. Az így átvett lakásokat tanácsi bérlakásként kívánják hasznosítani, a kezelői jog változatlanul hagyása mellett. ☆ Együttműködés: Salgótarján Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a szakszervezetek városi bizottsága együttműködési megállapodást kötött. Mint ebben szerepel, a tanács a megalapozott döntés-előkészítés, a demokratikusabb munkastílus kialakítása érdekében, a jövőben is igényli az együttműködést a szakszervezetekkel. Ugyanakkor a dolgozók részéről növekvő az érdeklődés a tanácsi munka, a lakóhelyi életkörülményeiket, közérzetüket befolyásoló tervek, döntések, intézkedések iránt. Az együttműködés kiterjed a gazdaságpolitikai, a terület- és városfejlesztési, a közélet, az ügyintézés, a szociális és egészségügyi ellátás, a művelődéspolitikai munka területeire. Gimnázium — születőben ! Az Arany János úton lakók az arra vetődő városiak, illetve a megyeszékhelyen rendszeresen megfordulók — egy ideje árgus szemekkel figyelik az iskolai építkezést. Vajon szép lesz-e, elkészül-e határidőre? — kérdezgetik egymástól. Az első kérdésre egyszerű a válaszunk, s elégségesnek tartjuk tervezőjének nevét megemlíteni. Magyar Géza Állami- és Ybl-díjas építészmérnök, a salgótarjáni városközponti rekonstrukció egyik tervezője, aki 1972-ben, a várossá nyilvánítás ötvenedik évfordulóján a megyeszékhely díszpolgára lett. A második kérdésre reményeinknek hangot adva válaszolhatunk. Bízunk abban, hiszen erre törekszik minden idegszálával, igyekezetével az építő, a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat, hogy őszre birtokukba vehetik az iskolát a gyerekek és a pedagógusok. Szeptembertől ebben az épületben már komoly, korszerű oktató-nevelő munka folyik. Még a múlt év nyarán kapott a városi tanács művelődési osztályától iskolavezetői megbízatást Molnár György, a salgótarjáni 211. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet egyik igazgatóhelyettese. Megbízatása fontos és felelősségteljes; mondhatni a semmiből kell intézményt teremtenie. Vagyis már most, az építés idején ki kell dolgozni, a működtetés körülményeit és feltételeit, gondoskodni kell a berendezésekről, bútorokról, gépekről, szemléltetőeszközökről és megannyi más tárgyról. Az Arany János úti iskola tizenhat tantermes gimnáziumnak készül. Két évig azonban, hogy ne maradjanak kihasználatlanul a termek, általános iskolások is járnak ide: két-két hetedik, nyolcadik osztály tanulói. Amikor a szeptemberi hetedikesek is elvégzik az alapozó iskolát, akkor szűnik az meg, és lesz tiszta, gimnáziumi profilú az intézmény. Ősszel négy első osztályos gimnáziumi tanulócsoportot indítanak. Diákjaikat az iskola tantestülete veszi fel a frissen végzett nyolcadikosok köréből. Egy-egy osztályt alkotnak a második, a harmadik és a negyedik osztályos gimnazisták, akik a közeli Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolából jönnek ide (minthogy a Madách az új tanévtől kezdve tisztán építőipari szakközépiskolaként fog működni). Összesen tehát tizenegy tanulócsoporttal kezdődik meg a munka. Úgy tervezik, hogy az első évfolyamon dolgozik majd egy testnevelés speciális tantervű osztály is. A körülbelül 220—250 főnyi diáksereg oktatását, nevelését 26 tagú tantestület végzi. Pályázat, előzetes tárgyalások alapján kerülnek a tanárok a tantestületbe. Egy részük a Madách Imre középiskolából jön: részben az átköltöző gimnáziumi csoportok osztályfőnökei, részben a kötelező érettségi tantárgyakat tanítók, azaz magyar-, történelem-és matematikatanárok. A megnyitás előtt álló iskola iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, s remélhetőleg a kezdés zavartalan lesz. _ (ki) A piramis alapja Mindenki mozogjon Tömegsport, szabadidősport, versenysport — így épül a piramis. Az utóbbi időben egyre több figyelmet fordítunk az alapokra, a fiatalok mozgásigényének tömeges kielégítésére. Országszerte, így Salgótarjánban is egymás után alakulnak a diáksportkörök és a diáksportegyesületek. — Mit takar ez a kifejezés? — kérdeztük a városi tanács ifjúsági és sportosztályán. — Szervezett formát, ahol a tanulók sportolhatnak. Nemcsak a kiemelkedő tehetségek újabb lehetőségéről van szó, hiszen ők a szakosztályokban is hozzájutnak a mozgáshoz, hanem az ügyetlenebb, gyengébb testalkatú gyermekeknek is szervezzük. Az a cél, hogy mindenki mozogjon, — válaszolta Horváthné Győri Magdolna osztályvezető. — A kétféle elnevezés jogi különbséget takar — tette hozzá Ringeisen Andrásné. — A diáksportkör az iskola költségvetéséből vásárolja sporteszközeit, míg az egyesület önállóan forgatja a pénzét. — Hogyan jönnek létre a sportkörök? — A tantestület dönti el, hogy szükség van-e rájuk. Felmérik az igényeket, összeírják a jelentkezőket, megszervezik a sportcsoportokat. Ezek vezetői nem feltétlenül tanárok. Bárki lehet, aki levezetheti a foglalkozásokat. A gyerekek tagsági díja tíz, a pártoló szülőké húsz forint havonta. Az iskolát patronáló vállalatok megkeresése is a tantestület dolga — válaszolta Horváthné Győri Magdolna. — Hol tart Tarjánban ezen körök szervezése? — Már az összes középiskolában működnek, de a Petőfi Sándor, a Somoskőújfalui és a zagyvarónai általános iskolában is megalakultak. A három általános iskola hozta létre a Gedőc területi diáksport-egyesületet. Még már uasuali ACAUICft. IJICä UAUIYL» désüket a Beszterce-lakótelepi és a Petőfalvi Lajos iskola egyesületei. Az utóbbi két szervezet összesen tizenhét sportcsoportot fog össze, többek között önvédelmet, grund- birkózást, kézi- és röplabdát, asztaliteniszt és tájékozódási futást — magyarázta Ringeisen Andrásné. — Milyen kezdeményezések voltak a megyeszékhelyen korábban? — Például a téli jégpályái? — felelte Földi László. — A Beszterce-lakótelepen a Népköztársaság úti iskolában és itt, a sportcentrumban is korcsolyázhattak a gyerekek. Kihelyezett tornaórákra is sor került, de nemcsak az iskola tanulói látogatták a jégfelületeket. — Hasonló kezdeményezéseket találhatunk a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskolában is — tette hozzá Kovács Dénes. — Kialakítottak egy kondiconálótermet, ahol rendszeresen működik a testépítő klub. Elkészült egy rádiós adószoba is a technikai sportot kedvelők részére és az MHSZ-szel közösen lövészkört is működtetnek. — Milyen feladatok várnak még a szervezőkre? — Április 13-ig szeretnénk létrehozni a városi diáksportbizottságot, amelynek feladata lesz, hogy működtesse, versenyeztesse a sportköröket. Iskolák és osztályok egymás közötti versenyeire gondoltunk elsősorban. A testületnek az általános és középiskolás része külön működik. A bizottság hatáskörébe tartozik a városkörzeti kezdeményezések felkarolása is. Például március 16-án alakult meg Karancskesziben a diáksportkör — foglalta össze Horváthné Győri Magdolna. Majd hozzátette: — Azt hiszem egyértelműen pozitívnak kell elkönyvelnünk a diáksportkörök létét, hiszen mindenki tudja mennyire fontos a testmozgás az egészséges életmód kialakításában. (romhínyi) Helyzetkép a kábeltelevíziózásról Lehetőségek és igények Sokan érdeklődnek olvasóink közül a városi kábeltelevízió sorsáról. Elöljáróban le kell szögezni: Salgótarjánban egyelőre nem a hagyományos — több más városban üzemelő — kábeltelevíziózásról, hanem elsősorban a televíziós vételi viszonyok javításáról van szó. De nézzük a helyzetet időrendben! 1936. december 22-én — a megyei tanács által biztosított pénzeszközökből — megkezdte működését a rendszer első szakasza a Beszterce-lakótelepen. A kiépített kábelrendszer alapvető funkciója: a televíziós vételi viszonyok jobbítása. Emellett kiépítettek egy olyan ideiglenes stúdiót, amely alkalmas képújság jelleggel információk adására, videofilmek, rögzített műsorok lejátszására. Ez a rendszer az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: jó, vagy elfogadható minőségben lehetővé teszi a MTV 1, 2, a szlovák tv 1, 2 programjait; a Magyar Rádió Kossuth, Petőfi és 3. műsor, a Csehszlovák Rádió 1., 2., műsorának adásait. Ezen túl biztosítja a belső tv-jellegű műsorforrási, fogadási és átvételi lehetőségeket. Alkalom nyílik még egyéb szolgáltatásokra is, részint a videoátvitelben, részint pedig a számítógép-hálózatban. Amint ez év elején a HNF városi elnöksége és a városi tanács végrehajtó bizottsága döntött, a társadalmi munkamozgalomban elért eredményekért kapott hétmillió forint pénzjutalmat a városi kábeltelevízió hálózatának továbbépítésére használják. Mire elegendő ez? A tanulmányterv szerint megépíthető a vevőállomás, a városközpont vonal- és bekötőhálózata, a törzskábel, a Besztercelakótelepi összeköttetéssel. Az egyes lakások várható bekötési költsége 700 forint, amit a tulajdonosnak kell megfizetni, tehát az IKV kezelésében lévő lakások effajta költségét a vállalat állja. A bekötést és a rendszer karbantartását a szolgáltató vállalat biztosítja. Az elképzelések szerint az újabb stúdió a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központban épült ne, s az intézmény a szakmai, tartalmi munkát is felvállalja. Egyébiránt, a döntés-előkészítő tanulmányterv — a pénzügyi lehetőségektől függően — tartalmazza más városrészek bekapcsolásának műszaki lehetőségeit is. Mindez, természetesen csak elképzelés, jelenleg az alapvető jelentősége a vételi viszonyok javításában van. Az újabb szakasz kiépítése előre láthatóan 1988. első negyedében fejeződik be, s ezzel a belváros is vonalhoz juthat.