Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-03 / 52. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Seregszemle — verseny — vetélkedő PÁSZTÓ „Iskolánkban lezajlottak a művészeti szemle rajdöntői, de a Gárdonyi Géza vers- és prózamondó versenyen is sokan drukkoltak nekünk" A művészeti szemlén együtt mutatkoztak be a kisdobosok és az úttörők. Láthattunk ze­nés produkciókat, de színda­­rabokkal is készültünk. Si­kerrel zárult a szemle. A 8 b. műsorát és a molnártáncot a nézőközönség vastapssal ju­talmazta. Délután a 7. osztá­lyosok névadó próbájára ke­rült sor. Itt tettek tanúbizony­ságot felkészültségükről, ki tud többet névadójuk, Kun Béla életéről, munkásságá­ról”. (Petreczky Zsuzsanna, Tóth Ildikó.) JOBBÁGYI „Mi is rendeztünk vetélke­dőt a 4. osztályosok részére. Az a. és b. osztály tanulóiból alakult csapatok egymással versenyeztek. Az első feladat a maguk által készített pla­kátok értékelése volt. Ebben a mi csapatunk gyűjtötte a legtöbb pontot- Majd egy ki­jelölt eseményről kellett szó­ban tudósítani. Mi az Akadé­mia megalapítása címet kap­tuk. Ebben a feladatban is a maximális pontszámot értük el. »­Csak így tovább­, — biz­tattuk magunkat. Jól is ment minden egészen az éneklésig. Itt egy megadott szóval kel­lett népdalt énekelni, s bi­zony ennél már nem nagyon jeleskedtünk. A további for­dulókban viszont ledolgoztuk hátrányunkat és megnyertük a versenyt. Most a folytatás­ra készülünk, melyre Pásztón kerül sor ” (Tari András.) „Az én őrsöm, a 4. osztá­lyos “■ Vidámság- őrs is részt vett a seregszemlén. Először arra gondoltunk, valamelyik írótól adunk elő egy színda­rabot, de úgy döntöttünk, sa­ját magunk írunk egyet. Elő­adásunk címe: Az “■ Állator­vosnál­. Ezt a jelenetet meg­próbáltuk úgy írni, hogy hi­báinkat , vidám keretek között mutassuk be és ezekre orvos­ságot is találjunk. Nagyon felkészültünk erre az alka­lomra- Ügyes jelmezeket is készítettünk, s úgy érezzük, jól sikerült, mert tovább­jutottunk az iskolai rendez­vényre.” (Begella Annamária.) MATRATERENYE „A Homokterenyei Általá­nos Iskola József Attila vers- és prózamondó versenyt ren­dezett. Először a kisdobosok, majd az úttörők mondták el szavalataikat. Sok vita és ta­nácskozás után a zsűri meg­hozta a döntést. Kisdobos vers- és prózakategóriában Sípos Gabriella lett az első. Az úttörőknél a prózamon­dásban az első díjat Cserháti Ágnes szerezte meg, míg vers­­kategóriában én jutottam to­vább. De ezzel még nem zá­rult le a versengés, mert az első helyezetteknek Kistere­­nyén kell helytállniuk, ugyan­is ott lesz megrendezve a területi vers, és prózamondó verseny”. (László Krisztina.) VANYARC „Az osztályfőnökünk szere­peket­ osztogatott. Meghökken­­ve kérdeztük, mire készü­lünk? Seregszemlére — mond­ta. Megkezdődtek az összeol­vasások. A harmadiknál már teljesen beleéltem magam a szerepembe, mely csodálatos, annak ellenére hogy sokat kell tanulni. A jelmezek is gyönyörűek. Én a Rímfaragó Jakabban unokát alakítok. Reméljük, mesénknek nagy sikere lesz”­ (Mlinkó Beatrix.) „Iskolánkban már lázasan folytak a selejtezők a vers­ és prózamondó versenyre. Min­den magyarórán gyakoroltak a jelöltek, végül is elérkezett a nagy nap. A versenyzők korcsoportonként haladtak. Két első és egy második he­lyet osztott ki a zsűri. A har­madik és negyedik helyezettek oklevelet kaptak. Akik nem értek el helyezést, azok sem szomorkodtak, mert egy él­ménnyel gazdagabbak lettek”. (Tóth Edit­) NÓGRÁD „A mi diákjaink sem tét­lenkednek. A Kiváló raj címért folyó verseny egyik szellemi feladatai közé tartozik a­­ Törd a fejed!« játék. Az őr­sök, rajok hetenként kapnak különböző feladatokat, ame­lyek az úttörőmozgalom és az egyes tantárgyak terüle­téről kerülnek ki. Az értékelés látható a csapatfalon, ahol mindenki szem­ügyre veheti”. (Zima Aranka, Rakovszki Adrienn.) ENDREFALVA „A 8. osztályos tanulók ré­szére Szeréminé Forgács Irén tanárnő­ »Pályaválasztási fe­lelős vetélkedőt« szervezett. A játékban öt csapat vett részt. Volt »Egy szó, mint száz«. Keresztkérdés, Van ben­ne valami (barkochba) szelle­mi fotó és foglalkozásokkal kapcsolatos dalok gyűjtése. A győztes csapat tagjai: Zilai Csaba, Zöldesi László, Saját Pál, Bódi Viktor, akik könyv­­jutalomban részesültek”. (Sze­­rémi Péter.) KALLÓ „Iskolánk vörskeresztes titkára azzal a javaslattal állt elő, hogy rendezzünk egy vöröskeresztes vetélkedőt. A szót, tett követte. Legnagyobb örömünkre az erdőkürti tag­iskolát is hatan képviselték. Lipovszky Györgyné, közsé­günk vöröskeresztes titkára minden vetélkedő csoport asztalára egy-egy tál süte­ményt készített, de az üdítő­ital sem maradt el. Monda­nom sem kell, hogy ezek után milyen felszabadultan ver­senyzett a kállói és az erdő­kürti 7—8. osztályosok csapa­ta. S hogy milyen feladato­kat kellett megoldanunk? Az élőlények mozgását, szaporo­dását, tápanyagfelvételét kellett bemutatnunk, elma­gyaráznunk. Továbbá sejtosz­tódást rajzoltunk. S, ami va­lamennyiünknek a legjobban tetszett, az az utolsó feladat volt. Egy dohányzó barátunk­nak kellett levelet írni, amelyben meggyőztük őt a cigizés káros ártalmairól, s tanácsok segítségével leszok­tattuk róla. A vetélkedő győz­tese az erdőkürti csapat lett, melynek vezetője Orgoványi Zoltán volt”. (Budai Ildikó.) REJTVÉNY BETŰSZÁMTAN Számtanpéldánkban a szá­mokat betűk helyettesítik­ Az egyforma betűk mindig egy­forma számokat képviselnek. Alakítsátok át a betűket szá­mokká, és végezzétek el a számtani műveleteket úgy, hogy az eredmény helyes legyen! Ezt küldjétek be a NÓGRÁD Szerkesztőség. Úttörősarok cí­mére, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Beküldési határ­idő: március 12. A Dominó című rejtvényünk helyes megfejtése: Könyvjutalmat nyertek: Csordás Erzsébet Cserhátsu­­rány, Némedi Marianna Ka­­rancsalja, Zachar Zénó Né­­zsa, Gyetván Gábor Becske, Fehér Tamás Salgótarján. A könyveket postán küld­jük! A tudósítók névjegyzékére vettük az alábbi pajtásokat, akik elküdték első levelüket: Vravuska Eszter Anna, Dóra Bernadett Vanyarc, Tóth Zol­tán, Hegedűs Mónika Salgó­tarján, Rákóczi úti iskola, Szűcs Edina, Mátyássy Ma­riann Dorogháza, Banos Ju­lianna Ecseg, Ökrös Katalin Somoskőújfalu. Új jégtörő komp Megtette első útját a kon­­tinensen levő Észtország és a Hijumaa-sziget között az­­ Abelajd” nevet viselő új jég­törő komp. Naponta öt-hat alkalommal kell a kompnak megtenni a 28 mérföldes távolságot a ten­­gerszoros nyugtalan vizein. A rigai hajógyárban készí­tett új hajó egyszerre 200 utast és több mint 40 sze­mélygépkocsit szállíthat fe­délzetén. A másfél órás uta­zás alatt az utasok kényel­mes utastérben helyezkednek el és a büfé is rendelkezé­sükre áll. A hajó könnyen el­bírja az ötös erősségű hullám­­zást is. Ez már a harmadik új tí­pusú jégtörő komp, amely biztosítja a kapcsolatot Észt­ország szigeteivel. Legtöbbet a közösség megbecsülése ér Az étterem késő barokk boltívein sejtelmesen táncol a gyertya sárga lángja. A be­tévedt vendég még a kinti élményektől elbűvölten fog­lal helyet az impozánsan meg­terített asztalnál. A télben szunnyadó Cserhát fensége, s az őspark méltóságteljesen nyújtózó fái romantikus ke­retet adnak a Kastély Szálló architektúrájához. Szirákon vagyunk, a volt Teleki—Drrégenfeld reziden­ciában, ahol békésen megfér egymás mellett a szálloda­­ipar, a kultúra és a műem­­lékvédelem. A kíváncsiság hajtott bennünket, s az a fel­fokozott várakozás, amely óhatatlanul elfogja az embert, ha érdekes egyéniségek, vagy különcök nyomában jár. A szálló személyzete azon a délelőttön ismert államfér­fiak­? egyikének látogatásá­ra készült; sürgős telefonok csöngése, szállítók jövés-me­nése verte föl a termék csönd­jét. Mátis András, az étterem vezetője megkapó nyugalom­mal osztogatta instrukcióit: milyen legyen a teríték, mi kerüljön a menübe, milyen sorrendben történjék a fel­szolgálás. — Utólag döbbentem rá, nem kis vakmerőség kellett ahhoz, hogy elfogadjam ezt az állást. A vendéglátós szak­­képzettségem elég foghíjas, mindössze két hetet töltöttem Budapesten a Hotel Royal ét­termében, s lestem el az alap­fogásokat, tanulgattam a ven­dégvárás abc-jét. Elsőrendű feladatom a kastélyban az üzlet vitele, de galériaveze­tést, műemlék-bemutatást, tol­mácsolást is vállalok, csekély nyelvtudásomat kamatozta­tandó.­­ — Nem lehet olyan cse­kély az a német nyelvtudás, amelyet Genf, Berlin és az osztrák városok tökéletesítet­tek. Mert Mátis András mi­után elvégezte idehaza a teo­lógiai akadémiát, külföldön töltött másfél évet, szeretet­­szolgálati gyakorlaton. — Mielőtt Bérre jöttem, evangélikus lelkésznek, a Du­­nántúl egyik kis községében, Sikátoron éltem tíz esztende­ig, az ottani gyülekezet lelki­­pásztoraként. Az a műemlék­parókia, amelyben népes csa­ládommal jelenleg lakom, ere­detileg Mihályfi Ernő szülő­háza volt. A bériek ezért is méltán büszkék falujukra, és az ott tevékenykedő értelmi­­ségiektől — lett­ légyen az ta­nító, pap, vagy agrármérnök — teljes elhivatottságot és odaadást várnak. Nos, ebben a tekintetben nekem nem ke­­vés konfliktust tartogatott a sors. — Az étteremvezetői státus és a lelkészi hivatás össze­egyeztetése önmagában is kü­lönös, s ily módon feszültségek forrása lehet. — Természetes, hogy meg­osztotta a közvéleményt, ami­kor megtudták, hogy a pap­juk szállodai alkalmazott lett Ellenérzések nyomasztják őket, s nyilván többet kelle­ne törődnöm velük, mint amennyire az időmből futja... Számos tulajdonságot, így az önzetlenséget is át tudom ül­tetni a szolgálatból a szállo­dai vezetési stílusba. Úgy érzem, ez a személyzettel való kapcsolatomat is erősíti, se­­gítjük, támogatjuk egymást. A munka színvonalán mindez tapasztalható is; belejátszik persze, a patinás környezet, az előkelő miliő. Itt öröm dol­gozni. .. Közeleg a délután, s az esti fogadás miatt Mátis And­rásnak még rengeteg teendő­je akad. Búcsúzunk tehát. — Bölcsebben kell élnem a jövőben — mondja még a kézfogáskor — úgy, hogy el­­fogadjon a világ, s el az egy­ház. Bár úgy gondolom, a továbbadható tudás a leg­fontosabb, a közösség megbe­csülése ér a legtöbbet. Szá­­momra ez a mérce, ez a mérvadó. Hogy ki, milyen forrásból táplálkozik, a maga dolga. De, hogy a megszer­zett táplálékot miként te­szi közkinccsé, az már ko­rántsem. .. Vaszari Erika Jubilálnak a gyarmati horgászok Idén ünnepli fennállásá­nak 35. évfordulóját a ba­lassagyarmati Mikszáth Kál­mán Horgászegyesület. A jelenleg 1104 tagú egyesület­ben 844 felnőtt, 140 ifjúsági és 120 serdülő korú hor­gász próbálkozik időről idő­re a szerencsével, a „nagy­fogással”. A horgászat népszerűsé­gét mutatja, hogy az utóbbi esztendőkben a fiatal egye­sületi tagok száma nőtt. Ezért is határoztak nemrégi­ben úgy, hogy nagyobb gon­dot fordítanak az utánpótlás foglalkoztatására, a legif­jabbak megtartására. A múlt év fogási eredmé­nyei visszaesést mutattak, ugyanakkor bővítették a le­hetőségeket: a város térsé­gének vizeiben 30 mázsa pon­tyot és 14 mázsa dévérkesze­­get helyeztek el. A Mikszáth Kálmán Hor­gászegyesület „válogatott csa­pata” — a sokéves hagyo­mányoknak megfelelően — az előző versenyidényben is több viadalon diadalmasko­dott. Megnyerték a megyei csapatbajnokságot, az Ipoly és a Börzsöny Kupa verse­nyeit és elsők lettek a „Sla­­tina ’86” elnevezésű nemzet­közi erőpróbán is. Fennállásuk 35. évforduló­jának megünneplése mel­lett számos feladatot hatá­roztak meg az idei esztendő­re. Többek között nagyobb hangsúlyt fektetnek a kör­nyezet- és természetvédel­mi munkára, új vízterüle­tek igénybevételére keres­nek lehetőséget. Megemel­ték a tagdíjakat is. Ezekből jut majd a horgásztanya felújítására, korszerűsítésé­nek befejezésére is. NÓGRÁD — 1987. március 3., kedd Pályázat katonai főiskolára A Honvédelmi Minisztérium pályázatot hirdet katonai főiskolai felvételre. Azoknak a 23 évnél fiatalabb, érettsé­gizett férfiaknak a jelentkezését várják, akik a Magyar Nép­hadsereg hivatásos tisztjeként, élethivatásul választják a fegyveres szolgálatot. A jelentkezés további feltételei: a magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet, erkölcsi, poli­tikai megbízhatóság, egészségi alkalmasság. A pályázók felvételüket kérhetik a Kossuth Lajos Kato­­nai Főiskolára, ahol alegység parancsnoki beosztásra, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, ahol műszaki, technikai és gazdálkodási beosztásokra képezik ki a hallga­tókat. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán a re­pülőgép-vezetői, a helikoptervezetői és a repülő-műszaki szakot választhatják a jelentkezők. A tanulmányi idő mindhárom főiskolán három év, s az ott szerzett képe­sítés egyenértékű a polgári főiskolák képesítésével. A fő­iskolai hallgatók teljes és ingyenes ellátást, hallgatói illet­ményt és tanulmányi pótlékot kapnak, ingyenesen meg­szerezhetik a hivatásos gépjármű-vezetői jogosítványt, s más kedvezményekben is részesülnek. A Honvédelmi Minisztérium ugyancsak várja a külföldi katonai főiskolákra jelentkező fiatalokat. Ezeknek az is­koláknak a hallgatóit a felvételi vizsgán választják ki a kitűnő, a jeles és a jó rendű középiskolai végzettségű pá­lyázók közül. A fiatalok a megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnokságokon, illetve a Fővárosi Had­kiegészítő Parancsnokságon közvetlenül is jelentkezhet­nek a külföldi főiskolákra. Ugyancsak kérhetik felvételüket a katonai főiskolákba azok az érettségivel nem rendelkező — de az egyéb fel­tételeknek megfelelő — kiváló képességű fiatalok, akik­nek elsősorban technikai jellegű szakmunkás-képesítésük és szakmai gyakorlatuk van. Ezek a pályázók egyéves fő­iskolai előkészítő tanfolyam után külön felvételi nélkül kezdhetik meg főiskolai tanulmányaikat. A pályázók további felvilágosításért és jelentkezési la­pokért a megyei hadkiegészítési és területvédelmi pa­­rancsnokságok, illetve a Fővárosi Hadkiegészítő Parancs­nokság pályára irányítási munkatársaihoz fordulhatnak. A középiskolai tanulók iskolájuk igazgatójától, a sorka­tonák pedig parancsnokaiktól szerezhetik be a jelentkezé­si íveket és a kitöltés után ugyanott adhatják be. Az egészségi és pszichológiai alkalmassági vizsgálattal egybe­­kötött felvételi vizsgák júniusban, júliusban lesznek a vá­lasztott szaknak megfelelő katonai főiskolán. A jelent­­kezési lapokat március 31-ig kell megküldeni az illetékes hadkiegészítő parancsnokságokra. 1 5

Next