Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-10 / 187. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIO: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora 9.00: A hét zeneműve: Janácek: Tavasz Bulyka 9.30: A hét költője: Vas István 9.40: Ki kopog? A Gyer­­mekrádió műsora 9.50: Hanglemez-MR 10.05: Nyitnikék. Kisisko­lások műsora 10.35: Zenekari muzsika 11.00: Fekete indiánok. Krizsán László írása 11.20: Sebestyén András vokális műveiből 11.34: Magyar hölgyek levelei. 7. rész 11.54: Reklám 12.15: Mivel etetnek bennün­ket? Juhász Judit riportja a fehérgyar­mati evőeszközüzemből 12.30: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben 12.40: Reklám __ 12.45: Kísérletező emberek Balogh István riportja 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai 14.20: Verbunkosok, katonadalok 14.55: Édes anyanyelvünk. Lőrincze Lajos műsora 15.00: Világablak. Az olvasás gyönyörűsége. Hegedűs Géza előadás-sorozata 15.30: Kóruspódium 16.05: Messze. . . messze. .. Régi magyar világ­­utazók nyomában 16.45: Árnyéktörténet. Hárs László versei 16.52: Iciri-piciri. Kecskék és a farkas 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin 17.30: Találkozás Ferencsik Jánossal. 41/31. rész 18.07: Népzene Ecuadorból 18.15: Hol volt, hol nem volt. .. 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismeretes 18.30: Esti magazin 19.15: „Bejárat a másik aj­tón”. A rádió belpoli­tikai rovatának műsora 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nagy siker volt! A rádiónapi sétálókoncert 6.10: Himnusz IMI: Éjfél után. .. PETŐFI RÁDIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Népdalok, néptáncok 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 10.00: Válaszolunk hall­gatóinknak 11.36: Világújság 11.30: Balaton rádió 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Pitti Katalin operett­dalokat énekel 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeu­­m 14.00: Kettőtől ötig. .. 15.05: Reklám 16.05: Hangos képrejtvény 16.58: Műsorismertetés 17.08: Újdonságainkból. 17.30: Ötödik sebesség: Ifjú­ság, politika, kultúra 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Népdalok, néptáncok. Faragó Laura énekel, Szöllős Beatrix cim­­balmozik 19.30: Sportvilág 20.00: Reklám 20.05: Rockújság IV. évfolyam 13. szám 21.05: Nóták: Szentendrei Klára és Takács Béla énekel 21.35: Hétfő este mindenkinek 23.20: Könnyűzene esti hangu­latban. Barbra Streisand, Engelbert Humperdinck énekkel 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn es­te. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán — El szeretném mon­dani. Paulovits Ágoston jegy­zete. Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.25: Hírek 16.30: Karikák. Sportmagazin 17.00: Iránytű. Katonai műsor 17.50: Találkozás Vladimir Minac nemzeti művésszel 18.15: A rendőrség nyomoz 18.20: Esti mese 18.30: Tv-fórum 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 2­0.00: Hullámok között. Tv-játék 21.15: Időszerű téma 21.40: Sarlott nyakéke. Feliratos szovjet film. 1. rész 22.50: Tenisz Grand Prix, összefoglaló az első napról 23.20: Hírek 2. MŰSOR: 18.10: A hét eseményei magyar nyelven 18.40: Szlovákiai kerékpáros­­körverseny. A 6. út­szakasz felvételről 19.0­0: Tv-térna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Senicai Kermai. Dokumentumműsor 20.30: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.50: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt ■ 22.15: Vízművek Szlovákiában. Dokumentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 3-tól: Az utolsó szó jo­gán. Magyar dokumentum­film. — Kamara: Erotikus képregény. (18) Színes japán film. — Video: A cigány. Színes francia bűnügyi film. — Kohász: Isten veletek ba­rátaim ! (14) Színes magyar film. — József Attila Kert: Vad banda. (18) Színes, szink­ronizált amerikai western. — Zagyvapálfalva: A zsaru sza­va. 14) Színes, szinkronizált francia krimi. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4-től: Lut­­ra. Színes magyar természet­film. Háromnegyed 6 és 8- tól: Támadás a Krull-bolygó ellen. (14) Színes, szinkroni­zált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Pásztói Mátta: A piszkos tizenkettő I—II. (14) Színes, szinkronizált ame­rikai kalandfilm. — Video: Érezd a mozgást! Színes, ze­nés NSZK-film. — Kistere­­nyei Petőfi: Szerepcsere. Szí­nes, amerikai filmvígjáték. — Bátonyetrenyei Petőfi: Az óriás I—II. (14) Színes ame­rikai film. — Szécsényi Rá­kóczi: Árulás és megtorlás. Színes, látványos, szinkroni­zált kínai—kungfu kalandfilm. — Karancslapu­ető: A zsaru szava. (14) Szin­ te, szinkroni­zált francia krimi. — Érsek­­vadkert: A cápa 2. (16) Szí­nes amerikai horrorfilm. — Jobbágyi: De fiatalok vol­tunk. (14) Színes szovjet film. — Nagylóc: Édenakció. Szí­nes, szinkronizált szovjet há­borús kalandfilm. MIT? HOL SALGÓTARJÁN — József Attila Művelő­dési Központ: A Vad ban­da című színes, amerikai filmet vetítik este kilenc órától a Kertben. — Gerelyes Endre Ifjú­sági Művelődési Ház: Gyermekszemmel a címe annak a kiállításnak, amelynek anyagát ügyes kezű gyermekek munkái­ból válogatták. BÁTONYTERENYE — Kisterenye, kastély­­kerti művelődési ház: Vi­­deovetítés, számítógépes játékok és egyéb szórako­ MIKOR? zási lehetőségek várnak azokra a gyerekekre, akik délután kettőkor az intéz­ménybe látogatnak. — Nagybátonyi Bányász Művelődési Ház: Grafikai alkotásokból látható kiállí­tás. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galé­ria: Fotókiállítást láthat az érdeklődő Kulcsár József munkáiból. — Palóc Múzeum: Az országos ama­tőr muzsikus tábor művésztanárainak és hallgatóinak hangverse­nye 18.30 órakor kezdődik. ^ TELEXEN ÉRKEZETT. NÓGRÁDI TÁJAKON... Lélekmadár Gőgös Ferenc ajándéka Nógrádnak Gőgös Ferenc Hollandiában élő festőművész 1986-ban vett részt a salgótarjáni nemzetközi művészettelep mun­kájában. Már maallomásom. Ek­kor a Nógrádi Sándor Múze­um képzőművészeti gyűjte­ményének adományozta 36 lapból álló Sámánvilág című grafikai sorozatát. Fölmerült az a terv is, hogy 1987-ben a művész öná­lló kiállítással mu­tatlkozi­k­­ be a hazai kö­zönségnek Salgótarjánban. Ez a tárlat­ látható jelenleg a múzeum kisga­lériájában. Gőgös Ferenc a teljes kiál­lítási anyagot, öttven egyedi alkotását a múzeumnak ado­mányozta. E műalkotások igen jelen­tős értéket képviselnek, átte­kintést nyújtanak a művész nyolcvanas évekbeli munkás­ságáról. A két adományozás­sal, Nógrád megyében úgy­szólván megalapozód­ott egy esetleges majdani Gőgös-ga­­léria anyaga, ami annál in­kább figyelmet érdemel, mert nemzetközileg ismert mű­vészről van szó, aki egyéb­ként érzelmileg szorosan kö­tődik a nógrádi tájakhoz és emberekhez is. Gőgös Ferenc 1936-ban Bu­dapesten született, 1957 óta él Hollandiában. Mindmáig több megbízatást­ kapott a holland államtól. Az arnhe­­mi képzőművészeti főiskola tanárának 1965-ben nevezték ki, ahol most is rajzot, gra­fikát és festészetet ad elő, ezen kívül csaknem egy év­tizeden át az es­ti tagozat tanszékvezetője volt. A hat­vanas évek elejétől számos egyéni kiállítást rendezett, csoportos kiáll­­ásokon vett részt Holiaiml­iáibain és Euró­pa több városában, de Ja­pánban és az USA-ban is. Részt vesz továbbá video­­fesztiválokon ,és a Mai­sart­­mozgásk­omban. Munkáiról, törekvéseirőll vallja: „...legjellegzetesebb a gyökereim, magyarságom ke­resése- még annak ellenére is, hogy holland á­l­lampolgár vagyok. Forrásom ,gyökerem a börzsönyi hegy­eodal kis falujában, Kemencében rej­lik, ahol gyermekkorom leg­szebb éveit töltöttem el. Év­ről évre visszatérek a gyö­kereimhez, a forrásomhoz, mert a forrás tiszta!” Jelen kiállításon is gya­korta fö­ltűniik a lapokon a kemencei nagyanya és a tőle hallott mesék emléke, a bör­zsönyi itój és lakóinak képe. Jelképrendszere rendkívül összetett, mégis áttetszően tiszta. S bár e rendszerben sokszor ott tündöklőik az ősi magyar hitvilág, a sámánvi­­lág is, a művészt mégsem az etimologiizá­ló kedv jellemzi. A Lélekmadár című lapon Kemence emléke világít, a forrás. Az ihletettség tehát hazai. Munkásságában azonban nemcsak az ősmagyar sá­mánok világa bontakozik ki, hanem egy ennél általáno­sabb sáimén,világ, mitikus vonulat, amely elér a földgo­lyó több pontjáig. Dél-Ame­rikáiig, a mexikói múltig és tovább,, jelezve és kifejezve az egyetemességet, ami az emberiség —­­minden nép — mitológiáinak mélyén van, legtöbbször egymással is szo­ros kölcsönhatásban. Gőgös Ferenc egyéni szim­bólumrendszere egyszerű és világos, akár az évezredes sziklarajzok­é. Ember és táj egységben jelenik meg a la­pokon. Az egyik gyakran is­métlődő vonalrendsz­er min­dig a folyót jeleníti, a há­romszög a háztetőt, a nyíllak a fákat. Jele van, mi­ként a régi magyar mitológiában­, mindennek, így a természeti elemeknek, a tűznek, víz­nek, földnek,­­levegőnek, a természeti tüneményeknek, az égitesteknek. Jele *— és jelentősége! Csakúgy, mint a személyes emlékeknek, a kapu jelké­pének például, ahonnan az ember egyik vil­ágból a má­sikba lép át. Kapuban, Élet­képek, Vasárnap, Naptartó, A torony körül, Madaras, Le és fel, Hegytetőn, Piros-fe­­hér-zöld. Gőgös Ferenc „sziklara­jzalt” emberek, álla­tok, természeti tünemények, a gyerekkori emlékek gazdag tárházát jelentik a látogató számára­, a modern ,„sámán­­úton” járó művész ihletett­­ségétől telítetten. A motívumok gazdagsága és összetettsége ellenére meg­­ha­póan egységes és áttekint­hető ez a világ. Múlt és je­len, emlék és valóság szigo­rú, ám nem mesterkélt szer­kesztő­tttségben áll előttünk. A sámánok ihletettsége és a modern ember XX. száza­di tudatossága, egyúttal szo­rongása a maga teljességé­ben jelenik meg, egyfajta véglegességgel, ugyanakkor a folyamatos változás dina­mizmusát is sugallva. Hiszen mindig múlik az idő, s benne csak az örök változás állan­dó. Tóth Elemér A „reformkonyha” újdonságai külföldön már népszerű, a hazai köztudatban még csak most kezd elterjedni, a „természetes étkezés” azaz az olyan mezőgazdasági termékek és készítmények fogyasztása, amelyek ter­melése során vegyszert nem használnak. A feldolgozás folyamatában pedig nem al­kalmaznak mesterséges tar­tósítószereket. A „reformkonyha” újdon­ságai közül a dzsemek, a szörpök készítésének fel­­dolgozási részéből vállalt feladatot a Drégelypalánki Szondi György Termelőszö­vetkezet. A gyümölcsfeldol­gozó üzemükben a dzsemek, szörpök előállításánál nem használnak tartósítószert, de még cukrot sem. Azokat mézzel ízesítik, édesítik. Csendélet a tónál Megyénk egyik kevésbé ismert területe a fák és a békák zavarják, vadregényes Ludányhalászi közelében lévő tó és köz­ partja a nyugalmat keresőknek ad helyet nyerete. A csendes vizet olykor csak a ló­ — képek: kulcsár — Lujza, a boszorkánypalánta Készülő tv-műsorok Augusztusban kilenc mű­sort készítenek a Magyar Televízió munkatársai. Az Életmód és egészség cí­mű — a Magyar Tudomá­nyos Akadémiával közösen alkotott — sorozat célja az állampolgárok ismereteinek gazdagítása egészségi állapo­­tuk javítása érdekében. Szak­értők elemzik az egészséget rontó életmódbeli tényező­ket, beszélnek az egészséget legjobban veszélyeztető ha­tásokról. Készül az új televíziós változata Ibsen 1867-ben írt kétrészes verses drámájának, a Peer Gynt-nek. A főszere­peket Szakácsi Sándor és Törőcsik Mari alakítja. Kosz­tolányi Dezső Édes Anna cí­mű társadalmi regényéből kétrészes drámát forgatnak. A nagy októberi szocialis­ta forradalom évfordulójára készülő Így győztünk című tv-film a­­ Gorkiból betegsé­ge kezeléséről visszatérő Le­nin dolgozószobáját előkészí­tő munkatársak közös em­lékeit idézi fel a forrada­lom történetéről, eseményei­ről és vezetőjéről. Lenin sze­repét Kozák András játssza. Ireneusz Iredinsky kisregé­nyéből készül az Armelle cí­mű produkció­ A film ifjú hőse egy Varsó környéki kis­városba utazik, mert itt vé­li megtalálni azt a nőt, Ar­­mellét, aki álmaiban meg­jelent, elvezette őt ide, s ezután eltűnt. Az alkotás nemcsak a kitartó keresésről szól, hanem szociográfiai pontossággal mutatja be a kisváros jellegzetes lakóit is. A tizenhárom részes For­ma—1 sorozat francia, ka­nadai és magyar koproduk­cióban készül. A Forma—1- es versenyeket követik vér­gig, játékfilmes eszközökkel, felhasználva a valódi ver­senyekről készült eredeti fel­vételeket is. A sorozat 7. ré­sze Magyarországon, a Hun­­garoringen játszódik. A Szülőföldem című soro­zat első darabját 1970-ben forgatták. Azóta évente 3— 4 rész készül. A következő­­nek Hernádi Gyula író lesz a közreműködője, aki pályájának állomásait, Pan­nonhalmán töltött iskolás­éveit eleveníti fel. Megszó­lalnak a filmben közeli ba­rátai, Fodor András költő és Jancsó Miklós filmrendező is. A gyerekeknek készülő Bo­szorkánypalánta című zenés játék egy átlagosan rossz kislányról, Lujzáról szól, aki­ről egyszercsak kiderül: kü­lönböző varázslatokra képes. A szereplők között találjuk Sinkó Lászlót, Schubert Évát, Máté Erzsit, Körmendi Já­nost, Mányai Zsuzsát és Ba­lázs Pétert. Kötődés a szülőföldhöz A szülőföldhöz való kötő­désről árulkodik, elmélyül­tebb, aktívabb cselekvésre serkenti a lakóhelyi közös­ségeket a helytörténeti gyűjtés, a kutatómunka- Ki­terjedt művelődési forma ez, amely legkiemelkedőbb te­vékenységet eddig Vanyar­­con, Szécsényben és Patvar­­con, Diósjenőn­ és Sóshar­­tyánban, Drégelypalánkon és Galgagután végeztek a jó értelemben vett lokálpat­­­­rióták és múzeumbarátok.

Next