Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
SÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVF., 235. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1968. OKTÓBER 1., SZOMBAT A vízellátásban végső megoldást a dunai kapcsolat hozhat Devcsics Miklós beszéde a vizslási vízmű avatásán A nemzetiszínű szalag átvágása után egyetlen mozdulat, s az utcai nyomóskútból bőven zúdul alá az egészséges ivóvíz. A jelképes aktust néhány perccel később mérföldkőnek nevezte Vizslás életében Sándor Tibor tanácselnök. Nincs ebben semmi túlzás, hiszen az ünneplőbe öltözött falubeliek előtt azt is felidézte: nitrátos volt a falu kútjainak vize, a csecsemők ásványvizet kaphattak. „Az álom mára valóság lett”: a tizenöt évvel ezelőtti első próbálkozást most sikeres vállalkozás követte. A tanácstagok szervezőmunkája nyomán az elmúlt évben megalakult a vízműtársulat, tegnap pedig sor kerülhetett az ünnepélyes avatásra is. Az sem csekélység, hogy Sándor Tibor így minősítette a kivitelező Salgótarjáni Építő- és Karbantartó Kisszövetkezet munkáját: tervszerűen, költségkereten belül, határidőre készült el az igen magas műszaki színvonalú beruházással. A vállalkozás résztvevői, s a község lakói előtt a művelődési házban Devcsics Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára mindenekelőtt arról szólt: a közműves vízellátással javult a kollektíva helyzete, s ezzel mérhetjük munkánkat, törekvéseink helyességét is. Kifejtette, hogy Nógrád megyében a víz nagy kincs, s a megyei tanács legutóbbi ülésén is éppen ezért kereste a megoldást: hogyan lehetne meggyorsítani az egészséges ivóvízzel való ellátást. Valamennyi községet a vezetékes hálózatba csak az ezredforduló után lehet bekapcsolni. Az okok között nemcsak az szerepel, hogy a megye igen szegény vízben, hanem az a hetvenes évek közepéig tartott nézet is, miszerint a megoldást helyi vízbázisra kell alapozni. A kudarcok időveszteséggel jártak. Ismét a megyei tanács ülésére utalva Devcsics Miklós elmondta: a térségi, összekötött rendszerek sem jelentenek elegendő víztartalékot, végső megoldást csak az egész rendszer létrehozása, a dunai kapcsolat megteremtése hozhat. A megyei pártbizottság első titkára idézte az ünnepségen, hogy a VII. ötéves terv ideje alatt tizenöt településre jut el az egészséges ivóvíz, s ez minden eddiginél több. Ennek ismeretében különösen meg kell becsülni az eredményt, amelyhez a községeken belüli létesítmények révén az anyagiak egynegyedét vállaló lakosság is jelentősen hozzájárul. Erről az útról a megye vezetése nem akar letérni még annak a ténynek az ismeretében sem, hogy a megyei tanács költségvetése 34 százalékkal csökkent. A vízrendszer, az iskola- és az egészségügy fejlesztéséről nem mondhatunk le — folytatta az első titkár. — A tanácsok jól akarják szolgálni a lakosságot, s ennek érdekében minden erőt mozgósítani kell. Politikai folyamatok elemzése után Devcsics Miklós erre számos példát is hozott. Harmincezer ember jut gázhoz, iskolák épülnek, a salgótarjáni kórház 200 millió forintot fordíthat műszervásárlásra. Ezzel együtt meglévő problémákkal is szembe kell nézni, s ezek között említette az első titkár a kisnyugdíjasok gondjait, a fiatalok lakáshelyzetét. A politika megújítása és a gazdaság hatékonyabbá tétele összefüggéseinek felvillantása után ünnepi beszédét Devcsics TVP-lós így fejezte be: „Hitünk szerint ezeket is meg tudjuk oldani.” A közmű megvalósításáról Nyerges Páli, a NOMBER igazgatója tett jelentést dr. Tavaszi Ferencnek, a vízműtársulat elnökének, majd Kovács László, az építő- és karbantartó kisszövetkezet elnöke jutalmakat adott át a kivitelezésben élenjáró dolgozóknak. Vizslás lakossága kulturális műsorral ünnepelte szeptember 30-át, amikor a mindennapok része lett az életet könnyítő egészséges ivóvíz. —k— Az ünnepélyes átadás pillanata: Devcsics Miklós megyei első titkár átvágja a nemzetiszínű szalagot. N --- ЬР -- Békés megyei téeszek levele a TOT-hoz A Békés megyei mezőgazdasági szövetkezetek elnöksége nevében Győrfi Károly, a megyei mgtsz-ek szövetségének titkára levelet intézett a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségéhez, amelyet eljuttattak az MTI szerkesztőségébe is. Az írásban szó van arról, hogy az elmúlt időszakban a megyében több helyen is tanácskoztak a szövetkezeti vezetők, véleményt nyilvánítva a mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről és az érdekképviselet munkájáról. A tapasztalatokat az elnökség rendkívüli ülésén tárgyalta meg és ezen hozott határozatot arra, hogy a tanácskozáson elhangzottakat továbbítsák az országos tanácshoz. A megyei szövetkezeti mozgalom gazdaságai válságos helyzetbe kerültek, ennek oka az aszály mellett az agrárolló tűrhetetlen megnyílása, az állami beavatkozás és elvonás fokozódása, valamint az a kiszolgáltatottság, amelyet a termelők viselnek el a hatóságokkal, a kereskedelemmel a feldolgozókkal és a bankokkal szemben.A közvéleményben — az állami szervek és a sajtó közreműködésével —, amint az írás fogalmaz: torz kép alakult ki a mezőgazdaságról és a szövetkezeti mozgalomról. A termelésben is mutatkozó növekvő feszültsége(Folytatás e- 7. oldalon.) Tragédia Csúcson A bérreform útvesztői (3. oldal) (4. oldal) Megszületett a 10. arany (7. oldal) Az Elnöki Tanács ülése A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1956. október 23. 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek kegyelemben részesítéséről. Ennek alapján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben elkövetett állam elleni bűncselekmények, vagy az ellenforradalmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy akinek halálbüntetését kegyelemből szabadságvesztésre változtatták át, és a szabadságvesztést végrehajtották. A kegyelem nem terjed ki arra, akit hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve, aki az államellenes bűncselekménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást vagy közveszély okozást követett el. Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki, az igazságügy-miniszter felülvizsgálja és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. november 30-ig előterjesztést tehet az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határozott új községek alakításáról, községi közös tanácsok szervezéséről és közös tanácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezéséről. A határozat végrehajtásáról — amelynek időpontja 1989. január 1. — az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és megválasztásáról határozott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. И Fogyasztók lográd Megyei Tanácsa: A javítások kilencven százaléka alkatrészhiány miatt késik A tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátásának helyzetéről és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról tárgyaltak a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő fogyasztók megyei tanácsa pénteki összjövetelén Salgótarjánban. Alexi Józsefné, a Nógrád Megyei Szolgáltatóipari Vállalat főkönyvelője tájékoztatójában elmondta, hogy a javítóvállalat munkáját is korlátozza az alkattrészhiány. Esetenként rapszódikus az ellátás: hosszú ideig hiánycikk volt például a Junoszty televízióhoz való képcső, majd nagy mennyiség érkezett. Igen nagy arányú a meghibásodás a Dácia személygépkocsiknál, az igényelt alkatrészmennyiségnek csupán a kis hányadát kapják meg. A Trabantoknál és a Wartburgoknál valamivel jobb a helyzet. A beszerzési nehézségek miatt a közeljövőben jelentős javulás nem várható az alkatrészellátásban a vállalatnál. Mucs Gyula, a szolgáltatóipari vállalat Elektron Leányvállalatának szolgáltatásvezetője kiegészítőjében a leggyakrabban meghibásodó gépek, készülékek között említette a fagyasztószekrényeket, az automata mosógépeket, és a csehszlovák gyártmányú ETA porszívót. Mint elmondta a kisebb háztartási gépek közül igen nehéz az Aroma kávéőrlő motorjának, s az NDK-gyártmányú háztartási gépek alkatrészeinek a pótlása. Egyes híradástechnikai cikkeknél, például a japán magnóknál és egy-két színes tévénél is hasonló a helyzet. — Az alkatrészellátási gondok az érdektelenségből is fakadnak — fogalmazott dr. Institórisz András, a NÓGRÁDKER igazgatója. — De előidézi ezt a forgóalaphiány, valamint az is, hogy a nagykereskedelmi vállalatok saját bolthálózatukat részesítik előnyben az elosztásnál. Az utánpótlás folyamatossá tételét nagyban javítaná a termelővállalatok érdekeltségének emelése, a szerződéses fegyelem betartása, az alkatrész-értékesítés koncentrálása, valamint a konkurencia erősítése. Póka György, a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének vezetője hozzászólásában többek között elmondta, hogy a szervizeknél a javítások 90 százaléka alkatrészhiány miatt húzódik el. A fogyasztói tanács tagjai észrevételeikkel egészítették ki az elhangzottakat. Javasolták, hogy a szervizek előre tájékoztassák ügyfeleiket a javítások díjairól, mivel ezek nem egy esetben olyan magasak, hogy azon egy új készülé- Zene — a lélek öröme Fennállásának három évtizedes jubileumát ünnepli a bátonyterenyei zeneiskola, ahol kezdetben mindössze öt pedagógus oktatta a zongora, hegedű és cselló hangszeres játékot. Azóta háromezer növendéket avattak be a muzsikálás örömébe, s felkészült művész tanáraik tizenöt tanszakon oktatnak. Diákjaik közül sokan választották hivatásul a zenét, a professzionista muzsikusképzés mellett mégis a művészeti nevelés hatására büszkék, az itt tanuló diákok fogékonnyá váltak a klasszikus zene befogadására, érzelmeikben, kultúrájukban gazdagabbá lettek. Képriportunkban az intézmény életét elevenítjük fel. —Kulcsár— Szűcs Pál alapította az intézményt, zeneszerzőként és kritikusként is ismert Veres Paula hegedűjátékát V. Szeberényi Ilona korrepetálja hangverseny előtt Mátyás Éva, az ütőhangszerek titkaiba ‘ad be Csercsics Ж vett zeneművészeti szakközépis kopillantást Csányi Szabolcsnak lába készül, tehetséges növendék Venter László igazgató a fafúvósokat dédelgeti