Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-13 / 37. szám
V MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIO: £.20: Pártok választási műsora 7.20: Pártok választási műsora 8.05: Hangszemle 8.20: Tér-idő 8.50: Külpolitikai figyelő 8.00: Napközben. (Élő.) 11.05: Postabontás 12.30: Pártok választási műsora 12.50: Világhírlap 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.35: Operettfinálék 14.55: Egy pohár szeretetről 15.00: A Rádiószínház bemutatója. Labirintus 15.51: Maurer: Négy darab rézfúvós ötösre 1S.00: Tizenhat óra 16.15: Muzsikáló természet 16.20: „Ég szülte földet, föld szülte fáját. . .” Az emberélet születéstől halálig. 4. rész: Isten tenyerén 17.00: Lámpás, Pákolitz István versei 17.05: A véges végtelen 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk 18.30: Esti magazin 19.15: Pártok választási műsora 19.20: Sportvilág 19.40: Két altató 19.50: Beszélni nehéz 20.00: Osztódással szaporodnak 20.30: Köszörűjük a 70 éves Ujfalussy Józsefet 21.00: Nyugat—keleti átjáró 22.00: Hírvilág 22.30: A Linde Consort Haydn-szimfóniákat játszik 23.26: Barangolás régi hanglemezek között PETŐFI RÁDIO: 8.05: Rivaldafényben, Az Andrews Sisters énekegyüttes 9.05: Társalgó 10.05: Operettkedvelőknek 11.05: Kapaszkodó 11.41: Ki kopog? 12.10: Asztali muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Hozott anyagból. ... avagy így rádiózunk mi 15.05: Csúcsforgalom. (Élő) 17.05: Kataposta 17.30: Kamaszpanasz 18.30: Popregiszter 19.05: Táncházi muzsika 19.30: Daráló. Folytatásos ifjúsági történet 20.00: Mi történt? 21.05: A vasút története 21.15: Rólunk van szó! 21.20: „Nóta-só” 22.20: Ponyván. Válogatás a XIX. század magyar ponyvairodalmából, 4. rész 23.10: Sporthíradó 23.20: A dzsessz története. 80 .60. rész BARTÓK RÁDIO: 9.15: Zenekari muzsika 10.30: Délután hatkor 11.00: Romantikus muzsika 12.05: Rossini operáiból 13.00: Pogányok. Herczeg Ferenc regénye 14.00: Magyar zeneszerzők 15.02: A Drezdai Kreutzehor Schütz-motettákat énekel 15.31: Zenei tükör 16.05: Zenetörténeti értéktár 17.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. (Élő) 18.05: Két Vivaldi-concerto 18.30: Na maternjem jeziku. A Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.05: In der Muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsorai Pécsről 19.35: A Rádió Dalszínháza 20.42: Prágai tavasz 1989. TVII. rész 22.02: Donald McIntyre Wagner operáiból énekel 22.31: A magyarországi cigányok népzenéje, 1. rész 22.58: A Rádiószínház bemutatója. Kíséret csárdás MISKOLCI STÚDIÓ. 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Észak-magyarországi krónika.. 6.30: Hírek, lapszemle (Kossuth). 6.45: Tájak, sorsok, életképek. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Bírósági jegyzet. A mikrofonnál: dr. Tímár László. Szerk.: Zakar János, 16.30—18.30: Kereskedelmi, információs, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 8.25: Képújság 8.30: Galgóczi Erzsébet: Használt koporsó Tévéfilm (1979... ism.) 9.40: Szeress gyengéden (ism.) Angol zenés film 10.10: Panoráma Világpolitika percről percre (ism.) 10.55: Mozgató. Torna mozgáskorlátozottaknak 11.00: Képújság 16 20: Képújság 16.30: pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió híradóműsora. Dél-dunántúli hírek, információk, események 16.40: Nachrichten. Hírek német nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora 16.45: Nas ekran. A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi magazinja 17.15: A nevünk: Düvő együttes 17.25: RTV közönségszolgálat 17.30: Számadás. Gazdasági negyedóra 17.45: Sherlock Holmes és doktor Watson kalandjai. Szovjet tévéfilmsorozat. VII/7. rész: Az Agra kincse 19.05: Esti mese. Frakk Éji zene Magyar rajzfilm 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Választási műsor — Nemzedékek Pártja — Fiatal Demokraták Szövetsége 20.15: A klinika. NSZK-tévéfilmsorozat XI/8. rész: A végakarat 21.00: Választási műsor — Magyar Veteránok Pártja — Magyar Néppárt 21.10: Reklám 21.15: Stúdió ’90: A televízió kulturális hetilapja 22.00: Kézenfogva. Érdekvédelmi műsor az értelmileg sérült embereknek és segítőiknek 22.20: Híradó 3. TV 2.: Rudiik Júliával és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság 17.16: Tv 2. Benne: Reklám, Riportok, Időjárás, Zene Teledoktor Orvosi tanácsok Szénmonoxidmérgezés 17.45: Mozaik. Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Atomhangya. Amerikai rajzfilmsorozat. 1. A Hangya-dombi banda. 2. Nem lehet tudni, mit választ a pudli 3. Lássuk a medvét! 18.46: Tv 2. 19.00: Almában sem hinné Szovjet film. (1981.) 20.27: Tv 2. 20.30: Fejezetek az első világháborúból Amerikai dokumentumfilm-sorozat. XXVI/13. rész: Partraszállás Gallipolinál. (FF) 20.54: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzárta 22.15: Magnificat. Kanadai film 23.05: Szimultán. 23.50: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolások műsora 9.00: Tévéfilm. (Ism.) 10.25: Sportvisszhangok. (Ism.) 11.35: Tévébörze 13.05: Elveszett az elefánt. Szovjet film 14.20: A „Lojto” együttes műsorából 15.45: Cirkomusica. Zenés műsor 16.25: Ludmilka. Tv-játék 17.45: A nap percei 18.00: A vermincki doktor. Tv-sorozat 18.45: A nyilvánosság stúdiójai 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: A fekete torony. Angol tv-sorozat 20.50: A párbeszéd stúdiója 21.30: Látogatás a világűrben 22.15: Koncert 2. MŰSOR: 16.05: Sportmagazin 16.45: Nézetek és álláspontok 17.30: Csehszlovákia— Lengyelország, férfikézilabda-mérkőzés 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Misri háza, NSZK-film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Sárkány éve. (16) Színes amerikai krimi. — Kamara: Kopaszkutya. (16) Színes, zenés magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8: Meghalni a szerelemért. Színes, szinkronizált amerikai film. — Kamara: Hagyjátok Robinsont! Színes magyar filmvígjáték. — Bátonyterenyei Bányász: Egy párizsi diáklány, Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Pásztó: Tutajosok. I—II. (16) Színes magyarfrancia film. — Rétság: Fekete eső. Színes, szinkronizált amerikai akciófilm. Vélemény A Hosszú Fehér Felhő Országa A Hosszú Fehér Felhő Országa — első hallásra talán valamely indiánok lakta területre tippelne a tudatlan néző, ha előzőleg nem lapozott volna bele a tévéújságba. A tengeri vándorok Aoteatoája ismeretlenül cseng az európai fülnek. Bizony iskolai tanulmányaink sem sok tájékozódási pontot adnak ahhoz, hogy tévedhetetlenül rájöhessünk: Új-Zélandról van szó. E távoli vidékre kalauzolt el bennünket a Natura szerkesztőség filmje vasárnap délután. Egy hónapot töltött itt dr. Nagy Sándor, a Kertészeti Egyetem professzora és Sáfrány József, a tévé munkatársa. Abból az alkalomból látogattak el ide, hogy megismerkedjenek a természeti különlegességekben bővelkedő ország igen hatásos természetvédelmi kultúrájával. Magyar ember számára szemet gyönyörködtető volt az a látványsorozat, amelyet a vetítés 44 perce alatt végignézhetett, végigcsodálhatott. A poros, szennyezett, szürke hazai környezet után felüdülésként hatott a szikrázóan kék folyó, a kristálytiszta égbolt, a hóborította hegyek, a természet háborítatlan csendje, s bárcsak villanásként, de az ott élők nyugalma is. Száz éve alapították itt az első nemzeti parkot, de egy kis túlzással azt is mondhatnám: az ország majd egész területe óvott, hatalmas rezervátum. Olyannyira, hogy a határnál az összes élelmiszert elveszik az odaérkező turistáktól, nehogy valamilyen fertőző anyagot becipeljenek erre a varázslatos vidékre. Az őslakókkal, a maurikkal együtt mára három és fél milliónyira nőtt a több szigetből kialakult állam lélekszáma. Wellington, a főváros igazi metropolisz, ám igen meglepett: az építkezéseknél még arra is ügyeltek, hogy az utcai járdák fölé fedelet húzzanak. Rengteg itt ugyanis a csapadék, s ezzel a figyelmességgel az itt lakók kényelmét akarják szolgálni. Jó volt látni a hegyekben az egyórányi járásra egymástól meghúzódó menedékházakat is, ahol a becsületkasszába betett némi kis adomány ellenében úri körülmények között pihenheti ki fáradalmait az utazó. (Szomorúan gondoltam e tekintetben is a honi állapotokra igaz mi nem vagyunk nemzeti parkok szempontjából nagyhatalom!) Kiveszőfélben lévő madarak, s ritka állatok őshazája e gazdag föld. A lebilincselő cseppkőbarlangok, a füstölgő vulkánok, a meredek falú fjordok, a működő gejzírek, a forró szökőkutak egy olyan világ tartozékai, amely mentes a civilizáció ártalmaitól. A védett területek Mekkájában, úgy tűnik nem tervez a kormányzat atomtemetőt, se Bős— Nagymarost, sem Tisza—II. vízlépcsőt... Buzafalvi Győző Kalapács alatt Pannónia ezüstkincsei ? Minden idők legszebb és legkétesebb eredetű ezüstletezét mutatta be múlt pénteken New York-i kiállítócsarnokában a londoni székhelyű Sotheby. A világ legnagyobb műkincsárverező üzletháza Nagy-Britannia egyik leggazdagabb főnemese, Lord Northampton megbízásból kínálja eladásra a 14 darabból álló ezüstkészletet. A mitológiai alakokkal és korabeli életképekkel gazdagon díszített tálcák, kelyhek, szelencék, kancsók és más edények a szakértők szerint az ókori ezüstművesség eddig ismert legcsodálatosabb remekei. A Kincskereső februári száma „Borús vagyok, hát játszom: /a hóból ki se látszom. ..”. A Kincskereső Csoóri Sándort köszönti 60. születésnapján Hó-játék című versének közlésével. Csala Károly Mátyás király életét bemutató „képes krónikája” következik ezután — az ifjú uralkodó trónralépését, tanácsadóit láthatjuk a virtuóz rajzokon. (A címlap hasonló kvalitású Ludas Matyi-illusztrációja is Csalától származik.) A Nevető Irodalomóra farsangi különkiadásában Karinthy Frigyes és Kun Erzsébet írásait olvashatjuk — Diákfurfangok közös cím alatt. Az IDŐUTAZÓK KLUBJÁban Kósa Csaba mesél Juliánusz rokonkereső útjáról. Janikovszky Éva kettős minőségben is jelen van: Ami a szívedet nyomja című levelezési rovatával, amelyben a gyerekek problémáira válaszol, és Te ezt még úgysem érted... című új sorozatával, amelyben a tőle megszokott éleslátással és szellemességgel ábrázolja a családok manapság új, eddig nem ismert gondokkal terhes életét, a gyerek-felnőtt viszony buktatóit. Eric Knight Sam Small személyében a leleményes walesi kisembert tette halhatatlanná . A repülő yorkshire-i ember című műben hőse legkülönösebb kalandjaival ismerkedhetünk meg. Az EZ FANTASZTIKUS-ban Edmund Cooper kisregénye és Kun Erzsébet rövid írásai a számítógépek csodálatos világáról szólnak. Gazdag és változatos, a farsangi vidámságokat se nélkülözi a versrovat: Morgenstern abszurdjait és egy fűzfapoétákat szerepeltető antológia mulatságos darabjait emelhetnénk ki belőle. Kovács Lajos interjúja a magyar oktatásügy egyik legkiválóbb alakját, Zsolnai Józsefet szólaltatja meg. F. Komáromi Gabriella sorozata a Kincskereső elődeit, a régi magyar gyereklapokat mutatja be — ezúttal Sebők Zsigmond és Benedek Elek lapjával, a Jó pajtással ismerkedhetünk meg. Az ÖRÖKSÉG-ben nemzeti szimbólumainkról ír Kállay István. A februári szám illusztrátorai: Csala Károly, Irsa Katalin, Kass János, Réber László, Szikszmian Wanda, Szemethy Imre és Würtz Ádám. A Kincskereső Kisgalériájában Magyar Mihály rajza látható. Nagy Márta új tárlata A felhőfestés természetrajza Ha nem kések el bátorul, egy kerek órával elnézve a meghívón jól láthatóan feltüntetett időpontot , a maga természetességében (?) élvezhettem volna Nagy Márta balassagyarmati (BBG) pedagógus festőművész legújabb tárlatának sejtelmes megnyitóját. Így azonban azon melegében, ahogy a megnyitóról „kiáramlók” elmondták, adhatom tovább — mi történt az elmúlt héten pénteken a városi „művcenterben”, a Horváth Endre Galériában. Azt mondják, gyertyafényes megnyitó volt — elkésve is égett még néhány templomi áhítatot árasztva, ördögöt űzve tömjén nélkül is . Fogarasi Béla gitárművész játszott a legjobban és talán még a gitárja (spanyol), s derengtek képek is a falon. Újabban minden vagy majdnem minden gyertyák füzében lángol (nosztalgia táncestek, „megyebál”, s most már kiállításmegnyitó is a művelődés házában Balassagyarmaton. Nagy jövője van a közeli gyertyaöntőknek. A közönség majd megszokja az új dramaturgiát. A mostanában legtöbbet kiállító balassagyarmati Nagy Márta elsősorban akvarellista, nemrég nyílt tárlata Egerben, s ugyancsak Balassagyarmaton a volt vármegyeháza új kiállítótermében. Erre a tárlatra legújabb munkáival (s valóban csak néhány régebbivel) lépett elénk, s nem is csupán a munkák újak, új a téma is: a felhők megfestése. Jómagam már a villanyfényes teremben néztem körül a megnyitó után, tehát szinte semmi nem zavarta tárgyilagosságomat kiteljesedni. A rendezés harmóniája kétségen felül megvalósulhatott, a bejárattal szembeni „fősarokban” azonban nagy hangsúlyt teremtett a kiállítás rendezője egy szépformájú régi szecessziós képkeret (benne a kép természetesen) elhelyezésével megadva valamiféle alaphangot, hangulatot, ami azonban nem folytatódik tovább. A gyertyafényes szótlan megnyitóik és a szecessziós keret divatos rokonságban van egymással, de ehhez nem sok köze van a felhőképeknek, amelyek mindent feledtetni tudnak hál’ Istennek. Talán huszonvalahány (főként) akvarell, többsége az új „nagymártás” kísérlet — megragadni a leggyorsabban változó természeti jelenséget, a felhők formáját, a visszfények és áttört légpamacsok festőiségét. A különféle kumuluszok-gomolyfelhők és a szó szerint légies felhőfátylak, sőt a közkedvelt báránykák s mind a többiek tanulmányozása amúgy külön tudomány (vagy a meteorológia része) és ábrázolásuk főként a tudományos fényképezés körébe tartozott. Talán maga az alkotóművész is csak körülményes magyarázatot tudna adni arra a kérdésre, ami a szemlélőben óhatatlanul felmerül — miért felhőket fest, aki fest. .. És mekkora veszélye van a felhők ecsettel követésének! Erre rengeteg hátborzongató példát ismerünk az édeskésség, a szőrszálanként festett macskák, díszpárnás csendéletek, paraszti udvarok világából. Éppenhogy a „giccspincseknek” volt mindig is kedves foglalatossága a felhők kicirkalmazott, napfényt takaró ábrázolása stb. — ezt elkerülni csak természetes belső értékek megléte mellett lehet. A sok felhőkép közül nincs egyetlen egy sem, ami a legcsekélyebb mértékben édeskés lenne, ezzel szemben már a harmadik után természetesnek érzi az ember, hogy Nagy Márta most felhőket fest, majd azt írtam — kerget... Teheti. A rossz festő éppen ott hibázza el a dolgot, hogy túlontúl „beavatkozik” a természet szépségének ábrázolásával a témába. Ezek a felhőakvarellek nem tolakodnak, nem tüntetnek durván naturalizmusukkal, de nem is öncélúak. Kétségtelen ugyanis, hogy a leggyorsabb — technikájából következve az — festési eljáráshoz, az akvarellhez „illik”, ez a téma a száguldozó, alakját gyorsan változtató felhővilággal. Itt is igaz, ami a természetre rácsodálkoztatásban mindig alapelv kell, hogy legyen — az esztétikai érzés halkan kél az emberben és közben sok mindenre gondol. A természetben minden ponton nyitva áll előttünk a szépség. Ne tévelyegjünk tovább beszűkülő látással. Tükröztessük csak lelkünk érzéseit — mint Nagy Márta — a megbolydult világba. Rodin a nagy szobrász a kezekre koncentrált, vannak festők, akik nem tudnak felhőt festeni. Nagy Márta átmenetileg csak felhőt festett kivetítve valamit az égre. (T. Pataki) /