Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám

1990. FEBRUÁR 10., SZOMBAT NOGRAI) Téglagyártók a Fehér-hegy alján Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Válla­lat szécsényi gyára sikerrel vette az elmúlt évi akadá­lyokat. A kollektíva 11 szá­zalékkal növelte a termelé­sét az előző évhez viszonyít­va, amely 15,2 millió kismé­retű egységtégla gyártását jelentette. Ennek eredmé­nyeképpen közel 40 millió fo­rint árbevételhez jutottak a fehérhegyaljai téglagyártók. Miskolczi István gyárve­zető mondja: — Az elmúlt években végrehajtott rekonstrukció­nak köszönhető a termelés hatékonyabbá és korszerűb­bé válása. Az árbevételt hét­millióval növeltük, így a felvett bankkölcsön törlesz­tésének éves fedezetét is elő­teremtettük. A gazdaságos termelést kell folytatnunk, hiszen a bankhitel 1996-ig terheli a számlánkat. A szécsényi gyárban az építőipar, ezen belül is a családiház-építők igényeinek a kielégítését tartják első­rendű feladatnak. A közis­mert HB—38-as hőszigetelő, falazótéglák mellett a HB— 30-as típusúakat gyártják. — Milyen az érdeklődés a termékeik iránt? — kérdez­tem a gyárvezetőt. —­ Április végéig lekötött a termelési kapacitásunk, de az építési időszak csak ez­után következik. — Van-e készletük? — Nincs — hangzik a vá­lasz, ami inkább nyugtala­nító, mint megnyugtató. Hi­szen február 20-tól a szoká­sos üzemi nagyjavításra ke­rül sor, amely várhatóan egy hónapig tart. A szak­szerű felújításra, az elhasz­nálódott gépalkatrészek ki­cserélésére azonban szükség van, miként az automata be­rendezések átvizsgálására is. — A gyár dolgozói a biz­tonságos üzemvitelben és a gyártási napok számának a növelésében egyaránt érde­keltek — utalt az anyagi ösz­tönzésre Miskolczi István. — Mennyi a dolgozók évi jövedelme? — Százhúszezer forint. Jó­val több, mint a környező üzemekben — válaszolta, majd a bérfejlesztési terve­ikről szólt: — Ha a terme­lés a tervezett mértékben növekedik, és a minőséggel sem lesz baj, akkor 20 szá­zalékkal emelkedhet a fize­tésük ez évben. Kép és szöveg: Rácz András tizenkét éve dolgozik a Fehér-hegy aljában Uram Józsefné. Az egykor korszerűtlen üzemben nyerstéglaberakó volt, ma az egységlakó automata gépsor vezérlőpultját kezeli. A közelgő nagyjavítás idején jelentős tennivalók hárulnak majd az üzemi szakmunká­sokra. Bartus Zoltán karban­tartó lakatos az üzem „ezer­mestere”, aki az agyagbányai gépek, szállítószalag, meg­munkáló gépsor, téglagyártó és az egységrakodó automa­ta gépsor felújítására készül munkatársaival. Automatikus a gyártás, teljesen gépesített a nyers- és kész­termék mozgatása a 3500 négyzetméteres alapterületű üzem­csarnokban. Naponta 9—10 ezer tégla kerül az égetőkemen­cébe. Tájékooíztató Értesítjük a T. Utazóközönséget, hogy 1990. február hó 12-től a „2’és a „2 A” jelzésű járatok az alábbiak szerint közlekednek: 2 ÉSZAKI FORD.­2 CSIZMADIA-TELEP­CSIZMADIA-TELEP ÉSZAKI FORDULÓ Munkanapokon: Munkanapokon: 6.10 5.25, 6.25 8.10-től 14.10-ig óránként, 8.20-tól 14.20-ig óránként, 14.35, 15.10, 16.10, 16.35, 14.45, 15.20, 16.20, 16.45, 17.10, 18.10 17.20, 18.20 Szabadnapokon: Szabadnapokon: 6.10-től 14.10-ig óránként 6.20-tól 14.20-ig óránként 2A ÉSZAKI FORDULÓ-2A SOMLYÓBÁNYA­SOMLYÓBÁNYA ÉSZAKI FORDULÓ Munkanapokon: Munkanapokon: 5.40, 6.40, 7.10 5.10, 5.20, 6.10, 7.10, 7.25 7.40-től 18.40-ig óránként, 7.55-től 18.55-ig óránként, 19.10, 19.40, 20.40, 21.40, 19.25, 19.55, 21.20, 21.55 22.30 Szabadnapokon: Szabadnapokon: 5.10 5.40-től 21.40-ig óránként, 5.55-től 19.55-ig óránként, 22.30 21.20, 21.55 Munkaszüneti napokon: Munkaszüneti napokon: 5.40-től 21.40-ig óránként, 5.10 22.30 5.55-től 19.55-ig óránként, 21.20, 21.55 NÓGRÁD VOLÁN SALGÓTARJÁN — 3 A pttrvOit« £ S 8X0 * ... : ■ -í'Js < ■.« - , ■ [UNK] « -■ Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártjának megyei programnyilatkozata 1. Milyen szervezet vagyunk? A magyarországi cigányok nevet viseljük, de szervezetünkben található sok nem cigány fiatal és felnőtt is. Pártunk semmilyen anya­gi támogatást nem kapott, önmagát fillérek­ből fenntartó autonóm szervezet. Tagjai nem a hatalom megdöntését, hatalomra való jutá­sukat tűzte ki céljául. Azért törekszünk kép­viselői jogra, mert megelégeltük a mű­ érdek­­képviseletet gyakorló különböző társadalmi szerveket, intézményeket, és az ezekbe be­épített, saját testvérét eláruló, bábuként tar­tott ál-érdekképviselőket. Felajánljuk együttműködésünket minden olyan társadalmi szervezetnek, intézmények­nek, pártnak, akik egyenértékű partnerként fogadják el a jóhiszemű, jóindulatú és hasz­nos tagjainkat. Elutasítjuk az olyan diktatóri­kus, pozícióéhes cigány személyeket, akik a magyarországi cigányok nevében „cigány nemzetiséggé” akarják deklaráltatni népünket. Megélhetőségre munkalehetőséget! Egészséges otthont! Igazságos lakáselosztást, az üres lakásokat a rászorulóknak utalják ki! Az alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak több szociális juttatást! A­­ szociális, munkanélküli-segélyek igazsá­gos elbírálását! Demokratikus egyenjogúságot! Egyenlő emberi méltóságot! A megbecsülésre rá­szolgáltaknak emberi megbecsülést! 7 Egyenlő embertársi barátságot fajra, nem­re, politikai nézetre tekintet nélkül! A szegényeknek és elesetteknek, a hajlék­talanoknak és a társadalom perifériájára ju­tottaknak segítséget! A törvények, rendeletek szigorú betartását az államigazgatásban! 4. Kik a tagjaink — min fáradozunk? Sorainkban feltűntek és egyre gyarapodnak olyan cigány származású közéleti személyek, akiket a közvélemény eddig nem ismert. Ezek felismerték azt, hogy az elvhű cigány értel­miségnek lépni kell a társadalom által meg­gyorsított kihívásokra. Ma egyre inkább elő­térbe kerültek a politikai, gazdasági, jogi és igazgatási követelmények, amelyeket a mai, eladósodott országunkban mi sem nézhetünk tétlenül. Ilyen körülmények között fogalmazó­dott meg bennünk, hogy ne csak szervezetek­ben vállaljunk alacsonyabb szintű érdekkép­viseletet, hanem közelebbről, közvetlenül ve­gyünk részt az államigazgatásban. Ezt a rész­vételt természetesen nem csak követelésekkel, hanem teljesítményekkel is gondoljuk és akar­juk. — Ha kérünk, akkor teljesítenünk is kell! 2. Hol a helyünk (vagy lenne?) a társadalomban ? Itt, a magyar földön születtünk, magyar ál­lampolgárok vagyunk. Itt a hazánk, ahol élünk, tanulhatunk, dolgozhatunk, családunk feje felett fedél van, és ebben az otthonban békésen és nyugodt lelkiismerettel hajthatjuk álomra a fejünket. 3. Kapcsolataink Nem vagyunk kommunisták, kommunista­ellenesek sem, de nem kedveljük, ha olyanok használják ki adottságainkat, tehetségünket, akik még a negyedét sem tudják a súlyos szociális problémáinknak. Ha tudnak is ró­la, szándékosan hátráltatják a problémák le­küzdését, megoldását, csak a saját személyi érdekeiket helyezték és helyezik ma is előtér­be. Undorodunk a magas szintű, félrevezető, hazug politikától! Mi nem vádolunk, mi segít­séget kérünk, hogy támogassák és ismerjék el a sorozatos sikereinket, melyet eddig legtöbb­­­­ször önkényes uralkodók árnyékoltak és ár­nyékolnak ma is. Csak mi tudjuk igazi prob­lémáinkat, mert mi vagyunk emberközelség­ben egymáshoz! A mi gondjainkat a mi se­gítségünk nélkül nem oldja meg senki, sem­milyen kormány! 6. Mi vagyunk a szegények képviselői! A mi parlamenti képviselőink az Ország­házban ne csak a helyet foglalja el, hanem érdekképviseleti szolgálatot teljesítsen, és ez a szolgálat és tudatosítás eljusson a cigány és nem cigány szegény nép közösségéig. Sikere­sen közreműködjön a munkanélküliek súlyos­bodó foglalkoztatási problémáinak megoldá­sában. Fel kell lépnie azért, hogy ne érje hát­rányos megkülönböztetés a cigány és nem cigány elszegényedett munkavállalókat. 7. Cigány szociáldemokraták Felelősséget érzünk, és felelősséggel tarto­zunk a cigány és nem cigány lakosság hely­zetéből kiindulva az elszegényesedés megaka­dályozása miatt is. Az országban élő cigány­ság is ezt a földet tekinti hazájának. Itt sze­retnénk mi is a társadalom gazdaságának fel­­emelkedésében közreműködni. 8. A mi pártunk . nem ellenséges párt A mi pártszervezeteink nem épülhettek fel klasszikus igazgatási elveken. Nyilvánvaló, hogy a felelősség tisztázása és a problémák kiküszöbölése is csak úgy lehetséges, ha egy­forma esélyt biztosítanak a mi pártunk ré­szére is az államigazgatási törvények végre­hajtására. Mi nem merülünk bele mélyen a pártok politikai harcába sem. Mi már nem hiszünk ígérgetéseknek, nem hódolunk be sem hazai, sem külföldi — főleg rosszhiszemű — provokátoroknak, a cigány értelmiségeinket eszközöknek felhasználó társadalmi szerveze­teknek, államigazgatási szerveknek, azok tiszt­ségviselőinek. Azt hiszünk, amit látunk! Nem kívánunk mi sem többet, mint amennyit tel­jesítünk. De ezt megköveteljük minden ma­gyar állampolgártól is. Az anyagi forrásoknál is vizsgálni kell, hogy az egyes „ál”­cigány képviseleti szervek, mint a Hazafias Népfront gondnoksága azon­nal szűnjön meg! A bábuként használt „ci­gánykatonái” végre térjenek észhez és inkább valódi érdekeiket szolgáló testvéri szerveze­tekbe tömörüljenek, csatlakozzanak a test­véri önkormányzati szervezeteinkhez, mert most már nem engedjük meg, hogy illetékte­len kezek kifoszthassák a cigányokra és sze­gényekre szánt állami, anyagi támogatás cél­jára fenntartott pénzes és erkölcsi kasszát. Tudjuk, hogy a cigányok és a szegények gondjainak megoldását az általunk keresett helyzetekben kell megoldani, elsősorban az in­novatív és kreatív lehetőségekből kiindulva. Senki sem gondolhatja, hogy a gondjaink egyszerűen szociálpolitikára, vagy kultúrpoli­tikára, vagy a bűnüldözésre koncentrálhatók. A cigánypolitika nem alapulhat indulatokon és egyidejűleg az érzelmeket sem nélkülözhe­ti. A gyakorlatban kell tudni a cigányok és a nem cigányszegények napi gondjait, reális alapon kell helyzetüket felmérni, azon se­gíteni ! Csík Károly, a Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Párt Nógrád Megyei Bizottsága elnöke 5. A Szociáldemokrata Pártunk követeli! A szociálpolitikai vonatkozásban a legked­vezőtlenebb helyzetűeket legalább a mini­mumra emelni! Szemléletváltást! Gyermekeinknek óvodai elhelyezést, a nagycsaládosoknak kedvezményt! Iskolai végzettségnek megfelelő munkahe­lyet!

Next