Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám

KÖTÖTTÜNK KOSZORÚT, GYÖNGYÖSBOKRÉTÁT... — 5. olDal II. ÉVF., 248. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 1991. OKTÓBER 22., KEDD SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA A VOSZ nem enged a negyvennyolcból Népszavazást a világkiállítás ügyében!­ ­ További várakozásra nincs lehetőség, a társadalom akaratá­val szemben pedig egyetlen po­litikai párt sem­ léphet fel. A vál­lalkozók meg vannak győződve róla, hogy Budapesten 1996-ban meg kell rendezni a világkiállí­tást, mégpedig egy előzetes tár­sadalmi konszenzus alapján — mondotta Palotás János, a Vállal­kozók Országos Szövetségének elnöke, hétfőn, sajtótájékoztatón. Bejelentette: megkezdődik az az aláírásgyűjtési akció, melynek célja, hogy országos népszavazás döntsön arról, legyen-e világkiál­lítás Magyarországon. Az akció során, amelyet egészen a népsza­vazás kiírásáig kívánnak folytat­ni, az állampolgárok öt kérdésre válaszolhatnak. A VOSZ, mint az akció szervezője, többi partneré­vel — a Világkiállítási Fórum­mal, a Magyar Gazdasági Kama­rával, az Ipartestületek Országos Szövetségével — egyetemben arra számít, hogy rövidesen akár egymillió szavazat is összegyű­lik. Az talán elegendő bizonyító erő lesz arra, hogy a politikai pártok tudomásul vegyék: Ma­gyarországon a társadalom a világkiállítást jó üzleti lehetőség­nek tartja, olyannak, amely révén az ország gazdasági fellendülése meggyorsítható. Olvasókönyv a forradalomról Történelmi olvasókönyv jele­nik meg az 1956-os forradalom­ról. A középiskolások számára összeállított könyvet — a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottsága kezdeményezésére — az 1956-os Forradalom Történetének Akadé­miai Dokumentációs és Kutatóin­tézet munkaközössége írta — jelentették be TIB hétfői sajtótá­jékoztatóján. Tárlat Mátraverebély. A községi művelődési házban, ma 17 órai kezdettel ünnepi megemlékezés­sel egybekötve, Radics István festőművész tárlatát nyitja meg Bódi Tóth Elemér költő, lapunk főmunkatársa. A tárlat november harmadikáig látogatható. Az „írnok” bemutatkozott Salgótarján. A Számítástech­nikai és Ügyvitelszervező Válla­lat üzletében szoftver bemutatót rendeztek hétfőn. Az érdeklődők a Komputer Média nevű buda­pesti cég modern, professzioná­lis, úgynevezett írnok szöveg­­szerkesztőjét tekintették meg. Előrelépés a gépiparban Az idén 803,5 millió dollárra bővült a gépek és berendezések konvertibilis exportja az elmúlt esztendő hasonló időszakának 436,5 millió dolláros kivitelével szemben, vagyis gépiparunk konvertibilis elszámolású export­ja az év első kilenc hónapjában, mintegy 70—80 százalékkal növekedett — mondotta Szatmári Tamás, az NGKM főosztályveze­tője, az MTI munkatársának. i Befejeződött a beruházás­­­ üteme Balassagyarmat biztonságos vízellátásáért A nyugat-nógrádi térség és Ba­lassagyarmat biztonságos vízel­látásához hosszú távon a Duna vi­zének átvezetése teremtette meg az alapokat. A távvezeték bővíté­sével és a kapacitás növelésével kapcsolatos beruházás I. üteme befejeződött, s a létesítmények ünnepélyes műszaki átadó ün­nepségét hétfőn délelőtt a dejtári vízműtelepen rendezték meg. Domos Lajos, a kivitelező Nógrád Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat igazgatója köszön­tötte a jelenlévőket, majd Tor­nyos Gábor műszaki igazgatóhe­lyettes ismertette a nagy jelentő­ségű munka lényegét. Mint elmondta, Ipolyszög és Balassa­gyarmat között 5,7 kilométer hosszú vezetéket fektettek le, a dejtári telepen 1000 köbméteres tározómedencét építettek, s új szivattyúkat helyeztek üzembe. A költség 56,5 millió forintra rúgott, melyből 35,5 milliót Balassagyarmat önkormányzata adott. Nem kevés pénzről van tehát szó, ám megéri a ráfordítást. A beruházás eredményeként a táv­vezetéken napi átlagban 6 ezer, a csúcsidőszakban 8 ezer köbméter jó minőségű vizet kaphat a város, s így a legmelegebb napokban sem kell tartani vízkorlátozástól. A távvezeték alkalmas a regioná­lis célú továbbfejlesztésre. A II. ütemhez tartozó Ipolyszög— Dejtár közötti szakasz kiépítése után lehetőség nyílik Szügy, Csesztve, Patvarc, Hugyag, Őr­­halom, Csitár, Iliny és Nógrád­­marcal vízellátására. A bővítés viszont sokba kerül, s így a tervek mielőbbi kivitelezése minde­nekelőtt pénzkérdés. Balassagyarmat lakossága nevében dr. Németh György polgármester vette át az új léte­sítményeket. Visszaidézte azokat az időket, amikor sokak és sokat szenvedtek a vízhiánytól, ám mindez már a múlté. Az önkor­mányzat egyetlen pillanatig sem habozott pénzt adni a beruházás­hoz, s megérte, hiszen a város vízellátása ma biztonságosabb, mint bármikor is volt. Vendégek és vendéglátók ezt követően rövid sétát tettek a vízműtelepen. kolaj—rigó Tornyos Gábor műszaki igazgatóhelyettes kalauzolta végig a vendégeket a vízműtelepen Megnyílt a magánpatika Salgótarján. Hétfőn délelőtt ünnepélyesen megnyitotta kapuit a megye első, Borostyán névre keresztelt magánpatikája. A régi MHSZ-épületben kialakított léte­sítményt egy betéti társaság üzemelteti, mely a helyiségeket a megyei kórháztól bérli. Dr. Balla Lászlóné, az üzlet vezetője és Solymár Andrásné gyógyszertári asszisztens szerint az emberek problémáira való fokozottabb odafigyelés lehet az a plusz, melyet nyújthatnak, s ami máshol a kígyózó sorok miatt sokszor szinte lehetetlen. A Borostyánt a szomszédos rendelőintézet betegei és a város­rész lakói bizonyára örömmel fogadják. A köztársaság kikiáltása és a forradalom évfordulóján: Ünnepségek, megemlékezések megyeszerte Az 1956-os forradalom és sza­badságharc 35. évfordulója tisz­teletére megemlékezést tartanak ma délelőtt tíz órától Salgótarjánban, a megyeháza dísztermében. Dr. Skultéty Sán­dor címzetes államtitkár, köztár­sasági megbízott nyitja meg az ünnepséget, dr. Várkonyi József a köztársasági megbízott megyei hivatalának vezetője mond be­szédet, az '56-os emlékérmeket pedig dr. Horváth Balázs tárca nélküli miniszter adja át. A megyeszékhely október 23-i ünnepi programjának házi­gazdája a megyei moziüzemi vállalat és a József Attila Műve­lődési Központ. Ennek nyitóese­ménye a koszorúzás, mely dísz­előadással folytatódik. Balassagyarmaton az évfor­dulók alkalmából október 21-én 16 órakor dr. Bereczky Loránd művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és dr. S ,­émeth György, a város polgármestere nyitotta meg az új városi kantárat. Október 22-én a település túrótó uralom utáni újratelepítésének évfordulója alkalmából a képviselő-testület ünnepi ülést tart. Ezután az emlékkőavatásra és a volt megye­házán bemutatandó díszelőadásra várják a polgárokat. Holnap a temetői ravatalozónál kopjafa-, illetve emlékműszenteléssel folytatódik az eseménysor. Délu­tán a zeneiskolában megemléke­zést, a római katolikus főplébánia templomában pedig este hattól a mártírok emlékére szentmisét tartanak. (Folytatás a 2. oldalon) Egy LAP, amely Önről, barátairól, ismerőseiről % KÉTÉVES >e‘f, A MAGYAR­­ KÖZTÁRSASÁG! A nyugalom kis szigete „A nyugalom egy kis szigete született meg, ahol a mindenna­pok rohanásából ki lehet kapcso­lódni, ahol a szépségre egy kicsit embermódra lehet odafigyelni, ahol szellemileg feltöltődhe­tünk” — a balassagyarmati pol­gárok szívéből szólt dr. Bereczky Loránd művészettörténész teg­nap délután a Városi Képtár megnyitóján. Eddig nem volt lehetőség kiál­lítani a városnak a birtokában lévő értékes műalkotásokat, nem volt mód a gazdag anyagot méltó környezetben az érdeklődők elé tárni. (Folytatás a 2. oldalon) Mélyrepülésben a lakásépítkezés Negatív csúcs született az idei első fél évben: összesen 10 600 új lakás épült az országban, 16 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése arról számol be: az építési ütem olyannyira lelas­sul, hogy immár abszolút szá­mokban mérve fogyatkozik a la­kásállomány. Az első félévi mérleg szerint az újjonan tető alá került otthonok számánál mint­egy 25 százalékkal többet kellett a bérlőknek a tulajdonosoknak végleg elhagyniuk az épület álla­gának leromlása, bontás és egyéb okok miatt. A kényszerű szanálás legérzékenyebben Budapestet, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bi­­har megyét érintette — területü­kön volt a csákányra érett lakások 40 százaléka. A főváros helyzetének mind kritikusabbá válását jelzi, hogy fél év alatt mindössze 1100 új lakást vettek használatba, tehát csak minden kétezredik buda­pesti költözhetett új otthonba. Megtörtént az, amire még nem volt példa, hogy egy megye — jelesül a viszonylag leggyorsab­ban építkező Pest megye — az új lakások számát tekintve meg­előzte a kétmilliós metropoliszt. Az általános visszaesésnek egyébként a nagyvárosok az első számú kárvallottak Náluk gyor­sabban csappan az építési kedv, gyorsabban csökken a frissen emelt otthonok alapterülete és szobaszáma, mint a községekben. (Az alapterületben 20 négyzet­­méter a különbség a falusi ottho­nok javára, s a nagytelepüléseken ismét kezdenek túlsúlyba kerülni az egyszobás lakások). A lehangoló összképet némi­­kép magyarázza az építők össze­tétele. Az otthonteremtés terheit 70 százalékban a lakosság vállal­ja, 25 százalékát (értékesítési szándékkal) valamilyen gazdasá­gi szervezet, s csupán 5 százalé­kát (bérbeadás céljával) a helyi önkormányzat. A Földünkért stratégia bemutatója — A termelést nem lehet szem­beállítani a környezetvédelem­mel, mert ez irreális megközelí­téshez vezet — mondotta Antall József miniszterelnök hétfőn a „Földünkért, az élet fenntartásá­nak stratégiája” nemzetközi kiad­vány világnapjának budapesti be­mutatóján. A fogyasztói igények és a népesség növekedése olyan kihívást jelentett az iparnak és a mezőgazdaságnak, amelyre csak tömegtermeléssel lehetett megfe­lelni. A tömegtermelésnek vi­szont, amint ez már közismert, káros hatásai is vannak a termé­szetre, a környezetre, sőt a társa­dalomra is. A miniszterelnök szerint lehet­séges a termelés fenntartása, növelése, az egyre több ember ellátása, de takarékos környezet­barát módon. Valójában ezt jelen­ti az ökoszociális piacgazdaság, ezt az elvet kell követnie ha­zánknak is.

Next