Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-09 / 133. szám

2. oldal Szécsény és környéke Röviden Nógrádsipek­­ Az elmúlt ciklusban állandó módosí­tásra szorult az önkormány­zat szervezeti szabályzata, ezért a képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy dön­tött, hogy a további javítá­sok helyett teljesen új sza­bályzatot fogad el. Az ön­­kormányzat rendeletet alko­tott a köztisztaságról és ki­egészítette az általános is­kola alapító okiratát is. Szécsény - Taggyűlést hí­vott össze a minap az „In­­dustria-Szécsény” Kft. ügy­vezető igazgatója, Zsédely Lajos. A művelődési köz­pont kamaratermében tartott rendezvényen beszámoltak a tavalyi esztendő gazdál­kodásáról, majd megvitatták az 1995. év tervét. A megje­lentek tárgyaltak még a törzstőke leszállításáról, va­lamint a tagsággal járó ked­vezményekről. Szécsény - A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum­ban pénteken öt órától kez­dődik előadássorozat a vá­rosból elszármazott Széche­nyi családról. A dinasztiáról és a város kapcsolatáról, va­lamint jelentős történelmi szerepükről Majcher Ta­más, dr. R. Várkonyi Ágnes és Tavaszy Ferenc beszél a megjelenteknek. Ságújfalu - A közelmúlt­ban befejeződött a községi óvoda kerítésének építése. A munkát még tavaly ősszel megkezdték, de akkor csak az alapozás készült el, a fae­lemeket idén szerelték fel. A kivitelezésben az óvodások szülei, valamint a Faluszé­pítő Egyesület tagjai vettek részt. Az intézmény közvet­len környékén virágültető és parképítő munkálatokat is végeztek. Holnapi lapszámunkban Salgótarján és környéke Szécsény És Környéke „Ha nem segítenek rajtunk, éhen halunk!” Rácz Csaba munkanélküli varsányi cigány fiatalember: - Ad­janak végre munkát, mert havi hétezerötszázból nem tudom eltartani a családom! - Bárány Dénes varsányi polgármester: — Ébredjenek fel végre és álljanak talpra!" Varsány­takaros község. A Ságvári út mentén is rendezett porták sorakoznak. -Éppen a füvet akartam levágni, de nem indul a gép - mutat a házi szer­kesztésű szerkentyűre Rácz Csaba és már vezet is bennün­ket bepucolatlan házikójába. A szoba-konyhás lakásban egyszerű bútorzat és tisztaság uralkodik. A házigazda kávét tesz a tűzhelyre, majd megszó­lal: - Havi hétezerötszázból kell megélni négyünknek! Hát, hogyan lehet ezt kibírni? Talán törjek be? Megtudjuk tőle, hogy kita­nulta a nyomdász mesterséget, dolgozott is becsülettel a szak­mában, csak aztán elvitték ka­tonának és mire leszerelt, már betöltötték a helyét. Nyakába vette a megyét, heteken keresz­tül keresett munkát. Még Pestre is felutazott, ám állást sehol sem kapott. Munkanélküli segé­lyen tengette családja minden­napjait, majd jövedelempótló támogatásban részesült a var­sányi önkormányzattól. - Az asszony kap a polgár­­mesteri hivataltól hétezret a két gyerek után. Az első kicsink meghalt, azután is kaptunk öt­száz forintot. Ennyi van! - tárja szét karjait tanácstalanul a szemüveges fiatalember. Az időközben megérkező fe­leség veszi át a szót: - Amikor csak tudunk, elmegyünk dol­gozni. Járunk a határba, gyógy­növényt gyűjtünk. - Képzeljék el - veszi vissza a beszélgetés fonalát a férj - , apám meghalt januárban. Mentünk az önkormányzathoz, ám egy fillért sem kaptunk tő­lük! Azt mondták a hivatalban: majd összeülnek, aztán dönte­nek. Meg is kérdeztem tőlük: addig hagyjam az apámat a hul­laházban? De bezzeg arról már értesített az önkormányzat, hogy fizessem ki apám tartozá­sát. Azt is mondták: ha nem fi­zetem ki, akkor majd küldik a foglalókat, akik elvisznek tő­lem mindent! Én fizessek még a nagyapámért is? Meg aztán mit akarnak lefoglalni? Minden az anyámé. Ismét a feleség említi a tör­ténteket:­­ Az önkormányzat napi 1 liter tejet ad a rászoruló családoknak. Mi is kaptuk ezt. Egy hónapig! Aztán visszavet­ték! Azt mondták, ez nekünk nem jár! Az egyik ügyintéző azt vágta fejemhez: minek csi­náltok annyi gyereket, ha nem tudjátok őket eltartani? - Hát hogy lehet ilyet mon­dani? -pattan fel Rácz Csaba. - Ha lenne tíz gyerekem és meztelenül csavarognának az utcán, nem szólnék semmit. Elkomorul a tekintete: - Nem tudom, mit tegyek! El­mentem a polgármesterhez is, munkát kértem tőle. Ő erre csak annyit mondott: becsülöm ben­ned, hogy akarsz dolgozni, de nincs munka. Hát akkor mit te­gyek? Törjek be? Az talán jobb lesz? -Pedig keresem a munkát, ahol csak lehet! - bizonygatja a házigazda. -Tavaly is kivet­tünk egy kis málnást a téesztől. Volt egy tizenöt éves Traban­tom, azzal jártunk ki a földre. Hát nem megszóltak, hogy mi­lyen jól megy nekünk, még ko­csira is telik, minek akarunk mi segélyt?! -A hivatal egyáltalán nem foglalkozik velünk - magya­rázza az asszony. - Pedig mi nem koldulunk, csak segítséget kérünk. Adjanak munkát a fér­jemnek, megdolgozik ő a pén­zért. Mondtuk is a hivatalban: ha lesz munkája, akkor törleszt­­jük a részleteket. -Mert annak idején - ma­gyarázza Csaba -, mikor kap­tam a hivataltól a segélyt, el­mentem dolgozni Pestre. Jó, megértem én, hogy a kettőt együtt nem szabad. Vissza kell fizetnem harmincezer forintot. Rendben van, a törvény az tör­vény. De adjanak munkát, hogy tudjak miből törleszteni! A havi hétezerötszázból lassan éhen halunk! Előítéletek nélkül Varsány polgármesterének, Bá­rány Dénesnek másodszor sza­vazott bizalmat a falu lakos­sága. A középkorú férfi szívé­lyesen fogad bennünket, majd megtudván jövetelünk okát, hosszasan ecseteli a község helyzetét. Megtudjuk, hogy a község többnyire állami pénzekből él, nagyon kevés a saját bevételi lehetőség ezen a vidéken. Az 1850 fős település közel húsz százaléka cigány. - Egész eddigi munkássá­gom azt bizonyítja - beszél önmagáról a falu első embere -, hogy nem teszek különbséget ember és ember között a bőr­szín vagy a származás miatt. Kizárólag a tetteik alapján íté­lem meg embertársaimat, így természetesen a cigánysággal szemben sincsenek előítéle­teim. A polgármester rögtönzött beszámolójából kitűnik, hogy Varsány költségvetésének majdnem egynegyede elmegy a szociális juttatásokra. A képvi­selő-testület szociális bizott­sága nem csak a hivatalosan kimutatott jövedelmek alapján dönt. A valódi rászorultság a döntő. Ebben pedig aligha té­vednek, hiszen a falubéliek jól ismerik egymást. Mindenki felel magáért - A falu bizonyos részével rendszeresen kell foglalkoz­nunk -magyarázza a polgár­­mester. - Én soha nem öt percet adok az ügyfeleknek, soha nem próbálom őket lerázni felelőt­len ígérgetésekkel. Elmagyará­zom nekik a lehetőségeket, próbálom megvilágítani a prob­lémát és legfőképpen azt, ho­gyan tudnának segíteni saját magukon! Megmondom őszin­tén, egyfajta nevelő hatást sze­retnék elérni. Szeretném ráéb­reszteni ezeket az embereket, hogy leginkább ők maguk fele­lősek a sorsukért. Bárány Dénes részletesen ki­fejti, hogy a közhasznú munká­sokkal sok gondja volt. A több­ség úgy gondolta, hogy a sem­miért jár nekik a bruttó tizen­ötezer forint. Jelenleg öt köz­hasznú munkást foglalkoztat az önkormányzat. Hárman a köz­területen dolgoznak, két gon­dozónő pedig az óvodában, il­letve az idősek klubjában tevékenykedik. A férfiak há­rom-négy gyermekes apák. - Rengeteg jelentkező van - világítja meg a hátteret a pol­gármester -, most is legalább harmincan szeretnének dol­gozni. Nagyon sok közöttük az elégedetlenkedő, követelődző típusú ember. Én szelektálok. Nem egy hálás feladat. Mikor Rácz Csabára terelő­dik a szó, Bárány Dénes arca elkomorul: - No, ő éppen olyan ember, akikről beszéltem. Már többször is megfenyegetett, hogy így, meg úgy, végez ve­lem. De én nem félek tőle. Megvédem magam az ilyen alakoktól. Bekéreti munkatársaitól Rácz Csaba szociális dosszié­ját, s az iratokra várva meg­jegyzi: - Nem csak Rácz Csaba van ebben a faluban! Időközben megérkeznek az iratok, amelyekből kiderül, hogy Rácz Csaba 1993. október 28-ától 1994. március 31-éig jogosulatlanul kapott 31 600 forintot az önkormányzattól. Kiderült ugyanis, hogy a se­gélyidőszak alatt egy fővárosi cégnél dolgozott. A múlt év jú­niusában az önkormányzat be­leegyezett Rácz Csaba kéré­sébe, vagyis a szóban forgó összeget letörlesztheti tizenkét hónap alatt. Az adós a mai na­pig nem fizetett egyetlen fillért sem. - És még ilyen embernek jár a szája! - legyint a polgármes­ter. - Azt hiszik, fejőstehén az önkormányzat! Kényszerítő hatások Mikor a temetési segély kerül szóba, megcsóválja a fejét a falu vezetője: - Jobb lenne, ha erről az ügyről hallgatnának Ráczék ... Megmondom őszintém, ekkor én keményítet­tem be! Úgy volt, hogy meg­kapják a temetési segélyt. Csakhogy, három számlát is hoztak! Az egyik Rácz Csaba nevére készült, a másikon Csaba anyja volt a temettető. Mondtam is nekik: ne nézzetek már hülyének minket! Nem kapnak egy fillért sem és örül­jenek, hogy nem viszem bíró­ságra az ügyet okirathamisítás miatt! Nos, azóta felénk sem jöttek! Utólag megtudtam, hogy Rácz Csaba Gyarmaton élő édesanyja megkapta a te­metkezési segélyt a városi ön­­kormányzattól! De Csaba úgy gondolta, hogy minket is meg tud fejni! - Rácz Csaba többször is tisztességtelenül járt el velünk szemben. Jó lenne, ha már ta­nulna ezekből az esetekből. Munkát pedig nem tudok adni, telített a létszám. Egyébként szerintem, nem erős szociális háló kell ebben az országban, hanem szemléletbeli változások és munkára kényszerítő hatá­sok. Ezeknek az embereknek elsősorban saját maguknak kell megoldaniuk a problémáikat. Ébredjenek fel végre és állja­nak talpra! (szilágyi) Idegenforgalmi irodában a bank Szécsény polgármestere, Varga Tibor a Postabank miskolci te­rületi igazgatóságával tárgyalt a múlt héten. A napokban meg­született a megállapodás: a helyi Tourinform irodában kapnak helyet a pénzintézet új szolgáltatásai.­ ­ Kettős érdek, hogy bővítse Szécsényben a Postabank a profilját - vélekedik Varga Ti­bor-, a bank céljai mindenki előtt világosak. Szempontjaink a következők voltak: új szolgál­tatásokkal segíteni a helyi vál­lalkozókat, kielégíteni a lakos­sági igényeket és ezáltal nö­velni a pénzforgalmat. Ennek érdekében tárgyaltak az értékpapírok forgalmazásá­ról és a betétszámlakönyv rend­szerének bevezetéséről. Sikere­sen, hiszen ezen tevékenységek már működnek a városban. A polgármester szerint így elér­hető, hogy a volt szécsényi já­rás polgárai a városban intéz­zék ügyeik tetemes részét. A vállalkozóknak nem kell már utazniuk, hiszen számítógépen történik az adatok átvitele. Emellett jogi és gazdálkodási tanácsadást is kapnak. Varga Tibor reméli, hogy a vonzáskörzet lakói Szécsény­ben vezetik majd számláikat. Mindenekelőtt a számlakönyv előnyeit tartja fontosnak a pol­gármester, s az idegenforgalom fellendülését várja tőle. Hiszen az itt pihenők kényelmét szol­gálja például az, hogy nem kell készpénzt hordaniuk maguknál. Végül a város közvetett ér­dekeit vette számba a város első embere. Miközben a 24 ez­res lélekszámú volt járás lakos­sága itt végezi ügyeit, igénybe veszi Szécsény vendéglátói, ke­reskedelmi szolgáltatásait is. Munkahelyek teremtődhetnek, így helyben marad a személyi jövedelemadó. Hamar megszületett a város és a bank között az együttmű­ködési megállapodás: a Tourin­form irodájában működnek az új szolgáltatások. Az eddig ott tevékenykedő két városi dol­gozó látja el a bővült feladato­kat 8.30-tól 15 óráig. A polgármester szerint az együttműködés létrejöttében nem játszott szerepet, hogy a város 166 millió forintos adós­ságállományából 160 millió a Postabank kölcsöne. 1995. június 9., péntek Mindent lopnak Növekedett a bűnözés a szécsényi kapitányság körzetében. Elsősorban a lopás és a betörés lett gya­koribb. Amit többek kö­zött a rendőrség romló anyagi helyzete okoz. Bódi Ferenc, a szécsényi rendőrkapitányság közrend­­védelmi osztályvezetőjének helyettese, valamint Dudás János körzeti megbízott Pi­­liny önkormányzatának tes­tületi ülésén az elmúlt esz­tendő közrendjéről és köz­­biztonságáról számolt be. Mint elmondták, növekedett a bűnözés a szécsényi rend­őrkapitányság körzetében. Főként a vagyon elleni cse­lekmények, a lopások, rab­lások és betörések száma emelkedett, illetve több lett az erőszakos garázdaság is. Az általános tendenciák taglalása után rátértek a falu közrendjének és közbizton­ságának helyzetére. Piliny­­ben kedvezőbbek a mutatók, csupán 10-15 százalékos az emelkedés. Azonban ezek a számok kizárólag a bejelentett ese­teket mutatják. Sajnálatos tény, hogy terjedőben van a látens bűnözés, az, mikor a kárvallott nem tesz feljelen­tést. Hogy a lakosság és a rendőrség együttműködése romlott, azért is nagy prob­léma, mert központi támo­gatásra egyre kevésbé szá­míthatnak a kapitányságok. Sőt, például a benzinre for­dítható keret csökkentésé­vel, a jelenlegi járőrözések száma is kevesebb lett, ezért nem tölthetnek annyi időt a közterületen, mint eddig. Megoldás lehetne a polgár­őrség újbóli megszervezése. Szükség lenne rá. Kirendeltségünk várja az olvasókat Lapunk szécsényi kiren­deltségén - a Rákóczi út 90. szám alatt, a mezőgaz­dasági szakközépiskola kollégiumában, a torony­­épület földszintjén - kihe­lyezett szerkesztőségünk vezetője, Demus Gábor, a pénteki napokon 9 és 12 óra között várja ügyes­bajos dolgaikkal, közér­dekű kérdéseikkel olvasó­inkat. Ugyanitt hirdetéseiket is feladhatják tisztelt ügyfe­leink, a vállalkozásfejlesz­tési irodán, minden nap 8- tól 15 óráig. Sakkszakkör Karancsságon­­ Az általános iskolában másfél éve működik az a cso­port, amelyet Virág József pedagógus irányít. Képünkön Godó Gergely, Papp Norbert, Hor­váth Gábor, Bodnár Tamás és Kovács Ákos elemzi a lépéseket. fotó: r. t.

Next