Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-05 / 80. szám

2000. Április 5., szerda MOSZKVA nem engedi meg, hogy Csecsenföld problémáját Oroszország belügyeinek befo­lyásolására használják fel - jelen­tette ki Igor Ivanov. Az orosz kül­ügyminiszter Mary Robinsont, az ENSZ emberi jogi főbiztosát fogadva kifogásolta, hogy Nyu­gaton egyoldalúan próbálják be­állítani a csecsenföldi akciót. A menekültügyi főbiztost szerdán hallgatja meg az emberjogi fó­rum, mielőtt az Oroszország el­leni esetleges elítélő határozatról döntenek. LEMONDOTT a japán kor­mány, és ezzel megtette a szük­séges lépést az új miniszterel­nök kijelöléséhez a vasárnap óta kómában lévő Obucsi Keidzo helyébe. Obucsi utódját a Liberális Demokrata Párt élén szerdán választják meg, a kor­mányzó párt új elnöke minden valószínűség szerint Mori Josiro jelenlegi főtitkár lesz. MÁR VÁRJÁK azoknak a ma­gasan képzett számítástechni­kusoknak a jelentkezését, akik a berlini kormány úgynevezett zöldkártyaprogramjának kereté­ben Németországban dolgoz­hatnának. Magyarországról már írtak is az első érdeklődők. Egy­előre gondot okoz, hogy módo­sítani kell a tartózkodási enge­dély megadására vonatkozó né­met szabályokat. ÚJ POSTAELNÖK: A Magyar Posta Rt. igazgatósága egyhan­gúlag Varjú Tamás vezérigazga­tót választotta meg a társaság el­nökévé. Varjú Tamás azt nyilat­kozta, hogy irányítása alatt a társaság az 1998. évi 70 milliárd és a tavalyi 80 milliárd forintos nettó árbevétel után ez évre csaknem 90 milliárd forint árbe­vétel elérését tervezi. MÁV-REFORM: A vasút veszí­tett piacából az utóbbi években, de ezt a folyamatot meg lehet ál­lítani - hangoztatta Takácsy Gyula miniszteri biztos a „Kö­zép- és Kelet-Európai Vasút 2000” című konferencián. Fo­lyamatban van a MÁV reformjá­nak jogszabályi előkészítése, az év második felében várhatóan az Országgyűlés elé kerül a vas­úti törvény módosítása. SURÁNYI MARAD. Nem volt szó a jegybankelnök esetleges távozásáról Surányi György és a Fidesz frakcióelnökségének teg­napi találkozóján. Ezt maga az MNB elnöke közölte, hangsú­lyozva, hogy az árfolyam- és ka­matpolitikáról, a bankrendszer teljesítményének értékeléséről, valamint a lakásfinanszírozásról tárgyaltak. Szájer József frakció­vezető hozzátette: „mindig le­hetnek olyan konkrét ügyek, amelyekben nem fogunk egyet­érteni, de ezek az eltérések csak a politika és a gazdaságirányítás normális különbségeiből adód­nak.” ■ O­RSZÁGV­ILÁGNógrád Megyei Hírlap - 5. oldal 0­ •• •• ✓ * /I 1 / **• // 7/1 Közös értékelés a jövőről Középtávú gazdasági előrejelzést készített a magyar kor­mány és a brüsszeli Európa Bizottság hazánk gazdaságáról és annak várható alakulásáról. A dokumentumot csütörtö­kön írja alá a közösség székhelyén Járai Zsigmond pénzügy­­miniszter és Pedro Solbes pénzügyi EU-biztos. Brüsszel Az értékelés, amelyet az aláírás után hoznak nyilvánosságra, négy-öt évre előre tartalmaz elő­rejelzést a legfontosabb muta­tókról. Az 1997-ben készített első prognózisra rácáfolt az idő­­ Ma­gyarország javára. A jóslat szerint 1997- ben két-három százalékos, 1998- ban és 1999-ben egyaránt három-négy százalékos GDP-nö­­vekedést produkált volna az or­szág, ám a valóságban a magyar teljesítmény ennél jóval kedve­zőbben alakult. A növekedés az említett években elérte a 4,6, 4,9, illetve a 4,3 százalékot. Hasonló­an jók az államháztartást és a kül­kereskedelmet jellemző mutatók is, miközben más folyamatok - például az infláció - szinte haj­szálpontosan a jóslatnak megfele­lően alakultak A kelet-európai tagjelölt álla­mok közül­ először Magyaror­szággal írt alá közös gazdaságér­tékelést és középtávú előrejel­zést az Európai Unió, még 1997- ben. Másfél évvel később az EU sorozatban kezdte készíteni a hasonló dokumentumokat. Brüsszel ugyanis - a magyar ta­pasztalaton felbuzdulva - a csat­lakozási partnerség keretében rövid távú feladatként jelölte meg az ilyen elemzések szüksé­gességét. A közös gazdaságértékeléssel az Unió egyik bevallott célja, hogy reformokra, visszafordítha­tatlan teljesítményekre sarkallja a tagjelölteket. Az együttes mérle­geléssel Brüsszel egyfelől igyek­szik elejét venni, hogy a tagjelöl­tek a gyorsabb csatlakozást re­mélve, prognózisaikban túllépje­nek a realitásokon. Másfelől Brüsszel ekképpen hagyja jóvá az uniós felkészülést szem előtt tartó nemzeti gazdaságpolitikát. A közös programnak fontos politikai üzenete is van, hiszen megerősíti, hogy a csatlakozásra való felkészülést mindkét oldalon közös feladatnak tekintik, nem pedig az egyik oldalon köteles­ségnek, a másikon meg számon­kérésnek. ■ Légügyi stratégia készül Krízishelyzetben a kormány határozhatna a haderőmozgásról A kormány tegnapi ülésén elfogadta Lányi Zsolt kisgazda képviselő önálló indítványát a csapatmozgások egyszerűsíté­séről, és megvitatta a felsőoktatási törvény módosítását is. Budapest-MEH A parlament honvédelmi bizott­sági elnökének indítványa alkot­mánymódosítást is feltételez. En­nek értelmében csak harci cselek­mények esetén lenne szükséges az Országgyűlés kétharmadának jóváhagyása, egyébként pedig a kormány dönthetne a csapatmoz­gásokról. Váratlan légitámadás esetén így nem kellene összehív­ni a parlamentet, a kormány is rendelkezhetne az ellencsapás­ról, vagy a szövetséges haderők bevonásáról. Borókai Gábor kor­mányszóvivő elmondta: a jelek szerint az alkotmány módosításá­nak nem lesz akadálya, hiszen a kérdésben mind a hat parlamenti párt előzetesen egyetértett. A kabinet megvitatta a felsőok­tatási törvény módosításának ter­vezetét is. A törvénymódosítás le­hetővé tenné annak a megállapo­dásnak a végrehajtását, amelyet a Szentszék kötött 1997-ben a Horn-kormánnyal, így megszűn­ne minden különbségtétel az álla­mi és az egyházi felsőoktatás kö­zött, vagyis egyenlő lenne a fi­nanszírozás módja is. A változás kimondja azt is, hogy a jövőben a Magyar Akkreditációs Bizottság­nak egyetértési joga lenne a főis­kolai és egyetemi tanárok kineve­zésekor- közölte a kormányszó­vivő. A kormány­­ döntött arról is, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak 2000. május 31-éig el kell készítenie Magyarország légügyi stratégiá­ját, elő kell készítenie a Malév pri­vatizációját, ki kell dolgoznia az LRI és a Malév együttműködését. A kormány feladatokat is megha­tározott: a budapesti repülőtér­nek gyűjtő, elosztó szerepet kell betöltenie a jövőben. Megoldást kell találni továbbá a debreceni és a sármelléki - mint a két legfonto­sabb regionális repülőtér - fej­lesztésére is. A kabinet támogatja az LRI kezdeményezését, misze­rint a Ferihegyi repülőtéren épül­ne fel az európai légügyi kutatási és innovációs központ. i­ sts -i A háziorvosok alkalmasságvizsgája Hatvankét év felett elmeszakértőt is kirendelnek Megkezdődött a mintegy 6500 háziorvos, há­zi gyermekorvos és fogorvos egészségügyi al­kalmassági vizsgálata. Mint ismeretes, aki 2001. február 25-ig nem esik át a vizsgálaton, vagy nem felel meg az egészségügyi követel­ményeknek, annak áruba kell bocsátania nemrég megszerzett praxisjogát. Budapest Dr. Grónai Éva, a Fodor József OKK Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi In­tézet főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy az alkalmazott orvosoknak, mint minden egészségügyi dolgozónak korábban és ezután is, át kell esniük alkalmassági vizsgálaton. Or­szágos szinten évente általában egy-egy olyan doktor akadt fenn a „szűrőn”, akit egészségügyi problémái miatt eltanácsoltak a pályáról. Az új rendelkezések lényege, hogy a vállalko­zókra is kiterjesztik a kötelező orvosi ellenőr­zést. A vizsgálatokat kizárólag a kijelölt megyei és fővárosi foglalkozás-egészségügyi intézetek­ben végezhetik el. Valamennyi orvos vizsgálati eredményét a területileg illetékes tiszti főorvos­nak kell megküldeni. Újdonság, hogy a 62 éves­nél idősebb háziorvosoknak és fogorvosoknak pszichikai, igazságügyi elmeorvosi szakértői el­lenőrzésnek is alá kell vetniük magukat. A háziorvosok körében most beindult vizsgá­latok során nem kaphat a működéséhez „zöld utat” az, aki pszichiátriai kórtól, eszméletvesz­téssel járó betegségtől szenved, alkohol- vagy drogfüggő. Nem dolgozhat a betegellátásban az, akinek súlyos, korrigálhatatlan látás- vagy hallás­­károsodása van. Az utóbbi években a pályáról eltanácsolt orvosoknak általában pszichiátriai megbetegedés, illetve túlzott alkoholfogyasztás miatt kellett megválniuk hivatásuktól. A 62 évesnél fiatalabbak esetében ötévente, míg a 62 év felettieknél kétévente ismétlik meg a kontrollt. NÉMETH Zsuzsa Visszaadott egyházi földek A nagyváradi püspök bírálja a román kormányt Bukarest A román kormány sürgőssé­gi rendelettel 191 ezer hek­tárnyi területet készül az or­todox egyháznak juttatni Suceava megyében. A Cotidianul című román napilap szerint heves bírálatokat válthat ki a bukaresti kabinet lépése, mert a többi romániai egyház is már többször kérte erdei vissza­adását. A javaslat szerint a bukovinai ortodox egyházak visszakapnák erdőkezelési jogukat, amit a kommunista államosítás idején vettek el tőlük. Az egyházak, csakúgy mint korábban, nem tu­lajdonosai, hanem kezelői len­nének az erdőknek, s az erdő­­gazdálkodásból befolyt jövedel­met a nevezetes észak-moldvai kolostorok fenntartására tudnák fordítani. A román lap emlékeztetett ar­ra, hogy­­ Tempfli József nagyvára­­di katolikus püspök már koráb­ban is bírálta a román kormányt az egyházi ingatlanok visszaadá­sa körül tapasztalható igazságta­lanságok miatt. A termőföldek és az erdők visszaadásáról elfoga­dott törvény szerint ugyanis a pa­rókiák 10 hektár, a kolostorok 50 hektár, a püspökségek 100 hektár termőföldet, illetve 30 hektár er­dőt igényelhetnek vissza. A román sajtó az elmúlt na­pokban számolt be arról, hogy Kolozs megyében az egyházak összesen 1200 hektárnyi termő­földre és erdőre jelentették be igényüket. Gheorghe Funar ko­lozsvári polgármester már közöl­te, hogy Kolozs megyében nincs elegendő termőföld.__________■ Vádol a román püspök Több száz milliót kaptak a hazai románok Gyula -Budapest A napokban élesen kritizál­ta Magyarország kisebbségi politikáját a gyulai ortodox püspök. Szerinte a románok magyarországi asszimilá­ciója lassan a végéhez köze­ledik. A vádakat mind a ro­mán kormány kisebbségi minisztere, mind a magyar kisebbségi hivatal vezetője visszautasítja. A magyarországi román önkor­mányzat csak papíron létezik, a kisebbségi jogokat nem tartják be - mondta Sofronie Drincec püspök, aki többször kért kihall­gatást a magyar miniszterelnök­től, de minden alkalommal eluta­sították. A püspök szerint a gyu­lai román középiskolában min­dent magyarul tanítanak, a ro­mánt pedig idegen nyelvként ok­tatják. A romániai kisebbségi mi­niszter, Eckstein Kovács Péter minderre úgy reagált, hogy a magyarországi román kisebbség azért van inkább kitéve az asszi­milációnak, mert jóval kisebb a lélekszáma, mint a romániai ma­gyaroké. A magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnö­ke, Doncev Toso sem érti a püs­pök vádjait. A közelmúltban fél­­milliárd forintért román nemzeti­ségi kollégium épült Gyulán, Méhkeréken pedig 80 millió fo­rintos állami támogatással hely­reállították a román iskolát, és még az előző kormány idején fel­újították a gyulai püspöki palotát is. A román állami vezetők el­múlt években tett magyarországi látogatásain soha nem került szó­ba hasonló kritika, a miniszterel­nök pedig rendszeresen találko­zik a kisebbségek országos ön­­kormányzati vezetőivel - hangsú­lyozta. Torgyán csak levelet írt Az ellenzék úgy érzi, a demokráciát arcai csapták Budapest-Országgyűlés Torgyán József nem jelent meg az Országgyűlés költségvetési bi­zottságának meghallgatásán, ahová tizenkét képviselő hívta meg. A földművelésügyi minisz­ter levelet küldött maga helyett, amelyben figyelmeztette a bizott­ságot, hogy a meghallgatást a képviselők kétötöde kezdemé­nyezheti. A kormánypárti bizott­sági tagok elfogadták az érvelést, hangsúlyozva, hogy éppen a múlt héten döntöttek Torgyán miniszter őszi meghallgatásáról. Hargitai János fideszes politi­kus azt mondta: az ellenzéknek bele kell törődnie abba, hogy a Házszabály értelmében korlátoz­zák tevékenységét. Az ellenzék szerint a demokrá­cia arcul csapása az, ahogyan a kisgazda politikus játszik egy par­lamenti bizottsággal. Megítélésük szerint ugyanis az agrárium nem­zetgazdasági részesedése egyre kisebb, hovatovább nincs is agrár­­stratégia. Ezért nem tud a tervek­ről beszámolni az FVM, miköz­ben a tárca vezetője milliárdokat osztogat, és közben fenyegetőzik - nyilatkozták a szocialisták és a szabad demokraták. ■ Feléled a Mir űrállomás Megjavítják a napelemeket, beállítják a műszereket Tegnap reggel, közép-európai idő szerint egy perccel hét óra után Kazahsztánból sikeresen startolt a Szojuz-TM űrhajó, fedélzetén Szergej Zaljotyin parancsnokkal és Alekszandr Kaleri fedélzeti mérnökkel. Bajkonur Az orosz űrpáros a tervek szerint csütörtökön dokkol a Mir űrállo­máson. Zaljotyin­ először jár az űrben, Kalerinek ez a harmadik űrutazása. A két asztronauta a tervek szerint hetven napot­ tölt az űrbázison. A Mir űrállomás tavaly augusz­tus vége óta lakatlan. A mostani expedíció indulását is többször elhalasztották, míg végül részint állami, részint külföldi források­ból sikerült előteremteni a szük­séges pénzt. Korábban űrforga­tást is terveztek, ezért a felkészü­lési programban az utolsó pilla­natokig részt vett Vlagyimir Sztyeklov színész is. Űrutazását azonban visszamondta az orosz űrhivatal, mivel a film producerei nem teljesítették anyagi kötele­zettségeiket, így a Mir űrállomá­son játszódó epizódok forgatása is Zaljotyin és Kaleri feladata lesz. Az orosz űrexpedíció egyik legfontosabb küldetése felkutatni azokat a réseket, amelyeken ke­resztül szivárog a levegő az űrbá­­zisról. A Mirt most „felpumpál­ták” a teherűrhajóval hozott leve­gővel, és a bázis pályájának ma­gasságát is a biztonságos szintre emelték. Az orosz űrpárosnak a Mir felélesztésekor meg kell javí­tania a napelemeket beállító mű­szereket, a fedélzeti tájoló rend­szert, űrsétát is tesznek a rájuk bízott tudományos programok teljesítése érdekében. Utazásuk során egy újabb teherűrhajó rako­mányát is ki kell majd pakolniuk. A Mir űrállomás 14 éve, 1986 eleje óta üzemel. Az űrkomple­xum jelenleg hat modulból áll, csaknem 400 köbméter hasznos térrel rendelkezik, összesen 11,5 tonnányi tudományos berende­zés található a fedélzetén. Az űr­bázis értékét közel hárommilliárd dollárra becsülik, s noha már többszörösen kiszolgálta idejét, az orosz szakértők szerint másfél milliárd dollárnyit „még mindig megérnek a Mir tudományos le­hetőségei”. Az állomáson eddig összesen 104 űrhajós járt, köztük 10 ország 62 asztronautája. ■ Megáldotta az űrhajósokat a bázis pápája is fotó: feb/reuters

Next