Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-20 / 142. szám

» 2002. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK Tourinform-irodák nyári nyitva tartása Június 15-étől a tourinform­­irodák életében is megkezdődött a nyári időszámítás. A Nógrád Megyei Salgótarján Városi Tourinform Iroda hétfőtől péntekig 8-tól 18 óráig, szombat és vasárnap 9-től 17 óráig, a Tourinform Hollókő hétfőtől péntekig 8-tól 18 óráig, szombat és vasárnap 10-től 18 óráig, a Tourinform Szécsény hétfőn 8-tól 16 óráig, keddtől vasárnapig 8-tól 18 óráig tart nyitva. A tourinform-irodák informá­ciót nyújtanak a területükön, a régióban és az országban levő tu­risztikai vállalkozásokról, prog­ramokról, szálláshelyekről, tu­risztikai látnivalókról, kínálatok­ról, pályázati lehetőségekről, ki­adványokkal állnak a turisták rendelkezésére. Közepes forgalom a nógrádi utazási irodákban Járt utat járatlanért fel ne adja - Júliusban várható a csúcs Zajlanak az elfoglalások, s a legtöbb nógrádi, már aki tehe­ti, nyár közepére tervezi kül­földi üdülését. Elsősorban a bevált, bejáratott utakat kere­sik azok, akik szabadságuk­ból egy két hetet határon túl szeretnének tölteni egyedül, társsal vagy éppen családdal. Néhány Nógrád megyei - Sal­gótarjánban, Pásztón, Balas­sagyarmaton működő - uta­zási iroda vezetőjétől érdek­lődtünk, hogyan alakul, a nyáridény közeledtével mennyire van éledőben ügy­félforgalmuk. Általános vélekedés, hogy az elmúlt év időszakához hasonló a mostani helyzet, közepes a forga­lom. Az utazni, üdülni vágyók a már bevált - úgymond - bejára­tott utakat kedvelik és keresik. Az irodák képviselői már jó előre be­járták a „terepet”, s a helyszínen győződtek meg arról, hová, mi­lyen körülmények közé kerülnek majd pihenésre vágyó ügyfeleik. A charter járatokat az irodák jó előre kifizették, ami azt jelenti, hogy kellemetlen meglepetés senkit nem érhet, tehát nemcsak az oda-, a hazaút is biztosított. Ahány iroda, annyiféle színes és választékos ajánlat várja a be­térő érdeklődőket az árakra is ez jellemző, helytől és időtartamtól függően 45-50 ezer forinttól a 100-150 ezer forintba kerülő álomútig sokféle meglepetést tar­togatnak. Egyre több fiatal jelent­kezik néhány napos, egyhetes tengerparti nyaralásra, vállalva az autóbuszozás fáradalmait, bár egyre több a panorámás, légkon­dicionált jármű is, amely büfével felszerelve szolgálja a hosszabb távra vállalkozók kényelmét. A horvát és szlovén tengerpart mellett görög, olasz és spanyol, valamint egyiptomi és tunéziai utak iránt érdeklődnek a nógrádi­ak. Mindegyik iroda júliustól szá­mol a mostani közepes forgalom jelentős megemelkedésével a szokásos nyári csúccsal. M­EGYEI KÖRKÉPE­||p BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Finisben az uniós felkészülésünk (Folytatás az 1. oldalról) idő előtti, megfelelő tájékoztatá­sa: mire számíthatnak, számítha­tunk az EU tagjaiként. Benedek Attila, az Európai Tájékoztatási Központ munka­társa is ezeket a gondolatokat erősítve az integráció előkészí­tésének három fontos, még előttünk álló lépéseit emelte ki, mivel hiányuk miatt már eddig is jelentős uniós támogatások­tól estünk el. Ezek: az uniós el­várásoknak megfelelő média­­törvény megfelelő módosítása, egy hosszú távon kiszámítható nemzeti fejlesztési terv elkészí­tése, valamint egy Shapard­­iroda létrehozása. Benedek At­tila mintegy várhatóan általunk még sokat hallható, gyakran „forgatott” szlogenként említet­te a Koppenhágától Koppenhá­gáig jelszót, amelynek üzenete jelkép értékű: 1993-ban Dánia uniós elnöksége idején szüle­tett döntés a bővítésről, s most ugyancsak ennek az országnak soros elnöksége idején kerülhet sor több európai ország, köz­tük az egyik legesélyesebb, ha­zánk befogadására. Koreny Ág­nes, az Európai Bizottság ma­gyarországi delegációjának tag­ja részletesen szólt arról a tá­mogatási formákról, pénzügyi és technikai forrásokról, amel­­­lyel az ország könyvtárait segí­tik, annak érdekében, hogy jól szolgálhassák az uniós csatla­kozással, e témában felmerülő minden kérdésben az érdeklő­dők tájékoztatását. Tavaly 30 könyvtár részesült anyagi támogatásban, számító­­gépes hálózatának kiépítésére, idén 16 millió forinttal összesen 35 hasonló intézményt segíte­nek abban, hogy internet­hálózatot működtessenek, illet­ve ehhez technikai eszközpar­kot vásároljanak és megoldják dolgozóik felkészítését ennek használatára. Ez utóbbit szol­gálta a konferencia egyik délutá­ni programja is, a résztvevők a gyakorlatban próbálhatták ki a közösségi honlapok, EU-s adat­bázisok használatát. Ugyancsak tegnap a Balassi könyvtárban megalakult az Európa-klub. Nógrádi Béláné, az intézmény munkatársa a klub ötletgazdája, egyben vezetője elmondta: a klub szeptembertől kezdi meg működését, amelynek minden­ki tagja lehet, aki érdeklődik az Európai Unió iránt. A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Salgótarjánban, a megyei könyvtárban ___________________________________________________________________________________________________________________________FOTÓ: RIGÓ TIBOR Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy az 1995. évi XLII. törvényben meghatározott kötele­ző kéményseprő-ipari közszol­gáltatást Nógrád megye, illetve Salgótarján megyei jogú város közigazgatási területén belül a Nógrádi Tüzeléstechnikai Kft. látja el. A törvény szerint az önkor­mányzat által szervezett és e törvényben meghatáro­zott kéményseprő­ipari közszol­gáltatás t­u­lajdonos köteles igény­be venni. Aki ezt elmu­lasztja, szabálysértést követ el. Az elvégzendő feladatokat, a kémény hasz­nálójának, illetve a szolgáltatást vég­zőjének kötelezettsége­it, az 51/1999. (XII. 29.) BM rendelettel módosított 27/1996. (X. 30.) BM rendelet, valamint a Nógrád Megyei Önkor­mányzat Közgyűlésének 24/2000. (XII. 01.) Kgy. rendelete és Salgótarján Me­gyei Jogú Város Közgyűlésének évente módosított 29/1995. (XII. 18) Ö1. számú rendelete részle­teiben szabályoz­za. A folyamat a­­kötelező ké­ményel­lenőrzés és szük­ség sze­rinti ké­ményseprésen túl a Nóg­rádi Tüzeléstechnikai Kft. eseten­kénti megrendelés alapján végzi a kémény építések­ terveinek véleményezését, megépí­tett új, vagy más tüzelőanyagra történő átál­lás esetén szakvélemények készítését, kémé­nyek tömörségi vizsgálatát, füstgáz összeté­telének, hatásfoknak a mérését. Ügyfélszolgálat: Balassagyarmat, Petőfi S. u. 13. Munkanapon 7 órától 15 óráig. Személyesen, levélben, telefonon, faxon: 35/301-955. Salgótarján, Petőfi S. u. 47/b. Hétfő, szerda, péntek 9-12 óráig személyesen, te­lefonon, faxon: 32/311-106. A kémény veszélyforrás a lakásban! Óvja saját és családja életét, egészségét, biztonságát! Vegye igénybe a kéményseprő szolgáltatásait. ÖSZTÖNDÍJPÁLYÁZAT ROMA FIATALOKNAK­ So­kan érdeklődnek a roma fia­talok továbbtanulását segítő ösztöndíj pályázat iránt a Sal­gótarjáni Cigány Kisebbségi Önkormányzat irodájánál. A támogatás elnyerésére idén is lesz mód, bár vannak válto­zások: míg korábban három szervhez, a Soros Alapít­ványhoz, a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatalhoz, vala­mint a Magyarországi Cigá­nyokért Közalapítványhoz is lehetett pályázni, idén csak az utóbbi szervezetnél tehe­tik ezt meg a roma fiatalok - jelezte Hranek Ferenc, a váro­si kisebbségi önkormányzat elnöke. A gyakorlati tenniva­lókkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a pá­lyázáshoz szükséges forma­­nyomtatványok még nem ér­keztek meg, ennek beszerzé­se céljából július 1-6. között keressék az irodát. MÚZEUMBARÁTOK. A Nógrádi Történeti Múzeum baráti köre június 24-én, hétfőn 16 órakor tartja kö­vetkező összejövetelét. Prog­ram: Buda László diavetíté­ses előadása Szilváskő bar­langjairól. SZAKMAI NAP: A Magyar Védőnők Egyesületének he­lyi szakosztálya június 24-én, hétfőn 10 órától védőnői szakmai napot tart „Gyer­mekbántalmazás aktuális kérdései” címmel a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola épületében. A palócság lelkületét formálják alkotásokba Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete alakult Megalakult a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete me­gyénkben, hallottuk a hírt a napokban Szepesi Jánostól, aki maga is fafaragóként lett tagja a csoportnak. Az ő társaságá­ban találkoztunk Török János balassagyarmati vesszőfonó­val, aki a cégbejegyzés alatt álló egyesület elnöke, hogy szót váltsunk a történtek okáról, jelentőségéről. - Néhány hete jöttünk össze azzal a szándékkal, hogy megala­kítsuk ezt az egyesületet, ami egy kicsit érdekvédelmi szervezetként is működik majd, hogy összefog­ja, koordinálja a Nógrád megyé­ben, a Palócföldön élő népi ipar­művészeket, tevékenységüket, munkájukat - kezdte a történetet Török János. - Hogyan jött össze a csoport? - Ez a szándék már öt-hat évvel ezelőtt megvolt, de csak beszél­gettünk róla. Figyeltük a környe­ző régiókban működő egyesüle­tek munkáját. Én is a nyíregyházi népművészeti egyesület tagja va­gyok jelen pillanatban is még. Lát­tuk, hogy mennyi előnnyel bír egy ilyen csoportosulás. Az egye­sületi tagok ösztönzőleg hatnak egymásra. Most jött el az a pilla­nat, hogy nem vártunk tovább. Igaz, még nehéz a kezdet, de már döcög a dolog. Azonban a Magyar Művelődési Intézet Népi Iparmű­vészeti Bemutatótermébe meg­hívtak minket egy kiállításra, s ez a fővárosi kiállítás nagy kihívás, hogy megmutassuk, mit tudunk. Az egyesület alapításához tör­vényesen szükséges létszámban vagyunk meg tízen. Az összeválo­­gatás nagy felelősséggel járt, hi­szen belső értékként fogalmazó­dott meg a tagságban, hogy olyan embereket válasszunk az alapítók közé, akik méltán tudják azt kép­viselni, amit az egyesület célként tűzött maga elé, a palóc népművé­szeti tevékenység művelését. Igyekeztünk azokat a mestereket összegyűjteni, akik e földrajzi, et­nikai tájegység múltbeli tevékeny­ségét, kultúráját örökítik át napja­inkra. Ha a jövőben találunk, vagy jelentkezik olyan mesterember, aki még nincs közöttünk és meg­felel a magunk elé tűzött szakmai, művészeti kívánalmaknak, szíve­sen fogadjuk sorainkban. Nem szeretnénk azonban olyan töme­ges egyesületté válni, amely azo­kat az embereket egyesíti, akik kéthetes vagy kéthónapos tanfo­lyamok után „művelik” a szak­mát. Ha ezek az emberek a tanult mesterfogások mellett megérlel­ték magukban a palóc hagyomá­nyok ösztönös átörökítését, szíve­sen látjuk őket. Hozzá kell tenni azonban, hogy minden új tag fel­vételében a tagság együttesen dönt. - Mik az egyesület fő célkitűzé­se? - Az együttes, összehangolt te­vékenység, egymás munkájának támogatása érdekében. S az ér­dekképviseleti munka. Manapság divatos a falusi turizmus, hiszen csodálatos a nógrádi táj, de ez még kevés. Vagyis a környezet és a folklór önmagában nem elegen­dő. Fontos, hogy az itt élő tárgyal­kotó népi művészettel is megis­mertessük az idegent, s ez­által hozzájárulhatunk az idegenfor­galmi vonzerőhöz. S nemkülön­ben nekünk is jó, hiszen alkotha­tunk. Az alkotó népi iparművész nem egy műanyagfröccsöntő kis­iparos, aki meg tud jelenni a ren­dezvényeken, a kirakodóvásá­rokon. Nemcsak azért nem, mert nem tud lépést tartani anyagilag a megjelenés költségeivel, hiszen nem tömegtermékeket gyárt, amelyek fedeznék a költségeit, hanem azért is, mert a bóvli kiszo­rítja őket. Ugyanakkor egy alkotó nem tud máról holnapra akkora mennyiséget termelni, amiből meg lehetne élni. Éppen ezért tartjuk hangsúlyosaknak a kiállí­tásokat a rendezvények és élő­munka-, termékbemutatók mel­lett. Végül is ezek adják a lehető­séget a megrendelésekre. - Ki d­önti el, hogy valaki népi iparművész? - Számos művészeti ágban kü­lönböző iskolák, stúdiumok el­végzése után a diploma jogosít a művészi címre. Nekünk azonban az élet az iskola, a nagyapáinktól, apáinktól örökölt, a régmúltból merített értékek, a hosszú gyakor­lati élet hozza meg azt a tudást, amit rendszeres zsűriztetéssel el­lenőriznek. Minden termékünket megvizsgálja a népművészeti lek­torátus, és minősíti. A zsűriszámoknak a gyűjtése során egyszer az ember eljut egy szint­re, amikor a lektorátus érdemes­nek tartja az alkotót a népi ipar­művész cím elnyerésére benyújt­ható pályázatra. Ennek az elnye­rése révén használható a népi iparművész cím. - Kik lesznek a június 27-én nyíló fővárosi kiállítás részvevői? - Valójában az egyesület tagjai: Pethőné Szabó Piroska hímző­neműből, Misik Tamásné csuhé­fonó Rétságról, Sasvári János bú­torfaragó, bútorfestő Szügyből, Szepesi János fafaragó Salgótar­jánból, Ferkó István díszműkovács Nógrádszakálból, Török János vesszőfonó, Törökné Petró Mária gyermekjáték-készítő Balassagyar­matról és Takács Béla mézeska­lács-készítő Szécsényből, PÁDÁR ANDRÁS

Next