Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-27 / 49. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap Horn Medgyessynél Budapest Boross Péter után tegnap Horn Gyula volt miniszterelnökkel tár­gyalt Medgyessy Péter. A megbe­szélést követően a jelenlegi kor­mányfő Horn eddigi munkáját méltatva kijelentette: egy olyan emberrel találkozhatott, aki már bebizonyította nemzeti elkötele­zettségét, és tapasztalatait, illetve kapcsolatait fel tudja használni hazánk érdekeinek érvényesíté­sére a jövőben is. Medgyessy az uniós csatlakozással kapcsolat­ban hangsúlyozta: „Mi nemcsak követni, hanem alakítani is akar­juk az Európai Unió politikáját”. Horn Gyula, aki az MSZP európai parlamenti listáján a második he­lyen szerepel, leszögezte: pártja nem ütközetekre épít a kampány során, de az érdemi kérdésekről hajlandó vitatkozni. A volt kor­mányfő ugyanakkor felhívta a szocialista képviselők figyelmét, hogy a párton belüli vitákat ne a nyilvánosság előtt beszéljék meg, mert most különösen fontos, hogy az MSZP egységes legyen. BARANYA Szívélyes hangulatban... FOTÓ: EUROPRESS/KAU­US GYÖRGY Agrárfegyverszünet Budapest A demonstráló gazdákkal lét­rejött megállapodás csupán egy állomás, az agrártárca ugyanis a jövőben folyamato­san egyeztetni kíván a terme­lők, a feldolgozók, a kereske­dők és a fogyasztók képvise­lőivel - jelentette be tegnap Németh Imre földművelés­­ügyi és vidékfejlesztési mi­niszter. A miniszter utalt arra: a tárca a tárgyalások során a termelők mel­lett állt az igazságos jövedelem­osztozkodást támogatva, ugyan­akkor érdekelt az egyes termék­pályák egyensúlyában, ezért volt szükséges a széleskörű egyezte­tésre. Hozzátette: a tárgyalások folytatódnak a jövőben, mert az EU-csatlakozás gyökeresen más feltételeket szab. Intervenciós árat pedig azért nem hirdetnek, mert az a törekvésük, hogy az EU értékrendjének megfelelő támo­gatásokat nyújtsanak. Németh Imre úgy vélte, a megállapodással a gazdák megkezdhetik a tavaszi munkákat a földjükön, az érdek­­képviseletek pedig foglalkozhat­nak a termelők uniós felkészíté­sével. A miniszter jelezte: szeret­né, ha erős érdekképviseletek lennének. Szerinte a feldolgozó cégek jobban felkészültek a csat­lakozásra, mint a gazdák. A agrár­tárca vezetője arról is beszámolt, hogy az idei támogatási sziszté­ma vegyes, miután egyik része az uniós csatlakozásig szól, másik része viszont csak azután műkö­dik majd. Fontos változás, hogy a termelők az eddiginél kevesebb jogcímen, de több pénzhez jut­hatnak. A támogatásoknak lénye­ges szerepet szánnak a verseny­­képesség növelésében és a szer­kezetváltásban. A lehetőségek határán belül megtalálták a megoldásokat, győzött a józan ész - értékelte Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének (MOSZ) elnö­ke a megállapodást. Az agrártárcával kötött meg­állapodás elfogadható, ám lénye­gesen többre volna szükség - je­lentették ki az Országos De­monstrációs Bizottság tagjai. Az agrártárca és a gazdák szerdai megállapodása alapján május 1-jéig biztosított a tej­termelők megélhetése - mondta Mádl István, a tejtermelők orszá­gos nagygyűlésének ügyvivő tes­tületi tagja. LACZI ZOLTÁN (További információk a 8. oldalon) Béremelés katonáknak Budapest Átlagosan hatszázalékos bér­emelésről döntött a Honvédel­mi Minisztérium, a tárca dol­gozói négy, a csapattagozat­nál szolgálatot teljesítők hét százalékkal több pénzt vihet­nek haza. A visszamenőleg, januártól járó juttatást csak azok kaphatják meg, akik egy fizikai felmérésen a követel­ményeknek megfelelnek. A korábban tervezett nyolcszáza­lékos béremelés helyett átlagosan csak hat százalékkal keresnek majd többet ezentúl a Honvédel­mi Minisztérium dolgozói és a honvédség állományában lévők. Juhász Ferenc honvédelmi mi­niszter ezt azzal a kormánydön­téssel indokolta, amely hatszáza­lékos közalkalmazotti béremelést ír elő. A tárca munkatársainak négy, a csapatoknál szolgálóknak hét, a közalkalmazotti munka­­viszonyban lévőknek pedig hat százalékkal nő a fizetésük. A dif­ferenciálást a honvédelmi mi­niszter azzal indokolta, hogy nagy a különbség a miniszté­riumnál dolgozók és a csapatok­nál szolgálók között, így ha vala­kit kivezényelnek terepre, jóval kevesebbet keres, mint azelőtt. A tárca vezetője az Europressnek azt mondta: a különbségek to­vábbra is nagyok, s keresik a megoldást. Juhász azt is kijelen­tette: jogászok dolgoznak azon, hogy az átlagosan hatszázalékos béremelést csak azok kaphassák meg, akik a fizikai követelmé­nyeknek megfelelnek. Ha valaki „megbukik a vizsgán”, nem bo­csátják el, de a januártól esedékes többletet csak akkor kaphatja meg, ha teljesíti az előírásokat. NAGY ESZTER DÓRA HAZAI KORKÉP Takarékossági tervek a tárcáknál A legtöbb minisztérium az igazgatási, fejlesztési költségein spórol Budapest A kormány 185 milliárd forin­tos takarékossági programja kapcsán a minisztériumok sorra nyilvánosságra hozták saját megszorító intézkedései­ket. A tárcák többsége igazga­tási, fejlesztési költségein igyekszik a legtöbb pénzt megspórolni. A takarékosság legnagyobb kárvallottja a gaz­dasági minisztérium, míg a legkisebb megszorításra a munkaügyi tárca kényszerül. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A legnagyobb vesztes ez a tárca, mert költségvetését 36 milliárd forinttal kurtította meg a kor­mány. A takarékossági intézke­dések elsősorban a tárca igazga­tási, és a háttérintézmények működési költségeit érintik - közölte Gaál Gyula, a tárca politikai államtitkára. A meg­szorítások következtében csök­kennek a vállalkozásfejlesztésre és az infrastruktúrafejlesztésre fordítható keretek. Az útfenn­tartás és -fejlesztés területén át­ütemezésekkel és gazdaságo­sabb megoldások kidolgozásá­val igyekeznek spórolni, de ígé­rik: az autópályák építési prog­ramja nem áll le, minden előze­tesen tervezett útfelújítás, kar­bantartás átütemezéssel ugyan, de megvalósul. Oktatási Minisztérium A tárcától összesen 8,6 milliárdot vonnak el, amit az igazgatási költségeken, a közalapítvá­nyokon, a fejlesztések és a beru­házások átütemezésével kíván­nak megspórolni - jelentette be Magyar Bálint miniszter. A legna­gyobb elvonás - 7 milliárd forint - a beruházásokat érinti, amelyek zömét halasztott fizetési konst­rukciókkal folytatnak, ám mint­egy 1,5 milliárd forintnyi felújítá­si programot kénytelenek későb­bi időpontra halasztani. A tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a ta­karékossági programban egyet­len fillért sem vonnak el a felső­­oktatástól, sem a közoktatástól, amit továbbra is normatívák alap­ján a belügyi tárca finanszíroz. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának költségvetése a kormányzati elvonások ellené­re is 6,5 százalékkal több, mint tavaly, bár a két ütemben végre­hajtott takarékossági intézkedé­sek több mint 10 milliárd forin­tos elvonást jelentenek az elő­irányzathoz képest - mondta Szilvásy György, a minisztérium közigazgatási államtitkára. A tárca a 2004. évi költségvetését 78 milliárd 720 millió forintra tervezte, ebből az elvonások után 68 milliárd 376,8 millió fo­rint marad. A közigazgatási ál­lamtitkár szerint az igazi csök­kenés - ami érinti a tárca idei büdzséjét - az a 8,7 milliárd fo­rint, amelyről a kormány szer­dán döntött. Az államtitkár szerint az intézményeket érintő elvonás a dologi kiadások csök­kentésében fog jelentkezni, a személyi juttatásokhoz nem nyúltak. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium A tárcától 6,7 milliárd forintot vonnak el az államháztartási ta­karékossági csomag keretében, míg az egész ágazat költségveté­sét a kormányzati döntés 16,7 milliárd forinttal csökkenti - je­lentette be Kökény Mihály mi­niszter, aki szerint a közvetlen betegellátástól nem vonnak el pénzt. A beruházások átütemezé­sével 1,9 milliárdot takarít meg a tárca, míg az egészségügyi ága­zatra 3,1, a szociális ágazatra pe­dig 1,7 milliárddal költhetnek ke­vesebbet az idén. Nem állnak le a mentőszolgálat fejlesztési prog­ramjával: a mentőautók cseréjére és az újabb állomások építésére ingatlaneladásokból lesz fedezet. Összevonások, átszervezések várhatók a fővárosi kórházaknál, míg vidéken egyes presztízsmű­szerek beszerzéséhez nem adnak támogatást. Csökkentik a minisz­tériumi intézmények felügyeleté­vel és irányításával összefüggő költségeket is. Megszűnnek egyes kis létszámú szakmai inté­zetek, és a fogyatékosok szerve­zeteinek kivételével csökkentik az alapítványok támogatását is. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium A magyar sportolók olimpiai részvételét a költségvetési takaré­kossági intézkedések nem érintik - közölte Benedek András köz­­igazgatási államtitkár. A tárca mintegy 25 milliárd forintos költ­ségvetéséből 2,97 milliárd forin­tot zároltak az idén. Az állam­titkár szerint a legnagyobb össze­geket a kábítószer-ellenes nemze­ti stratégiától, a gyermek- és ifjú­sági feladatokkal kapcsolatos programoktól, valamint a költsé­gek átütemezésével, a 2006. évi úszó Európa-bajnoksághoz kap­csolódó létesítményfejlesztéstől vonják el. Honvédelmi Minisztérium A takarékossági program kereté­ben 12,3 milliárd forintot vonnak el. A tárca ezt szervezeti össze­vonásokkal, létszámleépítéssel, elhalasztott beruházásokkal és az inkurrens ingatlanok tervezettnél korábban történő értékesítésével kívánja ellensúlyozni. A minisz­térium az idei évre előirányzott átalakításokat szeptemberig be­fejezi. EUROPRESS 2004. FEBRUÁR 27., PÉNTEK __________Hírek_________ Nem káros Juhász Ferenc honvédelmi miniszter nem tudja a Zengőn kívül más helyen elképzelni a NATO-radar felépítését. Hozzá­tette: tévesek azok a kijelen­tések, hogy a radar sugárzása káros, europress Heten hazajönnek Hét, Irakban szolgálatot teljesí­tő katona kérte, hogy haza­­­­jöhessen Magyarországra, és a tervezettel ellentétben mégse hosszabbítsák meg kikülde­tésüket. EUROPRESS Költségvetés A Fidesz elnöksége azt javasol­ja, hogy az Országgyűlés már hétfőn tűzze napirendjére az idei költségvetést, mert „a valóságból kiinduló, két lábbal a földön álló költségvetésre van szükség” - közölte Pokorni Zoltán alelnök. A szocialisták szerint a Fidesz pánikot akar kelteni, ma Civil jelentés A Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége (MSZOSZ) az idén is elkészíti úgynevezett civil országjelentését, amelyben egyebek között európai uniós bérfelzárkóztatási program ki­dolgozását javasolja majd. mti MDF-értékelés A pénzügyminiszter által be­jelentett „megszorító csomag ékes bizonyítéka annak, hogy a kabinetnek nincs orvossága az általa előidézett gazdasági nehézségek megoldására” - állí­totta Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője, mai Helyreigazítás Lapunk február 25-i számában A belügyminiszter mint tanú című írásban - az MTI tudósítá­sa alapján - tévesen közöltük, hogy Lamperth Mónika férjé­nek (ügyvédként) K&H Equitiesszel kötött szerződése munkajogi perek vitelére szólt. A valóság ezzel szemben az, hogy Lamperth Mónika tanú­­vallomásában azt mondta a bí­róság előtt: „a brókercéggel semmilyen jogviszonyban nem állt a férjem. Munkajogi perek vitelére szóló szerződése a K&H bankkal volt.” MSZP-választmány Tizenhat pontos, az MSZP előtt álló feladatokat, a párt által követendő célokat rögzítő határozati javaslatot tárgyal szombaton a szocialista párt választmánya, amelynek ülé­sén részt vesz Medgyessy Péter miniszterelnök - mondta Jánosi György. A választmány elnöke hozzátette: a határozat lezárhatja a párton belüli vitá­kat, megfogalmazza a párt politikai értékeit, mti Végső javaslat a felsőoktatásról A Magyar Rektori Konferencia egyhangúlag fogadta el az Okta­tási Minisztérium által előterjesztett felsőoktatási reformkon­cepciót, amely 2003 nyara óta harmadszor került a testület elé. Budapest A rektori konferencia korábban 12 ponton javasolt változtatást a tervezeten, amit a tárca figyelem­be is vett a végső javaslat kidolgo­zásakor. Magyar Bálint oktatási miniszter tegnap Budapesten közölte: a három legkényesebb kérdést illetően is sikerült kon­szenzusra jutni a tárgyalások so­rán. A reformjavaslat értelmében az egyetemek és főiskolák speciá­lis felsőoktatási intézményi stá­tust kapnak, ami szinte teljes gaz­dasági autonómiát jelent számuk­ra. 2005-től maguk rendelkeznek vagyonuk felett, akár hitelt is fel­vehetnek. A miniszter leszögezte: bár korábban felmerült, az intéz­mények nem válnak közhasznú társasággá. A belső irányítást 2005-től egy öt- vagy kilenctagú irányító testü­let végzi majd a felsőoktatási intézményekben, amelynek elnö­ke a mindenkori rektor lesz, tag­jainak felét a kormányzat jelöli ki, másik felét az egyetemi tanács delegálja. A kormány által jelölt személyek bekerülését az egyete­mi tanács kétharmados többség­gel megvétózhatja. Az oktatók közalkalmazotti státusáról szólva a miniszter kö­zölte: fontos a felsőoktatás szín­vonalának megőrzése, ezért az egyetemi oktatóknál a teljesít­ményalapú bérezés bevezetését tervezi a tárca. A tudományos Vonzerő A hazai bölcsészkarok közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem hall­gatói gondolják a leginkább úgy, hogy intézményükbe nehezebb vagy sokkal nehezebb bekerülni, mint a hasonló képzést nyújtó többi egye­temre, ugyanakkor a diplomájuk hazai és külföldi elismertségéről is itt vélekedtek a legpozitívabban a diákok az Országos Felsőoktatási Fel­vételi Iroda felmérése szerint. A tanulmány készítésekor a magyarorszá­gi egyetemeken mintegy ötezer diákot kérdeztek meg. A természet­­tudományi karok közül a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE Ter­mészettudományi Kara kapta a legjobb értékelést saját hallgatóitól. Az általános orvostudományi karok hallgatói az átlagosnál nehezebb­nek ítélték az intézménybe való bejutást, illetve az ott folyó képzést. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát saját hallgatóinak döntő többsé­ge az átlagnál jobb vagy sokkal jobb intézménynek tartotta. A lista második helyére a Pécsi Tudományegyetem került, amelyet a Szegedi Tudományegyetem jogi kara követ. normatívát egy oktató után csak egy felsőoktatási intézményben lehet majd igénybe venni. A tárca célkitűzése az, hogy egy oktató­nak csak egy intézményben le­gyen „főállása”, és azon kívül maximum egy állást vállaljon a felsőoktatásban. A felsőoktatási reformkoncep­ció várhatóan még márciusban a kormány elé kerül. STEINER KATA

Next